T-Online: "A szélessáv terjedése nem sikertörténet"

ez hülyeség, a felébõl már normális használt gépet össze lehet rakni
a net a drága

Igen ez lenne a multicast jellegû "sugárzás" lényege hogy a DSLAM-okig minden nézõ csatornakínálata egybe lejön és csak 1x, és ezt a DSLAM szétszedni és a portokon az adott elõfizetõkhöz már csak azt küldi tovább amire ténylegesen "odakapcsolt".

Így sokkal gazdaságosabb a sávszélesség menedzsment a szolgáltató hálózatán. Hisz ha mindenki unicastosan kapná a mûsort, úgy mint egy hagyományos webtv esetén(mint anno a BigBrother TV streamek esetében) akkor az az emelkedõ nézõszám mellett igen hamar kifejtetne bármilyen hálózatot hisz olyan sávszélesség követelmények szabadulnának el ami olyan költségekkel járna ami alapjaiban ellehetetlenítené a tv szolgáltatást.

Az DLSAM és az elõfizetõ között szakaszon azért kell fejlesztés mert a jelenlegi csupa réz, nagy távolságú kapcsolódások mellett egy ADSL2+ technológiával elérhetõ kapcsolódás sebessége 512kbps-20Mbps között bárhol lehet és a kisebb értékeknek fokozottabban nagyobb az esélye mint a nagyobbaknak. Pl. franciáknál ahol van már IPTV szolgáltatás az a minimum követelmény hogy legalább 5Mbps-et tudjon a kapcsolat. Ez azért van mert 4-5Mbps-es MPEG-2-es streamek vannak amik a mûhódakról jelenleg elérhetõk. De ez igen minimálisan elvárt követelmény, e mellett 2 adás nézése, sõt még a párhuzamos netezés is ellehetetlenül, ami nem épp a legoptimálisabb szolgáltatási környezet. A fogyasztó nem szereti érezni a korlátokat, õ csak fogyasztani akar.

Épp ezért akarnak a szolgáltatók olyan kapcsolódásokat kiépíteni ahol van elégséges sávszélesség kapacitás. Ha az optikai végpont közelebb jön a fogyasztóhoz 1-1.5km-nyire a jelenlegi 4-5km helyett, akkor az elérhetõ kapcsolat sebesség az eddigi minimum 512kbps-rõl felszökik akár 15Mbps-re is. Így a 15-20Mbps közötti csomagsebességek már sokkal tágabb szolgáltatási teret engednek mint a jelenlegi.

Manapság egy háztartásban több tv készülék is van. Az IPTV szolgáltatás csak úgy tud teret nyerni ha minimum ugyanazt tudja mint a más platformon(mûhód,kábel,földfelszíni) elérhetõ digitális tv rendszerek, de inkább többet. Ehhez pedig 2-3 párhuzamos adást el kell juttatni a fogyasztói, úgy hogy mellette legyen azért hely egy nagyobb sávszélességû adatkapcsolatra is és VoIP-re a hangszolgáltatáshoz. Ha 1 HD csatornával, 2 SD-val és egy 4Mbps-es adatkapcsolattal számolva már erõsen a 20Mbps-et közelíti a sávszélesség igény.

Az IP telefóniában is újat kell nyújtaniuk a szolgáltatóknak a video telefon akár lehet ez az újdonság. Oda viszont jelentõsebb feltöltési kapacitás kell. Az ADSL2+ e téren nem a legjobb megoldás hisz egy 20Mbps-es letöltés szinte teljes egészében eleszi a feltöltési ágat úgy hogy szinte semmi szabad kapacitás nem marad. A VDSL2 e téren hozhat némi pluszt, akár a letöltés is lehet 20-25Mbps és a feltöltés is 3-5Mbps környékére felkúszhat. Ha pedig még közelebb hozza az optikai végpontot a szolgáltató akár pár száz méterre a fogyasztóhoz akkor VDSL2 mellett még tovább nõhet az elérhetõ kapacitás akár 30-50/20-30Mbps mértékig is. Az már akár több HD streamhez is elégséges kapacitást biztosít.

A digitális tv-zés ezközei amúgy is plusz költséget jelentenek az analóghoz képest. Hisz Set-top Box-ot TV-nként kell adnia a szolgáltatónak, vagy olyan drágább eszközt biztosítani ami több csatorna egyidejû dekódolásával is megbírkózik és szétosztható a lakásban ez a jel. Sajna az MPEG-4-es eszközök terjedése még elég korai stádiumban van így ezek igen drágák, fõleg azok amik többfajta szolgáltatáshoz felhasználóhatók. Pl. van beépített merevlemeze hogy rögzítse a mûsort, vagy VoD tartalmakat lehessen rendelni és azokat lementeni.

Pedig a szolgáltatóknak valahol az az érdekük hogy komplex eszközöket telepítsenek a fogyasztókhoz, mert ha már a kialakított kapcsolódás egy közös média amin 1xre többfajta szolgáltatás is elérhetõ akkor nekik olyan eszközt érdekük a végére tenni ami ezeket a legköltséghatékonyabban biztosítja is. Vagyis akár egy olyan minden egyben Set-Top Box ami akár egy 4 portos router/modem, beépített ATA egységgel az IP telefonhoz, TV-s dekóder egységgel, winyóval a VoD szolgáltatáshoz és a filmek rögzítéséhez. Így kvázi ha már minden ott van kulcsrakészen a fogyasztó othhonában akár ingyenes/idõben korlátozott tesztlehetõségekkel be lehet csalni a "málnásba". Egy adott számú szolgáltatás csoport megrendelés után pedig költséghatékonyabb egy ilyen drágább de komplex eszköz, mintha minden szolgáltatás típushoz külön eszköt biztosítana a szolgáltató.

"Új infrastruktúrát kell kiépíteni ahol az optikai végpontok közelebb kerülnek a fogyasztókhoz mint ahogy most vannak így növelhetõ az elérhetõ minimálisan kialakítható sebesség. Ha ez már 15-20Mbps környékére jut akkor azon bele lehet vágni az IPTV-be akár jó minõség mellett is."

Hm, mivel a full csatornakiosztáshoz járuló sávszélt 250Mbps-re vetted, úgy értendõ ez a 15-20Mbps, hogy a fogyasztó vevõkészüléke "interaktív" kapcsolatban áll a lokális fejegységgel (és szelektíven kapja a nézett csatornát/csatornákat)? Ilyen megoldások léteznek már? Ha igen, miért kell 15-20Mbps, amikor 1 csatornához (mpeg4 esetén) elég 3, ill. HD esetén 10Mbps? Abból indulsz ki, hogy hasznos, ha több adás is nézhetõ/rögzíthetõ egyszerre egy háztartásban? Gondolod, hogy õk is így gondolják? Nagyon remélem, mert ha egyszerre csak 1 adás elérhetõ, és komoly pluszköltség (akár újabb full elõfizetések) a több egyidejû csatorna (ami analóg kábeltévénél ingyen adott), az valahol visszalépés.

Itthon 2 P2 kategóriájú gép van (egy P2-350Mhz 256mega RAMmal illetve egy 433as Celeron 128 megával), mindkettõ XP-t futtat. A net egyiken sem lassú, ráadásul utóbbit használjuk Skype-ra is...

vg:Havi 6000-ért sõt 5000 ft-ért is kinálnak egyes internet szolgáltatók internetet.
Asy Soft:Szerintem egy P2-es gépen a net nagyon lassú lenne,meg a XP-t fel se lehet rá telepiteni,csak a Windows 2000-et.

2-5 ezer elég kevés digitális tv szolgáltatásért. Világszerte ennél jóval többet kérnek, a tv egyáltalán nem olcsó szórakozási forma, legalább annyit kóstál mint a net. 30-40-50 euro/dollár/font körüli árszinten van egy átlag tv csomag, ha még további plusz szolgáltatásokat is akarsz, prémium csatornákkal, VoD-dal, PVR képes set-top box-szal, HD képminõséggel akkor ez még tovább nõhet akár többszörösére is.

Azért a net ára nem minimálisan 12e, az már igen régen úgy 3 éve volt, amikor még csak egyetlen ADSL csomag volt a 384kbps-es az általad írt árszinten. Viszont akkor is voltak állandóan akciók, amik még akkoriban újra és újra igénybe vehetõk voltak és a többség ezen akciók keretében rendelte a netet 10 ezer alatti árakon. Azóta pedig egyre több olcsóbb csomag jött, ma már azért 6-8 ezer közötti árszinten is hozzá lehet jutni belépõ szintû csomagokhoz.

Egy netet azért meg lehet osztani ha van több számítógép a háztartásban, ahogy tv-bõl is manapság már jellemzõen több készülék van egy háztartáson belül. Az árat pedig nem igazán az határozza meg mennyit tartana reálisnak a fogyasztó. A költségek alapban meghatároznak egy minimum szintet ami alá nem érdemes menni. Hogy azon túl mennyivel kérnek többet azt pedig a piac határozza meg, mennyi az amit még hajlandóak kifizetni érte az emberek, ami mellett még eladható.

Pedig 1xû koncepció van mögötte és a világon minden távközlési cég az elmúlt évek során vagy a jõvõbe e felé fog menekülni. Csak az internet szolgáltatásból befolyó bevétel önmagában kevés ahhoz hogy üzletileg sikeres legyen a vállalkozás. Hosszútávon az internetdíjak csökkenek ahogy ez a trend eddig is megvolt világszerte mindenhol. Persze nem csökkenhet akármeddig, a költségszintek alá nem eshet, de ma már sokfelé ezt a szintet közelítik a díjak, így pedig nem sok nyereség van rajta.

A telcoknak ugyanilyen gondjuk a hangszolgáltatás, fõleg annak vezetékes üzletága. Nem igazán prosperál már ez az üzletág, eljárt fölötte az idõ a mobillal, ezért új bevételi forrásokat kellett keresni. Ennek egyik formája a net felé nyitás, de ahogy ennek nyereség termelõ képessége is csökken ismét új bevételi források felé kell nézniük.

Ez pedig a média piac ami jó bevételi forrás. Ezért kell olyan infrastruktúrát kialakítani amin elég nagy sávszél kapacitás van, az univerzálisan használható IP infrastruktúrán pedig már csak a fantázia szab határt milyen szolgáltatások fognak nyújtani. Ami jelenleg az alapot adja az a hang, kép, adat hármas, amit Triple Play néven szoktak emlegetni. Vagyis a fizetõs tartalom szolgáltatás egyre nagyobb szerepet fog kapni mint bevételi forrás. A triple play lényege pedig az hogy elég egyetlen infrastruktúrát kialakítani és azon sok szolgáltatást lehet nyújtani így a költség oldalt optimálisabb siznten lehet tartani. Persze a megtérülés akkor maximalizálható ha a fogyasztó ezen a közös médián minél több szolgáltatást vesz 1xre igénybe, és ez a szolgáltatók erre is fognak törekedni.

Önmagában a netszolgáltatás nem nyújt elégséges bevételt, egy $40-50/useres bevételi szint helyett sokkal jobb az ha a fogyasztó ugyanezen a kiépített kapcsolódáson a net mellé vesz még TV-t további $50-ért, prémium csatornákat további felárért, vagy pay-per-view csatornákat. Használ Video on Demand szolgáltatásokat, ami egy onlány videotékát jelent ahonnan adott összegért filmet lehet nézni, ezek jellemzõen $2-5 közötti áron mozognak. Lehet eladni zenét és egyéb más nethez köthetõ szolgáltatást további bevételért. És persze lehet mindezt egyben csomagban kínálva adni, úgy hogy ha minél több szolgáltatást rendel az ügyfél annál nagyobb kedvezményben részül, így téve vonzóvá a szolgáltatást és így maximalizálva a szolgáltatónak befolyó bevételt egyetlen ügyféltól. Hisz így a triple-play szolgáltatás keretében az eddig egyetlen szolgáltatás alapján befolyó $40-50/useres bevétel szintet föl lehet tornázni akár $100-200 dollár magasságába is.

Ezért van hogy a távközlési cégek ezen infrastruktúra fejlesztési beruházásaikat ami a minõségi triple play szolgáltatás kialakítása miatt tesznek elsõsorban a fejlett és jó anyagi körülményekkel rendelkezõ országokra fókuszálják. Mert ott a havi jövedelmet lehetõvé teszik hogy a fogyasztók majd ennyit költsenek a szolgáltatásokra. Idehaza ennek még az alacsony jövedelem a gátja, épp ezért is visszafogottabbak a fejlesztések, és épp ezért nem tolonganak az alternatív befektetõk. Még nem kerünk annyit hogy vonzók legyünk azon befektetõk számára akik a bévetelt látják bennünk.

Az IPTV további elõnyökkel is szolgál a nagyfokú interaktivítása miatt. Pont a netes szokások miatt fel lehet térképezni a fogyasztói szokásokat, így kihasználva a technológia interaktív jellegét lehet célzottan reklámozni. Meg lehet oldani hogy adott célcsoportok adott reklámblokkokat kapjanak, ne pedig minden ugyanazt mint most. Azt pedig a reklámozók jobban fogják anyagilag honorálni ha az "üzenetük" célbajuttatása sikeresebb. Sõt itt a nézettséget is reálisan lehet mérni, nem kellenek 600 fõs tesztbázison mért AGB kutatásokra, hanem a valós számokkal lehet kalkulálni. Ezt a reklámozók meg fogják fizetni, ami újabb bevételi forrást jelent.

Sõt az IPTV elõnye reklám téren pont az hogy akár igen szûk körre is le lehet szûkíteni a reklámközönséget és nekik célzott reklámblokkot küldeni. Ez pedig megadja a lehetõséget olyan reklámozók elõtt is akik eddig nem is reklámoztak. Hisz nekik nem értem meg kifizetni a drága reklámpercet, ahhoz hogy eljutassák pl. fõmûsoridõben egy millió fölötti nézettségû mûsor között a reklámjukat, ha tudták hogy a célközönségük igen szûk réteg. 1xûen többe került volna a reklám mint amit bevételt hozna. De a célzott jelleg mellett megtehetik majd hogy kisebb réteghez eljutva, ehhez mérten jóval kisebb reklámdíj mellett már nekik is meg fogja érni hogy megjelenjenek.

Szóval a szolgáltatóknak megéri nyitni ezek szolgáltatások felé, mert ebbõl remélhetnek bevételt. Azok akik hosszú távra terveznek jól tudják hogy a weboldalak nézegetésére és pizzarendelésre nem lehet hosszútávon alapozni, mert az egyenlõ lesz a csõdbe menetellel.

Egyébként az IPTV nem igényel túlzottan nagy sávszél többletet. Itt a mûsorküldés ugyanazon az elven zajlik mint a hagyományos TV adásoknál, vagyis szórás jelleggel mivel mindenki ugyanazt nézi, ugyanakkora. Épp ezért multicast technológiával a sávszélesség igény optimalizálható. Pl. ha ad monduk 50 SD képminõségû csatornát a szolgáltató h.264 vagy VC-1 tömörítéssel 2-3Mbps-en, és ad még mellé mondjuk 10 HD csatornát 8-10Mbps bitrátával az összesen 3*50+10*10=250Mbps sávszélesség igényt fog neki jelenti a gerinchálózati szakaszain. A ma már egyre jobban terjedõ n x gigabites vagy tízgigabites vonalakon ez nem olyan túlzott elvárás. Pl. egy DSLAM-ot tápláló gigabites kapcsolódás egynegyedét lazán oda fogja áldozni a szolgáltató ha ezért olyan mértékû plusz bevétele fog származni ami ezt megfelelõen kompenzálja.

A szolgáltatók nem azért építenek ki egyre nagyobb sebességû kapcsolódásokat hogy minél hamarabb letölthesd rajta a warez filmeket. Az õ céljuk az hogy az ebben rejlõ lehetõségeket kiaknázva minél több szolgáltatást legyenek képesek eljuttatni a fogyasztóhoz és ebbõl bevételhez jussanak. Viszont az IPTV és VOD tartalomszolgáltatás kemény díó mert igen nagy sávszélesség igénye van. Ehhez nem elég csak följebb emelni a sebesség korlátot ahogy eddig tették az évek során, hanem komoly fejlesztéseket is kell véghezvinni. Ez pedig igen sok pénzbe kerül, de a várható bevételek miatt megéri belevágni. Új infrastruktúrát kell kiépíteni ahol az optikai végpontok közelebb kerülnek a fogyasztókhoz mint ahogy most vannak így növelhetõ az elérhetõ minimálisan kialakítható sebesség. Ha ez már 15-20Mbps környékére jut akkor azon bele lehet vágni az IPTV-be akár jó minõség mellett is.

Ilyen jellegû fejlesztésekbe fogtak világszerte a távközlési cégek, vagy már évekkel korábban, vagy fognak. A nagy távközlési mammutok dollár, euro, font milliárdokat vagy tízmilliárdokat költenek vagy fognak költeni a távközlési infrastruktúrájuk modernizálására hogy az alkalmas legyen az új szolgáltatások elérhetõvé tételére. Fatávnak is vannak ilyen irányú tervei, pl. nemrég vettek föl egy 50 milliárd körüli hitelt a távközlési hálózat fejlesztésére. A Tícom-Tímobájl fúzió háttérben is egy 10 milliárd körüli fejlesztésre lehívható eddig föl nem használt állami pénz állt. És még további saját források is a rendelkezésükre állnak. És nem utolsó szempont hogy ezt a hálózatot mivel közös IP alapokon fog mûködni elég univerzálisan föl lehet használni, pl. ez adja majd az alapján a harmadik generációs mobilszolgáltatáshoz telepített bázisállomások köldökzsinórjaként is. Így egyetlen fejlesztési költséggel olyan gerinchálózatot lehet kialakítani amin igen sok szolgáltatást lesz képes nyújtani a szolgáltató, ami a bevételeinek növekedését hozhatja.

Én nem értem ezt a koncepciót. Azon siránkoznak hogy nem jönnek sorra az emberkék,pedig a jelenlegi rendszer sincs kihasználva. Miért van az hogy más internet kultúrákban,tök egyértelmû,hogy interneten szavaznak,pizzát rendelnek és a legutolsó dolgot is az internetrõl megrendelheti... És akkor nyomulnak egy olyan fejlesztéssel,amit a jelenlegi felhasználóknak is csak egy bizonyos része használhat,vagyis akiknek legalább 1 Megás netük van. Arról nem is beszélve, hogy a internetes televíziózás eléggé leterhelné a hálózatot,ami ugye nekik nem jó. Szerintem arra kellene törekedni, hogy a jelenlegi szolgáltatásokat bõvítsék, jobban kihasználva a jelenlegi rendszert. Bár õk tudják,biztos sok okos ember van nálunk. Ami engem illet, az "50 extrémmel" leírták magukat...

Netre egy 350Mhz-s P2-t is tökéletesen lehet használni.

Havi 6 ezer alatt is kaphatsz már korlátlan ADSL-t. Igaz, "csak" 512kbit/s-es, de ha valaki telhetetlen...

Úgy alapvetõen a legtöbb felhasználónak nem szélessáv kell, hanem általánydíjas net. Vagyis nem az számít hogy a kanóc milyen vastag, hanem hogy kiszámítható legyen a fizetendõ összeg.

Talán meglepõ, de 12eFt átlag felhasználóknak sok. Gondolj bele: kábelTVért, vagy digitális mûholdas adásért fizet 2500-5000 Ft-t havonta (HBO nem létszükséglet). És TVt többet néznek egy fõre vetítve átlag családban, mint amennyit neteznének Márcsak azért is, mert TV-t lehet egyszerre többen is nézni, netezni meg nem. Vagyis 2-5000Ft/hó lenne a reális. És a nagy többség letojná hogy 384 kbit vagy 200megabit, mert amire kell nekik arra a lassabb is tökéletesen megfelelne.

De az árnak igenis van jelentõsége! Nem engedheti meg magának mindenki,hogy havi 12000-et fizessen a szélessávért.Nálunk Európában a legdrágább az internet ár/sebesség aránya! Ez felháborító! Persze a keresetek meg majdhogynem itt a legrosszabbak.

Aki még nem próbálta az valóban így gondolhatja.

ja, ez igy van.

Talán meglepõ lesz amit mondok,de a terjedést nem az ár akadályozza leginkább, hanem az hogy elképesztõen sok embert nem is érdekel az internet, fölöslegesnek tartják..

Ja 130 ezer-be simán benne van egy évnyi net.

130e forint nem sok...
Havi 12e viszont igen...

Szerintem már olcsó a szélssávú net,a számitógép nem olcsó hozzá! Egy netre használatos gép ára 130 ezer Ft körül mozog!

adnátok olcsóbban mindjárt az lenne, igy is tejel nektek rendesen minek a nyafi?<#boxer>