Szója-hajtás a környezetbarát repülésért

Itt UBB kódok élnek.

href="http://www.iop.org" target="new">Journal of Turbulence</a>

Majd bevetik vele a ma'foldeket. ~~

Javaslom a bableves meghajtast. ~~

Ez álomnak szép, de a realitás más. Amikor még a Kyotoi egyezmény után évekkel sem sikerült érvényt szerezni az ott (sok-sok kompromisszum árán) elfogadott szabályoknak, akkor errõl kár is elmélkedni.
Ez kb. olyan céltalan, mint arról elmélkedni, hogy vajon hogy lehetne létrehozni egy tökéletes társadalmat, ahol nincs bûnözés és mindenki boldog...

Plusz történetesen pár hete volt egy másik fórumban egy elég komoly vita a felmelegedés/új jégkorszakról, amelynek az lett a vége, hogy nincs egységesen elfogadható környezeti jövõkép - ehez még nem ismerjük eléggé a környezeti változókat. Azt is kihagyod a képletbõl, hogy a természet maga is termel jókora mennyiségû szénmono- vagy dioxidokat és egyébb káros gázokat (erdõtüzek, vulkánkitörések, stb.).

Megint egyoldalúan gondolkodsz. Az egyik fele az emberi gondolkodásmód. Nem vitás, hogy ez a nehezebb ügy - az ember lusta fajta, és nem szeret lemondani semmirõl, pláne nem valamire többet költeni vagy valamiért többet dolgozni, csak azért, mert az úgy környezetbarátabb. A tévedések elkerülése végett ez nem csak nálunk van így - a világ döntõ többségében ez a helyzet.
A másik fele a dolognak viszont sokkal prózaibb: nincs alternatíva, vagy legalábbis nem elfogadható szintû.

Ilyen az általad említett bejárás dolog is - mondjuk én vidéki vagyok, és ritkán járok BP.-re, de amikor suli miatt sûrûn bejártam, ezerszer is elátkoztam a tömegközlekedést - lassú és körülményes, plusz a BKV buszok jó részén nem tudom, mit keres a zöld fa, és egyébb környezetbarát kifejezés, mert úgy kormolnak, mint egy gyárkémény. Vannak valóban környezetbarát buszok, üzemanyagcellás vagy akkumulátoros meghajtással, de drágák - itt a pénzkérdés valóban kérdés, fizetnél-e (tegyük fel) kétszer annyit egy BKV jegyért, ha cserébe környezetbarát buszon utazhatnál? Ne mindig azt nézd, hogy a másik mit tehet, hanem hogy te mit teszel...

A hajók esetén szerintem a rotor-vitorla amit említesz, ez két (vagy több) függõleges csõ, amelyben rotorok forognak a szél által. Az elv ugyan kipróbált, de a hatásfoka elég gyenge, és a berendezés nem túl megbízható, valamint túl sok helyet foglal. A japánok anno kisérleteztek (merev) mûanyag vitorlákkal, amelyel csökkenteni szerették volna az üzemanyag felhasználást, de ez is zsákutca lett - túl drága és körülményes. Szvsz a távoli jövõben a nap- és szélenergiával táplált elektromos meghajtású teherhajók lehetnek a befutók.
Viszont mirõl is beszélünk? Amikor a teherhajók jó része az alapvetõ biztonsági és környezetvédelmi elõírásoknak sem felel meg - a legtöbb hajón mind a mai napig a tengervízzel hûtik a diesel-motorokat, és bizony sok esetbe abba olaj is kerül. Sõt, tengervízzel mosnak mindent - még a tartályhajók tartályait is, amibe elötte veszélyes vegyszert vagy akár olajat szállítottak. Viszont szinte semmiféle szankcióra nem kell számítaniuk, és különben is a hajók jó része valami harmadik világ beli kis országban van bejegyezve, ahol semmiféle elõírás nincs.

Abban igazad van, hogy minimálisak az ilyen környezetbarát technológiák kifejlesztésének következményei. De vannak. És nem szabad leállni a fejlesztésekkel, mert talán elöbb-utóbb sikerül valami olyasmit létrehozni, amely nemcsak környezetbarát, de egyben gazdaságilag is megéri...

Itt most ki beszélt arról, hogy a szénhidrogének elégetése nem káros? Senki, én csak azt hoztam fel, hogy a szója (és társa) alapú üzemanyag még mindig jobb, mint a foszilis üzemanyagok.
De akkor jöjjön a tízerer dollásors kérdés: mi a választék helyette? Olyan, ami tiszta, ugyanakkor viszonylag olcsó? Nos?

Ideálisnak a Hidrogén tünik, de jelenleg túl drága...

Akkor gondold végig:
-a szója termelése közben elnyelt X mennyiségû CO2-õt. Elégetésekor pedig lead Y mennyiségût (az is lehet, hogy X<Y, sõt, még más káros anyagok is szóba jöhetnek (nitrogén-oxidok) de ez most nem annyira lényeges)
-a fosszilis üzemanyagok szintén - de azok alaphelyzetben nem kerülnek vissza a légkörbe, csak ha mi elégetjük õket

Szóval itt a probléma...

Itt a bibi, érted?

A szója valóban megköt szén-dioxidot növekedése folyamán, tehát nem ökörség amit a cikkben említenek. Azonkívûl a szója-olaj nem fosszilis üzemanyag...

Röhögni fogsz, de már próbálták. 😊 A rizs bizonyos eljárásokkal erjeszthetõ, van némi alkoholtartalma is, de csak nagyon kicsi és így használhatatlannak bizonyult. Egyelõre. 😊

ha már szójával megy .. rizzsel mért nem próbálták .. abból jó sok van ;>

Majd a kínaiak megoldják ezt a szója dolgot 😊

Ez ok de mivel azt megeszik az állatok kéne némi extra menyiségü szoját termelni üzemanyagnak

Pl. Braziliából óriási mennyiségû (évente több ezer tonna) szója érkezik csak Magyarországra, amit döntõ többségében egyszerû állati takarmányjavítóként hasznosítanak....

A kérdés az, hogy hol fogják megtermelni azt a rengeteg növényt, ami az üzemanyaghoz kell, amikor a mezõgazdasági mûvelésnek megfelelõ területek igen nagy része már "foglalt".

lehet hogy keverjuk a suruseget a viszkozitassal? : )

Az SR-71-nél egy spéci üzemanyagot (JP-7) használnak, amelynek igen magas a gyulladáspontja. Amúgy a kerozin éppen hogy nem olyan sûrû, tudnillik a gázolajnál is kisebb a sûrûsége...

kirah. ezentúl mondhatják, h "bio" miközben dõl a károsanyag 😊

Cat:n4cr valszeg nem repülökben gondolkodott hanem egy dakar rallyban. ott meg nem repkednek 10km magasan 😛

A repülõk 10 kilométeres magasságban közlekednek, ott még a sivatag felett is igen hideg van 😊