ÁTG

Szia! Azt hiszem, kicsit több infót kellene elárulnod, mert a kérdésed értelme valszeg a szövegkörnyezetben van elrejtve!!! 😉

Ha arra gondolsz, hogy a Reynolds-számnak van valamilyen szerepe abban az esetben, ha folyadékok áramolnak pl. egy csõvezetékben vagy egy másik test körül, stb... akkor azt kell hogy mondjam, hogy igen.

Írdd le légyszíves, hogy mivel kapcsolatban kérdezed ezt és akkor könnyebb lesz válaszolni is!

"...vizes környezetben is" - eddig milyen "környezetben" alkalmaztad? 😉

Szeretném megtudni mihamarabb, hogy a reynolds számot lehet alkalmazni vizes környezetben is?

Szeretnék megkérni mindenkit, aki érintett ebben a tárgyban (el fogja szenvedni, vagy épp szenvedi, vagy elszenvedte már 😉 ), hogy írják le ide minél alaposabban, mi lett volna jó - ha lett volna - egy írásos jegyzetben!

Minden ötletnek - elszálltaknak és földhözragadtaknak is - örülök!!! Lehet képeket beszúrni, hogy ilyen külsõt képzelnék el egy jegyzetnek! Várom azzal kapcsolatban az észrevételeket, hogy legyen e példatár és elmélet egyben, ipari esettenulmányok, stb, vagy elég az is ha lefedi a félév anyagát.

A Fûzy könyv az ajánlott jegyzet. Ha volt hozzá szerencséd: miben jó és miben rossz?! Ha össze kellene vetni más jegyzetekkel, könyvekkel, mik lennének a példamutatók, amit érdemes követni? Milyen többletre vágyik egy hallgató egy ilyen jegyzettel kapcsolatban (CD melléklet fotókkal, videókkal? Programok ÁTG feladatok megoldásához, a szöveg pdf-ben vagy pdb-ben, stb...)

Várok minden ötletet, javaslatot!!!

Ha privátot akarsz írni, azt is megteheted! Hozzunk össze végre egy használható irományt! 😊

Ha bármiben segíthetek szólj, mostanában ráérek 😊 (pl. be lehetne scannelni ha olvasható az írás és akkor még gépelni sem kell)

Bizony mondom néktek, ez már a sors keze: tennap találtam egy oldalt (GépészHELP), ahol nem foglalnak állást a témával kapcsolatban (ez bölcsességre enged következtetni) 😉, de ajánlják a topicot. Nagyon boldog voltam, mert egyrészt tetszett az oldaluk, másrészt kellemes volt a linkajánlás.

Ebben a vizsgaidõszakban jópáran kerestek meg ezzel a tárggyal kapcsolatban és tudtam is jópár embernek segíteni, így kikristályosodott bennem a gondolat, h némi erõfeszítéssel össze tudnék állítani egy kis irományt, amolyan "ÁTG for Dummies" 😉 lenne - minden tiszteletlenség nélkül.

Még annyi kell, h begyüjtsem a kézzel írott holmikat azoktól, akiknek már nem kell, aztán összerendezgetem és esténként megírok egy-egy oldalt, aztán felrakom (ha õk is hozzájárulnak) a már említett oldalra.

GépészHELP

Szerintem vágom ki vagy 😊

Öcsém, ilyen topic is van...

Tényleg nem egy könnyû tantárgy, de kicsit dúl van "demonizálva" az egész. Én a tanszéken vagyok fõmodulos hallgató és kicsit szégyellem is magam, mert csak elégségessel csináltam meg, de másfél napot ha tanultam rá, de mégis könnyedén lett meg az elégséges. 5 példából 2-õt teljesen megcsináltam és egyet még éppenhogy el tudtam kezdeni, aztán lejárt a 90 perc. (További gond volt, hogy este 6 után volt a vizsga az AUD.MAX-ban. Az agyam már amúgy is elég lestrapált olyankor+fullasztó meleg volt a teremben.) Nem valami gyors példamegoldó vagyok, de becslésem szerint így kb. 25 pontnyit írhattam összesen és abból 23-at meg is kaptam az 50 pontból. Nem túl szigorúan javíthattak. Talán még ez a probléma, hogy kevés sokaknak a 90 perc. (Aki nem tanul, az legalább gondolkodjon, én is így mentem át, meg hõtanból nagyon jó voltam és ez segítette az egyik példa megoldását.)

Ilyenre már én is gondoltam, amikor elõször megláttam hogy milyen sok gép van pl. a G-ben, meg a polimereseknek, csak nekem, mint autóbuzinak, az autógyártás jutott eszembe. Kéne egy komplett autógyár az egyetem mellé, talán 1989 elõtt akár még pénz is lett volna felépíteni egyet, ahol a való életben is kipróbálhatnák magukat a tehetségesebb hallgatók, úgy mint például az élelmiszeripari szakközépiskolákban léteznek tanboltok, ahol a diákok készítette élelmiszereket lehet venni.
De szerintem ebbõl az ötletbõl kiindulva simán meg lehetne valósítani bármi másnak a legyártását, mert gépekkel el vagyunk látva, kapcsolatok vannak (aki megvenné ezeket a termékeket), szerintem elfogadható áron kijönne, fõleg ha nonprofit a dolog. Ami hiányzik hozzá az az akarat egy ilyennek a megvalósítására. Vagy lehet hogy már másnak is eszébe jutott, csak éppen a tömegoktatás miatt éppen senkinek sincs ideje ilyenen dolgozni. De erre a tömegoktatásra se hivatkozhatunk a végtelenségig. Rendben, lehet hogy így is túl nagyokat álmodok, de az már nem ok, hogy például egyedi darabokat se vagyunk képesek házon belül legyártani. A kalor tanszék laborjában láttam egy olyan könyököt, aminek a belsõ átmérõje kb ø200 volt, a csõ belsejében volt egy másik csöves szerkezet. Ezt a könyököt nem az egyetemen gyártották le, hanem kiadták egy cégnek. Nem hiszem el hogy a G épületben ezt ne tudták volna megcsinálni.
Justin (-)jára meg azt mondanám, hogy nem feltétlenül kell a modulos szempontoknak teljesülni. Amikor modult választ az ember, akkor még csak reméli, hogy azon a területen kap munkát, semmi sem garantált. Az alapképzésben kapunk egy elég rendes fejtágítást ahhoz, hogy bármilyen probléma esetén legalább azt tudjuk, hogy melyik könyvet vegyük elõ. Ha meg olyan modulos, hamarabb megcsinálja, mint egy nem olyan modulos. Egyébként meg szükség van a változatosságra. Motiválni meg avval lehet, hogy egy legalább 2es vizsga esetén kap +1 jegyet, vagy megpróbálják az egészet úgy eladhatóvá tenni, hogy legyen belõle pénzük, ne csak nonprofit legyen.
Így ebben az egészben minden olyan benne lenne, ami egy termék egész életét végigkövtné. Piackutatás, dizájn, gyártási rendszer kialakítása, méretezés, karbantartás, recycling, stb... Ha több fahjta termék lenne, akkor nem csak az összes modul területét érintené, hanem a formatervezõkét és az energetikusokét, sõt még más karokét is. Így aztán még azt is megtanulnánk, hogy más mérnökökkel hogy kell együtt dolgozni.

Hmmm, ez így elmondva nagyon jól hangzik 😊
De:
(-):
1. nem valószínû, hogy ennyi különbözõ modulos összejön
2. mit kezdesz azokkal kik nem ennyire "gyakorlatias" modulra járnak? 😊
3. azért ez sem kevés munka, és sajnos nem hiszem hogy elég motiváltak ekkor még (nagyon sajnálom ezt, sokan azt sem tudják még behatárolni sem mivel akarnak foglalkozni)
4. lehet, hogy még több gyakvezetõ kéne, és még több munka lenne kijavítani/konzultálni
(+):
1. remekül illeszkedne a BSC képzéshez, ugyanis ha jól tudom ott már nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önálló feladatokra és azokban is az önálló problémamegoldásra
2. nem lenne két egyforma feladat, és nem lehetne csereberélni, még akár javítani is érdekesebb
3. nagy mértékben egymásra lennének utalva, valós élet problémamegoldásait is szimulálja

Összeségében remekötlet, megvalósítása elég rögös.

Na, végre, kezd alakulni, amiért ezt az egészet beindítottam! Most, hogy mindenki jól odamondta a másiknak 😉 én meg kellõképpen felhúztam az orrom 😛 , akkor talán beszélhetnénk arról, mit lehetne jobbá tenni:


A több labor valóban kell - ott lehet valamit legalább látni és lehet valamit mérni, ami megmutat ezt-azt abból, ami az elõadás anyaga.

Ha van olyan, hogy mérés, és már eleve mérõcsoportokra van beosztva a társaság, megpróbálható lenne annak a három-négy fõnek valamilyen közös dolgot készítenie, ami a tárgyhoz kapcsolódik: pl. leendõ vagy már meglévõ moduljaik szerint egyetlen egy félévre szóló tervezési feladatot kiadni (de nem az a rajzolós, hanem olyan, ahol a mérnöki munka kevésbé monoton oldala mutatkozik meg).

Ilyesmire gondolok például: van egy vegyipari-élelmiszeres, egy kaloros és egy gépelemes. Összeülnek a gyakvezérükkel az elsõ héten és megbeszélik, hogy egy málnalé készítõ kis üzemet akarnak összerakni. Mindenki annak egy-egy APRÓ részletét fogja kidolgozni, figyelembe véve a többiek munkáját. Jöhet az ötletelés:

vegyiparos elõszedi, milyen lépései vannak a technológiának: válogatás/mosás-tól a palackozásig. Megnevez három-négy technológiai lépést, ami kapcsolódik az ÁTG-hez: úsztatóvályu a mosáshoz (ez inkább áramlástan), lé szállítása szivattyúval, stb... Ha megvan, hogy adott kapacitású üzem kell, akkor választ szivattyút. És itt jön a tárgy: hogyan választunk szivattyút málnalé szállításhoz? (Steril közeget kell szállítani, vagy nem? Milyen hõmérsékletû? Milyen a pH-ja? Lerakódásra hajlamos, vagy víztisztaságú, stb...)

Kaloros: ha forró közeget kell szállítani és közel van a forrpont, akkor hogyan építhetõ be az adott szivattyú? Kidolgozhatóak hõvisszanyerõ körfolyamatok - oda milyen szivattyú kell? Hûtõvíz zárt vagy nyitott rendszerben keringtetem, stb...

Gépelemes: különbözõ üzemállapotokhoz milyen motorokat válasszak? Hogyan szabályozzak? Hogyan indítsunk el egy szivattyút (csillag-delta kapcsolások, fojtva vagy sem, stb...) Kíván-e speciális berendezést egy ilyen technológia? Pl.: lehetne málnaszemekbõl úgy levet nyerni, hogy nem egy drága aprítógépen nyomom keresztül, hanem nagy nyomáson levõ tartályból, amiben még alá is fûtök egy kicsit, egy kis szelepen keresztül egy kis nyomású térbe engedem ki a fõtt szemeket. A hirtelen nyomáscsökkenéstõl vajon a szemek szétpukkadnak és dõl-e belõlük a lé, vagy mégis kell a drága keverõs-aprítós cucc?

És effélék... Talán ezt nagyobb kedvvel végeznék a hallgatók és nem lenne hosszabb ideje az egyes részek elkészítésének, mint egy-egy nemszeretem jegyzõkönyvnek (amit amúgy is a weben meg lehet találni, vagy kölcsön lehet kapni).

Nah, elsõ blikkre ennyi!


-=ZR=-

Itt szerintem nem kell gondolni semmmit senkirõl, meg kell tapasztalni ki milyen. Ha jól sejtem Te nem ismered ZR úrat, így nehéz is véleményt formálni. A tanszékrõl én elég keveset tudok. Gyanítom hogy rengeteg kutatásban vesznek részt folyamatosan (ezt abból következtetem, hogy mindig elfoglaltak), ugyanakkor az érdemjegyek alakulását továbbra sem értem. Szerintem mindenki elõtt tény, hogy a 3(!) vizsgából 1 db van amin többen átmennek. Ez már rögtön egy érdekes dolog, hiszen elvileg mindegyiknek ugyanolyan nehéznek kéne lennie. A második érdekesség,hogy tény hogy ebben a tömegképzésben sokan vannak akik nem ide valók, de azért az is furcsa, hogy összesen 2 db 4-es van, 5-ös egy sem. Az egyik ilyen "kivételes embert" van szerencsém ismerni is, hát ha annyi tanulással is 36 pontos 4-es, akkor én nagyon örülhetek a 2-esemnek (örülök is).
Azt hiszem kisebb reformokat kéne végrehajtani, pölö kevesebb anyag (turbina kompresszor úgyis kalorosoké, elején hõtanos rész is ugorhatna), egy olyan tankönyv amiben a lényeg benne van + feladatok is (ha kiadná a tanszék, még pénzt is kereshetne rajta), a kolléga által említett kis ZH-k is jó 5let, több vizsgaalkalom, több labor is lehetne (persze ezt baromi nehéz lenne beosztani, idõben, meg jegyzõkönyvben, talán ha a hibaszámítást nem éne megcsinálni, lehetne 2 jegyzõkönyv is).

Amit írtam, azt hirtelen felindultságomból írtam, nem gondoltam bele, hogy aki egy ilyen fórumot indít, arról pont az ellenkezõjét kéne gondolnom, és hogy ennyire meg fogom sérteni. Minden tiszteletem az Öné, hogy minden létezõ eszközzel megpróbál segíteni nekünk, Ön is a fehér hollók közé tartozik. Kár hogy nem Ön a tanszékvezetõ, biztos vagyok benne, hogy jobb lenne a légkör. Nagy ritkán, amikor a tanszéken járok, csak Ön nem néz ránk a "na már megint mit akar ez itten?" arckifejezéssel. Azért is jó lenne ha Ön lenne a tanszékvezetõ, mert szerintem (habár nem tudom hogy ez hogy mûködik) egy tanszék milyensége a vezetõn múlik. Ezt akármelyik tanszéken láthatjuk: van ahol inkább a Japánokkal foglalkoznak helyettünk, van ahol állandóan pályáznak, de rólunk se feledkeznek meg, van ahol múzeumi gépeken (is) tanulhatunk a korszerû gépek mellett, van ahol csak korszerû gyári hangulatban laborozhatunk, van ahol nem titkolják hogy éppen milyen kutatással foglalkoznak és még elõadáson is szivesen mesélnek róla, van ahol jogosan néznek minket hülyéknek mert tényleg nem értünk semmit, van ahol hetente gyakorlaton a kréta füstöl mert annyira gyorsan magyaráznak. Van ahol meg a tanszékvezetõ évek óta csodálkozik a bukási arányon és a villamoson munkába jövet-menet nem azon gondolkozik, hogy mit kéne változtatni az oktatásban, hanem azon, hogy az egyik példában mit hogyan lehetne kiszámolni, és ezt még el is meséli nekünk, talán evvel példát mutatva nekünk, hogy jobban tennénk ha nekünk is hasonló dolgokon járna az eszünk. Persze. Csakhogy neki ez (is) a munkája, nekünk meg rajzolni kell, meg jegyzõkönyvet leadni, meg határidõt betartani, meg esetleg pénzt keresni, meg stb.... Meg az is a munkája lenne hogy valamilyen oktatást szervezzen. Ezt azért merem leírni, mert más tanszéken is megbírkóznak a hatalmas hallgatói létszámmal, szerintem ezen a tanszéken is mûködne a dolog.

Õszíntén szólva nem gondoltam, hogy idáig fognak fajulni a dolgok.
Rendben van én is hibás vagyok, amikor elsõ vizsga után elsõ felindulásomból ide írtam egy erõs kritikát.
Tulajdonképpen amikért létrejött ez a fórum valóban nem valósult meg. Ennek okait most nem kívánom firtatni.
Az az igazság, hogy talán valóban túl engedékeny voltál (most magam ellen is beszélek), talán tényleg inkább maradj a szakmai korrektségnél, mégha ez többször ellenkezik a hallgatóbarát hozzáállásoddal.
Azért sajnálom, hogy így alakult.

A szívfájdalom mindíg azoké, akik elbuknak. Azt gondolom, álltatom magam azzal, hogy jó szándékkal fordulok a hallgatók felé. Vannak hibáim, de még mindíg én vagyok a legnyitottabb - bár ezzel is valószínûleg magamat kábítottam. A "pajtizás" nem elég, de nem is akartam "pajtizni". A szakmai korrektség lenne megkívánandó, de nem várható el egy frissen végzett hallgatótól, hogy akkora szakmai tudás legyen a fejében, mint egy hatvan éves professzoréban. A gyakorlatokat valóban megtarthatja bárki egy darab papírral a kezében, ezeknek az a célja, hogy a hallgatók legalább lássanak példa megoldási meneteket.

Sokan azt gondolják egy-egy kidolgozott feladat ÁTOLVASÁSA után, hogy ezt õk bármikor meg tudják hasonlóan oldani. Sajnos ez nem így van az esetek többségében. Érdemes elõvenni egy kidolgozott feladatot, átolvasni, majd ténylegesen megoldani. Azonnal nyilvánvaló lesz, mirõl beszélek.

----------------------------------------------------------------

Az üzeneted bevezetõje valóban bántó és nagy nyilvánosság elõtt visszaélsz az õszinteségemmel. Úgy hegyezed ki a hibáimat, hogy az emberi értékeimet nem akarod megismerni.

Ráadásul egy fórumtag éppen a nyilvánossága által sebezhetõ - éppen ezért én itt mint az aki a tanszéken oktató, nem is jelenek meg. Ezen a fórumon én a nick-emmel vagyok jelen. A kijelentéseim ezért szabadabbak.

Teljesen természetes dolog, ha valaki harapni akar, a leggyengébbnek kinézõ személyt keresi meg. Továbbra is erõsödik bennem a tudat, hogy a jóhiszemûség és a hit, hogy a hallgató valóban társ tud lenni az oktatásban, nem állja meg a helyét - bár vannak kivételek.

Ma tömegoktatás van. Én még géptanból szóban vizsgáztam és sokkal korrektebb volt, mint a mostani, ennyi pont - ennyi az osztályzat módszer. Az ÁTG-t nekünk is írni kellett.

A "balf...ság": Múlt nyáron a tanszéket felkereste egy cég, aki csontritkulásos mûtétek során gerincbe akart fémszálakat tartalmazó csontcementet juttatni. Az egyik kérdésük az volt, hogy hogyan lehet Reynolds-számot számítani olyan esetekben, ahol a közeg erõsen viszkózus, hatványfüggvény közeg?! Érthetõ, ha egy cég nincs berendezkedve arra, hogy erõsen elméleti irányba hajló problémákat oldjon meg, de van egy szint, amit az ember már "erõsnek érez". És ez nem szakmai nagyképûség (mert az ÁTG-hez sem értek, meg angolul se' tudok). Itt arról van szó, ha valaki egy tudományos/orvosi mûszereket fejlesztõ vállalkozásba kezd és van tervezõi jogosultsága ilyen termékekre, akkor hol vannak a koponyái? Én akkor inkább egészséges szeretnék lenni, mert azt a tervezett fecskendõt és tût bele nem nyomják a gerincembe, az már biztos!

Oktatással nem foglalkozom - a gyakorlatok megtartása javarészt a doktoranduszokra hárul. "Oktatói szempontból" vannak kevésbé tehetségesek és vannak jobbak. És én bizony igyekszem humánus lenni. És bizony emberszámba veszem a hallgatókat. És bizony a második alkalomtól már egész jól ment a tábla elõtti szereplés is 😉

Ezt a fórumot a jóhiszemûségem hozta létre - hiba volt. Olyan, hogy mindenkinek tessen a dolog, nem létezik! A moderátorokat még ma megkérem, hogy nyugodtan töröljék. A Gépészinfo-ra és a GépészinfoFlame-re ezentúl nem küldök emailt azoknak a kollegáknak, akiknek még van egy utolsó utáni lehetõségük pótolni az elmaradásaikat. Az emailban kapott "elõzetes jegyzõkönyveket" nem fogom véleményezni - egy jegyzõkönyv nyomtatva, aláírva jegyzõkönyv. Nem fogadok több hallgatót a fogadóórámon kívül. Nem adom meg többé azt a lehetõséget, hogy gyorsan rajzoljanak egy táblázatot, ahová gyûjteni fogják az adatokat a mérés során, míg én egy másik csoportot ellenõrzök.


-=ZR=-

Az elsõ részhez:
Mindenkinek el kell kezdenie valahol, nagyon kevesen születnek jó tanárnak. A kiragadott szó pedig nem hiszem hogy azokra a diákokra vonatkozott akiket tanít, dolgozatit javítja. Az hogy valaki nem tud nyelveket, meg nem feltétlen az õ hibája, nem mindeki kezdi óvodás korától, és mint tudjuk minél késõbb annál nehezebb. Szakbarbárnak semmiképp nem nevezném...

Második résszel nagyjából egyet értek.

Elég elszomorító hogy egy tanszéken dolgozótól ilyet látok leírva: „balf...okat” Ebbõl kapásból arra gondolok, hogy már megint olyan valaki foglalkozik oktatással, akinek nem kéne, nem veszi emberszámba a hallgatókat. Az más kérdés hogy milyen körülmények vitték idáig, ugyanis még van itt az egyetemen néhány olyan ember (elvétve, ritka mint a fehér holló), aki ennek ellenére szeret tanítani, és tudja is hogy, hogy kell, talán tanárnak született. Aki meg nem beszél állítólag okos ember létére NYELVEKET, az meg mit akar a mai világban? Csak nem egy a sok szakbarbár balfasz közül? Aki ért vmihez de azon kívül semmi máshoz? Az ilyen ember milyen jogon minõsíti le a többit? Gondolom a középiskola megvolt tanulás nélkül kitûnõre, egy középfokú még belefért volna!

Energetika: hõtanból volt fent a neten az elõzõ vizsgaidõszak vizsgái megoldással, és egy félévben nem 3 vizsga volt! Elõadásra fölösleges volt járni, de a gyakorlaton a Biharitól és a Bitatól lehetett hõtant tanulni. Õk például megérdemlik a fizetésüket.

Gépelemek: itt „csak” rajzolni kell, meg a gyakorlaton nem Simon Vilmoshoz kerülni. A vizsgát másodszorra v harmadszorra le lehet tudni.

ATG: Mekkora faszák hogy egy példatárt felraktak pár példamegoldással, amibõl tuti fel lehet készülni. 😄, év vicce
De talán az elképesztõ bukási arány megoldásáért nem is kell olyan messzire mennünk, fõleg nem a D épülettõl, még az ablakból is látszik az Áramlástan Tanszék.
Dr. Lajos Tamás is egyike a fehér hollóknak, elképesztõ tudású ember, nyelveket beszél, szereti a hallgatókat, nem néz minket hülyének, pedig mi õ hozzá képest igazán azok vagyunk. Egy nehéz tantárgyat képes úgy megtanítani, hogy aki akar, az jó jegyet kapjon belõle. Én is négyest kaptam, megszerette velem az áramlástant, pedig igen nehéz tantárgy, el is gondolkoztam rajta, hogy áramlástan modulra megyek, Dr. Lajos Tamás tanszékétõl nehéz tantárgyakat jól megtanulni. De aztán ért a hideg zuhany, hogy ezt a modult többnyire a HDR csinálja, el is keseredtem egy kicsit, akkor inkább kalor.
Évközben a kis ZHkra készüléssel 2 hetente értettük meg ezt a nehéz tantárgyat, és a vizsgán se kérdeztek mást, rájöttem hogy a kis ZHkra való készüléssel tulajdonképpen a vizsgára készültem aprólékosan. A hab a tortán már csak az volt hogy ezeknek a kis ZHknak a pontjait és a mérések pontjait beszámították a vizsgába. Nagyon fasza volt, úgy éreztem, hogy egy okos embertõl mennyi mindent tanultam úgy, mintha fogta volna a kezem, mutatva az utat. De úgy is mondhatnám, hogy egy jó pásztor terelgette a marháit. Mind ez a rizsa csak azért, hogy érzékeltessem, hogy az ATGbõl mi minden hiányzik. Bejön elõadásra egy elméleti szakember, magyaráz vmit, a felét értem is, a másik felét meg otthon, azt a 3 gyakorlatot kb bárki megtarthatná egy füzettel a kezében, és akkor esünk nagyokat pofára a vizsgán.
Az nagyon jó dolog hogy végre elkezdték felrakni a vizsga megoldását a netre, ezt folytatni is kell, de ez még csak egy darab, hõtanból van kb 80.
A kis ZHk és a vizsgamegoldások segíteni fognak abban, hogy azt adjuk majd vissza a vizsgán és olyan formában, ahogy a tanszék elvárja. A kis ZHkkal tapasztalatot szerzünk feladatmegoldásban, és még tanulunk is. Tudom a kis ZHk évközben javítási munkát is jelent, de ha átmegy a vizsgázók nagy része a vizsgán, akkor nem kell kb 10szer kijavítani ugyanannak az embernek a vizsgáját, tehát kevesebbet v ugyanannyit kell majd javítani, és az eredmény kevesebb buta ember, és több fog vmi hasonlót érezni, mint én áramlástanból.

Amihez egy boriték is van csatolva némi készpénzzel 😄

😉 megegyezünk...! 😊 milyen dolgozatot is kell keresnem 😉 😄

-=ZR=-

Oké, kinek a pap, kinek a paplan 😊 Velem lehet tárgyalni 😊

😊 három feladat is volt régebben - szó szerint ráadásul. Aki kihúzatta magát, nem járt valami jól...

-=ZR=-

Ui.: én speciel a sört szívesen becserélem vmilyen zsebszámológépre némi ráfizetéssel - azokra vagyok inkább rákattanva 😉 de ez már az én problémám (és a palmokra és a régi házi számítógépekre és az ócska Macintosh-okra, stb... bárki írhat, ha ilyet talál otthon és neki nem kell! 😊 )

Hát ha meglesz a mai vizsgám minden eddig topikba írónak fizetek egy sört 😊

Csak hogy érthetõ legyen:

Egy feladat részeként pl.: Jellemzõ fordulatszám kiszámítása:


Javítókulcsban : n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4))=1440ford/min*((2.5e-3m^3/s)^(1/2))/((8.2m)^(3/4))=14.86 (4 pont)

Hallgató1: n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4)) ez megér 1 pontot az összefüggésre

Hallgató2: n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4))=24*((2.5e-3)^(1/2))/((8.2)^(3/4))=0.248 ez szintén 1 pont a jó összefüggésre, a Q_opt és H_opt-ért valszeg kapott már elõtte pontot, esetlegesen +1 pontot megér(het), ha jól számolt, de nem tudja, hogy ford/min-ben kell helyettesíteni

Hallgató3: n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4))=1440*((2.5e-3)^(1/2))/((8.2)^(3/4))=14.86ford/min ez 3 pontot is megér, de lehet megadható a 4 is, az mindenesetre HIBA, ha nem tudja, hogy a jellemzõ fordulatszám dimenziótlan és mértékegységet ír az eredmény mellé

Hallgató4: n_q=n*(Q_opt^(1/2))/(H_opt^(3/4))=1440ford/min*((2.5e-3m^3/s)^(1/2))/((8.2m)^(3/4))=14.86 egyértelmûen 4 pont

és lehet ragozni...

Alapvetõen: 1 pont a helyes összefüggés, 1 pont a helyes helyettesítés, 1 pont a jó végeredmény, 1 pont, ha a végeredménynek nincs dimenziója - az én leosztásom szerint, tehát ha a javítókulcsban 4 pont szerepel én ebben az esetben valszeg így bontom fel.

Valami ilyesmit kell elképzelni, de a megtekintés során általában a javítókulcs hallgatók által is megtekinthetõ - legalább egy pillantás erejéig 😉


-=ZR=-

Értem. De azért az is benne van a dologban, hogy ami az elején nem jó, legtöbbször azzal kell továbbszámolni is, ezért onnantól 0 pont a többi.

Én egy kicsit azt érzem, hogy pont emiatt a "bogarászás" miatt is tele van már mindene a javító emberkének és hajlamosabb inkább csak ráírni a 0 pontot. Persze nem várható el h végigszámolja más adatokkal, vagy részpontokat adjon, csak valóban az idõ rövidsége miatt becsúszhatnak hibák. Igaz ez tényleg orvosolható megtekintésen.

Az meg hogy hallgatóbarát vagy ellnenes a végeredmény nagyban befolyásolja a vizsgasor kérdései. A diák nem úgy megy be hogy ismeri a kérdéseket <#wink>

😊 emiatt én is kaptam, hogy "azért feltételezhetõ egy kollegáról, hogy el tudja dönteni, helyes-e egy megoldás"! És bizony el tudja dönteni, ezt valóban állíthatom! Csak a teljesség kedvéért: egy géptanos feladatra a múlt félévben négyféle megoldási mód került elõ a javítások során! Mindegyikhez csináltam pontozott javítókulcsot, lefénymásoltam és kiosztottam. Nincs fennakadás! 😊

Az oktató is ember: amikor a neki kijutott hetvenedik baromságot kell kibogoznia, elõfordulhat, hogy félreérti a hallgató gondolatmenetét. Ezért van a vizsga utáni megtekintés.

Csak egy adalék, hogy lehessen érezni egy javító nehézségeit: a hallgatók MINDEN feladatát le kell pontozni. Ez hetven dolgozatnál 350 feladatot jelent. És nem mindenki ír Times New Roman karakterkészlettel. Erre kb. 15-20 órám van összesen, mert a vizsga utáni 2. nap délben kinn kell lennie az eredménynek: ez kb. 20 feladat/óra! javítási tempót jelent. És amikor végigbogarásztam mindet, az a szomorú, hogy a jegyek ráírásakor 80-85% -ra rá kell hogy írjam az elégtelent. Rengeteg idõt jelent megadni az esélyt azoknak, akik alapvetõen esélytelenül kezdtek neki a vizsgának! Nem hallgató ellenes megnyilvánulásként írom ezt, mivel ezt az érzést valószínûleg egy hallgató sem ismeri!


-=ZR=-

Najó, elhiszem <#vigyor3>

...lesz, de nincs rá idõ <#banplz> de tényleg...!

-=ZR=-

Ja és még anniyt, hogy azért egy egyetemi jegyzetet össze lehetne dobni ebbõl a tárgyból, és nem azt hajtogatni minden félévben elõadáson, hogy lesz csak nincs rá idõ.

Az "urban legend"-et én is hallottam a 60%-ról, soha nem hittem el.

A javítókulcs már érdekesebb. Az összeetést erõteljesen kétlem az elsõ vizsgaalkalomnál, mert olyan dolgok is belekerültek a vizsgába, amirõl bizton állíthatom, hogy nem vagy nem úgy hangzottak el. A másik dolog meg: elképzelhetõ h egy feladatnak több megoldása is van. Ezesetben is CSAK az eredeti javítókulcs a mérvadó. Végüis a logikus gondolkozás megtanítása nem az egyetem feladata...

Pontok alapján a jegy már teljesen reális, sõt tényleg alacsony a 40%-os 2-es.

Namost akkor a tanszék képzelje el, hogy jön egy középiskolás és beiratkozik energetika szakra. Kap fél(!)év mechanikát, és nem kap általános géptent, ráadásul mintatanterv szerint már 2. évben fel kell venni e ezt a tárgyat. Tudom, hogy errõl nem a tanszék tehet, hiszen a mi tantervünket nem õk állították össze, de azért lehetett volna errõl valami komunikáció a két tanszék között.

Az utolsó bekezdés pedig valóban sajnálatra méltó, és valóban elkeserítõ. De az élet nem habostorta egyik oldalon sem...

A számokról: anno, amikor még épp hogy a Vízgépeken melóztam, találkoztam az E épület elõtt egy csoporttársammal, aki épp ÁTG-t írt és beszámolt róla, mekkora szívás volt. Aztán azt is kifejtette, hogy az a rémhír terjed a hallgatók között, hogy a 60%-nak meg kell bukni - és eszerint kell a pontokat osztani. Mivel félévek óta itt vagyok, bizton állíthatom, ennél a valóság sokkal objektívebb:

A feladatsort egy oktató összeállítja, elkészíti a javítókulcsot (1-1 pontra lebontva a részpontokat!!!), majd továbbadja egy másik oktatónak. Az a másik oktató a feladatsort leellenõrzi (lényegében megoldja és összeveti az elõadásanyaggal, értékeli "megoldhatóság" szempontjából, ha vannak félreérthetõ, nem elhangzott részek, azok korrigálásra kerülnek). Ezután jön a vizsga megíratása. A javítást a részletes javítókulcs alapján álatlában 2-3 oktató vagy doktorandusz végzi. Általában a feladatsort összeállító/ellenõrzõ oktató és a javítók nem is azonosak.

A pontozás: 40% az alsó határ rendszerint. Nyelvvizsgán 60%, mégsem sír senki - rajtam kívül. 😛 Nem mehetünk le az "érettségi" "10%: nem felelt meg, de még szóban javíthat" színvonalára.

És a "miért": én a másik oldal "miért"-jét látom "problémásnak"! Képzeljük el a tanszék helyzetét az oktatásban: jön egy kis középiskolás hallgató, az egyik legösszetettebb tárgy, amivel fog találkozni, az általános géptan. Alapvetõen beállítja a tanszékhez való hozzáállását, ha sikertelen lesz ebbõl a tárgyból. Átevickél az "alapképzés" hat félévén és "kivel" találkozik újra? Hát velünk! És ki lesz a "bûnbak", aki nem engedi szegény jól képzett mérnökhallgatót, hogy hozzájusson a hõn áhított papírjához? Hát ha nem mi, akkor a Gépelemek tanszék vagy az Energetika - mert mi vagyunk így kéz a kézben a fõ "gátló tényezõk" a diploma megszerzésében... 😊

Nekem is van egy szívfájdalmam: két éve államvizsgáztam és ez alatt a két év alatt (nameg elõtte öt év alatt) csak egy szóbeli közép nyelvvizsgát tudtam letenni. Az egyetem okádja magából a félmûvelt, semmihez sem értõ, ellenben nagyszájú és zsíros állásokért mindent megtevõ balf...okat, akik hozzájuthattak a papírkájukhoz. Nekem egy új rendelet szépen keresztbetett. Pedig magasabb átlaggal végeztem, mint jópár doktorandusz, aki az egyetemen ücsörög. Ráadásul már fel is vettek állami ösztöndíjasként doktorandusznak - kaptam róla levelet - de kénytelen voltam a helyemet a mögöttem állónak átadni. Még a doktorandusz évnyitó napján is a nyelvvizsgaközpont telefonjára vártam, hogy a kérelmezett hiányzó 4 pontot megadják-e, hogy továbbTANULHASSAK. Nem adták meg. Nincs nyelvvizsgám ezért nincs diplomám, ezért azt kellett mondanom, hogy köszönöm, hogy felvettek doktorandusznak a pályázatom alapján, de a nyelvvizsga nincs a kezemben, így sztornó. Na, ez a szívás, emberek, nem az NPSH.


-=ZR=-

A miért?? Nos az érdekes terület..

Tulajdonképpen nem is a számokkal, vagy arányaikkal van a gond, hanem a miérttel.

Nagy ügy! Amikor én vizsgáztam akkor az elsõ fordulón csak négy a második
és harmadik fordulóra 89 embernek sikerült bejutnia a vizsgára.
De összesen csak hatvanhetünknek sikerül. A többieknek félévismétlés..

Illetve mégis commentelném.
Elég nehezemre esik elhinni, hogy ennyire nem tudtunk felkészülni, fõleg azok után, hogy tudtuk hogy ez egy nehéz vizsga. Elég nehezen tudom elképzelni továbbá azt is, hogy ez már "hagyomány" itt az egyetemen, hogy ÁTG vizsgán alig mennek át. Kérdem én mi értelme ennek? Ez jó, mert a tanszék elmondhatja magáról, hogy õk hú de kemények? Vagy jó, mert tartják a "magas" színvonalat? Vagy miért jó? Nem egy embert ismerek akinek emiatt csúszik a diplomamunkája.
És a végére egy személyes "élmény": én becsületesen bejártam minden órára (elõadás, gyakorlat, labor). TAnultam is a vizsgára, Áramlástanból 4-es voltam, szerettem is. A 62 feladatot meg tudtam oldani, ennek ellenére nem sikerült a vizsgám. Az eõadó hangoztatta hogy aki meg tudja csinálni a feladatokat annak nem lesz gondja a vizsgával. Vagy mégis?

Azért az elsõ vizsga mutat valamit: 189-bõl 26db a "nem egyes". No comment...

Hasznos holmi: Stolz formula Excelhez




Ha valaki sokat számol az említett formulával levegõ esetén, akkor illessze be az alábbi rövid VisualBASIC kódot egy új modul-ba a saját Excel-ének VisualBASIC szerkesztõjében:


'--- STOLZ függvény -----------------
Function STOLZ(d_mp, d_cso, dp_mp, p_be_mp, t_be_mp, eps, eps_alfa, maxiter)

alfa_regi = 0.65
beta = d_mp / d_cso
iteracioszam = 0

rho_norm = 1.293
T_norm = 273
p_norm = 101396
nu_norm = 0.0000133

Pi = 3.14159

Do

rho_lev = rho_norm * p_be_mp / p_norm * T_norm / (t_be_mp + 273.2)
Q = alfa_regi * eps * d_mp ^ 2 * Pi / 4 * Sqr(2 / rho_lev * dp_mp)
v = 4 * Q / (d_cso ^ 2 * Pi)
nu_lev = p_norm / p_be_mp * (1000000 * nu_norm + 0.1 * t_be_mp) * 0.000001
Re = v * d_cso / nu_lev
C = 0.5959 + 0.0312 * beta ^ 2.1 - 0.184 * beta ^ 8 + 0.0029 * beta ^ 2.5 * (1000000 / Re) ^ 0.75
alfa_uj = C / Sqr(1 - beta ^ 4)

iteracioszam = iteracioszam + 1

Loop Until ((alfa_uj - alfa_regi) / alfa_uj <= eps_alfa) Or (iteracioszam >= maxiter)

STOLZ = alfa_uj

End Function
'--- Itt a vége -----------------



A beillesztéshez:
=================

Excel fõmenüben kiválasztjuk az 'Eszközök' -> 'Makró' -> 'VisualBASIC szerkesztõ' pontot, majd a megjelenõ képernyõn a fõmenüben az 'Insert' -> 'Module' menüpontot. Ekkor a jobboldali szerkesztõablakba egyszerûen bemásoljuk a függvényt és rányomunk a 'Mentés'-re, majd bezárjuk a VisualBASIC szerkesztõt (kattintás a jobb felsõ sarokban a "kereszten").

Ha átfolyási tényezõt kell számolni, a 'STOLZ' függvény megtalálható lesz a függvények között, mégpedig a 'Felhasználói' függvény-kategóriában.


Használathoz:
=============

A kívánt helyen az adott cellába beírjuk az egyenlõségjelet és az 'fx' ikonon kattintva elõcsaljuk a beilleszthetõ függvények listáját. A 'Felhasználói' csoportban lesz a 'STOLZ'. Ezen kattintva megjelenik a függvényargumentumokra váró panel, ahol sorrendben a következõ adatokat kell megadni:


STOLZ(d_mp, d_cso, dp_mp, p_be_mp, t_be_mp, eps, eps_alfa, maxiter)

d_mp : mérõperem szûkítõnyílásának átmérõje
d_cso : csõátmérõ (a mérõperem "nagy" átmérõje)
dp_mp : a mérõperem két megcsapolási helye közötti nyomáskülönbség
p_be_mp : a mérõperembe belépõ közeg abszolút nyomása
t_be_mp : a mérõperembe belépõ közeg hõmérséklete
eps <1>: expanziós szám

eps_alfa <1>: megállási feltétel: az új és az elõzõ iterációs lépés során számított alfa relatív hibája az ÚJ(!) alfához viszonyítva - azért ahhoz, mert az iteráció konvergens és a pontos érték hibáját akarom megadni (ez akár vitaindító is lehet...) - a hiba eps_alfa alá kell hogy csökkenjen.
maxiter <1>: megállási feltétel: maximális iterációk száma. Az iteráció végetér, ha legalább ennyit iterált a program.

A két kilépési feltétel közül amelyik hamarabb igaz lesz, akkor fejezõdik be az iteráció.

A függvény számítja a közeg adott állapotbeli (mérõperem elõtti) állapotában a sûrûségét és a kinematikai viszkozitását (a Váradi Sándor által összeállított Ciklon mérési útmutató alapján).

Minden észrevételnek örülök ezzel kapcsolatban - és remélem az UNTIL után jól állnak a relációjelek - nagy baj nem lehet, mivel hátultesztelõs, egyet biztos iterál 😉 .



-=ZR=-

JA, amúgy ha holnap bennt vqagy vinnék egy jegyzõkönyv tervezetet, csak még ma befejezem a hibaszámításokat.

Hmm, hát így elég "ócsón" meg lehet úszni. Biztos olcsóbban, mint amit ma láttam egy évfolyamtársamnál katalógusban volt ilyen napkollektoros medencefûtés vízfelülettõl függõen bruttó 1.5 milliótól 3 millióig terjed a komplett ár (minden cucc + beszerelés).

Épp ez lenne a lényeg, hogy méretezni egyet! Több "függõleges" (30 fokban döntött) csõben áramlik felfelé a közeg (víz). Egszerûen feketére vannak mázolva és egy üveglap/plexilap mögé vannak beszerelve. Alul és felül egy elosztó és egy gyüjtõ csõbõl/csõbe folyik a víz. Házilag T-idomokból jól szerelhetõ, a kérdés az valóban az össz-ár.

-=ZR=-

És mennyi a kollektor ár? Mert szerintem annak a megtérülése meghaladja a 20 évet is.

Most épp olyanon gondolkodom, hogy napenergiás medencefûtés méretezés: nem is kell szivattyú, esetleg arra, hogy rásegítsen a gravitációs keringetésnek. Ezek a kis Grundfos keringetõk 12-15-20kHUF-ról indulnak és egy medencében több víz van, mint két-három radiátorban. <#idiota>





-=ZR=-

Jó is az: Otthoni kerti öntözõrendszer - amit azért eléggé túlzás így nevezni - ez alapján lett megtervezgetve. Nehéz elmagyarázni a szülõknek, hogy lehet, hogy a 3/4 collos csõ olcsóbb, mint a 4/3-os, de ott olyan meredek a csõvezeték jelleggörbe, hogy szegény szivattyú a hatásfokmaximum elõtti szakaszon döcög. Arra már nem is vállalkoztam, hogy elmeséljem, hogy a csõvezeték jelleggörbe felfelé mászik, ahogy a kútból fogy a víz, emiatt a munkapont megintcsak a kisebb térfogatáramok felé vándorol.

Amelyik ócsóbb, az lett megvéve, ennyi. Aztán bementem itt a Martos kolesz melletti csõszerelvény boltba és tisztességesen bevásároltam csõbõl meg szerelvénybõl és egy szép szombati napon átszereltem az egészet. Azóta dõl a víz otthon 😉

-=ZR=-

Ja, amúgy eddig még tetszik a tárgy, de valszeg csak azért mert még nem volt vizsgám belõle 😄

Én szerencsére már túlestem a mérésen (Örvényszivattyú "A") mérésvezetõként, hibaszámításnak meg most hétvégén esek neki.
Remélem még nem késõ leadni a következõ mérésig 😊

Miskolci Egyetemen is van <#wave>
(nekem asszem nem lesz)

Amit elõre jó tudni, ha BME-n mérésre mész:

legyen nálad kidolgozott otthoni feladat (annyira, hogy a mérésbõl származó adatot behelyettesítve végigszámolható legyen, vagy legalábbis becsülhetõ az eredmény)
legyen nálad 1, de inkább 2 milliméter-papír (A4-es)
jó ha van vonalzód: egy egyenes megy egy derékszögû
számológép nélkül nem is érdemes erre tévedned...!
ha nincs elõkészített mérési táblázatod ahová a gyüjtött adatokat írod (fejléccel: mennyiség, mértékegység, legalább 12-15-20 adatsornak való hely), akkor jobb meggondolni a pótmérésre való gyúrást

Akkor jöhetnek a saját tapasztalatok, ennyi elõljáróba! Hibaszámítással kapcsolatban van vkinek csevegnivalója?

-=ZR=-

BME állapotjelentés: Elkezdõdtek a mérések, aztán a félév vége is itt hamarost. Azt mondom, az lenne a legjobb, ha a tárgy elszenvedõi egymás közt osztanák meg a tapasztalataikat. Sõt, itt lehet véleményt mondani mindenrõl, ami ehhez kapcsolódik! Senki ne fogja vissza magát! Persze más egyetemek hallgatói is mesélhetnének arról, mi is zajlik náluk ezen a címen!

-=ZR=-