89
-
roliika #1 "arról nem is beszélve, hogy a felhasznált energia nagyobb volt a kinyerhetõnél. " De azért úgy tűnik hisznek benne és működni fog...1*, nem? -
KayJay #2 Ingyé cucc, nem rossz :)Hmm.. a napról koppintották mi? :) Nem rossz elgondolás, kíváncsi leszek mi sül ki belőle ^^ -
tomcat1 #3 Olajcégek riadó... -
Librarian #4 Én is kiváncsi leszek mi sül ki belőle... :)P
Csak nekem az jutott eszembe: Majd a Föld fog kisülni... :DDD -
Duncan Idaho #5 Amikor az atomreaktorok kezdtek elterjedni úgy az 50-es évek végén, 60 as évek elején, akkortájt az a hír járta hogy 30 év múlva már meglesz az első fúziós erőmű, mert az orosz tudomány / amerikai tudósok/ legyőzhetetlen ( 
) ...
2000-ben szintén 30 évet hallottam egy kiállításon...
Most 2006 ban még mindig 30 év van hátra??? ( 10+20 = 30)
Szóval ezek a naplopók mi a himbilimbit csinálnak már 45 éve???
Most -
#6
"Szóval ezek a naplopók mi a himbilimbit csinálnak már 45 éve???"
én azért nem nevezném őket naplopóknak. Szerintem kicsit nagyobb tudásanyaggal rendelkeznek külön-külön mint itt összesen. Ha olyan egyszerü volna, már csináltak volna jópárat és már ipari célra is alkalmaznák. Fikázni könnyű, de alkotni...
Nem véletlen hogy több tucat ország legjobb mérnőkei/fizikusai dolgoznak rajta, és nem véletlenül iylen rohadt drága. Szval szerintem nem kéne lebecsülni ezeket az embereket. -
Sith #7 Már megszokhattad volna hogy az SG forumon mindenki össze forraszt egy két fuzios eröművet a konyhában miközben csak ujjgyakorlatként kvantumfizikával foglalkozik amit egy fél rizsszemre ír fel egy légkalapáccsal
jeah fikázzunk mindent és mindenkit mi ugyis jobban tudjuk
-
Inquisitor #8 Basszus, fáradt lehetek mert ... Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor ...
helyett azt olvastam, hogy:
Nemzetközi Terrornukleáris Kísérleti Reaktor -
#9
"Fikázni könnyű, de alkotni..." - tévedés - fikázni jól sem könnyü, alkotni jól sem az
de ezt csipem a cikkben a legjobban :
"Evans elárulta, hogy a hatás mögött húzódó elmélet nem teljesen egyezik meg az eredményekkel." - lol - tipikus emberiség,))) majd menet közben vagy ránkrobban, vagy nem,))
persze pont emiatt gyakorlatiasan Franciaországba is telepitik az erőmüvet - legtöbb európai számára igy is egy fekete folt a térképen,) -
#10
Pont azt csinálják mint a marsutazásnál, elvileg már 30 éve 30 év múlva a marson vagyunk már :) és persze most is 30 év múlva leszünk a marson, mint ahogy 2000-ben :DD -
Ashcroft #11 A fúziós erőművek egyik előnye, h. nem robbannak fel, mivel egyszerre mindíg csak egy pár gramm plazma van a reaktortérben, arról nem is beszélve, h. nincs nagyon hosszú felezési idejű hulladék, valamint az üzemanyag szinte korlátlan mennyiségben van a földön (nehézvíz a tengerből, lítiumból pedig óóriási lelőhelyek). -
bnfront #12 Az a baaaaj hogy mire ebből lesz valami mi má rég a föld alatt fogunk dekkolni. Rosszkó születtünk :) -
Emmegki #13 Ők a legnyugodtabbak. Érdekes módon akkorra terjed el a fúziós energia mire gyakorlatilag kifogy az olaj (~2050). A hidegfúziós kutatásokat is sikerült kinyírniuk, ha akkora apparátus dolgozna (dolgozott volna 89 óta) azon is mint a melegfúzión 2010-re már erőművünk lenne. -
#14
Amúgy az elv, hogy egy összetett/kaotikus rendszert erős külső impulzusokkal harmonizáljunk egyáltalán nem új. Így működik a szív izomzat, az időjárás, az agyunk, szal minden.
Érdekes, hogy ebben a problémában csak most bukkant fel.
Másrészt ha feltesszük, hogy a kaotikus rendszerek egyben rendelkeznek egyfajta kreativitással, ami pl energia többlettként is megjelenhet, akkor ez a módszer ezt a jelenséget viszont valószínűleg meg fogja szűntetni.
A kaotikus rendszerek nem lineáris folyamatai pedig sok érdekes dolgot rejthetnek.
De Pl a Valée Szinergetikus Generátor pontosan azokat a dolgokat próbálja kihasználnni, amit az ITER-ben muszály lesz kiküszöbölni. Az elmélet szerint az itt leírt jelenségek elvezetnek pl az elektrogravitációs meghajtásig is. De ez ugye csak Sci-fi, majd 150 év múlva olvassuk inkább hogy a csákó mennyire megelőzte a korát. Persze csak ha túléljük a környezeti/olaj válságot. -
morgo #15 "Amúgy az elv, hogy egy összetett/kaotikus rendszert erős külső impulzusokkal harmonizáljunk egyáltalán nem új."
Mar bocs, de ahogy en ertem, itt pont az ellenkezoje tortenik. Kaotikussa teszik a rendszert, hogy ne alakuljanak ki az aramlatok... -
#16
A rendszer már eleve kaotikus, másképp megfogalmazva összetett, komplex, bonyolult. Mert egyrészt a rendszer túl bonyolult ahhoz, hogy előre kiszámítsák és annak megfelelően változtassák a paramétereket, alkítsák ki az edényt. Másrészt ami még fontosabb az, hogy a kaotikus rendszer nem lineáris dolgokat produkál, parméterek kis megváltozás hatalmas reakciót vált ki (pillangó effektus), ennek következtébe lépnek fel ezek az örvények, kicsúcsosodások.
Namost egy ilyen könnyen gerjeszthető, instabil rendszer soxor viszonylag alacsony energiájú és frekvenciájú külső impulzosokkal kontrollálható. A szív ilyen ritmus nélkül befibrillál, pl ha eltörik a nyakad és megsérül a bolygó ideg. Ezt a jelet helyettesítik már vagy 50 éve a pacemakerrel.
Szal az ITER is kap egy iylen pészmékert!;) -
Tiberius B #17 öhm, hogy is van ez a szívvel? Én úgy tudtam a szív elműködik magában a sinus-csomó segítségével, csupán a szívfrekvencia megváltoztatásához kell külső idegi impulzus.
Mondjuk, ha a sinus-csomó kibillen a ritmusból, akkor van gáz, mert akkor vissza kell billenteni.
És nem fibrilláció? Mikor leáll? És defibrilláció, mikor visszabillen?
Vagy homályban élek?:-(
Egyébként meg érdekes elmélet. Mégha nem is egyezik az elmélet a gyakorlattal:-)
A végén úgyis fúziós elemeink lesznek, meg hasonlók, hidegfúzió valóság lesz, csak arra kéne végre rájönni, hogyan is csináljuk? (Gazdaságosan! Mert ugye voltak eredményes kísérletek, csak nem voltak jók) -
#18
Azért ketten csak összehozzuk, na!;)
Szal igen, az alap ritmust én is úgy tudom, hogy a sinus-csomó adja. Ha valahogy gátlódik az ingerület átvitel, akkor jön aritmia, fibrilláció, a rendezetlen kaotikus mozgás, ami akadályozza a szív ellátását is, szal az végül leáll.
Közben nézem a vészklinikát is, vagy mit!;)
-
Tiberius B #19 ém is:-) -
airwalker #20 Nyugi amíg tönkre nem mennek az olajcégek, addig nem fognak elterjedni az ilyen reaktorok, és addig lesz greanpeace is akik majd odaláncolják magukat a kapuhoz. -
#21
Te meg a fikázó forumozókat fikázod. :P Ez pedig rosszabb.. -
dez #22 Inkább csak az olajsejkeknek van félnivalójuk (bár már ők is befektették a pénzüket mindenfélébe a világ minden táján). Meg az olajcégek dolgozóinak. A főgórék majd átnyergelnek a fúziós bizniszre. -
Zodd #23 Csak azt nem értem, hogy tudta mindezt bizonyítani, hogy az elmélettől különböző eredményük lessz? Valami kisebb plazma? Vagy szimuláció?
Azért nem lessz ez olyan ingyenes, akkora befektetés kell hozzá, hogy szerintem az egész fejlett világ nyögve fogja összeadni rá a pénzt (mármint arra a reaktorra ami már termelésre lessz használható).
Másik meg, ezt sem értem mért nem a gömb alakú reaktort favorizálják. legutóbbi tudomásom szerint azzal jobb eredményeket értek el kis méretben még a 90-es évek végén.... -
Zodd #24 BOcs első kérdésre megvan a válasz San DIegoban egy kisebb reaktoron tesztelték. Attól még szerintem nem lehet lineáris interpolációt használni egy ennyivel nagyobb plazmára, szóval lehet itt nem úgy fog működni ahogy ott látták. -
#25
Sajna van rá esély, hogy csak bizonyos méret fölött lehet egyáltalán ilyen reaktort építeni, mint ahogy egy brikettet sem tudsz begyújtani, úgy lehet hogy a fúziós erőműnek is van egy minimális gyakorlati nagysága.
Ez viszont tényleg azt jelentheti amit írtál, hogy 10-20 év múlva lesz egy szép technológiánk, amit senki nem fog tudni használni, a hatalmas anyagi, és biztonsági kockázat miatt. -
Inquisitor #26 Miért is? Az olaj jó része NEM fűtőanyag/üzemanyag céljára megy el, hanem olyasmire, amit nem nagyon lehet kiváltani. Kenőanyagok, műanyag alapanyagok, stb.
(Na jó, növényi olajokkal részben igen, de utánajárva kiderül, hogy egyrészt elég drága, másrészt meg ott is keletkezik nem túl környezetbarát hulladék ...) -
DonRudi #27 Ezt ismeritek?
BlackLight Power
Vélemény? -
morgo #28 ezt majdnem sikerult kimagyaraznod, de azert javaslom olvasd el megint a cikket:
'interferenciát hoz létre a plazma szélein, ami megállítja az áramlatok kialakulását.'
amugy a kaotikus es complex, bonyolult nem tul sok kozvetlen kapcsolatban all egymassal, semmikeppen sem hasznalnam szinonimakent... -
BiroAndras #29 "Amúgy az elv, hogy egy összetett/kaotikus rendszert erős külső impulzusokkal harmonizáljunk egyáltalán nem új."
Épp az ellenkezőjéről van szó. A gondot a szabályos áramlatok okozák, azokat akarják szétrombolni.
"De Pl a Valée Szinergetikus Generátor pontosan azokat a dolgokat próbálja kihasználnni, amit az ITER-ben muszály lesz kiküszöbölni."
Egy nagy csomó baromságot ír a srác.
Pl.:
- A feltételezett szupererős kemény gamma sugárzás egyáltalán nem lenne kimutathatatlan. Gyors becsléssel 30GeV környékére jön ki, amit rutinszerűen detektálnak. Egyébként bármilyen energiájú gammasugár képes kölcsönhatásba lépni ay elektronokkal (pl. Compton-szórás), tehát ez a sugárzás is pontosan olyan lenne, mint ami a normál nukleáris folyamatokban keletkezik, csak sokkal erősebb.
- Egy atomban levő elektront nem lehet csakúgy megállítani. Pláne nem fotonnal, mert az csak plusz energiát ad neki. És ha megáll, akkor sem esik bele a magba a bizonytalansági reláció miatt. Meg egyébként se kering az elektron, hanem az állapotfüggvénye egyenletesen körbeveszi a magot.
- Az inverz béta bomláshoz antineutrínó is kell, ráadásul a három részecskének pontosan egyszerre kell ütköznie hozzá. -
BiroAndras #30 "Azért nem lessz ez olyan ingyenes, akkora befektetés kell hozzá, hogy szerintem az egész fejlett világ nyögve fogja összeadni rá a pénzt"
Az ITER költségvetése elenyésző az USA katonai kiadásaihoz képest. -
BiroAndras #31 "Sajna van rá esély, hogy csak bizonyos méret fölött lehet egyáltalán ilyen reaktort építeni"
Pontosan ezért nagy és drága az ITER. A jelenlegi technológiával kell a méret. Viszont nincs elvi akadálya, hogy később kisebb méretben is működjön. -
BiroAndras #32 "Ez viszont tényleg azt jelentheti amit írtál, hogy 10-20 év múlva lesz egy szép technológiánk, amit senki nem fog tudni használni, a hatalmas anyagi, és biztonsági kockázat miatt."
Nincs anyagi kockázat. A sok milliárd dolláros beruházások már régóta megszokottak. A befektetés megtérülése pedig garantált, ha az ITER sikeres lesz.
A biztonsági kockázat meg elhanyagolható az atomerőművekéhez képest. -
Zodd #33 Én nem az ITER ről beszéltem. Ennél még csak örülni fognak ha tényleg önfentartó fúziót meg tudnak valósítani. Ilyen befektetésre meg katonai pénzeket sose fognak mozgósítani. Sajnos ¢.¢ -
#34
Sajnos rosszul tudod. kb. 70% (szinte) kapásból megy az erőműbe. Kenőag. és egyéb összesen kb. 1% vagy még kevesebb. Műanyag kb. 7-8%.
Ezt nem én találtam ki, hanem az ezzel foglalkozó energetikusokkal beszéltem erről a BME-n és "Polimer" tanszék vezetőjétől. -
Zodd #35 Ha olajról beszélünk és nem szénhidrogénekről.
Akkor mond meg nekem melyik erőmű tüzel most olajat (Magyarországon), és milyet? -
BiroAndras #36 "BlackLight Power"
Az a gáz, hogy tudományos publikációk helyett már megint megvásárolható termékekről szól. Egy teljesen új elméletet soha nem szoktak ilyen gyorsan termékké alakítani. Azért sokkal tudományosabbnak látszik, mint a többi hasonló oldal. Viszont mivel semmit sem írnak az elméletükről, nem tudom pontosabban megítélni. -
BiroAndras #37 "Én nem az ITER ről beszéltem. Ennél még csak örülni fognak ha tényleg önfentartó fúziót meg tudnak valósítani."
A mostani becslések szerint kb. a mai erőművek közelében lesz az ár/teljesítmény arány. Szóval annyiszor drágább, mint egy atomerőmű, ahányszor több áramot termel.
"Ilyen befektetésre meg katonai pénzeket sose fognak mozgósítani. Sajnos"
Nem is zért mondtam, csak arra akartam rávilágítani, hogy bár egy átlagember számára elképzelhetetlen sokba kerül, az USA vagy az EU szintjén ez aprócska tétel a költségvetésben. -
jeec #38 Szerinted az autók mivel mennek? :)
Az is energiafelhasználás - mint az erőműben. -
#39
Magyarország csak csepp a tengerben. Ne az itthoni viszonyokat nézd. Mo. elsősorban gázzal oldja ezt meg. De azt oroszok, Kína, India és USA nagyon nagy hányadban olajat használ. -
lazly #40 Azt akarod mondani, hogy a jelenlegi atlagos szamitasi kapacitas (persze nem asztali vasakra gondolva) keves ahoz, hogy par gram konnyu anyag, egy aranylag zart rendszerben (mert ugye ez a cel) valo viselkedeset pontossan leszimulaljak? Ezt azert kotve hiszem. Nem tudom hallotal-e az IBM legutobbi szuperszamitogep projectjerol. Szerintem leszamolna.
Az nagyobb problema ezzel kapcsolatban hogy ugye ahoz hogy szamoljunk, kell input, amihez merni kell. Hogy mered meg par milliard reszecske (megcsak nem is atomok, mert ugye azok felbomlanak a folyamatban, ugyhogy nem tekinthetjuk oket egy "csoportnak") illetve ezen reszecskek mozgasallapota, toltese, homerseglete, stb stb stb stb... Es mint tudjuk, a mereseknek ara van, ugyhogy tulajdonkeppen szart sem ernek.
Azt sem tudjuk elerni, hogy szamitogepen letrehozzak alfa allapotot, aztan valahogy "kirakjuk" ezen igen sok reszecskebol azt az allapotot. (ugye mondjuk egy labdaval el tudod jatszani, hogy kiszamitod hogy ezt meg ezt csinalja ha belelosz egyet egy pisztollal, es bele is tudsz loni, mert a folyamat egyszeru, a lovest pedig meg lehet pontossan oldani, de egy fuzis folyamattal hogy csinalod ezt meg?)
Ennyit a szamitasrol. Ne a procikat feltsd, hanem magat pl a mereseket. Es akkor a eredmenynek megfelelo beavatkozasrol nem is beszeltunk. :)
Udv!