41
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#41
Füstcsíkok. A robbanás lökéshullámának terjedését figyelik meg a segítségükkel, a robbantás előtt füstölőket dobnak le repülőgépekről, vagy jelzőrakétákat lőnek fel úgy, hogy a megfigyelőállások felől nézve azok a robbanás túloldalán legyenek. Így a lökéshullám terjedése megfigyelhető, ahogy optikailag megtöri a füstcsíkokat. -
rexi #40 Sziasztok!
Meg tudja-e valaki mondani, hogy mik a fenék lehetnek az a néhány robbantásnál jól látható függőleges vonalak az egyik oldalon (érdekes, hogy csak a bal, vagy csak a jobb oldalon van mindig, mindkettőn nincs), ill. egy képen láttam vízszintes vonalakat? Pl. a http://nuclearweaponarchive.org/Usa/Tests/index.html címen a Teapot pont alatt lehet a függőleges vonalról képeket látni, ill. a Hardtack I pont alatt a vízszintesről.
Nagyon kíváncsi lennék rá, mert erről még sehol sem olvastam! -
#39
Pedig hát kéne atomerőmű nem is kevés. Csak a "sötétzöldek" nem látják ezt be. Szomorú és dühítő. -
pipaxy #38 Lehet tudni, hogy mely reaktoroknál vették figyelembe a plutonium-üzemanyagú üzemeltetést?
Az új tervezésű reaktorok általában már képesek 100% plutónium alapú üzemanyaggal üzemelni. Azonban mint tudjuk, hála az atomerőművek „közkedveltségének”, atomerőműveket nem nagyon építenek (a világon üzemelő energetikai reaktorok 80%-a 15 évnél idősebb), tehát ilyen reaktorokból sincsen sok.
Hozzánk legközelebb Romániában van egy CANDU típusú atomerőmű, ami képes 100% plutónium lapú üzemanyagot fogadni.
Európában amúgy mintegy 30 reaktor működik jelenleg 2-1 vagy 1-1 arányú uránium-plutónium alapú üzemanyaggal, a többiek nagy része pedig engedélyre vár, hogy megtehesse.
-
pipaxy #37 Már van asszem egy Némethonban is. Amiatt tüntettek egyesek a francia-német határon, hogy nehogy odavigyék a saját(francia) hulladékukat, mert az atomhulladék hú de rossz
Amire te gondolsz az nem erőmű, hanem reprocesszáló üzem.
Amúgy nem hiszem hogy bárhol lenne még üzemben nagyteljesítményű plutónium termelő reaktor. Az atomfegyverek leszereléséből adódóan éppen hogy sok felesleges plutónium van, valamint a termikus reaktorok is, -mint ahogy előzőleg kifejtettem- évi 100 tonnával gyarapítják ennek mennyiségét. (bár ez messze nem fegyver tisztaságú)
-
pipaxy #36 A plutónium egyáltalán nem hulladék egy normál atomerőmű számára, éppen ellenkezőleg! Mikor behelyezik a friss üzemanyagot a reaktorba, akkor annak U238 tartalma a neutron besugárzás hatására különböző plutónium izotópokká alakul. Mennél több időt tölt el a fűtőelem a reaktorban annál inkább feldúsul plutóniummal. Mivel a plutónium ugyan olyan jól hasad, mint az U235-ös, az idő múlásával, ahogy egyre inkább nő a plutónium tartalom, úgy egyre inkább abból és nem az U235-ös hasadásából keletkezik az energia.
Összességében azt lehet mondani, hogy egy normál urán üzemanyagú atomerőmű, mint pl. a Paksi Atomerőmű is teljesítményének mintegy 30%-át éppen a keletkezett plutónium, és csak a maradék 70%-át adja az urán hasadása…
Ennek ellenére a kiégett fűtőelemben még mindig sok plutónium marad, kb. 1%-ra dúsulva fel, azaz világviszonylatban évi 100 tonna plutónium keletkezik ezen a módon, aminek hatalmas az energia-egyenértéke. Ezért butaság a kiégett fűtőelemeket hulladéknak nevezni…
Tehát egy normál, csak urán üzemanyagot használó reaktor, ha kis részben is, de plutóniummal megy. A plutónium üzemanyagként való használata ebből pedig logikusan következik: miért várjuk meg amíg feldúsul a cella plutóniummal? Ha van kéznél, keverjük bele az üzemanyagba már a készítésénél…
A jegyzeteidben a plutónium alapú üzemanyagot MOX néven találhatod meg.
-
#35
A következő részen most is dolgozom, ez Kína, India és Pakisztán lesz (ha belefér egybe), utána jön Izrael, Dél-Afrika, Észak-Korea. Ha így haladok a végső rész lesz az egész sorozat aktualitását adó Irán, plusz az adomfegyvereket hajdan, vagy jelenleg is kergető országok, mint Irak, Brazilia vagy Argentína. -
Tiberius B #34 vmi ilyesmi -
Tiberius B #33 Már van asszem egy Némethonban is. Amiatt tüntettek egyesek a francia-német határon, hogy nehogy odavigyék a saját(francia) hulladékukat, mert az atomhulladék hú de rossz 
-
katz #32 ", amely már az újabb és nagyobb M45 ballisztikus rakétával lett felszerelve. Ezek immár több robbanófejjel rendelkeztek, ám ezek a robbanófejek még vezethetőek külön-külön célpontra."
Nem hianyzik a mondatbol egy "nem" (meg nem vezethetoek...)?
Egyebkent szokas szerint jo cikk lett.
A kesobbiekben varhato, h folytatod az Indiai-Paki, Izraeli, Del-Afrikai atomfegyverekkel, vagy ne legyek telhetetlen?
-
katz #31 Most nincs itt a Nuklearis technika jegyzetem, de visszaemlekezve a par eve tanultakra ez nem olyan egyszeru. A plutonium egy normal atomeromu szamara hulladek. Annak feldolgozasara specialis eromu szukseges, mint peldaul a plutoniumtermelo reaktorok, melyekkel anno eloalitottak nagy mennyisegben az anyagot a fegyverekhez. Csakhogy ilyen eromu, amiben el lehetne hasznalni a felesleget csupan nehany uzemel Oroszorszagban es az Usa-ban. -
#30
Én nem tudok róla, hogy a Taifun fegyverzetébe integrálták volna a B61-et, anglia pedig nem rendelkezik nukleáris légibombákkal jelenleg, tehát az egyetlen lehetőség az lenne, hogy a NATO keretein belül amerikai bombával szereljék fel. -
#29
Miért? Az Eurofighter Tájfun nem tud majd? -
#28
"A Tornado vadászbombázó volt a RAF utolsó taktikai atomfegyverhordozój" 5. kép alatti szövegnél lemaradt egy "a" betű, amúgy jó lett a cikk 
-
#27
Sikeresen összehoztam, hogy mindkettő Pu-238 legyen, nekem még harmadik rátekintésre sem tünt fel. Javítva. :) -
Tiberius B #26 Hogyis van ez???:-) -
#25
Ok. Szerdán délután megpróbálom megcsinálni. Majd értesítelek a továbbiakról. -
#24
Lehet tudni, hogy mely reaktoroknál vették figyelembe a plutonium-üzemanyagú üzemeltetést? -
#23
Pardon, teljesen igazad van, megfeledkeztem arról, hogy az RTG-kben Pu-238-at használnak, míg a fegyverkben Pu-239. -
#22
Ezekről a pletykákról én is olvastam, de inkább a bulvár szintű források emlegették. Szvsz nem igaz. -
pipaxy #21 A termoelemhez a plutónium egy másik, sokkal rövidebb felezési idejű izotópját alkalmazzák. -
pipaxy #20 Dehogynem jó hagyományos erőművekbe! Az atomfegyverekben használt plutónium reaktorban való használhatóság szempontjából éppoly jó, mint az U235, nincs különösebb akadálya annak, hogy a „megatonnákból megawattokat” gyártsanak. Ehhez csupán a fegyver tisztaságú plutóniumot fel kell hígítani a termikus reaktoroknál megszokott 2-4%-os „dúsítási” szintre, és mehet is bele a reaktorba.
A plutónium alapú üzemanyag azonban nem viselkedik teljesen azonosan a dúsított uránból készülttel, így ha a reaktor tervezésénél nem gondolták, hogy abban plutóniumot is fognak majd használni, akkor csak bizonyos normál üzemanyag-plutónium arányban használhatják. -
Tiberius B #19 
!!!Congratulation!!!
jó ki cikk.
A plutónium erőműben való felhasználása ha jól tudom már megoldott, múltkor volt balhé a francia-német határon, hogy a zöldek megállítottak egy kiégett fűtőcella-szállító vonatot, mikor az épp ment a német "továbbfeldolgozóba"(???), na akkor mondtam magamban, ezek teljesen gügyék.
Tényleg, vki már feldobta, nem tervezel vmiféle cikksorozatot mondjuk az űrkutatásról, vagy az nem a te témád?(ha van ilyen?) -
#18
gratulálok, ismét egy jól összeszedett cikk!! Csak így tovább Cifu! :) -
BiroAndras #17 "Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e a nukleáris töltet békés célú felhasználása? Azaz szétszedve egy töltetett be lehet-e tenni egy atomerő reaktorába?"
Hagyományos erőművekbe nem jó, de elvileg lehetséges olyat építeni, ami meg tudja emészteni. -
selyem #16 király vagy cifu. érdemben is hozászolnék de sajna nemtudok mert amit tudok erröl a témárol azokat ezekböl a cikkekböl tudom 
(majdnem)
egyébként hány cikket tervezel még? -
Carbine #15 Kiváló cikk! Én arról érdeklődnék, hogy esetleg nem lesz-e valami cikk majd a nukleáris energia jelenlegi, illetve jövőbeni felhasználásáról az űrkutatás, illetve az űrutazás terén??? Szerintem érdekes lehetne, főleg ilyen remek tálalásban -
#14
Emelem a kalapom, most sikerült végig olvasni a cikkeket,...jazisten? Otthon a sufniba fissziós bombát gyártasz, hogy így kened a témát? -
morgo #13 http://en.wikipedia.org/wiki/NATO
e szerint 66-ban kilepett es 93-ban lepett vissza. -
troc #12 Ez jó lenne! -
Steamhawk #11 Mi van azokkal a pletykákkal, miszerint Anglia nukleáris titkokat adott át Franciaországnak, hogy a franciák ne vétózzák meg az EU tagságukat? -
#10
Tényleg jók a cikkek, csakhát azonak akik egy kicsit is érdekel sok újat nem mond. Ez az Aranysasban (ex Top Gun) vagy a Regimentben már részletesen és néha többször is le lett írva. Még nukleáris töltetekkel kapcsoltalot balesetek és incidensek is le voltak írva. még '95 környékén volt egy cikksorozat "Az atomfelhő árnyékában" címmel. (Vagy " 40 év az atomfelhő árnyékában". Kettő közül valamelyik.) Ha valakit nagyon érdekelnek akkor egyszernekiálok és lefotoózom az összes oldalt az ilyen cikkekből és felrakhatom valami tárhelyre, ha van valakinek. (mert nekem aztán nincs, és nem is értek ilyesmihez.)
Tehát gratula CIFU, és hintsd az igét. :) -
#9
Az a baj, hogy nehézkesen. A legtöbb nukleáris fegyverben plutonium a reakcióanyag, amit a hagyonányos nukleáris reaktorok nem igazán tudnak felhasználni. Hasonló a probléma az erősen dúsított urániummal, ilyesmivel szintén nem üzemelnek reaktorok (ill. ha nem is fegyverszintű U-235-öt, de erősen dúsított uránt használnak például a katonai tengeralattjárók kis méretű és nagy teljesítményű reaktorai).
Vannak speciális reaktorok (un. gyors szaporitó reaktorok), amelyek felhasználhatják a Plutoniumot, de ezek egyelőre elhanyagolhatóak, és főleg az atom-nagytalmak használják őket (a gyors szaporitó reaktorok bizonyos üzemanyagok mellett gyakorlatilag nukleáris üzemanyagot gyártanak saját maguknak).
A plutoniumot fel lehet még használni az atomelemekben, mint amilyenek az űrszondák energiaforrásai. Ezek végülis egyszerű thermoelemek, amelyek meleg oldalát a plutonium fűti. -
#8
Franciaország kilépet a NATO integrált katonai strukturájából, de a politikai szárnyából nem. A NATO nem csupán katonai szervezet, de politikai fórumként is funkcionál, sőt, tudományos kutatásokban is érdekelt.
Egy ideje vannak olyan hangok, hogy Franciaországnak esetleg vissza kellene lépnie a NATO katonai szárnyába, mivel a jelenlegi békefentartó missziók sok esetben a NATO szárnyai alatt működnek, és ezen missziókban Franciaország is sokszor érdekelt, és az egyéges NATO irányítás sok téren hasznos lehet (pl. logisztika).
Alapvetően az 1956-os Szuezi válság után a két egykori nagy gyarmattartó nagyhatalom, Anglia és Franciaország egymástól eltérően reagáltak az "új" szuperhatalom, az Egyesült Államok igencsak nyomatékos politikai és katonai hatalmára. Anglia úgy döntött, hogy inkább jó társ próbál lenni, és ebből a helyzetből igyekszik számára hasznos helyzetett teremteni. Franciaország úgy döntött, hogy inkább nyakas nemzeti öntudatba fordul. -
Cat #7 Nem, a plutonium a békés célu atomreaktorok esetén "hulladék", gyártási melléktermék. (olvasd el az első cikket: http://www.sg.hu/cikkek/42983/masodik_atomfegyverkezesi_verseny_i_resz/1). -
Xantia #6 Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e a nukleáris töltet békés célú felhasználása? Azaz szétszedve egy töltetett be lehet-e tenni egy atomerő reaktorába? Kösz. -
Giorgiooo #5 ha nem leptek volna vissza is csak annyi :) -
pedrohsi #4 66-ban De Gaulle kiutasította a szervezetet franciahonból, hogy mikor léptek vissza azt nemtom:) -
HUmanEmber41st #3 Nohát a békazabálók kiléptek a NATO-ból??
Ez nekem teljesen új...
és vissza sem léptek?
A cikk a szokásos magas színvonal, csak tudod a téma...
Miért nem írsz inkább vallásos témákról, ????
:) :) :) :) :)
-
#2
Jó cikk, grat Cifu. :)