Újabb katasztrofális kitörésre készül a Vezúv?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#35
"És a tudósok azt is megállapították, hogy a vulkánuk percre pontosan azonos idõközönként törnek ki, tehát ha a két korábbi kitörés közt kétezer év telt el, akkor a mostaninál is ennyinek kell..."
Ezt honnan vetted?
Ezt honnan vetted?
#34
És a tudósok azt is megállapították, hogy a vulkánuk percre pontosan azonos idõközönként törnek ki, tehát ha a két korábbi kitörés közt kétezer év telt el, akkor a mostaninál is ennyinek kell...
SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu
#33
És egész alacsonyak a hegyen a telekárak.
Gnihtyreve daer nac elpoep emos. Dluoc ydaerla R143u4r, NospmisRemoh dna. Gregorius\' Corner (http://www.gregoriuscorner.com)
#32
Állítólag termékenyebb a talaj ott, ahol a vulkáni hamu meg minden szar lerakódott.
Az intenzíven fekszem. Kérem, a sípszó előtt hagyjon üzenetet. Napról napra az újdonság varázsával ajándékoz meg az amnézia!
#31
én meg azt nem értem, h miért jó egy vulkán mellé költözni, vagy egyáltalán ott lakni. nekem ennyit nem ér meg egy hegy látványa.
#30
Pompei 2.
#29
Köszönöm az intellektuális konstruktív kritikát.
#28
Hoppá, igazad van, sorry.
#27
Ez csak addig vicces, amíg nem halnak bele 100e-ek. Legyen az, hogy kitör, de már egy évvel ezelõtt tudnak róla😊
Gracie Barra
#26
remélem kitör!
szeretnék látni egy hatalmas szörnyû de gyönyörû természeti katasztrófát.
<#bdead>
szeretnék látni egy hatalmas szörnyû de gyönyörû természeti katasztrófát.
<#bdead>
Első a biztonság! - Avira Premium Security Suite megfelelő beállítással - más semmi.
#25
A FENYEGETÕ VEZÚV
Hatvan évvel ezelõtt tört ki a világ egyik legveszélyesebb tûzhányója
Hatvan esztendõvel ezelõtt, 1944 tavaszán, amikor a II. világháború végéhez közeledve a szövetséges erõk bombázói a fasiszta Itália légterét ostromolták, mintha csak a jelre várt volna, Dél-Olaszországban a természet is „belépett” a háborúba. A Vezúv révén ekkor kellemetlen napokat élt át Nápoly és térségének lakossága. A vulkán egy rövidebb szünet után újra lecsapott, hogy azután hosszú idõre hallgatásba burkolózzon.
Az utóbbi hónapokban különbözõ hírek érkeztek Dél-Olaszországból, a híres-hírhedt Vezúv kapcsán. Az egyik arról tudósított, hogy a nápolyi agglomeráció (mintegy 18 település) önkormányzatai kampányszerû felhívásban fordultak a lakossághoz, hogy jelentõs anyagi támogatás fejében, elköltözésre bírják a vulkán által veszélyeztetett területeken élõket. Egy másik tudósítás arról számolt be – és erre joggal lehetünk büszkék –, hogy az eredeti magyar nyomvonalon újjáépülhet az a felvonó, mely a múlt század elején még tömegével szállította fel a hegyre a turistákat, és ami az utolsó, 60 évvel ezelõtt kitörés által teljesen megsemmisült.
Azóta vulkanológiai értelemben – az itt akár természetesnek is tekinthetõ rengéseken és csekély gázkiáramlásokon kívül –, nem sok minden, leszámítva a közeli Pozzuoli térségében 1970-ben észlelt talajszint-emelkedést, valamint az Ischia szigetén végbemenõ süllyedést. Ugyan mindkét terület a Vezúv magmarendszerének részét képezi, ám a fenti anomáliákra ez utóbbi szerencsére nem reagált.
A Vezúv a világ egyik legveszélyesebb tûzhányója, valódi idõzített bomba, így tehát nem véletlen, ha állandó vizsgálódás tárgya, na és persze a találgatásoké. A kitörések elõrejelzésében fontos támpont lehet az elmúlt évszázadok aktivitásának beható tanulmányozása. Ezek figyelembe vételével hozzávetõlegesen megbecsülhetõ a soron következõ. Ám van úgy, hogy a statisztika sem vezet eredményre. Ennek értelmében ugyanis már az 1990-es évek közepén fel kellett volna ébrednie a hegynek. Viszont ha történelmi távlatokba pillantunk, több száz éves szüneteket is felfedezhetünk. Így tehát nincs min csodálkozni, s emiatt talán aggódnunk sem kell.
Azért az utóbbi állítással illik csínján bánni. Ugyanis ebbe a mechanizmusba az embernek nincs beleszólása. Vajon megérjük-e a vulkán következõ aktív periódusát, illetve választ kaphatunk-e a Vezúv mélyében végbemenõ folyamatokat illetõ – a közelmúltban megszaporodott számú – szakértõi feltételezésekre? A kérdések továbbra is kérdések maradnak, és azokra csak maga a hegy tudja a választ. A tûzhányó tehát, mely nem kevesebb, mint 4 millió ember sorsáról képes pillanatok alatt dönteni, egyelõre titkolózik.
A múlt
A Vezúv vulkáni aktivitása 300 ezer évvel ezelõtt kezdõdött. Ekkor kezdett kialakulni a Somma –Vezúv együttes, mely két építménybõl áll: a Monte Sommából és az annál régebbi Vezúvból. A Monte Somma felgyülemlett lávafolyamokból és az alacsony energiájú kitörések piroklasztikumából épül fel. Az építmény felsõ része, amely elérhette a 2000 méteres magasságot, egy pliniuszi-típusú kitörés során omolhatott össze, úgy 18 ezer évvel ezelõtt. Ezután egy kaldera (óriáskráter) alakult ki, amelynek az alakja folyamatosan változott a kitörések folyamán. A jelenlegi Vezúv (Monte Cinere) a Monte Somma kalderájából nõtt ki.
I.sz.79. elõtt a Somma–Vezúv együttesnek négy nagy energiájú, explóziója volt, amit néhány száz éves pihenés követett, illetve voltak jóval kisebb energiájú, ún. szubpliniuszi kitörések is, melyek után szintén néhány évszázadnyi nyugodt idõszak következett. 79. évi „kataklizma” után a Vezúvon gyakran követték egymást az aktív (kitöréses, kiömléses, valamint a vegyes típusú) és a nyugodt periódusok. Némely ilyen idõszak elég hosszú volt és ezeket olyan heves kitörések követték, mint például a 472. évi. A legutolsó „komolyabb” megmozdulás 1631-ben következett be, amelyet egy háromszáz éves „nyugalmi” idõszak követett.
1631 és 1944 között a Vezúvot gyakori kitörések jellemezték, amelyek nem voltak nagy energiájúak, de gyakran elég látványosak. Az utolsó aktivitás 1944 márciusában, röpke két hét alatt lezajlott, azóta a vulkán nyugodt.
Az 1944-es kitörés krónikája
Március 13-17.
Egy kis vulkáni salakkúp leomlott és a földmozgások egyre intenzívebbé váltak. Egy új vulkáni salakkúp jött létre, amely azonnal össze is omlott.
Március 18.
Délután kezdõdött el a kitörés, vulkáni por- és törmelékszórással. Délután fél ötkor lávafolyás indult a központi kráter északi felébõl és fél 11-re elérte a Valle dell’ Infernot, vagyis a Monte Somma és a Vezúv közötti völgyet. Körülbelül ugyanekkor egy másik lávafolyam is elindult a kráter déli részén. Este 11-kor már a kráter nyugati oldalán is lávafolyam volt észlehetõ, ami rövidesen elérte a felvonót és tönkretette a síneket.
Március 19.
11-kor a láva végigfolyt a Fossa della Vetrana-n.
Március 20.
A kitöréses aktivitást földrengések is kísérték, amelyek a nap közepéig egyre erõsödtek. Délutántól egészen éjfélig új lávafolyamok indultak el a kráter északi részérõl.
Március 21.
A déli folyam körülbelül 300 méteres tengerszint feletti magasságban megállt. Éjjel az északi folyam elérte San Sebastianot és Massa di Somma-t, majd kettéágazott és Cercola irányába indult. San Sebastianot és Massa di Somma-t evakuálni kellett és az ott élõ 10 ezer lakost Portici-be szállították. Körülbelül ötkor látványos lávaszökõkutak kezdtek kialakulni, ebbõl az utolsó öt óra hosszan tartott és elérte az ezer méteres magasságot. A szél magasba emelte a port és a lávadarabokat, majd a vulkán délkeleti oldalán rakta le õket Angri-tól Pagani-ig terjedõ területen. A legkisebb darabok délkeleti irányban még 200 km-re is eljutottak. Több mint egy kilós habkõ esett Poggiomarino falura, amely a krátertõl 11 km-re fekszik. A nagy kúp oldalán forró habkõ gyûlt össze és olyan lavinákat (omlásokat) okozott, amelyek elérték a salakkúp alját. A földmozgások folytatódtak, amelyek a lávakitörésekkor voltak a legerõsebbek.
Március 22.
Délután egy óra körül a kitörés elérte a csúcspontját (paroxizmusát). Por- és gázoszlop emelkedett 6 km-es magasságba. Az oszlop tetejét a szél délkelet felé fújta, így habkõ és hamu hullott a Vezúv délkeleti lejtõire. Az oszlop helyenként leomlott és ez kicsiny piroklasztikus folyamokat (ártufákat) hozott létre, amely a kúp oldalain folytak le. Ekkor erõs földmozgás volt érzékelhetõ és ezalatt a kráter fokozatosan kiszélesedett.
Március 23.
A magmacsatornába beáramló víz sorozatos kitöréseket okozott és több földrengést is észleltek. A kitörések hamuoszlopot hoztak létre, amelyet a szél délkeleti irányba fújt és ismét kis ártufák hömpölyögtek le a kúp oldalain.
Március 29.
A kitörés véget ért. A csúcsrégió teljesen átalakult és létrejött az az új nagy kráter-beszakadás, amely most is látható.
Az 1944-es kitörés több tucat ember halálát okozta, mivel a lerakódott vulkáni por súlya miatt tetõk szakadtak be. Súlyos károk voltak San Sebastiano és Massa di Somma falvakban is.
Hatvan évvel ezelõtt tört ki a világ egyik legveszélyesebb tûzhányója
Hatvan esztendõvel ezelõtt, 1944 tavaszán, amikor a II. világháború végéhez közeledve a szövetséges erõk bombázói a fasiszta Itália légterét ostromolták, mintha csak a jelre várt volna, Dél-Olaszországban a természet is „belépett” a háborúba. A Vezúv révén ekkor kellemetlen napokat élt át Nápoly és térségének lakossága. A vulkán egy rövidebb szünet után újra lecsapott, hogy azután hosszú idõre hallgatásba burkolózzon.
Az utóbbi hónapokban különbözõ hírek érkeztek Dél-Olaszországból, a híres-hírhedt Vezúv kapcsán. Az egyik arról tudósított, hogy a nápolyi agglomeráció (mintegy 18 település) önkormányzatai kampányszerû felhívásban fordultak a lakossághoz, hogy jelentõs anyagi támogatás fejében, elköltözésre bírják a vulkán által veszélyeztetett területeken élõket. Egy másik tudósítás arról számolt be – és erre joggal lehetünk büszkék –, hogy az eredeti magyar nyomvonalon újjáépülhet az a felvonó, mely a múlt század elején még tömegével szállította fel a hegyre a turistákat, és ami az utolsó, 60 évvel ezelõtt kitörés által teljesen megsemmisült.
Azóta vulkanológiai értelemben – az itt akár természetesnek is tekinthetõ rengéseken és csekély gázkiáramlásokon kívül –, nem sok minden, leszámítva a közeli Pozzuoli térségében 1970-ben észlelt talajszint-emelkedést, valamint az Ischia szigetén végbemenõ süllyedést. Ugyan mindkét terület a Vezúv magmarendszerének részét képezi, ám a fenti anomáliákra ez utóbbi szerencsére nem reagált.
A Vezúv a világ egyik legveszélyesebb tûzhányója, valódi idõzített bomba, így tehát nem véletlen, ha állandó vizsgálódás tárgya, na és persze a találgatásoké. A kitörések elõrejelzésében fontos támpont lehet az elmúlt évszázadok aktivitásának beható tanulmányozása. Ezek figyelembe vételével hozzávetõlegesen megbecsülhetõ a soron következõ. Ám van úgy, hogy a statisztika sem vezet eredményre. Ennek értelmében ugyanis már az 1990-es évek közepén fel kellett volna ébrednie a hegynek. Viszont ha történelmi távlatokba pillantunk, több száz éves szüneteket is felfedezhetünk. Így tehát nincs min csodálkozni, s emiatt talán aggódnunk sem kell.
Azért az utóbbi állítással illik csínján bánni. Ugyanis ebbe a mechanizmusba az embernek nincs beleszólása. Vajon megérjük-e a vulkán következõ aktív periódusát, illetve választ kaphatunk-e a Vezúv mélyében végbemenõ folyamatokat illetõ – a közelmúltban megszaporodott számú – szakértõi feltételezésekre? A kérdések továbbra is kérdések maradnak, és azokra csak maga a hegy tudja a választ. A tûzhányó tehát, mely nem kevesebb, mint 4 millió ember sorsáról képes pillanatok alatt dönteni, egyelõre titkolózik.
A múlt
A Vezúv vulkáni aktivitása 300 ezer évvel ezelõtt kezdõdött. Ekkor kezdett kialakulni a Somma –Vezúv együttes, mely két építménybõl áll: a Monte Sommából és az annál régebbi Vezúvból. A Monte Somma felgyülemlett lávafolyamokból és az alacsony energiájú kitörések piroklasztikumából épül fel. Az építmény felsõ része, amely elérhette a 2000 méteres magasságot, egy pliniuszi-típusú kitörés során omolhatott össze, úgy 18 ezer évvel ezelõtt. Ezután egy kaldera (óriáskráter) alakult ki, amelynek az alakja folyamatosan változott a kitörések folyamán. A jelenlegi Vezúv (Monte Cinere) a Monte Somma kalderájából nõtt ki.
I.sz.79. elõtt a Somma–Vezúv együttesnek négy nagy energiájú, explóziója volt, amit néhány száz éves pihenés követett, illetve voltak jóval kisebb energiájú, ún. szubpliniuszi kitörések is, melyek után szintén néhány évszázadnyi nyugodt idõszak következett. 79. évi „kataklizma” után a Vezúvon gyakran követték egymást az aktív (kitöréses, kiömléses, valamint a vegyes típusú) és a nyugodt periódusok. Némely ilyen idõszak elég hosszú volt és ezeket olyan heves kitörések követték, mint például a 472. évi. A legutolsó „komolyabb” megmozdulás 1631-ben következett be, amelyet egy háromszáz éves „nyugalmi” idõszak követett.
1631 és 1944 között a Vezúvot gyakori kitörések jellemezték, amelyek nem voltak nagy energiájúak, de gyakran elég látványosak. Az utolsó aktivitás 1944 márciusában, röpke két hét alatt lezajlott, azóta a vulkán nyugodt.
Az 1944-es kitörés krónikája
Március 13-17.
Egy kis vulkáni salakkúp leomlott és a földmozgások egyre intenzívebbé váltak. Egy új vulkáni salakkúp jött létre, amely azonnal össze is omlott.
Március 18.
Délután kezdõdött el a kitörés, vulkáni por- és törmelékszórással. Délután fél ötkor lávafolyás indult a központi kráter északi felébõl és fél 11-re elérte a Valle dell’ Infernot, vagyis a Monte Somma és a Vezúv közötti völgyet. Körülbelül ugyanekkor egy másik lávafolyam is elindult a kráter déli részén. Este 11-kor már a kráter nyugati oldalán is lávafolyam volt észlehetõ, ami rövidesen elérte a felvonót és tönkretette a síneket.
Március 19.
11-kor a láva végigfolyt a Fossa della Vetrana-n.
Március 20.
A kitöréses aktivitást földrengések is kísérték, amelyek a nap közepéig egyre erõsödtek. Délutántól egészen éjfélig új lávafolyamok indultak el a kráter északi részérõl.
Március 21.
A déli folyam körülbelül 300 méteres tengerszint feletti magasságban megállt. Éjjel az északi folyam elérte San Sebastianot és Massa di Somma-t, majd kettéágazott és Cercola irányába indult. San Sebastianot és Massa di Somma-t evakuálni kellett és az ott élõ 10 ezer lakost Portici-be szállították. Körülbelül ötkor látványos lávaszökõkutak kezdtek kialakulni, ebbõl az utolsó öt óra hosszan tartott és elérte az ezer méteres magasságot. A szél magasba emelte a port és a lávadarabokat, majd a vulkán délkeleti oldalán rakta le õket Angri-tól Pagani-ig terjedõ területen. A legkisebb darabok délkeleti irányban még 200 km-re is eljutottak. Több mint egy kilós habkõ esett Poggiomarino falura, amely a krátertõl 11 km-re fekszik. A nagy kúp oldalán forró habkõ gyûlt össze és olyan lavinákat (omlásokat) okozott, amelyek elérték a salakkúp alját. A földmozgások folytatódtak, amelyek a lávakitörésekkor voltak a legerõsebbek.
Március 22.
Délután egy óra körül a kitörés elérte a csúcspontját (paroxizmusát). Por- és gázoszlop emelkedett 6 km-es magasságba. Az oszlop tetejét a szél délkelet felé fújta, így habkõ és hamu hullott a Vezúv délkeleti lejtõire. Az oszlop helyenként leomlott és ez kicsiny piroklasztikus folyamokat (ártufákat) hozott létre, amely a kúp oldalain folytak le. Ekkor erõs földmozgás volt érzékelhetõ és ezalatt a kráter fokozatosan kiszélesedett.
Március 23.
A magmacsatornába beáramló víz sorozatos kitöréseket okozott és több földrengést is észleltek. A kitörések hamuoszlopot hoztak létre, amelyet a szél délkeleti irányba fújt és ismét kis ártufák hömpölyögtek le a kúp oldalain.
Március 29.
A kitörés véget ért. A csúcsrégió teljesen átalakult és létrejött az az új nagy kráter-beszakadás, amely most is látható.
Az 1944-es kitörés több tucat ember halálát okozta, mivel a lerakódott vulkáni por súlya miatt tetõk szakadtak be. Súlyos károk voltak San Sebastiano és Massa di Somma falvakban is.
#24
Szar egy cikk, nem írták volna le hogy miért várható a kitörés. Csak azt hogy lesz. Ezt én is megmondtam volna!
Ha elõre nem is tudják jelezni, legalább az állatokat kell figyelni..ha nyugtalankodnak, meg csapatosan elkezdenek elvándorolni, akkor követniük kellene az embereknek...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#22
Ha megint kitörne elszebadulna a pokol én ha ott laknák már a világ másik végében lennék.
A múltkor volt a film amikor elõször tört ki és ha az megismétlõdik lesz .......
Miért nem engedik tele vízzel ? ?<#eplus2>
A múltkor volt a film amikor elõször tört ki és ha az megismétlõdik lesz .......
Miért nem engedik tele vízzel ? ?<#eplus2>
#21
Ha lesz vulkánkitörés akkor az ott élõ embereken csak a csoda segíthet, ha a kitõrést nem tudják pontosan meghatározni és nincs megfelelõ vész forgatókönyv a kitelepitéssel kapcsolatban. Az a rengeteg hamu mérgezõ gáz és a hõmérséklet lehetetlenné foglya tenni a mentést mert a mai technologiai berendezéseink nem képesek ilyen nagyfoku terhelést kibirni.
REmélem nem lesz semmi azzal a vulkánnal még jó darabig!
REmélem nem lesz semmi azzal a vulkánnal még jó darabig!
#20
Ha a sivatagi homok eljuthat Egyiptomból, akkor ez is.
És a vulkánkitöréseket és földrengéseket a mai napig nevetségesen kis eséllyel tudjuk helyesen megjósolni. Nem az a poén, hogy valami "csak most derül ki" hanem az, hogy egyáltalán kiderül elõre.
És a vulkánkitöréseket és földrengéseket a mai napig nevetségesen kis eséllyel tudjuk helyesen megjósolni. Nem az a poén, hogy valami "csak most derül ki" hanem az, hogy egyáltalán kiderül elõre.
Gnihtyreve daer nac elpoep emos. Dluoc ydaerla R143u4r, NospmisRemoh dna. Gregorius\' Corner (http://www.gregoriuscorner.com)
#19
"Elemzések szerint különösen nagyerejû kitörés esetén az emberi és állati szövetek még a vulkántól 12 kilométer távolságra is 200-600 Celsius fokos hõmérsékletnek vannak kitéve."
Azért ez nem valami bíztató az ott élõkre ... (kb mint egy atom)
Azért ez nem valami bíztató az ott élõkre ... (kb mint egy atom)
#18
Egy ideje már rebesgetik, hogy a magmakamra eléggé tele van... Az pedig nem jelent semmi jót.
#17
Ha kijön a füst, ez sem fog mûködni többé??? <#vigyor><#vigyor5>
People who eat live longer.
#16
Futunk szalonnát sütni😊
mi lesz ha majd a Mátra kezd el majd füstölögni és hamut köhécselni 😊
#13
A te hozzászólásod a bulvár. Gondolom, csak azért csinálod, mert manapság divat szidni az USA-t...
#12
"A kutatók felhívták az olasz kormány figyelmét a katasztrófavédelmi intézkedések szigorítására."
Ezt tartsátok szem elõtt. Nem ígérnek világvégét, csak óvatosságra intenek. Nincs ebben semmi. Sõt! Nem hiszem, hogy bárkinek is érdeke lenne fölöslegesen, óriási kiadásokba taszítani az országot. Ismétle, a tanulmány csak óvatosságra int!!!
Ezt tartsátok szem elõtt. Nem ígérnek világvégét, csak óvatosságra intenek. Nincs ebben semmi. Sõt! Nem hiszem, hogy bárkinek is érdeke lenne fölöslegesen, óriási kiadásokba taszítani az országot. Ismétle, a tanulmány csak óvatosságra int!!!
#11
pofádból faragjál lejjebb.
\'\'Racing is life. Anything that happens before or after is just waiting.\'\'
#10
Ez egyáltalán nem bulvár hír, a kormány már évek óta kedvezményekkel próbálja szorgalmazni a Vezúv közvetlen közelében lakók elköltözését, megelõzendõ egy tömegkatasztrófát. Sajnos majdnem eredménytelenül.
#9
A cikkben semmi olyan nincs, hogy felfedeztek volna olyan konkrét jeleket, ami készülõ kitörésre utalna. Csak annyi, hogy valamikor ebben az évszázadban várható egy kitörés (de ezt már korábban is tudtuk), és hogy az nagyobb lesz, mint korábban gondolták, viszont a kutatók szerint erre nincsenek felkészülve az olaszok.
#8
Esetleg a vulkanológguso már évek óta tanulmányozzák, de egy kósza ötlet nyomán nem lehet pánikot kelteni nápoly teljes lakosságában! Megalapozott, szilárd tények kellenek egy ilyen kijelentéshez.
#7
Hát nemtom, a hamufelhõ eljuthat idáig?
az előző aláírásom szánalmas volt, se nem szellemes, se nem logikus, és még rosszul is volt begépelve, így inkább kiszedtem :(
#6
Szar ügy az ottaniaknak, szerencsére mi azért biztonságban vagyunk
<#vigyor3>
<#vigyor3>
#5
Szánalmas bulvármajom senki.
Blackmail the Universe
#4
nincs olyan hogy Útál
:-O http://www.ashes.hu O-:
#3
Bulvár fricska? Pffhhhhhhhh. LOL. Azért irnak róla elég sok helyen (nem éppen bulvár helyeken), de ha ott élnél, lehet nem igy gondolnád, és nem, nem most fedezték fel, csak most vált aktuálissá, de legyen igazad, ne torjon ki, de ha kifog, akkor majd sokan nagyot fognak nézni, az biztos. Az "Amerika útálat" után itt a "Minden bulvár, ami szerinteunk nem lehetséges" szindróma.
#2
nehezen tudom elképzelni h a vulkanológusok most fedezték fel a kitörés valószínûségét... ez is csak vmi bulvár fricska...
\"Faterral és öcsémmel játszottunk az udvaron, amikor anya kikiabált, hogy ki fogjuk taposni a füvet. Apám visszaszólt, hogy srácokat nevelünk nem füvet.\"
#1
Óóóó jeee... de marha boldog vagyok...
Azért remélem az EU tanul bush gyökérségébõl.
Azért remélem az EU tanul bush gyökérségébõl.