56
-
#41
Pontosan. Az ókori babilóniaiak tudtak róla, sőt teláltak olyan agyagtáblát ami a naprendszerünket ábrázólja és benne van ez a tizedik bolygó is! -
#42
egy masik oldalon azt irtak hogy egy HAcker miatt hoztak nyilvanossagra ezt az egeszet:)
Meg jo ideig nem akartak szolni de egy hacker feltorte az egyik oldalt es megfenyegette oket hogy o fogja nyilvanossagra hozni.
-
Megatro #43 Megértünk ennyi időt és csak most hozzák nyilvánosságra jó! 
-
Ironka #44 Azért nem vették észre mert nagyon halvány, amellett hogy messze van. Már miért ismernénk a naprendszerünket "elvben", honnan hallottál ilyen hülyeséget?
A naprendszer határa ott van, ahol megszűnik a napszél, mert már nincs elég ereje, h visszanyomja a csillagközi anyagot.
http://en.wikipedia.org/wiki/Solar_System#Edge_of_the_Solar_System
http://en.wikipedia.org/wiki/Heliopause -
#45
na arra kiváncsi leszek, h milyen nevet adnak majd neki, ha megkapja a bolygó besorolást :) -
#46
Ja, én is tanultam róla 10 évvel ezelőtt, sőt a felépítését is megbeszéltük, csak akkor még annyira nem érdekelt a téma. De arra emlékszem, hogy már akkor is csak egy nagy méretű keringő jégtömbnek aposztrofáltuk. -
#47
Azért mert marha messze van, és mivel ilyen messze van, ezért elég lassan kering, a pályája pedig a legszabálytalanabb, inkább egy üstököséhez hasonlít. Keményen hiperbolikus, és emiatt a Naprendszerhez legközelebb és legtávolabb eső pontjai nagyban különböznek, tehát elég soká lesz megint olyan közel hozzánk, mint amilyen közel januárban volt valószínűleg. -
#48
Nem feltétlenül, nem csak a méret határozza meg a zavaró tényezőt. -
pipaxy #49 Dehogy keményen hiperbolikus, egy hiperbolapályán lévő test elhagyja a rendszert.
Ennek pályája keményen elliptikus már lehet, de inkább mondjuk azt: pályája erősen elnyúlt.
-
pipaxy #50 Természetesen nem, de elég valószínűtlen, hogy egy ilyen "hangyafing" tömegű bolygó tucatnyi csillagászati egység távolságból elrángatná a nagy gázbolygókat.
A tanulmány szerint is, amit valaki belinkelt, kb. 4 Földtömegű égitest teheti mindezt. -
#51
Úgy értettem, hogy az üstökösök pályájához hasonlóan hiperbolikus jegyeket is tartalmaz, sokkal inkább, mint a többi bolygó pályája. Ha fogsz egy elliptikus pályát, és az egyik pontját elkezded nyomni a keringési tömegpont felé, akkor a legközelebbi pontokon hiperbolikus karakterisztika jelentkezik, noha természetesen még mindig elliptikus.
Persze nem értek én ehhez az egészhez, szóval ha nem tudom megfogalmazni azt, amire gondolok, akkor bennem van a hiba. ;-) -
#52
Az a gond, hogy most már elvesztettem a fonalat. :-) Nem értem, hogy mi a gond, hogy kicsi, vagy az, hogy nagy? Hogy nagy a tömege, vagy az, hogy kicsi. De ezzel a részével nem is nagyon akarok vitatkozni, a többiben pedig amúgy is egyetértünk. :-) -
pipaxy #53 Mint mondottam az elmélet szerint egy kb. 4 Földtömegű test lehet képes arra, hogy a külső bolygók pályáját a megfigyelt mértékben zavarja.
Ennek az új égitestnek mennyi lehet a tömege? A négy földtömeg legfeljebb ezredrésze. E miatt ez a bolygó nem az a X. bolygó. -
#54
Érdekes,h anno a Sednát ugyanez a 3 tudós "fedezte fel"...úgy látszik nagyon vágynak az elismerésre... -
irkab1rka #55 tök mindegy, ha adnak érte dijat. meg pézt. sokat. dellát.
A mult héten eza három engem is megtalált a sarki közértbe, csak aztán mondtam nekik, hogy lehet elhuzni, pedig már bekatalogizáltak valami vöröseltolódott galaxisnak, pedig még a rumnál sem tartottam. -
pogi01 #56 És még mennyi minden van odakint amiröl semmit sem tudunk!