Sg.hu

Útra kelt a Mars-kutató szonda

Cikk olvasása: Útra kelt a Mars-kutató szonda

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

NzzN
#26
Ez a kép sok kicsi képbõl lett összerakva, de azért nem rossz.

Skype : nzaazn, CRC,LFS : _--NZ--_[HUN] B I K E T R I A L S - OUR SPORT FOREVER trial-gyor.fw.hu

plamex
#25
ez atomjó ... milyen géppel lehet ilyet csinálni ? 😊

BiroAndras
#24
Megoldás : HDTV

Smitiz
#23
Errõl én is hallottam valahol, csak az a baj vele, hogy akkor már látni fogod a TV-n a pöttyöket, amiket ma egész képként élsz meg 😊

"...az ember csak saját magának árthat, és csak maga árthat magának, senki más." "Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal."

M2
#22
És lasscskán a szemünkön is javítani kellene: olvastam, hogy a tökéletes látás is tovább javítható ha szép egyenletesre legyaluljuk a szemlencsét. Így +50% megagigapixelt tudunk majd élvezni. <#guluszem1>
[NST]Cifu
#21
Hát mostmár a tintapatronos nyomtatóról át kell térniük valami hatékonyabb technológiára... 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

M2
#20
Kicsit off ugyan, de érdekes: 2,5 gigapixeles kép.

Marslakók asszem erõsíthetik az álcázásukat.
<#alien2>

<#wilting>
Smitiz
#19
Hmmm... köszi <#eljen> <#worship> <#awink>

"...az ember csak saját magának árthat, és csak maga árthat magának, senki más." "Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal."

mrzool
#18
Mert by design ilyen. Ne földi atomreaktorokra gondolj, hanem RTG-kre (ilyen van a Voyager és a Cassini szondákon is.)

Smitiz
#17
Jajj, bocs, de nem értek a nukleáris meghajtású marsjárókhoz :-P Azért kérdezek ;-)
Akkor fel tudsz világosítani hogy miért nem?

"...az ember csak saját magának árthat, és csak maga árthat magának, senki más." "Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal."

mrzool
#16
Igazából itt max a te hozzászólásodon lehet fennakadni, ugyanis az MSL se nem olvadhat le, se nem robbanhat fel.

Smitiz
#15
"Ilyenek lesznek a 2008-ban földet érõ Phoenix küldetés és a Mars Science Laboratory, egy nukleáris meghajtású marsjáró, ami 2010-ben landolhat."
Ezen egyikõtök sem akadt fenn? Vagy ez már régóta tervben van? Csak mert nekem így elsõre meredek hogy egy nukleáris marsjárót is küldenek...
Ha tényleg van értelmes élet a marson, biztos kiakadnak majd miatta 😄 ... fõleg ha valami miatt leolvad vagy felrobban 😄😄😄

"...az ember csak saját magának árthat, és csak maga árthat magának, senki más." "Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal."

[NST]Cifu
#14
Akkor bizony lekésték a csatlakozást, mert az MRO csak jövõ márciusban ér a Marshoz. 😉

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

year
#13
A szonda belsejében két emberke foglal helyett!!!😊

Mert tudniillik 2005-ben ember lép a Marsra.

[NST]Cifu
#12
Köszi a kiigazítást, hiába kapkodás a selejt anyja... <#idiota>

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Esrohnoil
#11
Az nem "transzisztor", hanem tranZisztor. 😄
Gondoltam szólok, mert látom 2* is ugyanolyan hibásan írtad le.

War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.

clarus
#10
"A kamerával készített öt és félméteres Mars tereprészletek 20000x60000 pixeles képek lesznek"

Ezt most nem igazán értem! Véletlenül nem 5,5 km-s tereprészeket akartak írni 5,5 m helyett?

Thrawn
#9
Nézd, ez nem úgy mûködik, mint az otthoni videókártyád, vagy mobiltelefonod, hogy félévente cseréled Az ûrkutatásban soha nem a legújabb fejlesztéseket használják. Egy projekt átfutási ideje akár 6-8 év is lehet, nem lehet mindig módosítgani rajta. Ami viszont bekerül a szondákba, azok megbízható eszközök, erre külön minõségbiztosítási rendszer van. Azt se felejtsd el, hogy a szondákon nem erõforrászabáló Windows fut, hanem assemblyben írt célprogramok.
[NST]Cifu
#8
Miért nem rögtön azzal jössz, hogy a fedélzeti procija sehol sincs egy Pentium4 vagy egy Athlon64 mellett? (ez szokott mindig felmerülni...)

Hiszen a RAD750 csak 10.2 millió transzisztort tartalmaz, míg egy "sima" asztali proci is 100+ millió, az új kétmagos rendszerek meg 200 millió feletti transzisztort tartalmaznak. A 2001-ben megjelent RAD750 133-166Mhz-es sebességérõl szót ejteni is felesleges, mikor már Gigahertzeknél járunk, és a 300 MIPS teljesítmény is megmosolyogtató az asztali gépeknél elérhetõ bõven 10000 feletti MIPS teljesítmény fényében.

Csak éppen az MRO fedélzeti számítógépe mintegy 200.000 rad (2000 Gy) sugárzás elviselésére képes, valamint -55 és +125 C° között üzembiztos. "Cserébe" viszont nem olcsó: több, mint 200.000$-ba kerül egy RAD750-es...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

mrzool
#7
Egy év alatt elavul? Na ne mond...

Epikurosz
#6
Amire ezt az eszközt beüzemelik, addigra az eszközei már kezdenek elavulni, de azért használhatók lesznek.

Kara kánként folytatom tanításom.

Riker87
#5
jah fura lesz, de még annál is érdekesebb és látványosabb 😊
M2
#4
Hát ki tudja ki ült rajta... <#kacsint>

Maga az utazás nem sokat fejlõdött, de amit ezek a rakéták visznek, csudijó cuccok. Jön majd a GoogleMaps-Mars, fura lesz nézelõdni a bolygószomszédunkon.
WGL
#3
képfelirat biztosan jó?

én kérek elnézést...

[NST]Cifu
#2
Az ESA-nak is vannak Mars-szondái (a Mars Express jelenleg is a Mars körül kering), de való igaz, hogy a NASA többet költ erre - mivel van neki mibõl.

A NASA 2005-ös költségvetése 16.2 milliárd $ (~13 milliárd Euro)
Az ESA 2005-ös költségvetése 2.977 milliárd euro.

Látványos különbség...
Hogy miért nem költenek többet rá? Nos ezt a politikusoktól kell megkérdezni, de õk azt fogják reagálni (no persze szebben megfogalmazva), hogy ugyanez a pénz többet hoz a "politika konyhájára", ha autópályákba, kórházakba, stb. költik.

Megj.: Magyarország is csak társult tagja az ESA-nak, az ESA ugyanis független az EU-tól. Az ESA 17 teljesjogú (tagdíjfizetõ) tagállama: Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxembourg, Olaszország, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Három társult tag van, Csehország, Kanada és Magyarország, akik csak korlátozottan vehetnek részt az ESA munkájában.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

razsasc
#1
Ha kb. 250 millió ember pénze képes erre, akkor 450 millióé - a korszerû tudomány szülõhelyén - miért NEM?