26
-
#26
Ez a kép sok kicsi képből lett összerakva, de azért nem rossz. -
plamex #25 ez atomjó ... milyen géppel lehet ilyet csinálni ? :) -
BiroAndras #24 Megoldás : HDTV -
Smitiz #23 Erről én is hallottam valahol, csak az a baj vele, hogy akkor már látni fogod a TV-n a pöttyöket, amiket ma egész képként élsz meg :) -
M2 #22 És lasscskán a szemünkön is javítani kellene: olvastam, hogy a tökéletes látás is tovább javítható ha szép egyenletesre legyaluljuk a szemlencsét. Így +50% megagigapixelt tudunk majd élvezni. 
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#21
Hát mostmár a tintapatronos nyomtatóról át kell térniük valami hatékonyabb technológiára... :) -
M2 #20 Kicsit off ugyan, de érdekes: 2,5 gigapixeles kép.
Marslakók asszem erősíthetik az álcázásukat.
-
Smitiz #19 Hmmm... köszi 
-
mrzool #18 Mert by design ilyen. Ne földi atomreaktorokra gondolj, hanem RTG-kre (ilyen van a Voyager és a Cassini szondákon is.) -
Smitiz #17 Jajj, bocs, de nem értek a nukleáris meghajtású marsjárókhoz :-P Azért kérdezek ;-)
Akkor fel tudsz világosítani hogy miért nem? -
mrzool #16 Igazából itt max a te hozzászólásodon lehet fennakadni, ugyanis az MSL se nem olvadhat le, se nem robbanhat fel. -
Smitiz #15 "Ilyenek lesznek a 2008-ban földet érő Phoenix küldetés és a Mars Science Laboratory, egy nukleáris meghajtású marsjáró, ami 2010-ben landolhat."
Ezen egyikőtök sem akadt fenn? Vagy ez már régóta tervben van? Csak mert nekem így elsőre meredek hogy egy nukleáris marsjárót is küldenek...
Ha tényleg van értelmes élet a marson, biztos kiakadnak majd miatta :D ... főleg ha valami miatt leolvad vagy felrobban :D:D:D
-
#14
Akkor bizony lekésték a csatlakozást, mert az MRO csak jövő márciusban ér a Marshoz. ;) -
year #13 A szonda belsejében két emberke foglal helyett!!!:)
Mert tudniillik 2005-ben ember lép a Marsra. -
#12
Köszi a kiigazítást, hiába kapkodás a selejt anyja... 
-
#11
Az nem "transzisztor", hanem tranZisztor. :D
Gondoltam szólok, mert látom 2* is ugyanolyan hibásan írtad le. -
clarus #10 "A kamerával készített öt és félméteres Mars tereprészletek 20000x60000 pixeles képek lesznek"
Ezt most nem igazán értem! Véletlenül nem 5,5 km-s tereprészeket akartak írni 5,5 m helyett? -
Thrawn #9 Nézd, ez nem úgy működik, mint az otthoni videókártyád, vagy mobiltelefonod, hogy félévente cseréled Az űrkutatásban soha nem a legújabb fejlesztéseket használják. Egy projekt átfutási ideje akár 6-8 év is lehet, nem lehet mindig módosítgani rajta. Ami viszont bekerül a szondákba, azok megbízható eszközök, erre külön minőségbiztosítási rendszer van. Azt se felejtsd el, hogy a szondákon nem erőforrászabáló Windows fut, hanem assemblyben írt célprogramok. -
#8
Miért nem rögtön azzal jössz, hogy a fedélzeti procija sehol sincs egy Pentium4 vagy egy Athlon64 mellett? (ez szokott mindig felmerülni...)
Hiszen a RAD750 csak 10.2 millió transzisztort tartalmaz, míg egy "sima" asztali proci is 100+ millió, az új kétmagos rendszerek meg 200 millió feletti transzisztort tartalmaznak. A 2001-ben megjelent RAD750 133-166Mhz-es sebességéről szót ejteni is felesleges, mikor már Gigahertzeknél járunk, és a 300 MIPS teljesítmény is megmosolyogtató az asztali gépeknél elérhető bőven 10000 feletti MIPS teljesítmény fényében.
Csak éppen az MRO fedélzeti számítógépe mintegy 200.000 rad (2000 Gy) sugárzás elviselésére képes, valamint -55 és +125 C° között üzembiztos. "Cserébe" viszont nem olcsó: több, mint 200.000$-ba kerül egy RAD750-es... -
mrzool #7 Egy év alatt elavul? Na ne mond... -
Epikurosz #6 Amire ezt az eszközt beüzemelik, addigra az eszközei már kezdenek elavulni, de azért használhatók lesznek. -
Riker87 #5 jah fura lesz, de még annál is érdekesebb és látványosabb :) -
M2 #4 Hát ki tudja ki ült rajta... 
Maga az utazás nem sokat fejlődött, de amit ezek a rakéták visznek, csudijó cuccok. Jön majd a GoogleMaps-Mars, fura lesz nézelődni a bolygószomszédunkon. -
#3
képfelirat biztosan jó? -
#2
Az ESA-nak is vannak Mars-szondái (a Mars Express jelenleg is a Mars körül kering), de való igaz, hogy a NASA többet költ erre - mivel van neki miből.
A NASA 2005-ös költségvetése 16.2 milliárd $ (~13 milliárd Euro)
Az ESA 2005-ös költségvetése 2.977 milliárd euro.
Látványos különbség...
Hogy miért nem költenek többet rá? Nos ezt a politikusoktól kell megkérdezni, de ők azt fogják reagálni (no persze szebben megfogalmazva), hogy ugyanez a pénz többet hoz a "politika konyhájára", ha autópályákba, kórházakba, stb. költik.
Megj.: Magyarország is csak társult tagja az ESA-nak, az ESA ugyanis független az EU-tól. Az ESA 17 teljesjogú (tagdíjfizető) tagállama: Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxembourg, Olaszország, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Három társult tag van, Csehország, Kanada és Magyarország, akik csak korlátozottan vehetnek részt az ESA munkájában. -
razsasc #1 Ha kb. 250 millió ember pénze képes erre, akkor 450 millióé - a korszerű tudomány szülőhelyén - miért NEM?