30
-
dez #30 Hogy lenne? Ez egyben azt is jelentené, hogy a hullám/részecske kettősségre is van, plusz a fény "jövőbelátó" képességére is, stb. Vagy a multiverzum elméletet tekinted megalapozottnak? :) -
dez #29 "Persze, megfigyelések meg elméletek vannak, de minimális működő dolog nincs kvantumszámítógépből."
Az alapvető működési elvének "lehetségessége" úgymond bizonyított (lásd a fény kvantummechanikai tulajdonságai). Úgy tudom, léteznek is már 1-2 qubites "gépek", és hogy egyelőre több qubites építése csak technikai nehézségek megoldásán múlik. (Meg persze azt is ki kell találni, hogyan is használják, de azt hiszem, erre már vannak konkrét tervek.)
"Mondjuk egy 8 bites aritmetikai egység, vagy memória"
Mivel a kvantumszámítógép egészen más elveken alapul, mint a hagyományos, az ilyen fogalmak itt nem igazán használatosak... (Persze a kvantumszámítógép össze kell építve legyen egy hagyományossal, ami elindítja a folyatatokat, leolvassa az eredményt, stb.)
Illetve, itt ilyen lehet pl.: "8 qubites kvantum-aritmetikai egység". Oké, ilyen még nincs. De azért a legelső épp hogy működő elektroncső megalkotása után is eltelt jópár év, mire összeraktak belőle egy komplikált digitális egységet. Itt meg még sokkal több kreativitásra, és kifinomultabb technikára van szükség. -
BiroAndras #28 "De a tranzisztorra van megalapozott elmélet."
A kvantumszámítógépre is. -
#27
Valahogy úgy vettem észre, hogy nagyon szeretnek minket lehúzni, és mi barom magyarok ezt még hagyjuk is. Valahogy nincs tisztelet az "átlagmagyarban" az eredményes, valóban alkotó embertársaink iránt és emiatt nem is állunk ki mellettük. Bezzeg az Atanasoff perig vitte a dolgot, pedig csak egy lineáris egyenletrendszert megoldó elektroncsöves masinát csinált az egyik akkor végzős vagy éppen végzett hallgatóval (Atanasoff-Berry-Computer --- ABC). Ráadásul az adattárolást is egy forgó korongon elhelyezett kondenzátorok feltöltésével és kisütésével oldotta meg...
A "Teller háborúja" c. könyv is arról szól, hogy milyen nagy anyagi csődbe döntötte az USA-t Teller Ede a Csillagháború-s programjával. (Mintha ez egy emberen múlna...)
Érdemes elolvasni Goldstine könyvét (A számítógép Pascal-tól Neumann-ig). Rendkívül élvezetes olvasmány, sokminden helyre kerül, kinek milyen szerepe volt a gépek létrehozásában. És rengeteg érdekes dolog kerül elő, ami azelőtt nem vagy nem olyan formában létezett (pl.: "késleltető művonal", mint információtároló eszköz: van egy fémcső, teleöntik higannyal, két végére bepakolnak egy-egy piezo kristályt és az egyeseket és nullákat mint hanghullámot "belerezegtetik" a higanyba. A cső másik végén a másik kristály, mint mikrofon érzékeli a rezgéseket és egy egyszerű áramkörrel visszazavarja a cső elején levő másik piezo kristálynak. Az infó szépen körbe-körbe kering. Megbízhatóbb és valszeg olcsóbb volt, mint nemtommennyi elektroncsőből flip-flop-ot gyártani...)
A következő - visszakanyarodva az előbbi gondolathoz - az lesz, hogy Kármán Tódor is egy kis nudli volt és semmilyen szolgálatot nem tett az USA-nak. (Anno, amikor a magyar állam kénytelen volt vadászrepülőgépeket vásárolni, mert enélkül nem lehetett NATO tag, az jutott eszembe, hogy van pofájuk ilyet követelni, hiszen lenyúlták Kármánt, aki létrehozta(!!!) azt a NATO részleget, ami később rajtunk követeléseket hajt be... Megkapták Kármánt, igazán megér vagy két tucat F16-ost...)
-=ZR=- -
Komolytalan #26 Persze, megfigyelések meg elméletek vannak, de minimális működő dolog nincs kvantumszámítógépből. Mondjuk egy 8 bites aritmetikai egység, vagy memória, vagy valami, amire már lehetne azt mondani, hogy frankó, "csak" sokszorozni kell, és máris kész a piackész termék. -
dez #25 Gravitációs anomáliákról ellenőrizetlen megfigyelések vannak csak tudtommal, miközben a fény különleges tulajdonságai már jól ismertek (persze tökéletes magyarázat nincs rá). -
dez #24 De a tranzisztorra van megalapozott elmélet. -
BiroAndras #23 "Meg pl. a kvantumszámítógépről sem (aminél a "műveletvégző" áramkör az "univerzum" :) )."
Minden számítógépnél lényegében az univerzum végzi a számolást. A hagyományos tranzisztorokat is a természet törvényei működtetik. Csak ezeknél maximális absztarkciót használnak, így nem nagyon érződik. -
Komolytalan #22 Kvantumszámítógépeket inkább hagyjuk. Kb annyira realitás a létezésük, mint az antigrav hajtómű, meg hasonló cuccosok. Gyakorlatilag nem értek még el semmi eredményt sem, max 1-2 qbites gépeket voltak képesek építeni, amiken tök alapvető funkciók nem működnek. Pl egyelőre még megoldhatatlan annak a megállapítása, hogy az összes lehetséges eredmény közül melyiket is kerestük. Mondjuk permutálni frankón lehet vele, mert azonnal megadja minden lehetséges inputra az eredményt, ami érdekes dolog, csak elég haszontalan. -
dez #21 Végülis az ENIAC megalkotói sem tagadták, hogy több helyről szedtek össze építőköveket (áramköri, aritmetikai megoldásokat, pl. korábbi számológépekből), és hozzátettek néhány saját ötletet. -
dez #20 Meg pl. a kvantumszámítógépről sem (aminél a "műveletvégző" áramkör az "univerzum" :) ). -
dez #18 Csináltak (több) olyan gépet is, ami nagyrészt FPGA (Field Programmable Gate Array - olyan chip, amibe tetszőleges kapu-szerkezetű áramkör programozható be) chipekből állt, amibe lényegében egy "célhardver" lehet "beprogramozni" (akár menet közben is). A "beprogramozás"-hoz nek feltétlenül kell magát az áramkört megtervezni, hanem Verilog vagy VHDL nyelven programozhatóak. -
dez #17 Már az ENIAC is a kettes számrendszert használta. Ez nem Neumann találmánya, ez adta magát, így volt a legjobb és legegyszerűbb megcsinálni. Ezen kívül az ENIAC-ban is voltak regiszterek, és bizonyos aritmetikai egységek. Lényegében az ENIAC egy kezdetleges processzor volt, külső memória nélkül. Neumann több helyről szedte össze az ismereteit (többek között az ENIAC-t is tanulmányozta), majd hozzá tette a maga elgondolásait, plusz elméleti hátteret is adott hozzá, és ezt publikálta. Természetesen nagyon hasznos volt ez a publikáció, mert így nem lehetett leszabadalmaztatni, és így kisajátítani egyes dolgokat. -
BlackRose #16 Különben Neumann hatalmas nagysága nem a Neumann féle számítógépben van, hanem abban, hogy miután ez megvolt neki nem állt meg és mondta, hogy Hű a hét szentségit mekkorát alkottam... hanem egyszerűen ment tovább, és ez előtt és utánna is gyümölcsöző pályafutást tudunk maga mögött. Pl. a Cellular Automata, a játék elmélet és persze a nukleáris fizika is sokat köszönhet neki. Tehát nem az a tipus volt aki elszédült az első dologra amit megalkotott és többet semmit nem csinált, hanem igazán ki tudta használni a napot. -
BlackRose #15 "Nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada."
Na itt a lényeg, de ez szerintem mindenre vonatkozik, minden összetettebb találmányban emberek évezrednyi munkája van benne. Persze nem akarom kicsinyíteni akárkinek az érdemeit, és Neumann tényleg sokat dolgozott a számítógép kifejlesztésén és nagyon eredményessen, meg a fenti ENIAC építői is, de az tény, hogy ahogy Neumann is álította, emberek hada csinálta meg, és még valamit emberek hada fizette a fejlesztési költségeket, ezt sem szabad elfelejteni, tehát együttműködés, környezet stb. minden össze kell, hogy jöjjön, hogy a végén eredmény legyen. -
sonicXX #14 Előbb-utóbb szerintem levetkőzzük a Neumann elvű gépeket is, mert sok szempontból egyre inkább érződik, hogy korlátokat szab bizonyos (kardinális) pontjain a fejlődésnek (például ahogy írtad: szerverek terén). Ha nem is teljesen, de részben biztosan - talán akár már egy évtizeden belül is. -
sonicXX #13 Akkor a neurális alapon működő analóg számítógépekről még nem is esett szó. Na annak se sok köze van a Neumann elvhez. -
Komolytalan #12 Nagyrészt igaz, de "Számtalan kutatás folyik a nem Neumann elvű gép kifejlesztésére, eddig még gyakorlatilag nem sikerült. A bejelentett eredményeket egy kicsit gondosabban megvizsgálva, mindig előjön a Neumann elv, bizonyítva, hogy a nem Neumann elvű gép is Neumann elven működik."
- ez nem így van. Azt bizonyítják be, hogy a nem neumanni elvű gép nem képes olyan feladat megoldására, amire egy neumanni elvű gép képes. Sőt általában ez visszafelé is igaz. Vagyis a két gép által megoldható feladatok halmaza ekvivalens.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy a két gép is azonos lenne. Pl én is készítettem egy nem neumanni elvű géphez szimulátort (Adatfolyam géphez), ami persze neumanni elvű gépen futott, mert nem volt pénz arra, hogy hardwaret csináljunk fősulin. A lényeg az, hogy a nem neumanni elvű gép két dologban simán túlmutatott a neumanni elvűn:
- sokkal átláthatóbb programkód. A gép "assemlblyje" nem szöveges volt, hanem egy gráf, amely a működést modellezte.
- élből biztosított volt a tökéletesen elosztott párhuzamos végrehajtás. Nem kellett hozzá ütemező, meg taszk kezelés, meg semmi se - hardwareből benne volt.
- gyakorlatilag nagyon könnyen szét lehetett dobni a kódot több gépre, ezért a skálázhatóság, terhelés megosztás szintén nem kívánt semmiféle plusz kódolást.
Persze a negatívum oldalon meg az állt, hogy nem létezett ilyen gép, csak a szimulátora:-) Viszont ha megnézzük a 3 pontot, amiben egyértelműen klasszisokkal jobb volt a neumanni elvű gépeknél, akkor simán láthatjuk, hogy a nem neumanni elvű gép (ha lenne) 1000x jobb volna szervernek, mint a neumanni elvű. -
sonicXX #11 Ja hogy az amcsi kolléga "hadban állt" Neumann-nal... úgy világos hogy lehúzza. ENIAC ide vagy oda, Neumann nélkül talán még mindig kábeleket dugdosnánk szekrény méretű vackokból/ba. -
MacrosTheBlack #10 Tévedtem, Neumann is készített számítógépet:
http://www.feltalaloink.hu/tudosok/neumannjanos/html/neujantal1.htm
EDVAC - Electronic Discrete Variable Automatic Computer
Az ENIAC még el sem készült, amikor Neumann irányításával elkezdődött az EDVAC megépítése.
Neumann azt vallotta, hogy a számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé. Nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt annak, hogy egyesek hasznot húzzanak belőle. Ezért elkészítette az EDVAC teljes leírását, hogy megakadályozza Mauchly és Eckert szabadalmaztatási szándékát, majd publikálta azt, és így lehetetlenné tette, hogy az elvet szabadalmaztassák.
A működését 1949-ben kezdő EDVAC (Electronic Discrete Variable Computer) is belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális számítógép volt. Ez a gép már valamivel megbízhatóbban működött, mint az ENIAC, de lényegében ugyanazok voltak a bajai (alkatrészek gyakori cseréje, nagy fogyasztás, hatalmas költségek).
Azonban az EDVAC volt az első Neumann-elven működő gép.
"First Draft of a Report on the Edvac" című, 1945-ben megjelent művében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a tudományos világ "Neumann-elvek"-ként tart számon. Ezek a következők:
- a kettes számrendszer alkalmazása,
- teljes mértékben elektronikus elven működő számítógép,
- központi vezérlő egység,
- aritmetikai egység alkalmazása,
- belső program- és adattárolás, programvezérlés
Nemcsak a számítógép elvi felépítése, hanem a tervezése során is újat alkotott. Ő dolgozta ki és vezette be a számítógép logikai struktúráját részletesen ábrázoló szimbólumrendszert. Az általa kidolgozott szimbolika a matematikai szimbólumok rendszeréhez hasonló jelentőséggel bír.
A tárolt program elvét nagyon egyszerűen lehet megfogalmazni: a korábbi gépek külön adat- és programtárolóit egy tárban fogta össze. Az elvet a szükség teremtette meg, ugyanis megoldást keresett arra, hogyan lehetne a számítógépeket gyorsabban programozni. Ez a megoldás annyira jól sikerült, hogy még ma is a világ valamennyi számítógépe ezen az elven működik.
Számtalan kutatás folyik a nem Neumann elvű gép kifejlesztésére, eddig még gyakorlatilag nem sikerült. A bejelentett eredményeket egy kicsit gondosabban megvizsgálva, mindig előjön a Neumann elv, bizonyítva, hogy a nem Neumann elvű gép is Neumann elven működik.
Az EDVAC 1948-ban készült el, melynek építésében Neumann is részt vett. -
MacrosTheBlack #9 Elég sokmindent meghatároz a Neumann elv ([l]http://www.feltalaloink.hu/tudosok/neumannjanos/html/neujantal2.htm[/l]),többek közt a kettes számrendszer használatát, a számítógép felépítését, aprogramozás módját, egyszóval mindent ami a számítógépet számítógéppé teszi, az ENIAC inkább csak egy számológép. -
Secretx #8 Neumann kitalálta a tárolt program elvét: miszerint a programot együtt tároljuk az adatokkal, és a szoftber tesz közte különbséget. -
#7
Ez tényleg érdekes...
JÓ kis cikk! -
MacrosTheBlack #6 Bár az interjúalany próbálja kicsinyíteni Neumann érdemét, és növelni a sajátját, természetesen nincs igaza. Ők csak egy gépet csináltak, Neumann az egész architektúrát alkotta meg. A Neumann előtti számítógépek gyakorlatilag tákolmányok, az ENIAC is az volt (lásd: "dugdosó programozás"), ráadásul az ENIAC elsősége is vitatott, az angoloknak is volt akkor már számítógépük. Neumann nem épített gépet, viszont leírta az alapelveket hogyan is kell(ene) kinézni annak, milyen kapcsolatban álljanak az alkotóelemek egymással, és ez a mai napig érvényes, a mai gépek is ez alapján működnek. Az ENIAC csak abban volt (vitatottan) első, hogy mechanika nélkül, tisztán elektronikus volt, de a felépítése, működése alapján inkább csak egy célhardver, nem számítógép. Számítógépet azután kezdtek építeni hogy Neumann megmutatta az utat. -
dez #5 Amúgy végre valami igazi csemege. -
dez #4 Ja, utólag... :) -
dez #3 Egy rossz fordítás a cikkben: a register az magyarul regiszter, nem pedig számláló (counter). Számláló IS lehet, ha éppen arra használják. -
risp #2 Nem úgy tanítják hogy ő fektette le az alapelveket? -
risp #1 Most akkor mit is csinált Neumann? 