Mikrohullámok gyorsítanák a jövõ processzorait
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#36
Szerintem túlzás hogy ez teljesíménynövekedést fog eredményezni, mert pl. hiába ilyen gyors a proci ha mondjuk a memóriavezérlõk lassúak, az FSB lassú tehát szerintem kb. az egész alaplapnak (min.) kéne ilyen mikróhullámúnak lennie hogy ténylegesen növekedjen a teljesítmény. A perifériavezérlõkról már nem is beszélve.
#35
Az egy dolog, hogy a sebesség 200-500 szorosára nõ, de vajon az ár egyenesen arányos a sebességgel? :)
Kissé szkeptikus vagyok a fejlesztéssel kapcsolatban... Na majd kiderül n év múlva.
Kissé szkeptikus vagyok a fejlesztéssel kapcsolatban... Na majd kiderül n év múlva.
#34
Ez engem az optikai processzorok bazirégi ötletére emlékeztet
#33
gate current (, bocsi elirtam :) )
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#32
Valaki meg tudná mondani, hogy mai IC-kben lévõ tranzisztoroknak, vagy az IBM T9 (350Ghz) cuccnak mekora gata áramra van szüksége ? (Azt szokták mondani gyakorlatilag 0-a) Ill. mekora a fajlagos ellenálása az ICk-ben használt vezetékeknek...stb. Tõlem pénzt kértek azok a lapok amiken szerpelhetnek ilyen adatok..., bár nem néztem meg az összest.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#31
Szerintem jó ötlet, tényleg a jelenlegi technológia egyik gyengéjét, a vezetékek használatát próbálja meg kiküszöbölni. Nem értem miért kell úgy kezdeni hogy turul16:"Elsõ hallásra baromságnak tûnik..."
#30
vannak akik alkotnak és vannak akik csak okoskodnak ezek a <#lama><#ejnye1>
#29
"Miert nem irsz nekik? Biztosan szivesen vennenek nehany - SZAKMABELI - epito velemenyet."
Íme:
Dr. Alain Nogaret
Simon Bending
John Davies
Íme:
Dr. Alain Nogaret
Simon Bending
John Davies
#28
Tudod, hány projekt lesz igazán sikeres azok közül, amit elkezdenek, és (támogatás érdekében) jól beharangoznak? Több professzor, mint világmegváltó találmány. :)
És miért ne lehetne kicsit elemezni a dolgokat, szakmai szempontból? (Úgy tûnt, van turul16-nak valamennyi köze a témához.)
Sokan az utópisztikus jövõ-képekbõl szedik a motivációt (mint a hipnotizált tömegek a múlt században, óceánon innen és túl), pedig inkább valahol közelebb kellene megtalálni annak forrását. Észrevenni, hogy van jelen, jövõvárás helyett, de legalábbis mellett.
És miért ne lehetne kicsit elemezni a dolgokat, szakmai szempontból? (Úgy tûnt, van turul16-nak valamennyi köze a témához.)
Sokan az utópisztikus jövõ-képekbõl szedik a motivációt (mint a hipnotizált tömegek a múlt században, óceánon innen és túl), pedig inkább valahol közelebb kellene megtalálni annak forrását. Észrevenni, hogy van jelen, jövõvárás helyett, de legalábbis mellett.
#27
turul16 tul sokat forumozol... Neha gondolkodhatnal is..
szted ezek a neves professzorok csak azert vagnak bele hogy bebizonyitsak ez nem lehetseges, vagy hogy nem is olyan igeretes?
Miert nem irsz nekik? Biztosan szivesen vennenek nehany - SZAKMABELI - epito velemenyet.
Khmm...
szted ezek a neves professzorok csak azert vagnak bele hogy bebizonyitsak ez nem lehetseges, vagy hogy nem is olyan igeretes?
Miert nem irsz nekik? Biztosan szivesen vennenek nehany - SZAKMABELI - epito velemenyet.
Khmm...
3d vizualizáció és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger. render engine szaki, és szeretem a süteményt. xD donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
#26
fasza énis szerzek madj ijen procit <#vigyor2><#vigyor2><#vigyor2><#vigyor2>
#25
Ha már 500Ghz-t átvivõ tranyókrol van szó nem ártana, ha ettöl nagyobb vivõt, tudna csinálni a cucc. (AM -hez hasonlították a dolgot)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#24
Hogy mondjak valmi jót is róla :)
Talán jóféle "kocka chipet" lehetne készíteni simán a lapkák egymásra tételével, ha igy tudnának kommunikálni.
Csak pár dologról kell elfelejtkezni:
Kelõen lekicsinyíteni a cuccot attol még szinte lehetetlen, és ne felejtsük el, hogy a vivõ, pár Ghz nekünk meg az adatnak (jelnek) kéne ezen ketyegnie. (plusz, ami hátrányokat lentebb irtam :) , ill. amit még nem említettem :) )
Talán jóféle "kocka chipet" lehetne készíteni simán a lapkák egymásra tételével, ha igy tudnának kommunikálni.
Csak pár dologról kell elfelejtkezni:
Kelõen lekicsinyíteni a cuccot attol még szinte lehetetlen, és ne felejtsük el, hogy a vivõ, pár Ghz nekünk meg az adatnak (jelnek) kéne ezen ketyegnie. (plusz, ami hátrányokat lentebb irtam :) , ill. amit még nem említettem :) )
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#23
"akkora meg már valószinüleg tök mindennapos lesz ez mai gépnél 500szor gyorsabb gép, enélkük is."
es valoszinuleg ahhoz nem kell majd semmit kitalalni, csak varazsutesre meglesz ugye? Azonnal leallitani minden R&D projectet. Mire kifejlesztik amit akarnak addigra az mar letezni fog magatol.
es valoszinuleg ahhoz nem kell majd semmit kitalalni, csak varazsutesre meglesz ugye? Azonnal leallitani minden R&D projectet. Mire kifejlesztik amit akarnak addigra az mar letezni fog magatol.
#22
Ez egy nano technikai laborbol származik, ahol a tudósok fontos projecteket is csinálnak. Na már most a kutatáshoz pénz kell. Egy ilyen kijelentés/cél_kitûzés hoz a konyhára. (Valószínü a jelenséget más miatt is tanulmányozzák..)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#21
Végzõs vegyészmérnök? És van valami fogalma egyátalán a proctervezésrõl és annak jelenlegi technokai korlátairól?
#20
Ez igaz, csak túl sok az un "parasztvakitó" cikk itt az sg-n. Arról beszélek, hogy a legtöbb cikkben leirnak valami "új" dolgot, úgy mintha most találták volna fel a spanyol viaszt, aztán érdekes módon eltelik egy év, két év, 5 év, és még mindig sehol sincs az amit ott leirtak.
Igy aztán néha nem árt lerántani a leplet a cikkekben szereplõ hangzatos dolgokra, mint például az itteni 500szoros sebességnövekedésrõl...
Arról már nem is beszélve hogy ezt maguk a kutatok is 10 év mulva igérik, ugyebár a kutatok mindig pozitivak a saját tervüket illetõen, szóval jó lesz ez 15 évnek is, akkora meg már valószinüleg tök mindennapos lesz ez mai gépnél 500szor gyorsabb gép, enélkük is.
Igy aztán néha nem árt lerántani a leplet a cikkekben szereplõ hangzatos dolgokra, mint például az itteni 500szoros sebességnövekedésrõl...
Arról már nem is beszélve hogy ezt maguk a kutatok is 10 év mulva igérik, ugyebár a kutatok mindig pozitivak a saját tervüket illetõen, szóval jó lesz ez 15 évnek is, akkora meg már valószinüleg tök mindennapos lesz ez mai gépnél 500szor gyorsabb gép, enélkük is.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#19
Itt mindenki rögtön megfejti hogy miért nem lenne jó és miért nem mûködhet ez a technológia, de azt senki nem gondolja hogy ezen a dolgon nem útburkolók dolgoznak hanem tudósok akik valószínû hogy nem a sarkon vették a diplomát. Másik meg, hogy 10 év alatt elég sokat fejlõdhet a tudomány ha olyan ütembe fejlõdik mint az elmúlt 100 éveben és nemszabad a tudományban kétkedni, az emberi agy jókis találmány:).
––––•(-•Nem bánom, ha az emberek a szájukra vesznek, de kezdjék a seggemmel!•-)•––––
#18
Nem hiszem el, hogy ilyen negatívak vagytok.
Most olvastuk a cikket egy végzõs vegyészmérnök hallgató barátommal és azóta a srác csak hümmög, hogy milyen nagy ötlet is ez.
Ajánlott olvasmány: Kémiai anyagszerkezettan. :)
Most olvastuk a cikket egy végzõs vegyészmérnök hallgató barátommal és azóta a srác csak hümmög, hogy milyen nagy ötlet is ez.
Ajánlott olvasmány: Kémiai anyagszerkezettan. :)
http://tibor.szasz.hu - Webfüggõség a köbön http://torrentek.hu - Mindenki meg van hívva
#17
Persze ténylegesen nem érnek ilyenkor egymáshoz, csak érzik, hogy menni kell.. Tipukus -nak mondható ~1 m/h (1 méter óránként)drift sebesség (ez elektronok (suma) haladási sebbesége, ennek feltethetõ meg), bár ez függ az anyagtol (szabad töltséhordozó sûrûség), ill. az áram erõségtöl ( áram sûrûségtõl,keresztmetesz).
Az elektron jó Jedi, hamar érzi, ha zavar támad ez (elektomos tér) érõben. Az abban keltett zavar viszont ~fény_sebbeséggel terjed tova.
Az elektron jó Jedi, hamar érzi, ha zavar támad ez (elektomos tér) érõben. Az abban keltett zavar viszont ~fény_sebbeséggel terjed tova.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#16
Mondjuk ugy nem az az elektron fog ~kiesni vezeték egyik végen (mintha ~c sebbeséggel haladt volna)mint , amelyik beugrot az másik végén. Ezek tolakodnak és sorba bökdösik egymást nevetlen banda. Kurva gyorsan lökdösõdnek...
Az elektron drift sebessége baromi kevés a (fél)vezetõben, az alapján várhatnád meg felkapcsolódik a lámpád.
#7 -es hozászolásomban pontatlanul fogalmaztam, de ezt már megszokhatátok volna.
Az elektron drift sebessége baromi kevés a (fél)vezetõben, az alapján várhatnád meg felkapcsolódik a lámpád.
#7 -es hozászolásomban pontatlanul fogalmaztam, de ezt már megszokhatátok volna.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#15
a, ez lehetséges, de milyen müveletet? Ugyanis kezdetben ezt is mérték, aztán rájöttek hogy nincs értelme, mert egy mai processzor is baromi sok NOP (üres) utast tud elvégezni, de ez köszönöviszonyban sincs azzal hogy tényleges számolás esetén mennyit tud azokból elvégezni.
b, az antennával nem vagyok kibékülve, tudtommal a mobil telefonok méretét is azért nem tudják nagyon picire összenyomni mert az ideális vételéhez azon a frekvencián szükséges egy kb 10 centis antenna. itt pedig amit a mikrohullámmal megspórolnak elvesztik az antennán akkor is ha nagyon kicsi távolságra kell a jelet átküldeni. Meg azt sem vágom hogy egy áramköri elem honnan fogja tudni hogy a jelet neki küldték e vagy másnak...
De amugy sok sikert nekik, majd meglátjuk mire haladnak
b, az antennával nem vagyok kibékülve, tudtommal a mobil telefonok méretét is azért nem tudják nagyon picire összenyomni mert az ideális vételéhez azon a frekvencián szükséges egy kb 10 centis antenna. itt pedig amit a mikrohullámmal megspórolnak elvesztik az antennán akkor is ha nagyon kicsi távolságra kell a jelet átküldeni. Meg azt sem vágom hogy egy áramköri elem honnan fogja tudni hogy a jelet neki küldték e vagy másnak...
De amugy sok sikert nekik, majd meglátjuk mire haladnak
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#14
az elektromágneses hullámok mennek fénysebességgel, az elektronok nem mehetnek mert nekik van tömegük.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#13
A az emlitett mikro vezérlõ álitólag 1 trilliár operációt (egy videó alapján) hajt végre másodpercenként. (az óra jel 500Ghz akkor 2-t orajelneként)
b, most használatos felépítések, nagyobb orajelet engedhetnek, ha kisebb helyre zsufuljuk ugyan azt.
A dolognak anyi létjogusultsága lehetne, hogy "légvonalba" mehet, nem kell kacskaringós (igy hosszabb) utakat bejárnia. (+1 szigetelõ +1 vezetõ réteg egyszerübben rövidítheti problémát szvsz.)
Az "út" limiteket szerintem, ma is figyelembe veszik a nagyfrekvenciás procik tervezésekor.
Kiváncsi lennék egy utasítás végrehajtásnak (mondjuk egy olyannak, amiböl orajelnként egyet tudnak megcsinálni) manapság hány cm-utat tudnánk megfelelteni.
(mai ~x86 elég fura jószág)
b, most használatos felépítések, nagyobb orajelet engedhetnek, ha kisebb helyre zsufuljuk ugyan azt.
A dolognak anyi létjogusultsága lehetne, hogy "légvonalba" mehet, nem kell kacskaringós (igy hosszabb) utakat bejárnia. (+1 szigetelõ +1 vezetõ réteg egyszerübben rövidítheti problémát szvsz.)
Az "út" limiteket szerintem, ma is figyelembe veszik a nagyfrekvenciás procik tervezésekor.
Kiváncsi lennék egy utasítás végrehajtásnak (mondjuk egy olyannak, amiböl orajelnként egyet tudnak megcsinálni) manapság hány cm-utat tudnánk megfelelteni.
(mai ~x86 elég fura jószág)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#12
Azt mondjuk nem árt tudni, hogy az hogy hány megaherzten megy valami az nem sokat jelent. A teljesitmény nem ettõl függ. A számitógépek teljesitményét sem GHz-ben mérik. Tehát az hogy egy proci 500 Ghzen megy semmit nem jelent, az egy risc procceszor, és végrehajt kb. két darab utasitást szóval ettõl senkinek sem fog gyorsabban menni a doom...
Másrészt azt sem értem hogy hogy lehetne 200-500szoros sebességnövekedést elérni a mikrohullámu technikával?
a,Ugyebár az elektromos jel sebessége gyakorlatilag állandó, teljesen mindegy hogy levegõben vagy rézvezetõben terjed. Innentõl kezdve sebességnõvekedés nincs.
b,esetleg több tranzisztort lehetne összezsufolni, ettõl maximum a teljesitmény növekedne, sebességnövekedés szintén nincs.
c,akkor ez most hogy is van ?
Másrészt azt sem értem hogy hogy lehetne 200-500szoros sebességnövekedést elérni a mikrohullámu technikával?
a,Ugyebár az elektromos jel sebessége gyakorlatilag állandó, teljesen mindegy hogy levegõben vagy rézvezetõben terjed. Innentõl kezdve sebességnõvekedés nincs.
b,esetleg több tranzisztort lehetne összezsufolni, ettõl maximum a teljesitmény növekedne, sebességnövekedés szintén nincs.
c,akkor ez most hogy is van ?
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#11
Ja még egy dolog amivel lehetne növelni a teljesítményét, ha nem lapkárol beszélnénk hanem monjuk kockárol. Csak hogy, kocka chippek sorozat gyártása nem megoldott dolog még.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#10
Ingen pont arrol a T9 röl beszéltem :)
De már talán van tõle jobb tranyó, 604Ghz, 750Ghz röl is olvasni itt ott.
cuccrólIBM 500Ghz
Az a cucc is elvileg min. 65nm teknikával készült. És senki nem mondta, hogy egy bonyolult microvezérlõ megy 500Ghz -n valószinüleg egy 4040-es vagy még attol is egyszerûbb amit építettek belõle.
0.6mm*0.6mm lapkának becsültük maxra a hasznos méretét.
De már talán van tõle jobb tranyó, 604Ghz, 750Ghz röl is olvasni itt ott.
cuccrólIBM 500Ghz
Az a cucc is elvileg min. 65nm teknikával készült. És senki nem mondta, hogy egy bonyolult microvezérlõ megy 500Ghz -n valószinüleg egy 4040-es vagy még attol is egyszerûbb amit építettek belõle.
0.6mm*0.6mm lapkának becsültük maxra a hasznos méretét.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#9
30 Ghz is egy ultra negy felsõ becslés, ezt még oszthatód ált. 2-3 al minimum, ha procirol beszélünk. (Talán igy sakkazták ki a 10Ghz -álomhatárt anno)
Méret csökentés,jobb arhitektura, vagy fénysebeség által nem limitált jelenség (Ha netán tényleg létezik), tudhat ténylegesen többszörözni a sebességen. (Kvantum algoritmusok is jók, de az csak kvantum gépen megy gyorsan)
Méret csökentés,jobb arhitektura, vagy fénysebeség által nem limitált jelenség (Ha netán tényleg létezik), tudhat ténylegesen többszörözni a sebességen. (Kvantum algoritmusok is jók, de az csak kvantum gépen megy gyorsan)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#8
"És valóban ez a szük keresztmetszet, mert ván már olyan tranzisztor, ami 350Ghz-t is tud kezelni.. (sõt..)"
http://hvg.hu/Tudomany/20060620chip.aspx
http://hvg.hu/Tudomany/20060620chip.aspx
#7
""És, ha elõ is áll némi "micruhullámú" foton, hogy intézik el, hogy annak ez energiáját a cél vevõ vegye csak.."
mobiloddal ha telefonalsz akkor sem kapcsol a vonalra mindenkit :)"
A mobil kicsit másabb, ott egy jó sok tranzisztor gondoskodik egy protokoll betartásárol, hogy csak a neked cimzett csomagokat dolgozza fel, illetve szabad sávokra hangolj az antennát.
Atomi(vagy néhány) antennákról lehet szó a dologban, ahol a mikrohullám nem éppen szerncsés, mikrohullámhoz ~cm (hosz) nagyságrendû antenna lenne az idális. Optikai eszközök (~infra,látható..) ilyen méretben szerncsésebb lenne. Melyik atomi átmenet eszik mikrohullámot? Hogyan érzékeled...
""Pontosan mi lett lesz 200-500 szor gyorsabb?"
Pl. attol, hogy azokat a problemakat keruli meg a modszer, amiktol a jelenlegi technika szenved, es hatarolja be." Mi az a probléma, ill. tényleg megkerüli?
""Fénysebbeség még igy is határ sebesség."
Ennek meg nincs sok koze az egeszhez. Nem az a bottleneck"
De hogy nincs, a vezetékben az elektron sebbeségét éppen ugy behatárolja a fénysebbeség, mint a rádió hullámok terjedését.
Számold ki, hogy 1 cm távra menyi (ettöl nagyobb egy mai x86 lapka) idõ alatt jut el az infó. (Klaszikus felépítésnél, ez 30Ghz limitnek lehetne megfeleltetni, klaszikus felépítés alatt mondjuk elég, ha azt értem hogy órajelel szinkronizált a müködés..., de mehetek tovább is, ha ebbe még bele tudsz kötni)
És valóban ez a szük keresztmetszet, mert ván már olyan tranzisztor, ami 350Ghz-t is tud kezelni.. (sõt..)
mobiloddal ha telefonalsz akkor sem kapcsol a vonalra mindenkit :)"
A mobil kicsit másabb, ott egy jó sok tranzisztor gondoskodik egy protokoll betartásárol, hogy csak a neked cimzett csomagokat dolgozza fel, illetve szabad sávokra hangolj az antennát.
Atomi(vagy néhány) antennákról lehet szó a dologban, ahol a mikrohullám nem éppen szerncsés, mikrohullámhoz ~cm (hosz) nagyságrendû antenna lenne az idális. Optikai eszközök (~infra,látható..) ilyen méretben szerncsésebb lenne. Melyik atomi átmenet eszik mikrohullámot? Hogyan érzékeled...
""Pontosan mi lett lesz 200-500 szor gyorsabb?"
Pl. attol, hogy azokat a problemakat keruli meg a modszer, amiktol a jelenlegi technika szenved, es hatarolja be." Mi az a probléma, ill. tényleg megkerüli?
""Fénysebbeség még igy is határ sebesség."
Ennek meg nincs sok koze az egeszhez. Nem az a bottleneck"
De hogy nincs, a vezetékben az elektron sebbeségét éppen ugy behatárolja a fénysebbeség, mint a rádió hullámok terjedését.
Számold ki, hogy 1 cm távra menyi (ettöl nagyobb egy mai x86 lapka) idõ alatt jut el az infó. (Klaszikus felépítésnél, ez 30Ghz limitnek lehetne megfeleltetni, klaszikus felépítés alatt mondjuk elég, ha azt értem hogy órajelel szinkronizált a müködés..., de mehetek tovább is, ha ebbe még bele tudsz kötni)
És valóban ez a szük keresztmetszet, mert ván már olyan tranzisztor, ami 350Ghz-t is tud kezelni.. (sõt..)
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
Hmmm, ez is egy irány.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#4
"És, ha elõ is áll némi "micruhullámú" foton, hogy intézik el, hogy annak ez energiáját a cél vevõ vegye csak.."
mobiloddal ha telefonalsz akkor sem kapcsol a vonalra mindenkit :)
"Pontosan mi lett lesz 200-500 szor gyorsabb?"
Pl. attol, hogy azokat a problemakat keruli meg a modszer, amiktol a jelenlegi technika szenved, es hatarolja be.
"Fénysebbeség még igy is határ sebesség."
Ennek meg nincs sok koze az egeszhez. Nem az a bottleneck
mobiloddal ha telefonalsz akkor sem kapcsol a vonalra mindenkit :)
"Pontosan mi lett lesz 200-500 szor gyorsabb?"
Pl. attol, hogy azokat a problemakat keruli meg a modszer, amiktol a jelenlegi technika szenved, es hatarolja be.
"Fénysebbeség még igy is határ sebesség."
Ennek meg nincs sok koze az egeszhez. Nem az a bottleneck
#3
HAHAHAHAHAHAHA úgyse sikerül nekik húsz éven belül<#idiota>
#2
Elsõ hallásra baromságnak tûnik.
Én még nem halottam senkitöl, hogy azért nem csökentik a "csikszéleséget", mert úgy tul nagy lenne a vezetékek ellenálása.
Fénysebbeség még igy is határ sebesség.
És, ha elõ is áll némi "micruhullámú" foton, hogy intézik el, hogy annak ez energiáját a cél vevõ vegye csak... miközben több millió ilyet kéne bezsufolni 1cm^2 belüli területre... Az megint nem nyerõ, ha részecske gyorsítókat kell integrálni..
Pontosan mi lett lesz 200-500 szor gyorsabb?
Én még nem halottam senkitöl, hogy azért nem csökentik a "csikszéleséget", mert úgy tul nagy lenne a vezetékek ellenálása.
Fénysebbeség még igy is határ sebesség.
És, ha elõ is áll némi "micruhullámú" foton, hogy intézik el, hogy annak ez energiáját a cél vevõ vegye csak... miközben több millió ilyet kéne bezsufolni 1cm^2 belüli területre... Az megint nem nyerõ, ha részecske gyorsítókat kell integrálni..
Pontosan mi lett lesz 200-500 szor gyorsabb?
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#1
HaHaHa LOL