EU program az áramhálózati internetért
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#20
Talán ez is elõsegíti hogy a csillagászati internetárak lecsökkenjenek
#19
Ténylegesen majd akkor lehet levonni valami következtetést ha már kiscsiny hazánkban is lesz és emberek saját véleményt mondanak.
Mert ez a döntö hogy egyéni felh. mit mond.
Mert ez a döntö hogy egyéni felh. mit mond.
Next PC upgrade: 2022
#18
Én anno amit olvastam hogy drága.
Én leszarom hogy milyen a jelsebesség nekem a tényleges 3 Mbit le és 1 mbit feltöltési sebesség már untig elég lenne.
Én leszarom hogy milyen a jelsebesség nekem a tényleges 3 Mbit le és 1 mbit feltöltési sebesség már untig elég lenne.
Next PC upgrade: 2022
#17
köszi az infot
#16
Az a szolgáltatástól függ. Van olyan változata a DSL-nek, ami 300m, van olyan ami 40 km. A mai szolgáltatók az ADSL-re 4-5 km-t vállalnak. Ezen a távolságon a technikával (ADSL) 4 Mbps sebesség érhetõ el. ADSL2-vel 5 Mbps.
De pl. ADSL2+ -al kisebb távolságokat tudnak csak lefedni (<1km), de 24 Mbps-t is el tudnak érni.
De pl. ADSL2+ -al kisebb távolságokat tudnak csak lefedni (<1km), de 24 Mbps-t is el tudnak érni.
#15
Ez így van. Nagyon régi a téma, de nincs rá normális megoldás. A villamos hálózat nem nagyfrekvenciára tervezett. Nincs árnyékolva, nincs összetekerve a két szál, baromi nagy a csillapítása MHz-es tartományban. Vag egy csomó zavarjel a készülékek által (fõleg kapcs. üzemû tápok) a hálózatra táplálva. Ezekben baromi sok a nagyfrekvenciás komponens.
Ez van. Idõnként akad egy-két lelkes próbálkozó aki azt hiszi kitalálta a kolombusz tojását, de ennél tovább nem jut a dolog.
Ez van. Idõnként akad egy-két lelkes próbálkozó aki azt hiszi kitalálta a kolombusz tojását, de ennél tovább nem jut a dolog.
#14
Úgy ~5km. Erõsen függ a kábelezés minõségétõl. De természetesen a kábeltávolság a mérvadó, nem a légvonalbeli távolság.
#13
Nem tartozik, ide, de megkérdezem, hogy a sima ADSL-nek mekkora a központtól a hatótávolsága, amin még mûködik?
#12
Aki tud németül az itt talál elég részletes leírású doksikat, fényévekkel részletesebbet mint ami a DS2 oldalán található.
http://www.fhbb.ch/informatik/projekte/index.php?id=111
Úgy tûnik ezek gyakorlati tesztek során szült tapasztalatok alapján készültek. Én nem tudok németül, szóval lehet tévedek de számomra ez jön le belõle:
3 darab 45Mbps-es link tartománnyal mûködik a PLC. Ezek megosztása 27Mbps down és 18Mbps up. Természetesen ezek jelsebességek. A gyakorlati maximum érték alkalmazás szinten pl. FTP-vel 20.5/12.5Mbps. Persze ez a legoptimálisabb körülmények mellett igaz, ami a valós életben igen ritkán kivitelezhetõ. Ahogy kiveszem a távolság itt is erõsen befolyásolja a használhatóságot ahogy xDSL-nél vagy wirelessnél.
http://www.fhbb.ch/informatik/projekte/index.php?id=111
Úgy tûnik ezek gyakorlati tesztek során szült tapasztalatok alapján készültek. Én nem tudok németül, szóval lehet tévedek de számomra ez jön le belõle:
3 darab 45Mbps-es link tartománnyal mûködik a PLC. Ezek megosztása 27Mbps down és 18Mbps up. Természetesen ezek jelsebességek. A gyakorlati maximum érték alkalmazás szinten pl. FTP-vel 20.5/12.5Mbps. Persze ez a legoptimálisabb körülmények mellett igaz, ami a valós életben igen ritkán kivitelezhetõ. Ahogy kiveszem a távolság itt is erõsen befolyásolja a használhatóságot ahogy xDSL-nél vagy wirelessnél.
#11
A cég weboldalán fellelhetõ PDF-ekben sehol nincs konkrét specifikáció erre vonatkozóan, mindegyik termék esetében csak egy ködös és általános 200mbps szerepel. Néha megtalálható a troughput kifejezés ami erõsen föl-le együttest takar és Fast Ethernet csatlakozói vannak az eszközöknek ami alapján képbe jöhet egy 100Mbps szimmetrikus.
Viszont ami kiderül hogy egy 30Mhz-es frekvencia tartományban mûködik a PLC. Ez megegyezik a VDSL2-nél használ freki tartománnyal. A VDSL2-nél a maximális átvitel 100/100Mbps. Viszont ezt árnyékolt rézkábelen, pont-pont adatátvitellel éri el, és csak igen kicsi 100 métert alig meghaladó távolságon tudja biztosítani, utána a távolság növekedésével az átvitel meredeken zuhanni kezd. link
Ha a PLC ugyanekkor freki sávot használ adatküldésre, de egy árnyékolatlan, zajra igen erõsen érzékeny kábelen teszi, pont-multipont átvitellel, akkor nehéz elhinni hogy sokkal rosszabb mûködési feltételek mellett jobban teljesít majd mint a VDSL2.
Az már csak ha a tortán hogy a VDSL2 és egyéb más ADSL generációs szabvány kifejlesztése mögött komoly hálózati óriások sorakoznak föl, akiktõl komoly üzletet jelentõ mamut távközlési cégek vásárolnak és várnak fejlesztést. Az xDSL technológia abszolút domináns, míg a PLC jellegû még az 1%-os piaci jelenlétet is alig éri el. Szóval már csak az xDSL mögött felsorakozó több nagyságrenddel nagyobb tõke miatt is nehéz elképzelni hogy a PLC ütõsebb specifikációkkal rendelkezzen.
Azért az is furcsa hogy a DS2 weboldalán sehol nem lelhetõ fel semmi érdemi konkrét infó, csak általánosságokban fogalmazva, igen ködös tájékoztatás folyik.
Viszont ami kiderül hogy egy 30Mhz-es frekvencia tartományban mûködik a PLC. Ez megegyezik a VDSL2-nél használ freki tartománnyal. A VDSL2-nél a maximális átvitel 100/100Mbps. Viszont ezt árnyékolt rézkábelen, pont-pont adatátvitellel éri el, és csak igen kicsi 100 métert alig meghaladó távolságon tudja biztosítani, utána a távolság növekedésével az átvitel meredeken zuhanni kezd. link
Ha a PLC ugyanekkor freki sávot használ adatküldésre, de egy árnyékolatlan, zajra igen erõsen érzékeny kábelen teszi, pont-multipont átvitellel, akkor nehéz elhinni hogy sokkal rosszabb mûködési feltételek mellett jobban teljesít majd mint a VDSL2.
Az már csak ha a tortán hogy a VDSL2 és egyéb más ADSL generációs szabvány kifejlesztése mögött komoly hálózati óriások sorakoznak föl, akiktõl komoly üzletet jelentõ mamut távközlési cégek vásárolnak és várnak fejlesztést. Az xDSL technológia abszolút domináns, míg a PLC jellegû még az 1%-os piaci jelenlétet is alig éri el. Szóval már csak az xDSL mögött felsorakozó több nagyságrenddel nagyobb tõke miatt is nehéz elképzelni hogy a PLC ütõsebb specifikációkkal rendelkezzen.
Azért az is furcsa hogy a DS2 weboldalán sehol nem lelhetõ fel semmi érdemi konkrét infó, csak általánosságokban fogalmazva, igen ködös tájékoztatás folyik.
#10
hülye vagyok, szóval azt szerettem volna kérdezni, hogy ennél a technológiánál a sávszélesség szimmetrikus-e?
The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.
#9
szinkron vagy aszinkron?
The problem is not the problem, the problem is your attitude about the problem.
#8
hát ja így van de a 200 mbps átszámítva szerintem 25 mbps lesz csak 😞
#7
Sajnos nagyon igaz amit írtál 😞
Éljen az üvegszál!(ha lenne is rá pénz)<#rinya><#nevetes1>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#5
Több gond is van ezzel a PLC-lel nem véletlen hogy a világszerte majd minden országban évek, egyes helyen évtized óta folyó próbálkozások ellenére nem tudott elterjedni.
Az elektromos kábelek nem árnyékoltak így aztán erõsen érzékenyek a zajra. Ezeket az impozáns 200Mbps-en maximum értékeket tesztlaborokban mérik, de ha kiviszik a technológiát terepre a valós körülmények közé akkor jellemzõen csak a töredékét tudja produkálni, ha egyáltalán mûködik. A 200Mbps egyébként is jelsebesség, a valós adatátvitel úgy maximum 70-80Mbps van. És persze ez is a legoptimálisabb esetben. Valós körülmények között ebbõl többnyire nem sok marad.
Ráadásul az költségei sem olyan túl alacsonyak. A tesztrendszereket sem véletlenül inkább sûrûn lakott helyre ütemezik, mert a mellett talán van reálitása a költségek megtérülésének. Vidékre, ritkán lakott településekre nem igen viszik, pedig valóban ott lenne létjogosultsága. Ott viszont nem igen hozza vissza az árát. Mellesleg az alföldi tanyavilágba jellemzõen áram sincs a tanyákon, szóval ott ez a techonológia alapjaiban életképtelen. 😊 Fizetõképes kereslet meg amúgy sem lenne ott rá.
Egy transzformátor mögött 100-150 háztartásnak kellene osztoznia azon a sávszélen amit sikerül produkálnia adott körülmények és kábelminõség mellett. Viszont a transformátortól valahogy el kell vinni az adatot. Itt többféle megoldással próbálkoznak pl. a Motorola a WiFi-t próbálja fölhasználni, de az igazi megoldás optikai kábel lenne, ez viszont baromi drágává teszi.
Egy vidéki kistelepülésre nem lesz optikai beállás a transzformátorokig, akkor meg nehéz lesz megoldani az uplinket. Különben is ha lenne optikai kábelezés egy kistelepülésig akkor azon már rég menne az ADSL vagy kábeltv nettel együtt. Jelenleg jellemzõen a szélessávú net telepítésekor kistelepüléseken a felhordó hálózat hiánya a probléma forrása, ezt a PLC sem fogja tudni megoldani.
Az elektromos kábelek nem árnyékoltak így aztán erõsen érzékenyek a zajra. Ezeket az impozáns 200Mbps-en maximum értékeket tesztlaborokban mérik, de ha kiviszik a technológiát terepre a valós körülmények közé akkor jellemzõen csak a töredékét tudja produkálni, ha egyáltalán mûködik. A 200Mbps egyébként is jelsebesség, a valós adatátvitel úgy maximum 70-80Mbps van. És persze ez is a legoptimálisabb esetben. Valós körülmények között ebbõl többnyire nem sok marad.
Ráadásul az költségei sem olyan túl alacsonyak. A tesztrendszereket sem véletlenül inkább sûrûn lakott helyre ütemezik, mert a mellett talán van reálitása a költségek megtérülésének. Vidékre, ritkán lakott településekre nem igen viszik, pedig valóban ott lenne létjogosultsága. Ott viszont nem igen hozza vissza az árát. Mellesleg az alföldi tanyavilágba jellemzõen áram sincs a tanyákon, szóval ott ez a techonológia alapjaiban életképtelen. 😊 Fizetõképes kereslet meg amúgy sem lenne ott rá.
Egy transzformátor mögött 100-150 háztartásnak kellene osztoznia azon a sávszélen amit sikerül produkálnia adott körülmények és kábelminõség mellett. Viszont a transformátortól valahogy el kell vinni az adatot. Itt többféle megoldással próbálkoznak pl. a Motorola a WiFi-t próbálja fölhasználni, de az igazi megoldás optikai kábel lenne, ez viszont baromi drágává teszi.
Egy vidéki kistelepülésre nem lesz optikai beállás a transzformátorokig, akkor meg nehéz lesz megoldani az uplinket. Különben is ha lenne optikai kábelezés egy kistelepülésig akkor azon már rég menne az ADSL vagy kábeltv nettel együtt. Jelenleg jellemzõen a szélessávú net telepítésekor kistelepüléseken a felhordó hálózat hiánya a probléma forrása, ezt a PLC sem fogja tudni megoldani.
#4
Hát ezaz. Nem hinném, hogy tényleg olyan nagyon olcsón kijönne. Meg aztán minden mezei villanypózna alkalmas erre? Gondolom nagyfrekvenciájú vivõjellel mûködik a dolog, tehát azt valahogy védeni kell a zajtól. Bár nem vagyok villamosmérnök... 😊
Vagy nem?
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
Ha csak a transzformátorig mûködik, akkor hogy érjük el az internetet ALACSONY kölcségekkel, mert szerintem akkor minden egyes transzformátorra kell tenni egy "adattovábbítót" is.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#1
Jó ötlet, németországban már évek óta van... minnél elöbb be kéne vezetni kishazánban is!
Fuck ASVA!! (Amputáltagyu Skizoid Vadbarmok Alakulata)