A gőz is beszáll az alternatív üzemanyagok versenyébe

"hogyan hûtik a több millió fokos 1mmm hosszú pici Napocskát"

Pl. vízzel. Persze nem lelocsolni kell a 100 millió fokos plazmát, hanem megfelelõ távolságban körülötte keringetni a vizet. A vízbõl meg gõz lesz, ami gõzturbinát hajt meg, ami áramot termel.

Hm, ha az olyan 1szerû lenne..kíváncsi vagyok, hogyan hûtik a több millió fokos 1mmm hosszú pici Napocskát...

© DOT

gondolom Csernobil és Three Mile Island-et akartál írni 😊 Pakson nem kellett eddig soha senkit kitelepíteni.

egyszerúen hûtik a fúziós reakciót 😊

Azért érdekelne, hogy a fúziósban hogyan oldják meg a hõenergia elektromos energiává alakítását.???????

A fúziós erõmûvek valószínûleg minden gondot megoldanak majd.
- Nagyságrendekkel biztonságosabbak mint az atomerõmûvek, mert az alap fizikai folyamat stabil, nincs megszaladás, és egyszerre csak minimális mennyiségû radioaktív anyagot használ.
A nagyobb biztonság miatt pedig a biztonsági rendszereken és a személyzeten rengeteget lehet spórolni méretben és költségben is.
- Nagyságrendekkel tisztább is. Az atomerõmûveknél ugyanis az üzemanyagnak csak 2-3%-a hasnosítható, de az egészbõl radioaktív hulladék lesz.
- Üzemanyag korlátlan mennyiségben van. Bár egyelõre nem sima hidrogént, hanem annak izotópjait használják, ami miatt drága lehet.

Egy atomerõmû nagyon biztonságos... egészen addig, amíg be nem csúszik az emberi tényezõ. Gyak. az összes nukleáris baleset arra vezethetõ vissza, így Csernobil és Paks is. Viszont az üzemanyaggal való ellátása, a reprocesszálás és a hulladék biztonságos elhelyezése nagy gond. Ráadásul, a hagyományos fissziós "lassú neutronos" reaktorok üzemanyagaként szolgáló U235 elõállítása is problémás, már csak a kevés nyersanyag miatt is. Osztán a hatásfok sem a legfényesebb, 30-valahány százalék.. Nem ez lesz a jövõ energiaforrása.

Persze leolvadhat, de mennyi esély van rá a mai modernnek mondható erõmûveknél? A csernobili típusból is már csak pár mûködik, és azokat is be kell zárniuk lassan, hiszen elérnek tervezett élettartalmuk végére. Azokból a veszélyesnek mondott reaktorokból sem olvadt le egy sem. Csernobil sem történt volna meg, ha a személyzet nem kapcsolt volna ki alapvetõ berendezéseket. De ez ismert...

A jövõ reaktorai már passzív hûtéssel is mûködhetnek, azaz a reaktort akár magára is lehet hagyni, teljesen kikapcsolt hûtéssel, akkor sem történik semmi baj.
Na persze ez még nem gyors-tenyésztõreaktor, anélkül pedig az atomerõmûvek sem lesznek hosszabb ideig a Földön, mint pl. a szenes erõmûvek.

Miért veszélyes a szállítás? Ha az atomvonat nem siklik ki a sok sínre fekvõ "zöldtõl", mi baj történhet?<#nyes>

Az EU-ban abban az országban kell a veszélyes anyagot elhelyezni, ahol azt megtermelték! Paks azért nem túl nagy mennyiséget termel, és ettõl még nem lesz az ország atomtemetõ.

Az atomerõmû csak relative drága. Drága, mert különleges anyagokat kell használni, mert rengeteget kell beruházni biztonsági berendezésekbe, stb. És utána mennyit kell rákölteni?

Magyarországon például Paks termeli messze legolcsóbban a villamos energiát.
Persze az egy alaperõmû, mindig megy, így fajlagos költsége alacsony. Egy hajónál, ha nem megy állandóan, ha sokat "parkol" kikötõkben, akkor már drágább lehet az atom...

Személyautóknál technikailag nem lehetséges az atommeghajtás! Nem pénzügyi megfontolások akadályozzák megjelenését.<#hamm>

Azért azt nem ártott volna megemlíteni, hogy a hagyományos gõzgép/gõzmozdony és a gõzturbina két teljesen különbözõ dolog. Az atomerõmûvekben is gõzturbina alakítja a hõt árammá.

Ja igazatok van, ha ilyen drága az atomerõmû..akkor tényleg nem éri meg..

Én most elkalandoztam az lakosság részére történõ energiatermelés felé, csak elfelejtettem bejelenteni : )

Hibridmeghajtás ami rövidtávon jobb lesz: egy állandó fordulatszámon üzemelõ aggregátor áramot termel, amely segítségvel üzemeltetik az autót meghajtó elektromotort.

Dízelmozdonyoknál már régóta használják ezt a meghajtási formát. Elõnye, hogy a fordulatszám állandó, így optimalizálható a károsanyag kibocsátás.

Van jobb energiaforrás?

mert leolvadhat, szállítása veszélyes, és a kimerült elemek tárolása nagyon kevés helyen és drágán lehetséges
Pl. a mecsekben tökéletes vizzáró réteg van, és iszonyatos pénzeket lehetne keresni azzal, hogy néhány régi, kimerült bánya aljára (kilométer mélyre), megfelelõ kiépítés után nagy mennyiségben tárolnának anyagot. De melyik politikus merné bevállalni, hogy (demagóg szöveg jön) Magyaroszágból "nukleáris hulladéklerakót" csináljon?

A "zoldek" miért nem szeretik az atomenergiat? Ezzel maguk ellen dolgoznak, nem?

Fuzios eromu roxx : )

egy atomerõmû jelenleg olyan drága, hogy még a legnagyobb, többszázméteres 6-7 csillagos luxushajókra sem éri meg beépíteni. Pl. tavaly épült a Queen Mary II, és az építésérõl készült dokumentumfilmben mondták ugyan, hogy felmerült az alkalmazása, de aztán maradtak a hagyományos dízelnél. Nyilván egy atomtengeralattjárónál vagy repülõgép hordozónál nem pénzügyi szempontok, hanem egyéb elõnyõk (hatótávolság, nem kell folyamatosan tankolni) nagyobb hangsúlyt kapnak.
Ha még egy sokmilliárd dolláros 30-50 évre tervezett luxushajónál se éri meg, hogy lenne megfizethetõ egy 20-30 éves életciklusú mozdonynál, vagy egy 10-15 évig szolgáló autónál?

Szep auto. Vagy mi ez.

jól meg is drágítaná a vasúti szállítást

Egy vasúti kocsiba egy normál mini-atomerõmû is jól elfér. Az oroszok annak idején csináltak is egy olyat, amin egy teherautó raklapjára építettek rá.
De miért kellene a vasúti-vontatás energiaforrását decentralizálni? Minnél nagyobb az egységteljesítmény, annál nagyobb az elérhetõ hatásfok.
A vasúti szállítás volumene meg amúgy sem növekvõ tendenciát mutat...

Egy ilyen nukleáris-termoelemet azért nem lehetne betenni egy személykocsiba, de már 1 mozdonyban kellõen felelõsségtudatos kezelõszemélyzetnek miért ne? A vasútbaleset nagyon-nagyon ritka
Visszatérnének a gõzmozdonyok... vagy a zárt rendszerû hõelem-gõz-elektromos hajtások<#nemtudom><#nemtudom><#nemtudom>

A jelenleg elterjedt ûrbeli atomenergia hatásfok tekintetében eléggé gyerekcipõben jár, olyan 6-8%-ot tud. Kb. 12-szer több hõ keletkezik, mint amennyi villamos energiát termel az egység. Vegyünk egy autót, legyen 50 kW-os, tehát 600 kW hõt fog termelni, ha megyünk, ha nem akkor is, mivel ez a fajta atomenergia ilyen. Az állandó garázsfûtés még a kisebb gond. A hasadóanyagot atomreaktorokban kell megtermelni, azt pedig reprocesszálni kell, hogy beletehesd az autóba!!! Hála a nagyon objektív zöldeknek, ilyen mûbõl ebbõl csupán 1-3 található a világban...

A zöldek még a Cassini miatt is sípoltak, hogy juj, majd a fejünkre esik az a pár kiló plutónium. Brrr.

Atomenergia nélkül a jövõt nem lehet elképzelni, hacsak nem bízol vakon abban, hogy a fúziós áram nagy tömegben hamarosan itt lesz a konnektorainkban. 30 éve a témában íródott könyv szerint 30 év és itt a fúziós, tiszta áram. Most azt mondják majd kb. 2050.

Atomenergiában mindenki érdekelt lehetne. Nem a mára agyonbiztosított atomerõmûvek ellen kellene annyira tiltakozni, hanem mondjuk a mozgó reaktorok ellen, amik ott úszkálnak a tengereken. Jó néhány nagyságrenddel kisebb lehet a biztonságuk, fõleg, hogy egy háborús helyzetben ezek kerülnek elõször célkeresztbe...

Na azért más egy ûreszköz, ami általában elég kicsi ahhoz, hogy elégjen, ha túl alacsonyra kerül. És összesen is jópár nagyságrenddel kevesebb van belõlük, mint autóból. Utóbbinál kicsit több a széteséssel járó földközeli baleset. És szerintem az autóbontók jó részében nem fogná föl a szaki, hogy milyen veszélyes, ha össze-vissza szétszórja az ilyen alkatrészeket, stb.

A természetvédõket meg nem kell minden adandó alkalommal ócsárolni, értünk, a mi és gyerekeink egészségéért is próbálnak tenni. Helyettünk. (Vagy csak nem az atom-bizniszben van érdekelt?)

Ha az autóban lévõ hidrogéntartály megsérül valahogy egy karambolban, akkor az a kocsi már nem nevezhetõ többet autónak. Mint ahogy neked sem fog már az számítani, hogy vajon berobban-e a hidrogén, vagy nem...

az túlzás hogy mindenhova, mert gondolj bele hogy pl. Baz megyébõl hány óra alatt érsz budapestre bringával?<#confused>
autóval viszont ott vagy 2-2,5 óra alatt.

pl mini atom máglyával <#vigyor> max akkor van gáz ha csattan mert akkor -1 kerület <#eplus2>

Versenyzünk egyet mondjuk Miskolc - Pest között? Én megyek kocsival... 😊
Másik dolog, hogy a rendõrlámpánál biciklivel is meg kell álni - szerintem 😊

Ja, éljen a bringa! Azzal a mai világban hamarabb odaérsz valahova, mert az autók dugóban vannak, jelzõlámpa etc. 😊

inkabb be kene szuntetni az autokat

hidrogénnél kisérleteznek azzal is hogy nem magas nyomáson, hanem más anyagban megkötve tárolják azt. Kevésbé balesetveszélyes és ugyanakkora térfogaton nagyobb mennyiségû hidrogént lehet tárolni.

Nem a hidrogént hívják durranógáznak, hanem a H2 O2 2:1 arányú keverékét. És ezzel most nem a tárolás a legnagyobb gond, hanem h metánból állítják ellõ, jelentõs CO2 melléktermékkel. A nukleáris meghajtással sem a tárolás lenne a gond (rengeteg ûreszközben van, pedig azok is elég gyakran tönkremennek), de a környezetvédõk soha nem engednék (nekik semmi sem jó, de nagyon szeretnek tüntetéseket szervezni), és nem is lenne annnyi hasadóanyag.

Abban nincs nyomás??? Ugyan már!!

És akkor most mit mondjak a pb-s autókról????<#confused>

az a probléma hogy a hidrogén üzemanyag tartályban túlnyomás van, a benzinesben nics, ha az megsérûl kifolyik a benzin és kész (vagy begyullad de ez ritkán van), viszon ha a hidrogéntartály megsérül ott nagy durranás lesz még akkor is ha nem kap szikrát (gondolj a lufira).

Kb annyi az esélye hogy a hidrogén kifolyik/szivárog, mint amennyi a benzinnél, és a hatás is hasonló.. Pontosabban, a hidrogén üzemagyagtartályokat nyilván még strapabíróbbra tervezik.. A benzintank is ritkán sérül meg baleseteknél, akkor ez..

vagy a zab 😊

a gõz vót az elsõ üzemanyag nem? pl.:gõzmozdony, gõzhalyó

A túlhevített gõz sem játékszer, lásd : Csernobili reaktor robbanás (a gõz vitte szét azt a hatalmas betonépítményt)
Meg vannak receptek a szénpor cseppfolyósítására is (már a náciknak is volt ilyen autójuk) azzal vígan lehetne fûteni a kazánt. Így elõtte a szenet le is lehet kezelni, hogy csökkentsék a kén tartalmát+ vízen átbuborékoltatni a füstöt sok co2-t megköt.

"Bowsher szerint a legígéretesebb a nukleáris vagy a hidrogén üzemanyag lehet"- hat igen, kepzeljunk el 1 egy karambolt: Hidrogen nem veletlenul durranogaznak hivjak / ha cseppfolyosijak akkor 1 tulnyomasos szelepbe zarjak(ha az megserul akkor az egesz kocsibol semmi sem marad), a Nuklearis auto veszelyerol beszelnem se kell, 1 kissebb eromu vagy nuklelais anyag van az autoban, szoval 1 karambol eseten konnyen tomegkataszrofaba fulladhat az egesz. Azert vannak megoldasok ezekre is biztos, de nem szivesen ulnek be egy ilyen autoba.

Ezt a gõz dolgot nem érzem igazi alternatívának.

Azt eddig is tudtuk, hogy a gõzturbina hatásfoka lényegesen jobb mint a belsõégésû motoroké de járhatóbb megoldás volt velük az energiát központilag kinyerni majd jól szállítható és áttranszformálható formában szétosztani.

Jobb lenne megmaradni ennél a megoldásnál és inkább az elektromos energia tárolására keresni alternatívákat.

Arról nem beszélve, hogy az indulási nyomaték a gõz nyomásától függ, nem a fordulatszámtól...
Tehát elegendõ jó nagy nyomást létrehozni, hogy induláskor maximális legyen a nyomaték, dugóban meg nem kell járatni a motort.
Elég volna egy-két sebességes nyomatékváltó is.

Gáz helyett valami mással is melegíthetnék a vizet, és a CO2 termelés is csökkenne.

esetleg ujra gõzmozdonyok dizel helyett, ahol mégn me megoldott a felsõvezeték kiépítése

Nem értem miért gond, hogy elõre meghatározott sebességen kell mennie. Ez teljesen megfelel egy hibrid jármûnek. Egy villanymotorral, generátorral meg egy valag akuval simán meg lehetne oldani minden problémát. Lásd http://www.toyota.com/prius/

1 kamionban pl egész jól elférne ilyesmi.. ott van hely a motornak, meg a sebváltónak is.

"...ezért a mi kialakításunk nem alkalmas a közutakra"
ez ám az alternatíva...

Egyébként elég Cifu színvonalú cikk lett, gratula!

"szupergyors jármûn".
Szép ragzás 😊