26
  • NzzN
    #26
    Ez a kép sok kicsi képből lett összerakva, de azért nem rossz.
  • plamex
    #25
    ez atomjó ... milyen géppel lehet ilyet csinálni ? :)
  • BiroAndras
    #24
    Megoldás : HDTV
  • Smitiz
    #23
    Erről én is hallottam valahol, csak az a baj vele, hogy akkor már látni fogod a TV-n a pöttyöket, amiket ma egész képként élsz meg :)
  • M2 #22
    És lasscskán a szemünkön is javítani kellene: olvastam, hogy a tökéletes látás is tovább javítható ha szép egyenletesre legyaluljuk a szemlencsét. Így +50% megagigapixelt tudunk majd élvezni.
  • [NST]Cifu
    #21
    Hát mostmár a tintapatronos nyomtatóról át kell térniük valami hatékonyabb technológiára... :)
  • M2 #20
    Kicsit off ugyan, de érdekes: 2,5 gigapixeles kép.

    Marslakók asszem erősíthetik az álcázásukat.


  • Smitiz
    #19
    Hmmm... köszi
  • mrzool
    #18
    Mert by design ilyen. Ne földi atomreaktorokra gondolj, hanem RTG-kre (ilyen van a Voyager és a Cassini szondákon is.)
  • Smitiz
    #17
    Jajj, bocs, de nem értek a nukleáris meghajtású marsjárókhoz :-P Azért kérdezek ;-)
    Akkor fel tudsz világosítani hogy miért nem?
  • mrzool
    #16
    Igazából itt max a te hozzászólásodon lehet fennakadni, ugyanis az MSL se nem olvadhat le, se nem robbanhat fel.
  • Smitiz
    #15
    "Ilyenek lesznek a 2008-ban földet érő Phoenix küldetés és a Mars Science Laboratory, egy nukleáris meghajtású marsjáró, ami 2010-ben landolhat."
    Ezen egyikőtök sem akadt fenn? Vagy ez már régóta tervben van? Csak mert nekem így elsőre meredek hogy egy nukleáris marsjárót is küldenek...
    Ha tényleg van értelmes élet a marson, biztos kiakadnak majd miatta :D ... főleg ha valami miatt leolvad vagy felrobban :D:D:D
  • [NST]Cifu
    #14
    Akkor bizony lekésték a csatlakozást, mert az MRO csak jövő márciusban ér a Marshoz. ;)
  • year
    #13
    A szonda belsejében két emberke foglal helyett!!!:)

    Mert tudniillik 2005-ben ember lép a Marsra.
  • [NST]Cifu
    #12
    Köszi a kiigazítást, hiába kapkodás a selejt anyja...
  • Esrohnoil
    #11
    Az nem "transzisztor", hanem tranZisztor. :D
    Gondoltam szólok, mert látom 2* is ugyanolyan hibásan írtad le.
  • clarus
    #10
    "A kamerával készített öt és félméteres Mars tereprészletek 20000x60000 pixeles képek lesznek"

    Ezt most nem igazán értem! Véletlenül nem 5,5 km-s tereprészeket akartak írni 5,5 m helyett?
  • Thrawn
    #9
    Nézd, ez nem úgy működik, mint az otthoni videókártyád, vagy mobiltelefonod, hogy félévente cseréled Az űrkutatásban soha nem a legújabb fejlesztéseket használják. Egy projekt átfutási ideje akár 6-8 év is lehet, nem lehet mindig módosítgani rajta. Ami viszont bekerül a szondákba, azok megbízható eszközök, erre külön minőségbiztosítási rendszer van. Azt se felejtsd el, hogy a szondákon nem erőforrászabáló Windows fut, hanem assemblyben írt célprogramok.
  • [NST]Cifu
    #8
    Miért nem rögtön azzal jössz, hogy a fedélzeti procija sehol sincs egy Pentium4 vagy egy Athlon64 mellett? (ez szokott mindig felmerülni...)

    Hiszen a RAD750 csak 10.2 millió transzisztort tartalmaz, míg egy "sima" asztali proci is 100+ millió, az új kétmagos rendszerek meg 200 millió feletti transzisztort tartalmaznak. A 2001-ben megjelent RAD750 133-166Mhz-es sebességéről szót ejteni is felesleges, mikor már Gigahertzeknél járunk, és a 300 MIPS teljesítmény is megmosolyogtató az asztali gépeknél elérhető bőven 10000 feletti MIPS teljesítmény fényében.

    Csak éppen az MRO fedélzeti számítógépe mintegy 200.000 rad (2000 Gy) sugárzás elviselésére képes, valamint -55 és +125 C° között üzembiztos. "Cserébe" viszont nem olcsó: több, mint 200.000$-ba kerül egy RAD750-es...
  • mrzool
    #7
    Egy év alatt elavul? Na ne mond...
  • Epikurosz
    #6
    Amire ezt az eszközt beüzemelik, addigra az eszközei már kezdenek elavulni, de azért használhatók lesznek.
  • Riker87
    #5
    jah fura lesz, de még annál is érdekesebb és látványosabb :)
  • M2 #4
    Hát ki tudja ki ült rajta...

    Maga az utazás nem sokat fejlődött, de amit ezek a rakéták visznek, csudijó cuccok. Jön majd a GoogleMaps-Mars, fura lesz nézelődni a bolygószomszédunkon.
  • WGL
    #3
    képfelirat biztosan jó?
  • [NST]Cifu
    #2
    Az ESA-nak is vannak Mars-szondái (a Mars Express jelenleg is a Mars körül kering), de való igaz, hogy a NASA többet költ erre - mivel van neki miből.

    A NASA 2005-ös költségvetése 16.2 milliárd $ (~13 milliárd Euro)
    Az ESA 2005-ös költségvetése 2.977 milliárd euro.

    Látványos különbség...
    Hogy miért nem költenek többet rá? Nos ezt a politikusoktól kell megkérdezni, de ők azt fogják reagálni (no persze szebben megfogalmazva), hogy ugyanez a pénz többet hoz a "politika konyhájára", ha autópályákba, kórházakba, stb. költik.

    Megj.: Magyarország is csak társult tagja az ESA-nak, az ESA ugyanis független az EU-tól. Az ESA 17 teljesjogú (tagdíjfizető) tagállama: Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxembourg, Olaszország, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Három társult tag van, Csehország, Kanada és Magyarország, akik csak korlátozottan vehetnek részt az ESA munkájában.
  • razsasc
    #1
    Ha kb. 250 millió ember pénze képes erre, akkor 450 millióé - a korszerű tudomány szülőhelyén - miért NEM?