17
Az európai fizetőeszköz
-
#17
Meg az az előttinek. Az elmúlt 24 évben hányszor is ígértek céldátumokat amikor bevezetésre kerül az euró? Na erről ennyit. Akkor lesz nekünk eurónk ha lesznek normális meg tisztességes vezetőink. Addig meg tűzhetjük ki az újabb meg újabb céldátumokat meg nézegethetjük ahogy a forint árfolyama le - fel ingázik. -
#16
minek nekünk euro?
már 400 forint felett a font, ez is jelzi hogy...
hát szóval az elmúltnyolcév hibája ez is. -
kamionosjoe #15 2014 van mar. Na hol az Euro? :D -
TommoT #14 valaki tudja, hogy a görög drahma mennyit ért forintban utoljára, amikor még forgalomban volt? neten nemtalálok semmit... -
#13
ilyen lényegtelen vitákra mennyit költhetnek? :( -
#12
Magyar=Tehát :D -
#11
Megnéztem pár orzságban az euró terveket, azaz, hogy hogyan néznek majd ki. Észtországban pl nem eurocent lesz, hanem eurosenti. Magyar, ha nekik lehet, akkor nekünk, csak nem kéne eltöketlenkedni, és feladni minden indentításunkat. -
Cat #10 NEM. Az MTA eurót akar (hisz a magyar helyesirás szabályai szerint így helyes), de az Unió egységes elnevezést az összes tagországban, azaz euro-t. Ez a vita lényege. -
#9
Úgyis az MTA dönti el, szvsz... -
#8
Az a ....va euró! Mért nem volt jó a forint! 
-
#7
azt mar nem eljuk meg :/ -
Cat #6 haha, ez az elkövetkező 2 évtizedben biztosan nem merül fel kérdésként :) -
#5
és ha majd az ukránok csatlakoznak, akkor majd mi lesz? nekik is latin-betűkkel kell majd írni? -
#4
Gondoltam :)
Egyébként pont ezt akartam mondani, hogyha a görögöknél lehet ilyet, akkor nálunk miért nem?? Legalább ennyi maradjon meg az identitásunkból. -
Cat #3 bah, elirtam :)
egyébként csak görögöket akarják kivételnek (ugye nem latin irásmodot használnak), nálunk hosszu óval kellene irni, de a baltiaknál is probléma van, ott asszem nem lehet e és u egymás mellett -
#2
Már miért kéne hosszú uval írni az eurot? :D Eúro? :D -
Cat #1 Nah, ilyen topic még ugysincs, pedig pár év múlva (max. 2014) nálunk is lesz.
Indulásnak egy hír, hogy egyáltalán kell e, aztán lehet vitatkozni a nevétől kezdve (EU rövid u-t akar) a bevezetés időpontján át sok mindenen...
Financial Times: Kelet-Európa túl szegény az euróhoz
Azoknak a balti államoknak, amelyeknek jövőre tervezett eurócsatlakozása az utóbbi időszakban kérdésessé vált, valóban nem kellene még több évig belépniük a közös pénzrendszerbe, de nem a hivatalosan hangoztatott érvek - vagyis a túl magas infláció - miatt, hanem azért, mert a térség egyszerűen túl szegény az euróövezeti tagsághoz, áll a Financial Times hétfői elemzésében, amely szerint néhány jelenlegi tagországot is hiba volt felvenni.
A londoni üzleti napilap szerint kevés olyan tisztességtelen vita zajlik jelenleg az Európai Unióban, mint az, amelyik az euróövezet bővítéséről szól. Igaz, hogy Litvánia és Észtország inflációja, ami miatt mostanában megkérdőjelezik a két ország 2007-es eurócsatlakozását, kissé magasabb az euróövezeti referenciaátlagnál, de ez pusztán egyszeri energiaár-kiugrás eredménye, és azé a tényé, hogy az általános árszint éppen az EU-éhoz közelít, áll az elemzésben. Ezeknek a hatásoknak a kiszűrésével a térségi tagjelöltek inflációja semmiféle gondot nem jelentene sem nekik, sem az euróövezetnek. Mivel azonban a jelenlegi euróövezeti tagok más okokból nem akarják ezeknek az országoknak a csatlakozását, az inflációs kritérium éppen kapóra jön, írta a Financial Times.
A lap szerint ugyanakkor vannak teljesen helytálló egyéb gazdasági érvek arra, hogy Litvánia és Észtország miért ne csatlakozzon most az euróövezethez. A maastrichti szerződésben megfogalmazott belépési kritériumok - infláció, rövid távú kamatok, költségvetési hiány, nettó adósság és árfolyam-stabilitás - soha nem képeztek ideális tagsági feltételrendszert, mert nem veszik figyelembe a reálgazdasági mutatókat, vagyis a termelékenységet, a foglalkoztatást és a bérszintet, miközben a nominális feltételek teljesítésére a kormányok kreatív elszámolási trükkökhöz folyamodnak.
Az euró eddigi hét éve során azonban már kiderült, hogy a reálgazdaság nagyon is számít a belépők kiválogatásában. Visszatekintve valószínűsíthető, hogy például Portugália felvétele hiba volt, és kérdőjeles Olaszország esete is. Ez utóbbi gazdaságára erős bér- és árrugalmatlanság jellemző, ami képes még recesszióban is inflációt termelni, áll a Financial Times hétfői elemzésében. A lap szerint a valós ok, amiért Litvániának és Észtországnak most nem kellene belépnie az euróövezetbe, az, hogy még mindig túl szegények ehhez, és jövőbeni fejlődésük bizonyos szakaszában még szükségük lehet saját árfolyam-rugalmasságra.
Szlovénia - a harmadik olyan új EU-tagállam, amelynek eurócsatlakozása jövőre esedékes - ugyanakkor valószínűleg készen áll erre, hiszen sokkal gazdagabb, mint a másik kettő, sőt gazdagabb Portugáliánál is, áll a Financial Times elemzésében. A lap szerint a magas kelet-európai termelékenység-növekedési ráták mellett nem fog a végtelenségig elhúzódni a konvergencia-folyamat, és a litván és észt euróövezeti tagság sem vész a beláthatatlan távolba, legfeljebb néhány évet késik.
Nem ez az első olyan londoni elemzés, amely nem tartja helytállónak az inflációval indokolni a két balti állam eurócsatlakozásának esetleges késését. A múlt héten a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings is azt írta a litván adósosztályzat megerősítéséhez fűzött elemzésében, hogy a minden maastrichti követelményt kényelmesen teljesítő Litvánia eleshet az egy éven belüli euróövezeti csatlakozástól az infláció valamelyes felgyorsulása miatt, jóllehet inflációja eddig alatta volt a valutauniós jegybank árstabilitási küszöbének, amelyet évek óta maga az euróövezet is átlép.