39
-
#39
Itt UBB kódok élnek. -
scheri #38 href="http://www.iop.org" target="new">Journal of Turbulence</a> -
sniper #34 Majd bevetik vele a ma'foldeket. ~~ -
sniper #33 Javaslom a bableves meghajtast. ~~ -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#31
Ez álomnak szép, de a realitás más. Amikor még a Kyotoi egyezmény után évekkel sem sikerült érvényt szerezni az ott (sok-sok kompromisszum árán) elfogadott szabályoknak, akkor erről kár is elmélkedni.
Ez kb. olyan céltalan, mint arról elmélkedni, hogy vajon hogy lehetne létrehozni egy tökéletes társadalmat, ahol nincs bűnözés és mindenki boldog...
Plusz történetesen pár hete volt egy másik fórumban egy elég komoly vita a felmelegedés/új jégkorszakról, amelynek az lett a vége, hogy nincs egységesen elfogadható környezeti jövőkép - ehez még nem ismerjük eléggé a környezeti változókat. Azt is kihagyod a képletből, hogy a természet maga is termel jókora mennyiségű szénmono- vagy dioxidokat és egyébb káros gázokat (erdőtüzek, vulkánkitörések, stb.). -
#29
Megint egyoldalúan gondolkodsz. Az egyik fele az emberi gondolkodásmód. Nem vitás, hogy ez a nehezebb ügy - az ember lusta fajta, és nem szeret lemondani semmiről, pláne nem valamire többet költeni vagy valamiért többet dolgozni, csak azért, mert az úgy környezetbarátabb. A tévedések elkerülése végett ez nem csak nálunk van így - a világ döntő többségében ez a helyzet.
A másik fele a dolognak viszont sokkal prózaibb: nincs alternatíva, vagy legalábbis nem elfogadható szintű.
Ilyen az általad említett bejárás dolog is - mondjuk én vidéki vagyok, és ritkán járok BP.-re, de amikor suli miatt sűrűn bejártam, ezerszer is elátkoztam a tömegközlekedést - lassú és körülményes, plusz a BKV buszok jó részén nem tudom, mit keres a zöld fa, és egyébb környezetbarát kifejezés, mert úgy kormolnak, mint egy gyárkémény. Vannak valóban környezetbarát buszok, üzemanyagcellás vagy akkumulátoros meghajtással, de drágák - itt a pénzkérdés valóban kérdés, fizetnél-e (tegyük fel) kétszer annyit egy BKV jegyért, ha cserébe környezetbarát buszon utazhatnál? Ne mindig azt nézd, hogy a másik mit tehet, hanem hogy te mit teszel...
A hajók esetén szerintem a rotor-vitorla amit említesz, ez két (vagy több) függőleges cső, amelyben rotorok forognak a szél által. Az elv ugyan kipróbált, de a hatásfoka elég gyenge, és a berendezés nem túl megbízható, valamint túl sok helyet foglal. A japánok anno kisérleteztek (merev) műanyag vitorlákkal, amelyel csökkenteni szerették volna az üzemanyag felhasználást, de ez is zsákutca lett - túl drága és körülményes. Szvsz a távoli jövőben a nap- és szélenergiával táplált elektromos meghajtású teherhajók lehetnek a befutók.
Viszont miről is beszélünk? Amikor a teherhajók jó része az alapvető biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak sem felel meg - a legtöbb hajón mind a mai napig a tengervízzel hűtik a diesel-motorokat, és bizony sok esetbe abba olaj is kerül. Sőt, tengervízzel mosnak mindent - még a tartályhajók tartályait is, amibe elötte veszélyes vegyszert vagy akár olajat szállítottak. Viszont szinte semmiféle szankcióra nem kell számítaniuk, és különben is a hajók jó része valami harmadik világ beli kis országban van bejegyezve, ahol semmiféle előírás nincs.
Abban igazad van, hogy minimálisak az ilyen környezetbarát technológiák kifejlesztésének következményei. De vannak. És nem szabad leállni a fejlesztésekkel, mert talán elöbb-utóbb sikerül valami olyasmit létrehozni, amely nemcsak környezetbarát, de egyben gazdaságilag is megéri... -
#25
Itt most ki beszélt arról, hogy a szénhidrogének elégetése nem káros? Senki, én csak azt hoztam fel, hogy a szója (és társa) alapú üzemanyag még mindig jobb, mint a foszilis üzemanyagok.
De akkor jöjjön a tízerer dollásors kérdés: mi a választék helyette? Olyan, ami tiszta, ugyanakkor viszonylag olcsó? Nos?
Ideálisnak a Hidrogén tünik, de jelenleg túl drága... -
#24
Akkor gondold végig:
-a szója termelése közben elnyelt X mennyiségű CO2-őt. Elégetésekor pedig lead Y mennyiségűt (az is lehet, hogy X<Y, sőt, még más káros anyagok is szóba jöhetnek (nitrogén-oxidok) de ez most nem annyira lényeges)
-a fosszilis üzemanyagok szintén - de azok alaphelyzetben nem kerülnek vissza a légkörbe, csak ha mi elégetjük őket
Szóval itt a probléma...
Itt a bibi, érted? -
#19
A szója valóban megköt szén-dioxidot növekedése folyamán, tehát nem ökörség amit a cikkben említenek. Azonkívűl a szója-olaj nem fosszilis üzemanyag... -
#17
Röhögni fogsz, de már próbálták. :) A rizs bizonyos eljárásokkal erjeszthető, van némi alkoholtartalma is, de csak nagyon kicsi és így használhatatlannak bizonyult. Egyelőre. :)
-
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#16
ha már szójával megy .. rizzsel mért nem próbálták .. abból jó sok van ;> -
valaé valaé ná #13 Majd a kínaiak megoldják ezt a szója dolgot :) -
Sith #12 Ez ok de mivel azt megeszik az állatok kéne némi extra menyiségü szoját termelni üzemanyagnak -
#11
Pl. Braziliából óriási mennyiségű (évente több ezer tonna) szója érkezik csak Magyarországra, amit döntő többségében egyszerű állati takarmányjavítóként hasznosítanak....
-
#10
A kérdés az, hogy hol fogják megtermelni azt a rengeteg növényt, ami az üzemanyaghoz kell, amikor a mezőgazdasági művelésnek megfelelő területek igen nagy része már "foglalt". -
pip #9 lehet hogy keverjuk a suruseget a viszkozitassal? : ) -
#8
Az SR-71-nél egy spéci üzemanyagot (JP-7) használnak, amelynek igen magas a gyulladáspontja. Amúgy a kerozin éppen hogy nem olyan sűrű, tudnillik a gázolajnál is kisebb a sűrűsége... -
#6
kirah. ezentúl mondhatják, h "bio" miközben dől a károsanyag :)
Cat:n4cr valszeg nem repülökben gondolkodott hanem egy dakar rallyban. ott meg nem repkednek 10km magasan :P -
Cat #5 A repülők 10 kilométeres magasságban közlekednek, ott még a sivatag felett is igen hideg van :)