Eltűnhet 55 milliárd dollárnyi adósság
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#7
lehet itt "játszani" a viszony számokal, vagy százalékokal, Bori néninek a hütöje üresebb most, mint 2000 ben... szerintem ez mond sokat<#banplz>#banplz><#banplz>#banplz>
Elnézést a Sorokért:)
#6
Én speciel szivesebben meghallgatnék egy elfogulatlan szakértõt, mint egy éppen leköszönt miniszterelnököt, akinek pártja továbbra is kormányon van, és ebbõl következõen védi a mundér becsületét.
Cat: A GDP valójában egy viszonyszám. A pénzforgalom mértékét mutatja meg, ellentétben azzal a széleskörû tévhittel, hogy a termelt javak és érték összmennyiségét jelzi. A GDP nagyobb része - amirõl ugye nem tud az átlagmagyar - a multinacionális cégek pénzforgalma, gyakaorlatilag az õ hasznuk jelzõje.
Magyarországot - ha forintosítjuk az 53 Mrd USD összeget - 12 ezer millárd (!!!) forint adósság terheli. Kamatszolgálatra (azaz törlesztésre) a magyar államháztartás az adóbevételek 50%-át költi. Ezért van az, hogy méregdrágán tankolom a benzint, hatalmas SZJA-t és TB-t fizetek, ugyanakkor nagyon keveset kapok vissza a pénzembõl (járj csak egy vidéki kórházban).
A VilágBank és a ValutaAlap (IMF) által gerjesztett adósságspirál megfojtja a világ kisembereit és egy szûk elit, egy háttérhatalom érdekeit szolgálja.
Magyarországot - ha forintosítjuk az 53 Mrd USD összeget - 12 ezer millárd (!!!) forint adósság terheli. Kamatszolgálatra (azaz törlesztésre) a magyar államháztartás az adóbevételek 50%-át költi. Ezért van az, hogy méregdrágán tankolom a benzint, hatalmas SZJA-t és TB-t fizetek, ugyanakkor nagyon keveset kapok vissza a pénzembõl (járj csak egy vidéki kórházban).
A VilágBank és a ValutaAlap (IMF) által gerjesztett adósságspirál megfojtja a világ kisembereit és egy szûk elit, egy háttérhatalom érdekeit szolgálja.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#4
Szinte az összes európai országnak 60% körüli adóssága van GDP arányosan, de többnek 100% felett!
"A tévhittel ellentétben a magyar adósságok nem olyan magasak, mint ahogyan ezt sokan gondolják. Itt érdekes módon nem túlságosan hozzáértõ emberek mondanak olyan számokat, amelyeknek semmi köze nincs a valósághoz. Nem értelmezhetõk ugyanis az abszolút számok egy költségvetési hiánynál, vagy egy államadósságnál - csak valamihez viszonyítva lehet értelmezni a dolgot.
Természetesen, hogyha az adósságot nézem, akkor is a legegyszerûbben kínálkozó összehasonlítási alap a GDP. A GDP-ben mérve 2000-ben a bruttó államadósság 55 százalék volt kereken, 2004-ben pedig 57 százalék. Tehát nem igazán változott. Az európai uniós követelmény itt úgy szól, hogy 60 százalék alatt kell legyen az adósság aránya. Ezt teljesítette a 2000-es, de teljesítette a 2004-es szám is, és teljesíteni fogja a 2005-ös is.
Szivesen beszélnek arról is, hogy a devizaadósságokból fizettük ki a beruházásokat, befektetéseket, az aszfaltot, a béreket, a bérnövekedést és egyebeket. Érdemes megnézni a tényeket: a bruttó devizaadósság 2000-ben a GDP-nek az 50,7 százaléka volt, és 2004-ben a 38 százaléka. Tehát a bruttó devizaadósság érezhetõ módon, kifejezetten csökkent. Az export arányában mérve szintén csökkenés van, ott 68 százalék volt 2000-ben, és 60 százalékra csökkent le. Ezek tények. Aki nem hiszi, járjon utána - ahogyan ezt mondják.
A nettó adósságnál pedig szintén stagnálás tapasztalható, tehát a nettó adósság a GDP-hez mérve 14,6 százalék volt 2000-ben - nem érdemes megjegyezni a számokat, csak az arányok miatt érdekes figyelemmel kísérni a folyamatot -, tavaly pedig 14 százalék. Tehát 14,6-ról 14-re, gyakorlatilag stagnál, vagy egy picikét inkább csökkent a nettó adósság is. Persze, abszolút összegben nõtt, ez természetes. De nincs jelentõsége ilyen szempontból az abszolút összegnek, ilyen alapon összehasonlíthatnám az Egyesült Államoknak az adósságait a magyar adósságokkal, vagy a kínai devizatartalékokat a magyar devizatartalékokkal, abszolút számban értelmetlen eredményre jutok. A bázisokat megfelelõen megválasztva azonban értelmes választ lehet kapni."
http://www.medgyessy.hu/beszedek_20050215_svajci.html
"A tévhittel ellentétben a magyar adósságok nem olyan magasak, mint ahogyan ezt sokan gondolják. Itt érdekes módon nem túlságosan hozzáértõ emberek mondanak olyan számokat, amelyeknek semmi köze nincs a valósághoz. Nem értelmezhetõk ugyanis az abszolút számok egy költségvetési hiánynál, vagy egy államadósságnál - csak valamihez viszonyítva lehet értelmezni a dolgot.
Természetesen, hogyha az adósságot nézem, akkor is a legegyszerûbben kínálkozó összehasonlítási alap a GDP. A GDP-ben mérve 2000-ben a bruttó államadósság 55 százalék volt kereken, 2004-ben pedig 57 százalék. Tehát nem igazán változott. Az európai uniós követelmény itt úgy szól, hogy 60 százalék alatt kell legyen az adósság aránya. Ezt teljesítette a 2000-es, de teljesítette a 2004-es szám is, és teljesíteni fogja a 2005-ös is.
Szivesen beszélnek arról is, hogy a devizaadósságokból fizettük ki a beruházásokat, befektetéseket, az aszfaltot, a béreket, a bérnövekedést és egyebeket. Érdemes megnézni a tényeket: a bruttó devizaadósság 2000-ben a GDP-nek az 50,7 százaléka volt, és 2004-ben a 38 százaléka. Tehát a bruttó devizaadósság érezhetõ módon, kifejezetten csökkent. Az export arányában mérve szintén csökkenés van, ott 68 százalék volt 2000-ben, és 60 százalékra csökkent le. Ezek tények. Aki nem hiszi, járjon utána - ahogyan ezt mondják.
A nettó adósságnál pedig szintén stagnálás tapasztalható, tehát a nettó adósság a GDP-hez mérve 14,6 százalék volt 2000-ben - nem érdemes megjegyezni a számokat, csak az arányok miatt érdekes figyelemmel kísérni a folyamatot -, tavaly pedig 14 százalék. Tehát 14,6-ról 14-re, gyakorlatilag stagnál, vagy egy picikét inkább csökkent a nettó adósság is. Persze, abszolút összegben nõtt, ez természetes. De nincs jelentõsége ilyen szempontból az abszolút összegnek, ilyen alapon összehasonlíthatnám az Egyesült Államoknak az adósságait a magyar adósságokkal, vagy a kínai devizatartalékokat a magyar devizatartalékokkal, abszolút számban értelmetlen eredményre jutok. A bázisokat megfelelõen megválasztva azonban értelmes választ lehet kapni."
http://www.medgyessy.hu/beszedek_20050215_svajci.html
#3
Lehet, hogy azoknak az afrikai országoknak nagyobb szükségük van rá.
\"There are only four questions of value in life, Don Octavio. What is sacred? Of what is the spirit made? What is worth living for? And what is worth dying for? The answer to each is the same.\"
A világ igazi adósai a fejlett/közepesen fejlett országok. Hazánk például egymaga 53 milliárd USD-s adóságot görgetett 2003-ban, és ez azóta csak tovább nõtt.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket