Szökőév - Szökőnap
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
„Aki tudja a hogyant, mindig fog találni munkát. Aki ismeri a miértet, mindig a főnöke lesz.” - Emerson

A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
De miért éppen 6? Mármint miért épp 6napot számoltak vissza, hogy 23-át duplázzák meg?
Tavasszal ugye elolvad a hó. De hova tűnik a fehér?
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
És miért márciusból kell kivonni, és miért 6 napot???
A Júliusból logikusabb lenne, hamár Julius Caesar...
És miért épp 6ot?
Ezekben nem találok logikát...
Tavasszal ugye elolvad a hó. De hova tűnik a fehér?
A hold mozgását nézik, minden újholdkor kezdõdik új holdhónap...
„Aki tudja a hogyant, mindig fog találni munkát. Aki ismeri a miértet, mindig a főnöke lesz.” - Emerson
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"





A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
Miért február 24-e a szökõnap és nem 29-e?
Miért február 24-e a szökõnap és nem 29-e, avagy kinek is van négyévente születésnapja?
Emlékeznek még a klaszikus matematikai fejtörõre: negyven éve született, de csak tízszer volt születésnapja. Mikor született az illetõ? Február 29-én, szökõnapon ? válaszolta sok kisdiák lelkesen, a matematikatanárok többsége pedig bólogatott hozzá.
A megoldás viszont helytelen. A szökõnap ugyanis négy évente február 24-e, ilyenkor ezen a napon nem ünneplünk semmilyen névnapot, az eredetileg február 24-28-a közé esõ névnapok pedig egy nappal tolódnak.
Akit tehát Elemérnek hívnak, négyévente február 29-én ünnepli névnapját, egyébként pedig február 28-án.
Aki szökõévben született Elemér napján, február 29-én, nyugodtan ünnepelheti születésnapját a többi évben február 28-án. Kellemetlenebb a helyzete annak, aki szökõévben született február 24-én, szökõnapon, neki valóban csak négyévente van születésnapja. Az eltolás mindenkit érint, aki február 24-28 között született, nekik elméletileg négy évente illene egy nappal elcsusztatni születésnapjuk ünneplését.
A caesari reform
A ma használatos naptár történetében most nem mennénk vissza az ókori keleti népekig, a rómaiaknál vágnánk bele a kalendárium rejtelmeibe.
A rómaiak kezdetben 10 hónapból álló, 29-30 napos éveket használtak, késõbb 12 hónapra bõvítették a naptárt. A 365 és 1/4 napos luniszolár évet Julius Ceasar vezeti be. Caesar ie. 46-ban elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, de az 1/4 nap miatt minden negyedik évben a február 23-ika után egy napot iktassanak közbe.
A szökõévet bisextilisnek nevezték, mert febr. 23-ika a 6-ik nap volt márciustól számítva, és a reform keretében tulajdonképpen ezt a napot kettõzték meg. A juliáni naptárt a keresztények is átvették.
A Gergely-naptár
A Föld nap körüli pályája azonban nem 365 ? nap, hanem 365 nap 5 óra 48 perc, 46,17 másodperc, ezért a naptár és a valós idõ között napi 11 perc eltérés alakult ki. Ez 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra pedig már 13 napot.
Ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4-e után 15-ét írjanak. Továbbá úgy döntöttek, hogy minden negyedik év, azaz azok az évek, amelyek évszáma néggyel osztható, 366 napos szökõév legyen, de a százados évek, 1600, 1700 stb. közül csak azok, melyek 400-zal oszthatók. Tehát 1600 szökõév, de aztán 1700, 1800 és 1900 közönséges évek maradnak.
National Geographic Online 2004.február.
If your idea of "beauty" is narrow, you will rarely see it unless you live a sheltered life and avoid new experiences. The moment I stop having fun with it, I'll be done with it.
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
Miért február 24-e a szökõnap és nem 29-e?
Miért február 24-e a szökõnap és nem 29-e, avagy kinek is van négyévente születésnapja?
Emlékeznek még a klaszikus matematikai fejtörõre: negyven éve született, de csak tízszer volt születésnapja. Mikor született az illetõ? Február 29-én, szökõnapon – válaszolta sok kisdiák lelkesen, a matematikatanárok többsége pedig bólogatott hozzá.
A megoldás viszont helytelen. A szökõnap ugyanis négy évente február 24-e, ilyenkor ezen a napon nem ünneplünk semmilyen névnapot, az eredetileg február 24-28-a közé esõ névnapok pedig egy nappal tolódnak.
Akit tehát Elemérnek hívnak, négyévente február 29-én ünnepli névnapját, egyébként pedig február 28-án.
Aki szökõévben született Elemér napján, február 29-én, nyugodtan ünnepelheti születésnapját a többi évben február 28-án. Kellemetlenebb a helyzete annak, aki szökõévben született február 24-én, szökõnapon, neki valóban csak négyévente van születésnapja. Az eltolás mindenkit érint, aki február 24-28 között született, nekik elméletileg négy évente illene egy nappal elcsusztatni születésnapjuk ünneplését.
A caesari reform
A ma használatos naptár történetében most nem mennénk vissza az ókori keleti népekig, a rómaiaknál vágnánk bele a kalendárium rejtelmeibe.
A rómaiak kezdetben 10 hónapból álló, 29-30 napos éveket használtak, késõbb 12 hónapra bõvítették a naptárt. A 365 és 1/4 napos luniszolár évet Julius Ceasar vezeti be. Caesar ie. 46-ban elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, de az 1/4 nap miatt minden negyedik évben a február 23-ika után egy napot iktassanak közbe.
A szökõévet bisextilisnek nevezték, mert febr. 23-ika a 6-ik nap volt márciustól számítva, és a reform keretében tulajdonképpen ezt a napot kettõzték meg. A juliáni naptárt a keresztények is átvették.
A Gergely-naptár
A Föld nap körüli pályája azonban nem 365 ¼ nap, hanem 365 nap 5 óra 48 perc, 46,17 másodperc, ezért a naptár és a valós idõ között napi 11 perc eltérés alakult ki. Ez 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra pedig már 13 napot.
Ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4-e után 15-ét írjanak. Továbbá úgy döntöttek, hogy minden negyedik év, azaz azok az évek, amelyek évszáma néggyel osztható, 366 napos szökõév legyen, de a százados évek, 1600, 1700 stb. közül csak azok, melyek 400-zal oszthatók. Tehát 1600 szökõév, de aztán 1700, 1800 és 1900 közönséges évek maradnak.
National Geographic Online
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen \"Tanulok, mert egy idő után a tanulásba fektetett munkám meghozza a gyümölcsét, és mint tudjuk a gyümölcsből pálinkát lehet főzni!\"

