Boeing-Northrop összefogás az emberi űrhajózásért

Éppen, hogy nem ébredtek fel. Ez a program is ugyanúgy zsákutca, ahogy az OSP is az volt. Amúgy ez teljesen állami pénzbõl megy... (azért ilyen ráérõs a cégeknek is...)

Felébredtek az óriások.

Arra vagyok csak kíváncsi, milyen pénzbõl fogják ezt megtenni (állami/magán) és pontosan mennyiért?

Ha a ASP-n induló valamelyik cégecske töredék költségvetésbõl el tud készíteni egy újrafelhasználható ûrhajót az lesz csak az igazi ciki

Bush egyik elsõ dolga volt 4 éve, hogy leállítsa az X-33 programot (magyarán az egyfokozatú ûrsiklót...)

A különbség: itthon a 4.-es metrót az állam és a fõváros meg akarja építeni, csak minden jöttment civil szervezet beperli õket, hogy márpedig akkor megsülyednek a házak és a többi.
Ott az állam nem igazán akarja az egészet, a miért jó kérdés, ha engem kérdezel, akkor a Bush-kormányzat egész egyszerûen túl ostoba ahhoz, hogy felfogja az ûrkutatás jelentõségét... (és számukra a CEV bejelentés sem volt több, mint egyszerû propagandafogás, hiszen 2008-ban már új kormányzat jön, az jövõ legyen az õ bajuk...).

De akkor ne csak dumáljanak róla mint itthon a 4-es Metróról, hanem kezdjék is el. Talán majd akkor el is kezdik mikor a spaceshipone-ék már komoly konkurencia lesz.<#alien><#alien><#alien>

Ha nem lepik at a hangsebesseget, akkor semmi ertelme ennek a szarnyformanak.

A Boeing terve az volt, ahogy jeec is írta, hogy elõször megcsinálja a gépet 0.95Mach-ra, és ha sikerül elérnie a hangsebesség feletti repülés engedélyezését, akkor utána a gépek üzemeltetõinek már csak apróbb változtatásokat kellett volna eszközölni (szvsz még akár hajtómûcsere nélkül is megoldható lett volna). Tehát a Boeing elõre látta a hangsebességnél gyorsabb repülés elfogadtattásának nehézségét, ezért csinálta meg a gépet 0.95Mach-ra - ha nem sikerülne idõben az engedélyeztetés, még mindig használható rendesen a gép, ergo nem totális bukás.

Kulonben is az ilyen szarny miatt nagyon a felszallosebesseg es hosszabb kifuto kell.

Az SC esetén azt hiszem 1500 méteres kifutót írtak szükségesnek...

Amugy mi bajunk szarmazik abbol, hogy ha mondjuk az EU folott 45.000 labra (kb. 15 km magasan) egy gep hangsebesseg folott maszkal. Nem ertem.

Egyfelõl a hanghatár átlépése a földön is jól halható, még akkor is, ha egy MiG-29 lépi át 10km magasan, persze nem túl hangos, de halható. El lehet képzelni azonban milyen az, amikor egy forgalmas légtérben a felszálló gépek szép sorban átlépik a hangfalat... ('Bam...bam...bam...bam...bam...') Ezt nyilván nehezményezné a lakosság.
Másfelõl a hangsebesség feletti repülés utánégetõvel elég zajos. Emlékeim szerint az SC utánégetõ nélkül oldotta volna meg, ezért lett volna eléggé halk, amit azzal fejeltek meg, hogy a föld felé való hangárnyékolás céljából a hajtómû a szárny fölé került. Csakhogy ez még édeskevés, gyakorlatban is bizonyítani kell, hogy tényleg elég csendes... És ezt el is kell fogadnia a hatóságoknak.

A concorde is draga volt es ez is az lett volna.

Az SC tervnél az volt a kitûzött cél, hogy a gép vételára sorozatgyártás esetén maximum 20%-al haladja meg az azonos ülésszámú 737NG vételárát. Ne feledjük, hogy a nagyobb sebesség miatt az utaskihasználtsága az SC-nek lett volna jobb!
Mindemellett az üzemanyagfogyasztása sem lehetett túl magas (ezzel kapcsolatban nem találtam adatot, de a 16.000km-es hatótávolsága elég árulkodó...).

Ezek voltak a célkitûzéek (amiket leírtam), és az ötletek a háttérben. Valahol, valamiért elbukott a dolog, sajnos.

Elõbb-utóbb lesz hangsebesség feletti elérhetõ utasrepülõgép, ez biztos. Kérdés, hogy mikor. (lehet, hogy ez már szuborbitális gép lesz, de azért ez még messzebb van)

Még anniyt, hogy miért nem lett volna olyan drága a jegy, mint a Concordera: azóta sokat fejlõdött a repülõgépgyártás. Sok tapastztalat gyûlt össze. A Concorde-dal a fõ probléma az volt, hogy kevés repült belõle, és az is drágán. A SCr.-rel az elsõt mindenképpen szerették volna elkerülni, a másodikat pedig úgy, hogy kisebb sebességgel kevesebb üzemanyaggal, kisebb földi ellátószemélyzettel, olcsóbb karbantartással repült volna.

Ezt azert nem hinnem. Az szuperszonikus gepek mindig is elit dolgok voltak. A concorde is draga volt es ez is az lett volna. Gondold el, kb 100 embert tud szallitani. Hogy megerje uzemeltetni tuti draga lett volna a jegy.

Ha nem lepik at a hangsebesseget, akkor semmi ertelme ennek a szarnyformanak. Kulonben is az ilyen szarny miatt nagyon a felszallosebesseg es hosszabb kifuto kell. Ugy ahogy mondod, nem lett volna ertelme hangsebesseg alatt hasznalni.

Amugy mi bajunk szarmazik abbol, hogy ha mondjuk az EU folott 45.000 labra (kb. 15 km magasan) egy gep hangsebesseg folott maszkal. Nem ertem.

Elvileg azert fejeztek be a Concorde utakat, mert a baleset ota visszaesett a nepszerusege es veszteseges volt 😊 Ezert ironikus az, hogy az utolso honapban volt a legnagyobb bevetel a Concorde-kbol. Akinek volt penze, meg utoljara ki akarta probalni 😊

Akkor nem nagyon vetted az adást. 😊 Szóval ezzel a géppel kb. ugyanannyéirt repülhettél volna, mint egy hagyományos utasszállító repülõgéppel. Csak éppen gyorsabban odaérsz , és kevesebb átszállásra van szükséged . Ezek voltak a tervben a lényeges követendõ paraméterek).

Ja, gondolom ezért volt a tervbenaz elsõ változat éppen hangsebesség alatti utazósebessége. Utána talán arra gondoltak (vagy piacfelmérés alapján látták), hogy így meg nem elég a sebességkülönbség a mostaniakhoz, és ezért emelték fel, aztán dobták az egész projectet..

BTW: vannak bíztató kísérletek a hangrobbanás zajának a mérséklésére.

Nekem nem hianyzik, mivel eselyem sem lett volna a 0,5/1 milkos jegyarakra 😊

És tegyük hozzá, hogy nagyon sok munka lett volna a hangrobbanás elfogadtattásával (gyakorlatilag civil gép az EU felett egyáltalán nem lépheti át a hangsebességet), ahoz, hogy az SC valóban mûködhessen, egyenként meg kellett volna gyõzni az országok légügyi szerveit (és politikusait), hogy tegyék lehetõvé az SC számára a hangsebesség átlépését a légterükben. Túl rizikós válalkozás volt ez a Boeing-nak (ráadásul az igény egy ilyen gépre az elsõ reakciók szerint visszafogott volt), és ezért inkább a kevésbé forradalmi 7E7 felé fordultak.

Szó se róla, én is szivesebben láttam volna az SC-ket...

a repülést jelenleg a fapadosok forradalma jellemzi, azaz a nagy utastömeget olcsón szállítani képes társaságok maradnak fenn
az ÖSSZES nagy cég ezért vagy létrehozott "saját fapadost", vagy az árait olyanra igazította, hogy versenyképes legyen velük
ebbe a térbe egy mindössze 30%-al gyorsabb, de drágább jegyárakat kínáló gép nem tudna betörni

Én nem tudom, hogy mi állt a project leállítása hátterében. Lehet, hogy ez, de az biztos, hogy sokkal gazdaságosabban üzemeltethetõ lett volna, mint a Concorde, és azt mondták, hogy lenne is rá kereslet. A Concorde után nagy kitöltetlen ûr maradt, ez is biztos.
Bitzso tudod, hogy a Sonic Cruiser lényegesenalacsonyabb sebességgel közlekedett volna, mint a Concorde (elõször éppen a hangsebesség alatti tartományt lõtték be, majd 1,25 Mach-ot utazósebességnek), és emiatt a fogyasztása is jóval alatta maradt volna annak. Az egyéb üzemeletetési költségei is jóval az alatt maradtak volna.
Tény: jelenleg nincs hangsebesség felett közlekedõ utasszállító repülõgép. A SCruiser az lett volna, és nem olyan keveset gyártottak volna belõle, mint a Concorde-ból. Az más kérdés, hogy lehet, hogy pl. a 7E7 jobban megéri nekik, és az is igaz, hogy 9.11. óta igencsak "megzuhant" a légiközlekedés, még mindig nem heverte ki.
Az is biztos, hogy a SCruiser járhatptt volna olyan útvonalakon, ahol a Concorde nem (a zaja miatt).

A Concorde is ugy indult, hogy tobb mint szaz darab lesz belole, de az oljavalsag megfektette az egesz projektet. Igy csinaltak tizenvalahanyat a Franciak es az Angolok, hogy be ne egjenek a projektel.

Talan azert mert kibaszottul nem eri meg 😊

Sajnos a Sonic Cruiser-bõl (montázsképen alul középen, Concorde szerû gép terve a Boeingtõl) nem lett semmi. 😞

Érdekesség: az Ûrsiklórendszert (Space Shuttle - STS)a Boeing és a Lockheed közösen mûködtetti, a közösen létrehozott cégükön, az USA (United Space Alliance)-n keresztül.

A Northrop az utóbbi idõben tényleg háttérbe szorult az emberes ûrmissziók jármûvei terén, inkább mûholdakat és kiszolgáló eszközöket építettek/építenek (pl. a James Webb Ûrteleszkópot is õk készítik), de az idõközben beleolvadt Grumman cég készítette pl. az Apolló-misszió leszállóûrhajóit (Apollo LM - Lunar Module).

A cikkbõl amúgy nekem az a szomorú, hogy 2008-ig mégcsak meg sem fogják kezdeni az új ûrhajó építését (érdekesség: 2008-ban lesz ugye a következõ elnökválasztás...).

Az eddigi 4 évet alapul véve, ez gyanus...<#lookaround>
Bár ki tudja.

hát õõõõõõõõõõõ biztos jó ez nekünk is
<#kerdes><#kerdes><#kerdes><#kerdes><#kerdes><#kerdes>