174
-
BiroAndras #161 "Tehát egy űrhajó pl.: a Földhöz _mérve_ valóban nem lépheti túl a fénysebességet, de CSAK a Földhöz mérve. A valóságban szerintem igen, és nem hinném, hogy az űrhajón is lehetne tapasztalni a tömegnövekedést."
Pontosan erről szól a relativitás. Azért "relatív", mert amáshonnan mérve más eredményt kapunk. Az űrhajó utasai azt fogják tapasztalni, hogy a külvilágban az idő felgyorsul, a távolságok pedig egyre rövidebbek. -
BiroAndras #162 "Ha két foton egy lézersugárban egymás mellett halad hogyan haladhatnak egymáshoz képest is fénysebességgel? Lehet hogy a fotonokra nem vonatkozik?"
A foton számára az idő és a távolság nem létezik. Bármerre megy, 0 hosszúnak látja az utat, és 0 idő alatt megy végig rajta. Ezért két fénysugarat nehéz összemérni. Határérték számítással lehet meghatározni a relatív sebességüket, és abból ki is jön, hogy egymáshoz képest is épp fénysebességgel mennek. -
BiroAndras #163 "Ha 2 foton megy egymással szemben akkor a sebességük egymáshoz viszonyítva bizony 2c !"
Nem egészen. A rel. elm. szerint a sebességeket nem lehet így összeadni. A Lorentz trafót kell használni, ami szerint c+c=c. -
BiroAndras #164 "Ha a fény betéved egy fekete lyuk vonzásába akkor nem kéne fénysebesség fölé gyorsulnia?"
Nem gyorsul. Az energia, amit kap a gravitációtól a frekvencia növelésére fordítódik. Kívülről viszont az idő torzulása miatt épp ellenkezőleg, csökkenő frekvenciájúnak látszik.
A jelenség fordítottja jobban megfigyelhető. Amikor egy nagy csillag fénye elhagyja a felszínt a grav. ellenében kell mozognia, amitől energiát veszít, vagyis csökken a frekvenciája. Ezt hívják gravitációs vöröseltolódásnak. -
BiroAndras #165 "3 test probléma. A dolog úgy áll hogy valóban nem megoldható hagyományos matematikai úton, főleg mert ez tipikus káosz probléma!!!!!"
Nem ezt mondtam?
"Viszont a káoszelmélet és a nagyteljesítményű számítógépek segíthetnek"
Természetesen. De egzakt megoldást nem adnak. Csak azt akartam mondani, hogy analitikusan kezelhetetlen problémákért nem kell a kvantumfizikáig elmenni.
"Az EPR nem tiszta elvont valószínűségi probléma, hanem olyan probléma ami vastagon érinti a kvantummchanika alapvető elemeit pl a Planc állandót, mint tapasztalati értéket."
A Plank állandó pusztán egy konstans paraméter, az egyenletek lényegét nem befolyásolja (csak ha nulla). Olvasd el a levezetéseket. A klasszikus fizikához csupán 1-2 apró kiegészítés kell, ami kísérletileg egyszerűen igazolható, és máris megkapjuk az EPR paradoxont. Nem szükséges a kísérlet részletes leírása, csupán a bemenő és a kijövő jel klasszikus fizikában is értelmezhető és mérhető tulajdonságait vizsgáljuk. Sőt, ha polarizált fénnyel végezzük a kísérletet, akkor semmi kvantum nem kell hozzá.
"Csak egy kérdés: változik a Planck állandó nagy tömegek hatására?"
A csillagászok ezt is megmondják. A csillagokból illetve nagy tömegő feketelyukak közeléből érkező fény spektruma nem tér el a földi körülmények közt előállított fényétől, ha az ismert effektusokat levonjuk (doppler effektus, grav. vöröseltolódás, stb.). A spektrum rendkívül pontosan megmondja, hogy mi folyik arrafelé. A spektrumvonalak ugyanis az atomok/molekulák lehetséges energiaszintjeinek felelnek meg, ami pedig mindenféle kölcsönhatástól függ. A Planck állandótól pl. függ az atomok mérete, amitől meg pl. az atommag és az elektonok közti kölcsönhatás erőssége függ.
"És itt jön a képbe az hogy a QED is, egyrészt maga is félig meddig tapasztalati és nem egzakt elmélet (renormálás ugye)"
A renormálásról mindenki tudja, hogy nem jó. A húrelméletek éppen azért születtek, hogy ezt a hibát kiküszöböljék. Egyébként bizonyos mértékik minden elmélet tapasztalati. Sokféle állandó értékét állapítják meg kísérletileg. Akkor van bajban az elmélet, ha nem 1-2 paramétert kell mérni, hanem sokkal többet.
"másrészt az alapja a perturbáció számítás."
Nem, nem az. Csak konkrét problémák megoldására használják, és akkor is főleg akkor, ha papíron kell megoldani. Számítógéppel lehet pontos képlettel számolni.
"Csak éppen az a gond, hogy a különböző matematikai elméletek a vizsgált paraméter zónán túl tök más eredményeket adnak!"
A vizsgált tartományon túl minden közelítő módszer értelmetlen eredményt ad. Ez alapvető dolog, és nem a kvantumfizika sajátja. -
BiroAndras #166 "Nem a relativitásra van szükség a gyorsuló rendszerek leírásához, hanem a tehetetlenségi erőket kell bevezetni, onnan megy sima Newtoni mechanikával meg Galilei-féle relativitással."
Ez csak addig müxik, amíg a gyorsulás nem túl nagy. Kísérletileg igazolták, hogy a newtoni mechanika nem ad pontos eredményt, a rel. elm. viszont igen. Még gyakorlati alkalmazása is van, a GPS műholdak atomórái egy egészen picit pontatlanul járnak a Föld forgása miatt, és ezt korrigálni kell.
"De két szembehaladó foton egymáshoz képest nem létezik, mert nincsen egymásról információjuk. Csak akkor látják egymást, mikor találkoznak."
Nem számít, hogy látják-e egymást, attól számolni még lehet.
"A doppler-effektus magyarázható azzal is, ha a fény mégiscsak gyorsabban ér oda, ha gyorsabb forrásból származik!"
Hiába magyarázható, ha a mérések az ellenkezőjét igazolják.
"ha hullám, akkor a közegben terjed."
Vagy nem. Csak azért, mert a mechanikus hulámok közegben terjednek, nem feltétlen igaz ez más hullámokra. De mivel a tér dohasem üres, akár közegnek is tekinthetjük. De nem olyan egyszerűen viselkedik ez a közeg, mint egy rugalmas anyag.
"De azért én megnézném azt a kísérletet, hogy pontosan hogy is ment.
Ha valami hiba lenne benne, akkor nekem lenne igazam :)"
Mivel a rel. elm. a kísérlet eredményére épül, és számtalan mérés igazolja az előrejelzéseit, eléggé nehéz elképzelni, hogy hibás lett volna a mérés. -
pimplike #167 "(a fékező ejtőernyő mellett)" Most fékezőernyő, vagy ejtőernyő?
Amúgy egyiket sem használját anyahajókon, túl sok idő kellene az összeszedésükhöz, és addig a kötelég többi tagja krónikus üzemanyaghiány miatt a vizbe pottyan.
-
Tiberius B #168 Bocs, elismerem. Nem tom mi ütött belém. Gondolom vmiért párhuzamvonásként elszúrtam vmit, én is tom, hogy a tömeg egy energiafajta, az energia pedig nő a sebességgel... Csak kicsit 
voltam. Szerintem.
-
Tiberius B #169 Sajnos előfordul az ilyesmi. -
Tiberius B #170 Egyre okosodom, bár ezt már mondtam. -
#171
Komolyan egy-két év múlva olyan lesz a technika, mint a '80-as évekbeli sci-fi, fantasztikus könyvekbe. Amit most olvasok, 'A hosszú szafari', az is jövőbe játszódik, és űrkutatással kapcsoltaos, csak nem mennék most bele, nem akarok a könyvről dumálni. -
pepii #172 nezd meg ezeket az oldalakat a fekuttal kapcsolatban
http://autoweb.drive.com.au/cms/A_100868/newsarticle.html
http://mynrma.com.au/suzuki_swift_05_ds.asp
-
zsozsoo #173 Arra azért kiváncsi lennék, hogy a jelenleg használt rakétákkal indított űrhajóban lévő személyek, hogy fogják bírni azt az iszonyatos sebesség növekedést..
Vagy talán szép apránként fog gyorsulni?
Ha azt nézzük, hogy hány G hat ilyenkor egy emberi szervezetre... palacsinta effektus :) -
mrzool #174 "iszonyatos sebesség növekedést.."
??? A mai ionhajtóművek _nagyon_ messze vannak az iszonyatos gyorsulás fogalmától, valszeg meg sem éreznék az utasok, hogy működik a hajtómű.