2214
-
#294 -
#293 -
#292 -
#291 -
#290 -
#289 -
#288 -
#287 Utirany.hu - Földi útikalauz
Útibeszámolók, információk, tippek, jó tanácsok utazóknak
A legújabb írások
(Az &-el jelzett linkeken tartott kurzor ajánlót hívhat elő)
Szekeres István - Stevie: Szerbián, Bulgárián át Görögországba - 2005. május &
Konics Sándor: Kis tavaszi túra Salzburg környékén - 2005. április &
Győrffy Árpád: Új autópályaszakaszok, díjak Horvátországban 2005. &
Gyimesi László: Róma fapadossal 2005. április &
Osztovits Ádám: Gazdag szegények - Peru - 2004. &
Kiss-Csapó Gergely: Kasmír, Ladakh, Magas-Himalája - India - 1998.&
Szekeres István - STEVIE: Belgrád- Szófia - Szaloniki - 2005. március.
Barna Edina dr.: Madeira - Gran Canaria - 2005. február
Győrffy Árpád. - Ismét szabad az út Boszniába!
Urbán István: Nyaralás Ulcijnban (Montenegró Bosznián át) - 2004
Gyimesi László: Brno és környéke 2005 kora tavaszán
Vedres Ferenc: Néhány óra Albániában - 2003
Keresztes Ervin: Korfu - Szerbián, Bulgárián át - 2004. július
Vedres Ferenc: Egy majsai a Lovagok Földjén - Málta - 2003
Vedres Ferenc: Montenegró - 2004
Szántó László: Egyiptom - Kairó, Karnak, Luxor, Vörös-tenger - 2004
Strausz Attila: 2 nap a Siwa-oázisban - 2001. január
Gyimesi László: Aggtelek, Krasznahorka, Kassa - 2004. október
Lala: Bepillantás Törökországba (is) 2004. augusztus 4-28
Győrffy Zoltán: Európa fapadoson - árak Írországban - 2004. december
Pintér András: Londoni utazás - 2004. augusztus
Győrffy Árpád: Szekszárdi kirándulás - 2004 október
Gyimesi László: Prága oda és vissza - 2004. november 2-5.
Komócsin Laura: 6x6 hasznos tanács Mexikóba utazóknak - 2004
Györgyi Gábor: Bringatúra a Tour de France hágóin - 2004. július
Lukács Tibor: Adriai vitorlástúra - 2004. szeptember
Laczó Balázs: Trogir - Horvátország - 2004. augusztus
Laczó Balázs: Split - Horvátország - 2004. augusztus
Györgyi Gábor: Kerékpárral az Adrián- Horvátország-Montenegro 2003
Komocsin Laura: Kuba - rum, szivar és a karibi életérzés - 2004
Komócsin Laura: A giccsesen romantikus Xochimilco, Mexikó - 2004
Bozóki Ágnes: Brazília - 2002. április
Komáromy Krisztina Réka: Maldiv-szigetek - 2004.06.
Müller Anikó: Tunézia – Sousse - 2004.08.31-09.07.
Tornallyay Zoltán: Vidámparki kirándulások - Ravenna 2002-2003
Bakonyváriné Illés Katalin: Dalmácia - Bosznián át - 2004. augusztus
Klatsmányi Péter: Horvátország, Tribunj – Vajdasági kitérővel – 2004.08
Bárkányi Gábor: Kirándulás Korcula szigetére - 2004 augusztus
Juhász János: Horvátország - nyaralás a Rab-szigeten - 2004. augusztus
Haiszky Ernő-dr.Barna Edina: Szerbia, Bulgária, Görögország 2004.
-
#286 Énis szeretnék átruccanni.
És nem az aranyért P -
G_ArchAngel #285 nem még, de lehet, hogy Róma helyett egy augusztus végi "lastminute" lesz, és abból már találtam törökországi utat 49.900.-ért... -
#284 Isztambulban volt már valaki?
Állítólag át lehet ruccanni P -
#283 Plovdiv -
#282 Ez europa -
G_ArchAngel #281 kizöldült a Grand-Canyon? :P -
#280 -
#279 Én voltam Albenán és nagyon tetszett:
- jó volt a szállás- hotel Druzsba***, 5 percre a tengerparttól és két lépésnyire a bazáros utcától
- jó a közbiztonság, hiszen figyelik, hogy ki hajt be a területre(sorompó, rendőrők)
- szépek a parkok, minden nap gondozzák a növényeket
- minden hotelhez tartozik egy medence
- a reggeli! ennyi féle kaját nem is láttam. minden van amit szeretnél
- az mi étteremünk vezetője magyarul köszöntött és kiderült, hogy tud egy keveset magyarul
- 30 percenként vannak buszok Várnába
- rengeteg étterem, szórakozási lehetőség
Kell ennél több?
Jó nyaralást!
Bulgária az elmúlt években hatalmasat fejlődött, ma már szó sincs a "régi szép idők" állapotairól. Albenát és Napospartot különösen rendbe hozták, nem véletlen, hogy a TUI és más német irodák az ottani férőhelyek 70-80 %-t veszik meg két évre előre.
Érdemes most oda menni, két-három év múlva a mi fizetésünk mellett megfizethetetlen lesz számunkra.
-
#278 Útvonaljavaslat: Budapest >>> Szeged 160 km >>> Röszke +20 km >>> Novi sad (Újvidék) +130 km >>> Belgrád + 70 km >>> Nis + 230 km >>> Dimitrovgrad (határátkelő) + 110 km >>> Szófia + 55 km >>> Balgoevgrad + 100 km >>> Kulata (határátkelő) + 80 km >>> Szaloniki + 120 km.
TOTAL: ~1055 km.
Tipikus tiszta menetidő:
Budapest-Belgrád 5-6 óra (határral)
Belgrád-Szófia 4.5-6 óra (határral)
Szófia-Kulata 3 - 3.5 óra (+ határ: szerencsétől függően 0.5-3 óra)
Kulata-Szaloniki: 1-1.5 óra
TOTAL: 14-19 óra
Budapestről indulva az M5-ös teljesen rendben van, ha van autópálya matricánk. Az egyetlen baj, hogy Szeged előtt kb 50 kilométerrel véget ér a sztráda. Nagy a forgalom, az úton sok a kamion. Szegeden építik a körgyűrűt – egyelőre a felét adták át. Jelenleg a Szegedre érkezés után kb 2 kilométerrel kell majd jobbra fordulnunk az Esso benzinkút után, majd hamarosan egy T-kereszteződésben újra jobbra. Szerencsére jól ki van táblázva, és legalább nem kell részt vennünk Szeged belvárosának forgalmában. Természetesen Röszke az útirány, bár legtöbbször Belgrádot is jelzik.
A határátlépés a szépen felújított átkelőn nem sok idő. Nem szokás kötözködni egyik oldalon sem. A magyar oldalon arra kell vigyázni, nehogy beálljunk az ÁFA-visszatérítéses sorba. Ezt arról lehet felismerni, hogy csak jugó rendszámú autók állnak benne, többnyire csúcsra pakolt csomagtartóval.
Régebben be kellett jelenteni a Szerbiába bevitt valutát, és a régi táblák kint maradtak, rémisztgetik az utazókat. A legfrissebb szerb jogszabályok értelmében csak a 2000 eurónál nagyobb összeget kell regisztrálni. (A vámépületbe kell befáradni, és ott elmagyarázzák a menetét – kb 5 perces művelet.)
A határ jugó oldalán rögtön indul a jóminőségű autóút. Három sávos, de négy autó is simán elfér rajta. Ha valakit utolérünk, az általában lehúzódik, így a szembejövők zavarása nélkül tudjuk megelőzni. Éppen emiatt tanácsos a tükröt nézegetni, nem ért-e utol bennünket is valaki.
Újvidékig jó minőségű, nemrég felújított pályán haladunk, nincsenek lakott települések. A leágazásoknál 80 kilométeres korlátozás, és szinte mindegyiknél állhatnak sebességmérő rendőrök. (Új trükkjük, hogy a nyílt szakaszokra is kiállnak, tehát ott sem érdemes száguldozni.)
Újvidék előtt érünk az első díjfizető kapuhoz, itt 400 dínárt kérnek. Euróban is lehet fizetni, de a hivatalos árfolyamból 7 százalék jutalékot vonnak le, visszaadni pedig csak dínárban tudnak. Érdemes még a határon pénzt váltani. (Lásd FAQ.)
Újvidék előtt közvetlenül lámpás kereszteződés és rendőrségi ellenőrző pont. Az út nem megy be a városba. Újvidék és Belgrád között autópálya épül, ebből a Belgrád előtti 30 kilométer már üzemel is. A többi elég vacak minőség, de legalább kátyukra nem kell számítani.
A következő díjfizető kapu már az autópályás szakaszon vár, fizetünk 400 dínárt és hamarosan megérkezünk Belgrádba. Belgrád előtt újabb rendőrségi ellenőrző pont sebességkorlátozással – kéretik komolyan venni.
A városba egy derékszögű jobbkanyar után érkezünk. Egyelőre nem térünk le az útról, csak megyünk tovább, bár nincs semmilyen kiírás. Két lámpás kereszteződésen megyünk át, mindkettőben gyerekek mossák a szélvédőt és néha kicsit agresszívak. Ha látjuk, hogy piros a lámpa, megállhatunk a kereszteződéstől távolabb, de ha csapdába kerülünk, még mindig érdemesebb egy pár dínárt fizetni, mint fényezőt keresni.
A második lámpa után megjelennek a kiírások: nekünk a belgrádi körgyűrű kell, „Transit” illetve Nis van kiírva. Jobbra letérünk az eddigi utunkról a jelzésnek megfelelően, és egy klassz négysávos, osztottpályás úton találjuk magunkat, amelyik elhalad az eddigi utunk felett. (A visszafelé úton ezt a letérést majd Subotica-Novi Sad kiírás jelzi, közvetlenül egy nagy benzinkút után.)
Innen nagyon nehéz eltévedni: letérés nélkül megyünk egyenesen előre, időként bíztatóan integet felénk egy-egy Nis tábla. Elhaladunk Belgrád büszkesége, a vadiúj kosárlabdacsarnok előtt, majd a Dunán átkelve, a hídról balra nézve megpillantjuk Belgrád belvárosát a Szt. Száva székesegyházzal. Közvetlenül a híd mellett áll a Belügyminisztérium (volt) épülete, amit még NATO-ék lőttek ki 1999 tavaszán, és hat évvel később sincs helyreállítva.
A várost elhagyva egy durva emelkedő és egy lejtő váltja egymást, és hamarosan megérkezünk az újabb autópályakapuhoz. Itt csak a bódéban ülő jegykiadó melletti automatából kijövő bilétát kell elvennünk, fizetni majd Nisnél fogunk.
A Belgrád-Nis autópálya európai minőségű, a kijárókat éjszaka gyönyörűen kivilágítják. Néhány szakaszon kicsit romlik az út minősége, de erre táblákkal figyelmeztetnek. Traffipax csak a kijárók környékén várható.
Nis előtt újra kapu, elveszik a bilétánkat és kérnek 1090 dínárt. Mind a négy eddig említett kapu után közvetlenül állhatnak rendőrök, akik le-leintik az autókat. Megyünk tovább, pár kilométer múlva két útirány közül választhatunk: Skopje-Thessaloniki illetve Sofia-Pirot van kiírva. Mi letérünk Szófia irányába, áthaladunk egy újabb díjfizető kapun, de ez még nem működik, mert ez az autópálya-szakasz körülbelül 10 km után véget is ér.
Az út innentől már csak kétsávos. Gyönyörű helyeken, egy sziklaszoroson megyünk keresztül (Sicevo). 13 alagúton haladunk át, ezekben általában rossz az út, úgyhogy idejében lassítsunk le. Az elkövetkezőkben helyenként felújított szakaszokon, helyenként viszont gyenge minőségű, rázos úton haladunk a határ felé.
Két olyan pont van, ahol szinte biztosan radaroznak: az alagutas szakasz után kb 10-15 kilométerrel egy „gyalogosveszély” és egy 60-as tábla van együttesen kirakva. Ez a szakasz többszáz méter (a domboldalon van fenn egy iskola), és itt szinte mindig mérnek. A másik hely a bolgár határhoz közel található: egy kis falu előtt 40-es tábla és Radarska Kontrola felirat. (Ezekből a kombinációkból csak egy-egy van.)
És ekkor megérkezünk a határra. A bolgár oldalon elkérik az autó papírjait is, többek között a biztosítós zöld kártyát. Meg szokták kérdezni, hová megyünk, erre a „Tranzit v Garcija” kifejezés a válasz. Fizetnivalók a határon, a vámellenőrzés után: fertőtlenítés 2 EUR (még a két ország közötti senkiföldjén át kell hajtani egy medencén, ahol alulról valamit ráspriccelnek a kocsi alvázára), útdíj személyautóra 4 EUR.
A határátkelőről kigördülve csak egyenesen tudunk menni, és az út szépen be is visz Szófiába. Itt rossz minőségű az út, számítsunk alattomos úthibákra, kátyukra.
Szófia körül körgyűrű van, tehát egy újabb nagyvárosi navigálást úszunk meg.
Ahogy haladunk a város felé, előbb elhagyunk egy Metro áruházat a bal oldalon, majd nemsokára, az első lámpás kereszteződésben jobbra kell fordulnunk. Tábla jelzi (Kulata, Pernik, Blagoevgrad). A kereszteződéssel szemben van egy új Mr. Bricolage barkácsáruház, ez újabb tájékozódási pont.
Az út ezen a részen kifejezetten vacak, de legalább a táblá továbbra is megvannak: Kulata az útirány, de néha Perniket írnak, illetve fehér „Tranzit” táblák is segítenek. A bolgár országimázs-központ legnagyobb bánatára Szófia leglepukkantabb lakótelepén keresztül vezet az út (Ljulin).
Néhány kilométer után jobbra kell majd letérnünk. Először a bal oldalon elhagyunk egy Shell-kutat, aztan onnan kb egy kilométerre egy nagy, lámpás kereszteződésnél kell majd jobbra kanyarodnunk. Az új utunkon villamos is jár, így ha villamossíneken megyünk keresztül, akkor túlhajtottunk. Az út kezdetben macskaköves, de hamarosan vége a rázós szakasznak.
Kifelé Szófiából áthaladunk egy rendőrségi ellenőrző állomáson (40 km/h), aztán egy nagy, két kilométeres, négysávosra megcsinált lejtő alján Shell-kút. Innen kb másfél kilométerre van a letérés Blagoevgrad/Kulata felé.
A letérés csinál egy kurflit az eddigi utunk alatt, és hamarosan a célegyenesben találjuk magunkat. Az első 30 km elég gyenge minőségű, de már látni, hogy épül az autópálya. Ha jövőre megyünk Görögországba, már azon fogunk jönni :-)
A határ felé az utolsó 150 kilométer már kifejezetten kulturált, bár csak kétsávos. Jó részét mostanában újították fel. Blagoevgrád előtt egy hosszú lejtőn négysávosra bővül az autóút – itt mindig találkozunk lézerpisztolyos rendőrökkel.
A határon nyáron gyakran kell órákat várni. Egyik oldal határszervei sem állnak a helyzet magaslatán és természetesen semmilyen határőr vagy vámos sem beszél semmilyen idegen nyelvet sem. Némileg javítja a helyzetet, hogy a görög oldalon már az EU-s sorba állhatunk.
Görögországban vezetünk laza 120 kilométert Szalonikiig, mindössze egy helyen kell letérni, de az egy T-torkolat, táblázva is van, nem lehet elrontani. A görög betűket sem kell ismerni, minden ki van táblázva latin betűkkel is. A görögöknél a jó minőségű utak a jellemzőek, sebességméréssel foglalataskodó rendőrrel sem igazán fogunk találkozni.
*******
FAQ
Mi a helyzet a dínárral, a levával és a bankkártyákkal?
Pénzt érdemes a határon váltani, mert sem forinttal, sem euróval nem sokra jutunk Szerbiában és Bulgáriában. Régebben lehetett valutával is fizetni a szerb autópályadíjat és az üzemanyagot, de ezt ma már nem, vagy csak kedvezőtlen feltételekkel tehetjük meg (7% pénzváltói jutalék az autópályakapuknál).
Mind a szerb, mind a bolgár határon éjjel-nappal működnek pénzváltók. Szerbiában a „Menjacnica” feliratot keressük, a bolgár határon pedig simán a „Change” felirat hivogat. A pénzváltókat mindenhol egyértelmű megtalálni. A szerb-bolgár határ bolgár oldalán kell figyelni: a pénzváltó még az útlevélvizsgáló bódé előtt található.
A határra települt pénzváltók városi kollégáiknál 2-3 százalékkal rosszabb árfolyamon dolgoznak, de legalább nem kell idegen városokban tekeregnünk. Szerbiában egy euróért kerek 80 dínárt adnak (2005.04), Bulgáriában 1.95 levát.
Szerbiában a bankkártyát szinte csak az ÖMV-benzinkutak fogadják el. Jelenleg Visa Electron, EC/MC, Maestro és Visa kártyát használhatunk. Bulgáriában is tudunk bankártyával fizetni a benzinkutaknál (ÖMV, Shell), de az útmenti éttermek, egyéb szolgáltatások csak készpénzt fogadnak el.
Bulgáriában benzinkutaknál, parkolókban, útmenti éttermekben előkerülhetnek kedves, magyarul pár szót beszélő egyének („Szia madzsar, hodzs vadzs?”), akik pénzt szeretnének váltani. Udvariasan, de határozottan álljunk ellen.
Mit, hol es hogyan lehet tankolni az úton?
Jugoszláviában egy liter 95-ös 66.2 dínárba kerül (kb 205-210 Ft) (2005.04). Dízelből kétféle is van, mindig válasszuk a drágább, Euro Diesel vagy Extra Diesel változatot (58.9 dínár, 185 Ft). Az üzemanyagok minősége nem rosszabb a magyarnál.
Szerbiában többnyire szerb benzintársaságok kútjait láthatjuk, de van jónéhány ÖMV-kút is: Szabadka és Újvidék között félúton, aztán Belgrádtól 100 kilométerre, Lapovónál, majd kb újabb 100 kilométerre innen (csak az útpálya Nis felé vezető szakaszán), végül a határátkelő szerb oldalán.
Bulgáriában Szófiában, a határtól 60 kilométerre van az első „márkás” benzinkút, a körgyűrűn aztán több ÖMV és Shell töltőállomás is útba esik. A görög határ felé 30-40 kilométerenként találkozunk vagy a kék-zöld vagy a sárga-piros emblémával. Közvetlenül a határátkelő előtt van az utolsó Shell benzinkút, a menetirány szerinti bal oldalon. Itt érdemes teletankolni, mert Görögországban – bár az üzemanyag ára nem, vagy csak alig magasabb – a kutak rosszabb állapotúak. Bulgáriában ólommentes benzinből van 92-es is, de keressük a 95-öst. Ez 1.68 levába (kb 215 Ft) kerül, míg a dízel 1.5 leva (192 Ft).
A minőség OK, a kutak pont olyanok mint otthon, még a shopban is nagyjából ugyanazt lehet kapni.
El lehet-e kerülni a fizetõs autópályákat?
Magyarországon az M5-öst nem nehéz elkerülni az 5-ös úton. Ha az ingyenes 5-ös utat választjuk, Kecskemétet érdemes elkerülni az autópályán, az ingyen van. Táblákkal jól jelzik mindkét irányban (a Kecskemét illetve Szeged irányokat jelző táblákon az M5 felirat mellett nincsen „Útdíj/Toll” jel).
Szerbiában Szabadkától Belgrádig lehet elkerülni az autópályát. Fontos, hogy legyen nálunk megbízható térkép: én ugyan elsőre, „hibapont” nélkül megcsináltam a kerülést, de a térképet időnként használnom kellett.
Lefelé, Szabadkától kb 45 kilométerre található a Srborban/Feketic letérés. Srborbanon keresztülhaladva lehet eljutni Újvidékre, a fizetőkaput kicselezve. Újvidéknél visszatérhetünk a főútra („Autoput”) és egészen a Duna-hídig ingyenesen autózunk. A híd után közvetlenül Beska település irányába tudunk letérni a fizetős szakaszról és az út Zimony (Zemun) kerületben éri el Belgrádot, ahol aztán táblával jelzett útvonalon térhetünk rá a Belgrád-Nis autópályára.
Visszafelé természetesen Zemun felé kell letérnünk az autópályáról és Zimony főutcáját kell megtalálnunk (ulica Cara Dusana). Ez az út vezet Batajnica felé. Beska után térhetünk vissza az autópályára. Újvidéknél a lámpás kereszteződésben jobbra kell fordulni, majd innen nem messze kell balra fordulnunk a szabdkai országútra (tábla jelzi). Srborbant elhagyva vissza tudunk navigálni az autópályára.
Mindkét kerülő komoly időveszteséget jelent, az út kifejezetten gyenge minőségű, rázós, több lakott településen halad keresztül, ráadásul sok a rendőr és a kerülgetni való lassú jármű. A látnivalók száma minimális.
A Belgrád-Nis szakasz a Pancevo-Kovin-Smederevo útvonalon olcsóbbítható meg: Smederevo után azonban mindenképp fel kell mennünk az autópályára. Néhány száz dínár spórolható meg – inkább válasszuk a gyorsabb és biztonságosabb autópályát. A sztráda többi része a térkép alapján nem, vagy csak igen körülményesen kerülhető ki.
Tényleg olyan rettenetesek a szerb rendőrök?
Az esetek döntő többségében a legcsekélyebb kifogás sem érheti őket, tisztességesen végzik a dolgukat. Más kérdés, hogy a Magyarországon megszokottnál több helyen lehet rendőrt látni.
A rendőrök sötétkék egyenruhát, fehér tányérsapkát és széles, fényvisszaverős fehér mandzsettát viselnek. A rendőrautók fehérek, Policija felirattal. A magyar határ felé egy Volvo V40 (kombi), egy VW kisbusz és több új Peugeot 307 dolgozik; az orszag belseje felé a Peugeot-k mellett új Fiat Puntók is feltűnnek. Előfordulnak még ősi, kék-fehér Zastavák, de vannak régi Mitsubishi Lancerek és újabb, „Florida” névre hallgató Yugók is. A rendőrök általában lézeres radarpisztollyal dolgoznak az út mentén, néha a felüljárókról mérve. A gyorshajtókat azonnal kiintik, és a helyszínen kell bírságot fizetni.
Ha már itt tartunk, a sebességet elég sok helyen ellenőrzik, de csak gyorshajtás esetén állítanak meg. A szembejövők szoktak előre villogni.
Ha a rendőrök megállítanak minket, az még nem ok az aggodalomra. Ne nyissuk rájuk az ajtót, mert azt Szerbiában és Bulgáriában is fenyegetésnek veszik. Tekerjük le az ablakot és bájmosoly. Többnyire megnézik az útlevelet és udvariasan elköszönnek. Néha elkérik a mentődobozt, az izzókészletet, a háromszöget, a poroltót és a vontatókötelet. Bár e két utóbbi tétel Szerbiában sem kötelező tartozék, ha megvan és meg tudjuk mutatni, az még mindig egyszerűbb, mint egy szerb rendőrrel mindenféle idegen nyelveken vitázni.
Szokták kérni a zöldkátyát is, ami egyébként Bulgáriában is kötelező és Görögországban is hasznos. A biztosítónk ingyenesen köteles kiadni.
A büntetések összege fix, a legdrágább tarifa is 5-6 ezer forintnyi dínár „csak”. Ezekről előre nyomtatott, a helyszínen kitöltött bizonylatot kapunk. Az utóbbi időben elég nagy a fegyelem, a megvesztegetési kísérletekre negatívan reagálnak.
Hát a bolgár rendőrökről mit kell tudni?
Nagyjából ugyanazt, amit a szerb kollégákról. Rengeteg van belőlük az utak mellett, elsősorban a gyorshajtókra vadásznak, ok nélkül nemigen állítanak meg. A szembejövők itt is előre villantanak „rendőrveszély” esetén.
A bolgár rendőrök külföldieket nem büntethetnek meg a helyszínen, csak az útlevélbe pecsételik a büntetés összegét, de a bolgár rendőr tipikusan megvesztegethető, és jobban járunk, ha megpróbáljuk „helyben” rendezni a dolgot. Általában 5-10, rossz esetben 20 leva működik, és az országból kilépve nem kell a határállomáson ácsorognunk, hogy befizessük az egyébként hasonló összegű büntetést.
Ezt valószínűleg mindenki így csinálja: egyszer nem tudtam zöld ágra vergődni egy rendőrrel, és a határon óriási fejetlenség támadt a pecsétem láttán, senki sem tudta, pontosan mi is a teendő.
A bolgár rendőrautók újabban G-Astrák, de vannak mindenféle régebbi autók is: a mi útvonalunkon járőrözik egy piros Audi 80-as, egy ezüst színű Nissan Sunny, egy fehér Chrysler, van néhány seszínű Lada (még Niva is), sőt, még egy lepusztult fekete Volgát is hadrafogtak Szimitli közelében. A rendőrök messziről foszforeszkáló neonzöld mellényt viselnek.
Milyen a közbiztonság a szerb és a bolgár utakon?
A közbiztonság mindkét országban a magyarhoz hasonló színvonalú. A rendőrség a tranzit útvonalakat a szokásosnál is jobban biztosítja. Ezzel együtt előfordulhatnak a külföldiekre utazó bűnözők, így bizonyos helyzeteket célszerű elkerülni – nyilván nem jó ötlet egy kivilágítatlan parkoló közepén pénzt számolni.
Érdemes-e éjszaka vezetni?
Ha nem ez lesz az első éjszakai autós túránk, akkor igen. A forgalom kisebb, a hőség nem olyan zsibbasztó, a határokon gyorsabban át lehet jutni. A benzinkutak, shopok, éttermek nyitva vannak, a biztoság éjjel is jó. Arra azért ne számítsunk, hogy éjszaka kevesebb a traffipax :-) Az éjaszakai vezetés, pláne ismeretlen tájakon azért elég stresszes tud lenni. A legtöbb időt a Kiskunfélegyháza-Szabadka és a Szófia-Kulata szakaszokon spórolhatjuk meg az éjszakai etappal.
Mit és hol lehet az úton enni-inni?
Magyarországon nyilván mindenki meg tudja oldani magának. Szerbiában üdítőt a benzinkutaknál mindenhol lehet venni. A Coca-Cola termékek simán kaphatóak mindenfelé, de én ajánlom a szerb Next gyümölcsleveket és a Knjaz Milos ásványvizet: mind a kettő különösen finom.
Újvidékig két nagyobb vendéglátóipari komplexum esik útba, az egyiket a Mandics testvérek (Braca Mandic) a másikat Rodicsék (Braca Rodic) üzemeltetik. Mindkét helyen benzinkút, kulturált wc és étterem/kávézó működik.
Belgrád után az autópályakaputól kb 20 kilométerre van egy kellemes pihenőhely: ezt éppen most újítják fel, de még a régi állapotában is színvonalas volt: EKO – görög – benzinkút, shop, tiszta, bár pottyantós wc, rendezett parkoló és Toyota szerviz is egyben.
Ha bírjuk még negyven kilométert, Lozovicka Cesma néven igazi étterem vár minket. Előre jelzik. Az árak tűrhetőek, egy szendvics kb 1 euró, egy rendes főétel 4-5 euró. A főidényben gyakran parkolóőr is van, aki szintén 1 eurókat gyűjt be autónként.
Bulgáriában útmenti étteremhez képest kiváló konyhája miatt ajánlott a szerb-bolgár határtól kb 5 kilométerre lévő Atlantik éterem. Ez egy étteremlánc tagja, közvetlenül Szófia előtt is lesz egy éttermük. Különlegességük, hogy kérésre magyar nyelvű (!) étlapot is prezentálnak (emlegessük az „ungarszki menyju”-t ).
Szófiától délre az út mellett jó pár falatozó található, egymástól néhány tíz kilométerre: általában kiteszik a menüt a kirakatba (nem az étlapot, magukat a kajákat!), tudunk mutogatni. Ez már mélyen a Balkán: jóféle húsokat sütnek az út melletti grilleken. Egy kebapcse (bolgár húspogácsa) szendvics („pitka sz kebapcse”) 1.5-2 leva, egy kóla 0.5-2 leva, egy kávé („eszpreszo” vagy a dupla: „dvojno kafe”) (többnyire nagyon finom) 0.4-1 leva. Különösen ajánlott a Kreszna völgyében, egy festői szorosban található komplexum: Blagoevgradtól 25-30 kilométerre, a kanyargós szakasz közepén 4-5 komoly étterem, 5-6 büfé, shop, stb egy helyen. A bolgár-görög határ bolgár oldalán is egész komoly vendéglátóipari komplexum épült ki. Érdemes itt kajálni, vásárolni, mert utána örögországban az első száz kilométeren még csak benzinkút sem igazán lesz.
Nem említettem külön, de a nagyobb benzinkutaknál is van lehetőség a kulturált étkezésre. Különösen patyolattisták és gusztusosak az összes ÖMV-kúton megtalálható Viva éttermek.
A fentebb említett összes hely éjjel-nappali nyitvatartású.
Hol lehet az úton megszállni?
Magyarországon a határátkelőtől néhány kilométerre lévő Forró fogadó kipróbáltan kellemes hely (http://www.autoinfo.hu/ettermek/forro/frame.htm)
Szerbiában elég kevés a színvonalas szállás, az út mentén található egy-két motel mindegyike legalábbis gyanús kinézetű. Belrádban borzasztóan lepattant, ám olcsó és központi fekvésű a Balkan szálló (http://www.hotels.co.yu/hotels_yugoslavia.cfm?Hot_ID=75&tip=1&lng=1), ami effektíve a híres Terazijén fekszik és közvetlenül előtte is lehet többé-kevésbé biztonságosan parkolni.
Drágábban, a belvárosban a Park (http://park.stari-grad.co.yu/english/default.asp) és a Rex (http://www.hotelrex-belgrade.com/) hotelek felújított szobái ajánlhatóak. A Park esetén célszerű a közeli Szlavija tér őrzöt parkolójában hagyni a guruló vagyont. A Rex egy kicsit kevésbé központi fekvésű, de van saját parkolója is. Mindkét szálló szobái légkondisak, csak a Parkban nem minden szobában egyformán hatékony a rendszer. Az árak 60-80 euro körül vannak (2 ágyas szobában).
A Belgrád-Nis autópályán a Belgrádtól kb 40 kilométerre lévő Jerina panzió nyújt megfelelő szállást (MOTEL JERINA, Malo Ora¹je, +381 26 722-254), illetve Nis mellett a Nais komplexum ajánlható. Itt érdemes szobát foglalni, mert a nyári hónapokban megszállják a hazafelé tartó vendégmunkások (MOTEL NAIS +381 18 601-030).
Bulgáriában Szófiában viszonylag sok jó hely van, ezek meglepően magas színvonalúak, ám nem árt itt sem előre lefoglalni a szobákat.
A Szimona motel a város szélén van. Előnye, hogy olcsó és hogy éppen útbaesik, hátránya, hogy kint van a fenében és a környéken semmi látnivaló nincs. Pedig Szófia megér egy estet. A fejenként 10 euróba kerülő szobák tiszták. Van saját étterem, őrzött ingyenes parkoló. Egy belvárosi taxiút oda-vissza megvan 6-8 euróból. http://hotels-bg.com/simona/en/za_nas.htm
Egyenesen a központban vannak Aszen barátom lakásai. Igazi, ízlésesen berendezett, jól felszerelt lakások, rendes lakóházakban, 30-50 euróért lakásonként (tehát nem fejenkét). Hátrány, hogy be kell navigálni a városba, illetve hogy az autót nem célszerű a ház előtt hagyni, őrzött, fizetős parkolót kell keresni, ami egyáltalán nem olyan olcsó a belvárosban. www.moriahflats.com
Blagoevgrád után néhány kilométerrel egyenesen a mi utunk mellett található a Monza („Monca”) hotel. Egy éles balkanyarban, az út jobb oldalán, közvetlenül mellette egy nagy Nissan szerviz. Jó a kaja az étteremben, kellemesen csörgedezik a Sztruma patak a háttérben, de ezen kívül nem sok mindent lehet csinálni. Az ár utoljára 10 euró volt fejenként. -
#277 -
#276 "Halászlevet főztünk az egyik nyáron a Lesz Campingben (ma már csak a lesz maradt meg Primorszkó és Kiten közzött )amikor az illatokra a kiváncsi szomszéd bolgárok odajöttek megnézni, hogy mi fő a bográcsban.Hoztak magukkal egy kis házi rakijját
és hogy, megmutassák micsoda erős italt isznak a tűzre löttyintettek belőle ami
rögtön be is lobbant.Fapofával néztük az eseményeket és miután elégedetten
nyugtázták az italuk erejének bemutatóját leszedtünk egy kanál zsírt a halászlé tetejéről és rácsaptuk a tűzre.Kétszer nagyobbat lobbant a lángja mint a házi rettenetesüknek.Aztán egy ideig csendbe maradtak." -
#275
-
#274
-
#273 Az 1995. évi május 2-i görög állampolgársági törvény értelmében ez nem valószínű P
-
#272 valószínű
énmár csak ilyen maradi vagyok, hogy szeretek mindig új helyeket látni P
Ami persze nem azt jelenti hogy nem vágyom vissza helyekre és emberekhez, de az élet arra való, hogy fölfedezd az új dolgokat, tájakat embereket, annyi szép hely van a világon amit érdemes megnézni és örök élmény marad.
Persze könyebb mást kioktatni :-) -
G_ArchAngel #271 lassan átnevezhetik Macskonos-ra:)
mikor kapod meg a görög állampolgárságot?:P -
#270 Inkább nem mondom, valószínű meg sem értenéd!
Nyár Mykonos egyéb időszak tejfelezés! -
#269
-
#268 a második a legjobb :) -
#267
-
#266
-
#265
-
#264
-
#263
-
#262
-
#261
-
#260 -
#259 -
#258 Hm mi tavaly 10 euronál már alkudni akartunk
De Roma elkég drága, viszont OLaszország más részei olcsóbbak mint pl Horvátország (főleg kaja és luxus) -
#257 Végre Magyarországra is eljutott a híre annak, amit a világ már régóta tud: a bolgár tengerpart ismét virágkorát éli. Az érdeklődés nem véletlen, hiszen kevés hely van Európában, ahol annyi szép homokos strand várja a nyaralni vágyókat, mint a Fekete-tenger partján, s ahol a magas színvonal ellenére minden megfizethető. Ideje tehát útra kelni, és megismerni ezt a gyönyörű és barátságos országot.
Miért érdemes Bulgáriában nyaralni? Milyen érdekes látványosságokat és történelmi nevezetességeket lehet ott megtekinteni? Mi változott a ’80-as évekhez képest? Ezek azok a kérdések, amelyeket mind gyakrabban tesznek fel nekem barátok, ismerősök és természetesen a nyaralásukat tervező utasok. Ez teljesen természetes, hiszen Bulgária egyre népszerűbb úti céllá válik hazánkban is. Évről évre 10-20%-al növekszik a német, francia, angol és más külföldi turisták létszáma, így hát nem véletlen, hogy a Washington Post legújabb turisztikai melléklete alapján 2004-ben Bulgária a világ negyedik legnépszerűbb úti célja.
Ez nem elsősorban divat kérdése. 1987-1995 között Bulgáriában élve megismerhettem az országot, az embereket és sok barátot szerezve magamnak, állíthatom, hogy kevés az olyan ország, ahol ennyi sok szépséget, történelmet és természeti gazdagságot sikerült volna ily kis területre összegyűjteni. Bulgáriát említve sok magyar turista előtt még mindig a Fekete-tenger és annak végtelen hosszú homokos strandjai elevenednek fel. Nap, tenger, homok, földközi-tengeri hangulat és mediterrán éghajlat most egy újabb kiadásban mindez kiváló kiszolgálást, teljesen felújított hoteleket és kifejezetten kedvező árakat jelent. Végül is ebben rejlik a bolgár turizmus sikerének egyik titka – az utóbbi években az ágazatba fektetett sok százmillió euró után az árak szinte változatlanok maradtak. Népeink egyik közös vonása a szívélyesség és a vendégszeretet, épp ezért nem kell, hogy csodálkozzanak azon, hogy Bulgáriában a magyar turista megbecsült és várva várt vendég, akire különös figyelmet fordítanak.
-
G_ArchAngel #256 hát ez az amit én sem tudom, így most egy Tourinformos haveromat ráállítottam, mert a WizzAir szállásai min. 30€ volt, az meg kicsit sok, ha csak aludni akarok -
#255 Jaja! Hogyan lehet szállást találni így?