A NASA védõpajzsokat tervez az ûrhajókra

Az utolsó felvetésed egész értelmes. De télleg!

faszomse menne, unalmas ...

de most 3évig mi a fenét csinálsz ? nézel ki a fejedböl vagy mi ?

A sugárzás elsõsorban a sejtromboló hatása miatt kellemetlen. Mi lenne, ha inkább kidolgoznánk olyan gyorsan regenerálódó sejteket, amik visszaépítik magukat?
Vagy mi lenne, ha kidolgoznánk a hibernálást?

Nem, de valahogy el kell magyarázzam, sajnos ez nálam muszáj :)

Úgy tudom (lehet h rosszul) a nanocsövek vezetik az elektromosságot, tehát póznának itt alkalmatlanok.

Laci, az nem baj h én úgy képzelem L mint 1 elektromágneses teret?
:)

ezzel az a baj, hogy mivel az ember fizikailag hosszutávon nem bir nagy gyorsulást, távoli céloknál valószinuleg a táv feléig gyorsul az ûrhajó (pl ionhajtómûvel), majd onnantól kezdve lassul, tehát végig nagy erõk hatnának 100 méterre kirakott töltésekre

A mágneses mezõ és a légkör nem igazán van összefüggésben.
A mágnesesmezõt egy bolygó vasmagja és az olvadt magma áramlása "generálja".

Kezdem érteni... Még egy kérdést engedjetek meg. A nanocsöveket nem erre találták ki? Könnyû és erõs... Legalábbis ez a mottójuk rá... Innentõl kezdve nem kötözködöm tovább. :-D

Gyorsulas kozben minel messzebb van a "pozna" teteje, annal nagyobb ero hat ra, ezert annal erosebbre kell csinalni, ami anyagot jelent. Az urhajon ez a legdragabb dolog...
Allo helyzetben lehet valamilyen teleszkopot kibocsatani, de ez eltorne gyorsulas kozben. Ha meg eroset csinalnak, ami nem torik el, annak tul nagy lenne a tomege.

Ez egyre érdekesebb... Nem lehetne õket rögzíteni valamilyen módon? Mert akkor maradhatna a töltés is, meg gyorsításkor sem lennének gondok, hogy "húzzuk magunk után a védõpajzsot"... :-) Ez merült fel bennem... Lehet, hogy hülyeség, de nem tudok mit tenni ellene.

Pontosan ezt írtam le az elsõ hozzászólásban.

A kulonbozo bolygofelszinen pedig szerintem meg jo ideig csak rovid idoszakokat fognak eltolteni az elso telepesek es az idejuk jo reszet foldalatti barlangokban fogjak toltani. A Marson, holdon valszeg addig, amig nem keszul el a foldihez hasonlo atmoszfera, addig az emberek a fold alatt fognak dolgozni.

Az urben az urhajo alakja, amikor nem gyorsul, teljesen mindegy, hogy milyen, ezert a polusokat sokkal meszebbre is ki lehet bocsatani, amivel meg lehet novelni a toltes es vele a magneses mezo erejet. Pl. ha a ket polus 100-100 m-re van mind a ket oldalon, a toltes oriasi lehet, vele egyutt a magneses mezo is. Persze gyorsulas alatt szepen be kellene huzni a polusokat es akkor a pajzs is sokkal gyengebb lenne.

Az Endor bolygo alkalmasnak laccik pajzsgenerator letesitesere...

szinek pár patkómágnest :P

Amennyire én tudom, a gamma sugárzás viszonylag elhanyagolható a világûrben (legalábbis a naprendszer belsõ bolygóinál).

Az ISS elég alacsonyan kering, így a föld mágneses mezõjének védelmét élvezni (persze ettõl még némi sugárvédelem elkel, de ez még nem olyan vészes).

Van igazság benne!! Sõt...Verne, Asimov, A. C. Clark....stb.....tuti.

...hááát amelyik vigyorog, az tuti be van lõve!! A másik meg sztem füvet keres...:)

sugárzás mindenképpen fogja érni õket, nem is kicsi, ez elkerülhetetlen, tenni max. a minimalizálás érdekében lehet

egy emberi mars utazás optimális esetben is legalább 4 év (másfél oda, egy ott amig elõállítják a visszatéréshez szükséges hajtóanyagot, másfél vissza), és ha ezalatt jön egy napkitörés (és garantáltan jön), akkor abba simán belehalhatnak az ûrhajósok
elméletben a naptevékenységet figyelõ SOHO azonnal jelezni tudja a megnövekedett sugárzást, ilyenkor pár óra mulva, amikor odaér a napszél - a tervek szerint - bevonulnának egy vizzel körbevett tartályba, várnak ott pár orát, és utána minden megy tovább

találó mondás :)

Ez érdekes. Szépen lassan minden amit a Sci-Fi filmekben látunk elkészül a valóságban is. Nem tudom ki, de valami tudós mondta, hogy "Today's Sci-Fi is tomorrow's science"...