67
-
Fili #41 Srácok nem addok 10 évet és megépűl első vizalatti katonai bázis ha csak már nem létezik és nem tudunk róla. Viz alatt minden meg van ami élet kőrülményekhez szükséges. Bár ha enyire fokozódik a tenger szenyezés lassan ott is meg szünnik az éllet. 
-
MuldR #42 A viz alatt nem lesz bazis. Ott az ufok vannak. Vagy te nem lattad a "The Abyss" cimu filmet? :))))) -
#43
Kár??? Talán szerencsére. Milyen világ lenne most, ha Hitler nyert volna? Hogy lehet ekkora hülyeséget leírni? -
Nanana #44 A cikk jól van összeállítva, Miklós szépen összegyűjtötted az adatokat. Szerintem egy igazán jó cikkben vagy egyfajta dualitás, ami bemutatja az érme mindkét oldalát.
Az egész vízalatti háborúnak semmi értelme. Lehet neki értelmet adni, de gyakorlati értelme nincs. Harcolnak is még azon kívül hogy összeütköznek egymással?
Arról miért nem ír valaki egy cikket hogy hány bálna és delfin halt meg az utóbbi évtizedekben tengeralattjárók radarhullámai miatt?
Manapság 150-155 decibelles hanghullámokat bocsájtanak ki a tengeralatti szonárok. Az amerikai haditengerészet állítja hogy 180dB is biztonságos, annak ellenére hogy saját búvárjaik is sérültek már meg ennyitől. (130dB még a levegőben is fájdalmas)
Az utóbbi évtizedek bálna és delfin-boncolásain kiderült, hogy nagyon sok agyvérzésben, fülvérzésben és szemvérzésben halt meg!!!
Szóval, kérdezem: Mi értelme van annak, hogy tele vannak az óceánok egymást kereső tengeralattjárókkal? Minek tengeralattjáró, ha háború híján, csak bálnákat gyilkolunk velük? Hatalmas pénzek mozognak hogy halkabbak legyenek, meg gyorsabbak...ez bizony számít...az miért nem, hogy átszakad a bálnák agya, mert "békeidőben" célpontokat keresünk?
UI:
Nem akarok rendbontó lenni, engem is érdekelnek a technikai dolgok, de azok nincsenek veszélyben, viszont a bolygó amelyen élünk igen. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#45
Az egész vízalatti háborúnak semmi értelme. Lehet neki értelmet adni, de gyakorlati értelme nincs. Harcolnak is még azon kívül hogy összeütköznek egymással?
Ez elég érdekes felfogás, szerinted uccu neki törjön ki minél több háború, hogy "végre" harcolhassanak? ;)
Arról miért nem ír valaki egy cikket hogy hány bálna és delfin halt meg az utóbbi évtizedekben tengeralattjárók radarhullámai miatt?
A tengeralattjárók meglehetősen keveset használják az aktív szonárjaikat, lévén felfedi a poziciójukat, inkább a felszini hadihajók és a tengeralattjáró-elhárító repülőgépek/helikopterek használnak folyamatosan adó aktív szonárt. A passzív szonár pedig ugye semmiféle hangot nem ad ki...
Szóval a felvetésed itt kicsit félrecsúszott, ugyanis a tengeralattjárók éppen hogy ilyen téren talán a legkevésbé érintettek. -
fonak #46 Ez OFF, de ha sikerül a Hitler elleni merénylet, utána pedig a nyugati hatalmak hajlandók fegyverszünetet kötni Németországgal... vagy akár leteszik a fegyvert a nyugat előtt, és beengedik az angol-amerikai csapatokat megszállónak, az oroszok elkerülése végett... valszeg mi is jobban jártunk volna, fél Európával együtt. Persze, ez csak a "mi lett volna, ha" felesleges boncolgatása. -
HUmanEmber41st #47 Az rendben van, hogy nem a tengeralattjárók pusztítják a tengeri emlősöket, de a hadihajók igen...
Szóval ez a modern katonásdi tökre felesleges a kutatásaival együtt..
Ugyan kik háborúznának egymással??? Amerikának úgysincs ellenfele sem katonailag, sem gazdaságilag...
Gondolja-e valaki, hogy a maradék Vörös Hadsereg átkel a Bering-szoroson, és megtámadja Észak Amerikát??? -
#48
Miért csak az Egyesült Államokban gondolkodik mindenki???
A világon vagy félszáz államnak van komolyabb tengeralattjáró-elhárító flottája, ahol az aktív szonár általánosan használt eszköz. Mindenki az USA-ra céloz, holott az ő szemszögükből roppant egyszerű a helyzet: önkényesen miért mondjanak le a tengeralattjáró-felderítés talán legálltalánosabban használt eszközéről? A többi ország aligha fog önként és dalolva hasonlóan cselekedni...
Az aktív szonár egyébként elég sűrűn használt dolog, a komolyabb halászhajók fedélzetén teljesen megszokott látvány, ahogy a tengerkutatók, roncsvadászok, stb. is mindennaposan használják ezeket... -
HUmanEmber41st #49 Elég szomorú... -
Nanana #50 1. Mindig kettőn áll a vásár. A bálnák is a szonárokra mérgesek, nem az USA-ra.
2. Többféle szonár létezik. Minnél hangosabb annál tovább terjed. Egy halászhajót nem érdekli, hogy 50km-re vannak halak, ezek rövid-távú(halk) szonárokat használnak, amik nem károsak semmi vízi emlősre.
3. A bálnák és delfinek elpusztulnak 150-155Db hangszintektől.(minél közelebb annál nagyobb a veszély) Ilyen hangos szonárokat csak a hadászatban használnak, hiszen ott az igazán fontos hogy messzebb lássunk, mint az ellenség.
4. Legújabb feljesztés a LFAS (Low Frequency Active Sonar, Alacsony Hullámhosszú Aktív Szonár) ami halk tengeralattjárókat akár 100km-en belül érzékeli. Ez erőseb mint bármi amit jelenleg használnak, 240Db-s hangereje megfelel 3 megawatt hang-energiának. A technológia bírósági perek miatt nem került alkalmazásba.
5. Minden katonai szonár csak tengeralattjárót keres. Kizárólag a tengeralattjárók miatt használnak nagy teljesítményű szonárokat.
Gondolkozni-való:
- Milyen hangos lehet egy olyan hang amit lehet 100km-re is hallani?
- Milyen érzés lehet meghallani egy olyan hangot amitől meghalsz? -
#51
2.: Én úgy tudom, nem csak a hangerő, de a frekvencia is számít. A különböző hőmérsékleti rétegek a tengerben bizonyos esetekben tükörként működnek a hangok számára, így lehetőség van "messzebb" látni, illetve adott esetben átlátni a hőrétegen.
2.a.: A tengerfeneket pásztázó ocenográfiai szonárok is több (tíz) km-es hatótávolsággal rendelkeznek...
4.: Az LFAS (illetve az azt takaró SURTASS LFA) rendszer az 1980-as évek végétől rendszerben volt, 2002-ben egyeztek meg a környezetvédők és a haditengerészet, hogy beszüntetik a használatát.
5.: Tévedés. Az tengerfenékre telepített aknákat is aktív szonárral keresik az aknakereső hajók. -
Cat #52 hangtol nem lehet meghalni - beszakad a dobhártyád, ami ugyan kurvafájdalmas, vérzik, az egyensúlyérzékednek se tesz jót, de NEM halálos. -
HUmanEmber41st #53 infrahanggal szét lehet tépni mármilyen élőlény testét.
Na most gondolj bele, a tengeri emlősök saját szonárral látnak a tengerben.
ha az ő vevőkészülékükbe 100X jel jön be, mint amennyit el tud viselni, minimum, hogy megvakul és megsüketül, végül kivetődik a tengerpartra és elpusztul..vagy már a tengerben agyvérzést kap..
Azok az aknák nem a víz felszín közelében lebegnek? hiszen ha lesüllyed több száz méter mélyre, mi aktiválja?
Az aknakereséshez nem kell ezerméter hatótávolságú szonár..de ez is a haditechnika miatt van, tehát tök felesleges -
#54
Azok az aknák nem a víz felszín közelében lebegnek? hiszen ha lesüllyed több száz méter mélyre, mi aktiválja?
Ahogy a mondás is szól: teve van egypupú...
Vannak a tengerfenékre telepített aknák. Aktiválhatja őket az elhaladó hajó mágneses mezeje (mágneses gyújtó), a hajó tömege által keltett hidrodinamikai nyomás (hdrodinamikai gyújtó), a hajócsavar által keltett zaj (akusztikus gyújtó), stb.
Sőt, vannak kifejezetten tengeralattjárók ellen készített torpedóaknák, amelyek a tenger fenekén pihennek, és ha egy felettük elhaladó tengeralattjárót észlelnek, akkor elindítanak függőlegesen fölfele egy torpedót. Csúnya trükk....:)
Az aknakereséshez nem kell ezerméter hatótávolságú szonár..
Hát pedig nem árt, lévén adódhat olyan helyzet, hogy egy adott tengerszakaszt nem lehet előre aknamentesíteni, ezért ilyenkor a támadó hajóraj élére egy aknaszedő áll, mely kifejezetten a tengert és a tengerfeneket pásztázza aktív szonárjával. Ha aknagyanus eszközt talál, akkor vagy megsemmisíti egy mélységi bombával, vagy más irányba vezeti tovább a hajórajt.
de ez is a haditechnika miatt van, tehát tök felesleges
Nem pacifistának áll a világ. :P -
HUmanEmber41st #55 Egyszerű:
Az összes harcolni vágyó politikust és embert el kell vinni a Déli sarkra, aztán ott kinyírhatják egymást.
Mennyivel egyszerűbb lenne ezután az élet -
#56
Ez a pacifista megoldás? :) -
Gerappa #57 Lajikus vagyok, napokban neztem meg a K-19 c. filmet es eszembe jutott az a kerdes, hogy mennyi a plafon amilyen melyre letudnak a tengeralattjarok menni? -
#58
A cikk második részében erre is választ kapsz kicsit részletesebben (ha sikerül végre befejeznem ;)), de a K-19 (658-as típus, a NATO jelölése: Hotel I.) biztonságos merülési mélysége 240-250 méter körüli. -
Cat #59 az 1960as években 650 méteren roppant össze egy amerikai nukleáris tengeralattjáró, napjainkban ugytudom 500 méteren nyugodtan tudnak cirkálni -
#60
Az amcsiknak tudtommal 300-350m a 100% biztonság, az oroszoknak meg 1000m, ugyanis ők titánt használnak, míg az amcsik emberi áron a titánt nem tudják nagy mennyiségben beszerezni. (100% import az USA titán felhasználása tudtommal) -
#61
Az oroszok újabb hajói, a 971-es típus (NATO: Akula) acélból készül, mivel a titánnal rengeteg probléma van (pl. nehéz hegeszteni, tűzveszélyesebb, stb.). -
A hegesztését az oroszok megoldották, arról, hogy tűzveszélyes lenne egy fém, még nem halottam... 
-
#63
Attól, hogy van rá megoldás, még nem jelenti azt, hogy ugyanolyan könnyen megoldható a hegesztés, mint az acél esetében.
A fémek tűzveszélyeségéről pedig hogy-hogy nem hallotál? Az űrsikló szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájában is aluminium(por) az üzemanyag. A titán ugyanabba a tűzveszélyességi osztályba tartozik ilyen téren, mint az aluminium. -
HUmanEmber41st #64 A magnézium és a nátrium is fém ( ha jól emlékszem az ált isk kémiára.. a Mg igencsak tűzveszélyes..)
Nem beszélve a "míniumporos" alufóliába csomagolt kis házipetárdákról.. -
Skaloz #65 A titán hegesztése valóban megoldott, mint ahogy a sajtolásos megmunkálkása is (korábban csak a vegytiszta titánt tudták mechanikusan megmunkálni, mert a legkisebb szennyezés (az ötvöző anyag is ennek számít)igen rideggé tette. persze mindez nem egyszerű és olcsó dolog. Viszont van atitánnak egy igen kellemetlen tulajdonsága: a terhelés (önsúly) alatt maradandó alakváltozást szenved. Ennek egyik tipikus példája, hogy a becsukott ajtót egy idő után nem lehet kinyitni, ill. ha nem csukják be, az alakváltozás miatt ez egy idő után nem is lehetséges. Szóval a titán néhány pozitív tulajdonsága mellett elég sok negatívummal is rendelkezik, ezért nem terjedt el széleskörűen, és nem csak az ára miatt! -
babajaga #66 "hegesztését az oroszok megoldották, arról, hogy tűzveszélyes lenne egy fém, még nem halottam"
Nem egy fém tűzveszélyes, hanem több. Pld nátrium , kálium , magnézium ezek tűz és robbanásveszélyesek is.A fémek többsége igen finom eloszlásban szintén tűzveszélyesek. A vas finom szemcsézetben a levegőbe szórva szikrázva ég, pusztán az oxigénmolekulákkal való ütközéstől meggyullad, ezt a vasat úgy hívják "pirofóros vas". -
babajaga #67 "Nem beszélve a "míniumporos" alufóliába csomagolt kis házipetárdákról"
Ne haragudj de ezt a "míniumport" nem értem, a mínium ólom III/IV oxid és a tűzhöz nem sok köze van mert oxid.