Apró villámok hűthetik a jövő chipjeit

Szerintem nem is palmtopprocesszorokra, vagy laptopokra akrják árulni, hanem ilyen 4-5GHz-s asztali cuccokra.

Ket link:
http://www.indolink.com/SciTech/fr032504-050830.php
http://www.newscientist.com/news/news.jsp?id=ns99994816

Ezekbõl az is kiderül, hogy a fogyasztás két nagyságrenddel kisebb, valamint hogy a levegõáramlás megfelelõ mechanikai konstukcióval érhetõ el. Mert ugye hõt szállítani úgy lehet, ha a meleg levegõ helyére hideg áramlik.

Mondjuk elõsször inkább várjuk meg a kicsit elérhetõbbnek és közelebbnek tûnõ hûtõt amin félvezetõréteget kap a borda és az alja ami ha áramot kap akkor hûti a cuccot.

Talan félreértettétek, hogy mi történik.

A megoldas lényege az, hogy **közvetlenül a felületrõl** szállítja a hõt az alkalmazott technológia, mondjuk néhány milliméter távolságra. No és onnan még el kell fújnia a meleg levegõt egy hagyományos ventilátornak.

Csakúgy, a számítógép házból is el kell távolítani a termelt hõt.

A dolog nem annyira a léghûtés ellensége, hanem hatásfok növelõ kiegészítõje lesz.

Aztan csak nezel mikor a hajszarito megszolal hogy "ion canon ready". 😊

Ebbõl is tudnak "passzív" változatot csinálni mint a vízhûtésbõl.
hegyes pontokat kell létrehozni és ha elég jó a kidolgozás akkor az Elektromos szél sztem jó is lehet.

Nemreg egy Texasi cegnek csinaltam nanocsoveket popularizalo plakatokat, es mondhatom, hogy a nonotechnologia, a nanocsovek elkepeszto jovot rejtenek magukban, pl. csak idezek egy par informaciot a plakatokrol:

single walled nanotubes: 0.6 to 1.8 nm in diameter (electron beam litography 50 nm wide)

1.33 to 1.40 grams/cm3 (aluminium 2.7 gr/cm3)

tensile strenght: 45 billion Pa (high-strenth steel alloys break at about 2 billion Pa)

Current carrying capacity: 1 billion A / cm2 (copper wires burn out at 1 million A/cm2)

Heat transmission: 6000 W/m-K (pure diamond 3320 W/m-K)

Temp. stability 2800 C in vacuum, 750 C in air

hogy ne irjam tovabb, par ev mulva (csak az USA kormanya 3 milliardot fordit a kutatasokra evente, az USA es Japan cegek kb. 5 milliardot meg ez melett) revolucionaris dolgok jonnek majd elo. Jelenleg az ara nagy 700 - 1000 dollar / gr (ez tobb mint 50x az arany ara). Ugy mondjak, hogy a nanocsovek segitsegevel akar 10 milliard tranzisztort is pakolhatnak a mai chipek feluletere, es mindez akar 1 THz -en is mukodhed, elfogadhato hutesi rendszerekkel. Na most, hogy ez igaz-e vagy sem, nem tudom mert nem vagyok fizikus de mindenesetre jo tudni, hogy ilyesmi is lehetseges.

ahh .. majd a végén kitalálják hogy folyékony nitrogénnel hûtsük.. és 4 gigawattot fogyaszt ..

Engem jobban izgat, hogy mennyire lesz tartós egy ilyen hûtési rendszer. Ugyan nem lesz ív (bár enélkül mitõl lesz villám 😊 ) és ezért kissebb terhelésnek lesz kitéve a felület, de biztos el fog használódni idõvel.

Vagy nem, mert csak a feszültség a nagy, az áramerõsség meg kicsi.
Igaz, hogy nem tudhatjuk pontosan mennyi feszültség meg áramerõsség kell egy ilyesmi nanocsõnek, de azért méreténél (nano) fogva sejthetjük, hogy kis erõsségû és nem is õrült negy feszültségû. És a szikrák meg nemigen csapnak át az alaplapra, mert csak a borda felületén csapkodnak, és gondolom nem ilyen plazmalámpa stílusban.

Ha bekapcsolt állapotban belenyúlsz a gépbe, akkor a gép jól agyoncsap, hogy ne nyúlkálj.

Meg új alaplapok is kellenek, mert ha véletlenül áthúz rá egy statikus kisülés aztán kampec :p

Ígéretes, de szerintem emmi sem lesz belõle...

nagyon valoszinu hogy statikus feszultseg kell hozza, azaz egy caruzaelemmel vagy kettovel is meghajthatnad...(a feszkot csak transzformslni kell)

Inkább egy külsõ tápegység kéne ahhoz, akkor meg mindegy, hogy vízpumpa+radiátor vagy trafó.

Tök jó a 800W-os tápot meg mellékelik mellé, és ezentúl 6 tápdugó lesz a vid kártyán 😄