9
-
#9
Miért? A Föld is az ürben van, mégis használjuk a kifejezést, hogy ki/szétrepül az űrbe. Sőt még ha egy űrhajóról repülne szét valami (ami jóval kissebb egy üstökösnél) is ezt használnánk. -
Wharyoo #8 Nem vagyok otthon a témában, de a cikk ugye említí, hogy "valamilyen gravitációs ingadozás lökhette közelebb a Naphoz". A "kis" horpadásokat elnézve (némelyik nagyobb mint 1 km), érdekes pofonokat is kaphatott más égi kavicsoktól, és mivel olyan közegböl érkezett, ahol ugye nagy a forgalom kövekben, nem lehet az, hogy a gravitációnak kevesebb köze van hozzá? Mekkora szikla csinál vajon ekkora krátereket és van-e egy ilyennek akkora ereje, hogy belökje a Naprendszerbe az üstököst? Tudom, hogy számít a tömeg is, meg a sebesség, de az ilyenek nem jöhetnek számításba? -
Wharyoo #7 Ahh, tényleg, már látom. Mentségemre szóljon, hogy rohadt álmos vagy, kétszer is átnéztem, de mégsem vettem észre. Köszi :) -
Zedas #6 A fenti cikkből idézem:
"öt kilométer átmérőjű üstököst" -
Wharyoo #5 Csak viszonyítási alapnak, tudja valaki mekkora ez a hógolyó? -
Keroo #4 Szerintem ez egy darab keksz, sötétben fényképezve... 
-
lola #3 "Ha valami eltalálja a magot, a törékeny anyag azonnal kirepül a világűrbe" - most talán nem ott van? A szétrepül szerencsésebb lett volna. -
Etele1 #2 Vagy éppenhogy nem történik semmi és ez a jó, mert így - mint ahogy a cikkíró is utal rá - betekintésünk lesz a többmilliárd évvel ezelőtt történt dolgokba egy olyan üstökösön, ami jóval kevesebbszer olvadt már fel és vesztett anyagából, mint más üstökösök. Szinte még érintetlen maradt... -
#1
Jó figyelni ilyen emberi (idő)léptékű változásokat az űrben. Itt legalább történik vmi.