36
Pontosan akkor hanyadika a szökőnap?
-
#36
Pedig igazad van... -
#35
??? 
-
#34
nana 
-
#33
Stann: házifeladat, keresd meg a neten... fent van, pár perc kereséssel meg lehet találni. -
#32
jaja! 
-
#31
te tényleg egy mocsok szpemmer vagy...... -
#30
jó
-
#29
A 29-es számhoz méltóan legyen ez a 29.-ik hozzászólás az utolsó. :) -
#28
Aha, éééértem!
De miért éppen 6? Mármint miért épp 6napot számoltak vissza, hogy 23-át duplázzák meg? -
#27
jah nekem is a csajom is egy nappal hamarabb vette meg az ajándékot.. csak lestem :DDD -
#26
:) ehhe.. jo tudni -
#25
március volt az év első hónapja (ha megnézed szeptember nevében ott van a "sette"-7, október nevében ott van az "octo" - 8, a november a 9. a december a 10. hónap - a nevek onnan vannak) - az ilyen plusz napot pedig az év végére (vagyis februárra) tették úgy, hogy az évzáró ünnepeket ne zavarja. az egyik hindu naptár a téli napfordulót tartja évkezdetnek (ahogy mi is majdnem), és a plusz napokat (ami náluk a fix 13db 28 napos hónaphoz 1 vagy 2 nap az év vége után helyezi el, és azok az év egyik hónapjához sem tartozó, plusz napok. rómában 1 héttel korábbanra (vagyis febr. 24re) került. -
#24
Igen, én így már vágom, hogy 24-e, de miért épp 24???
És miért márciusból kell kivonni, és miért 6 napot???
A Júliusból logikusabb lenne, hamár Julius Caesar...
És miért épp 6ot?
Ezekben nem találok logikát... -
#23
Ha jól tudom, akkor a mohamedán naptár csúszik is a keresztényhez képest, valami 11 nappal rövidebb egy év. -
#22
Nekik teljesen mindegy a Nap állása, így ezzel nem foglalkoznak.
A hold mozgását nézik, minden újholdkor kezdődik új holdhónap... -
#21
kiváncsi lennék hogy pl. az arabok akiknél máshogy van az időszámítás hogy oldották ezt meg, vagy csak az évszámok mások a rendszer ugyanaz? -
#20
Thx Dzsini & Dynamic :D -
#19
-
#18
azon nevettem én is :)) google rulz :) -
#17
LOL:DDD
#12 -
#16
hehe :)))) hát igen... -
#15
forrás: National Geographic Online
Miért február 24-e a szökőnap és nem 29-e?
Miért február 24-e a szökőnap és nem 29-e, avagy kinek is van négyévente születésnapja?
Emlékeznek még a klaszikus matematikai fejtörőre: negyven éve született, de csak tízszer volt születésnapja. Mikor született az illető? Február 29-én, szökőnapon ? válaszolta sok kisdiák lelkesen, a matematikatanárok többsége pedig bólogatott hozzá.
A megoldás viszont helytelen. A szökőnap ugyanis négy évente február 24-e, ilyenkor ezen a napon nem ünneplünk semmilyen névnapot, az eredetileg február 24-28-a közé eső névnapok pedig egy nappal tolódnak.
Akit tehát Elemérnek hívnak, négyévente február 29-én ünnepli névnapját, egyébként pedig február 28-án.
Aki szökőévben született Elemér napján, február 29-én, nyugodtan ünnepelheti születésnapját a többi évben február 28-án. Kellemetlenebb a helyzete annak, aki szökőévben született február 24-én, szökőnapon, neki valóban csak négyévente van születésnapja. Az eltolás mindenkit érint, aki február 24-28 között született, nekik elméletileg négy évente illene egy nappal elcsusztatni születésnapjuk ünneplését.
A caesari reform
A ma használatos naptár történetében most nem mennénk vissza az ókori keleti népekig, a rómaiaknál vágnánk bele a kalendárium rejtelmeibe.
A rómaiak kezdetben 10 hónapból álló, 29-30 napos éveket használtak, később 12 hónapra bővítették a naptárt. A 365 és 1/4 napos luniszolár évet Julius Ceasar vezeti be. Caesar ie. 46-ban elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, de az 1/4 nap miatt minden negyedik évben a február 23-ika után egy napot iktassanak közbe.
A szökőévet bisextilisnek nevezték, mert febr. 23-ika a 6-ik nap volt márciustól számítva, és a reform keretében tulajdonképpen ezt a napot kettőzték meg. A juliáni naptárt a keresztények is átvették.
A Gergely-naptár
A Föld nap körüli pályája azonban nem 365 ? nap, hanem 365 nap 5 óra 48 perc, 46,17 másodperc, ezért a naptár és a valós idő között napi 11 perc eltérés alakult ki. Ez 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra pedig már 13 napot.
Ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4-e után 15-ét írjanak. Továbbá úgy döntöttek, hogy minden negyedik év, azaz azok az évek, amelyek évszáma néggyel osztható, 366 napos szökőév legyen, de a százados évek, 1600, 1700 stb. közül csak azok, melyek 400-zal oszthatók. Tehát 1600 szökőév, de aztán 1700, 1800 és 1900 közönséges évek maradnak.
National Geographic Online 2004.február. -
#14
mert a rómaiak ezt a napot találták ki.... :)) -
#13
Ez nem segített, de kössz! :) -
#12
Bocs kicsit hosszú lesz:
Miért február 24-e a szökőnap és nem 29-e?
Miért február 24-e a szökőnap és nem 29-e, avagy kinek is van négyévente születésnapja?
Emlékeznek még a klaszikus matematikai fejtörőre: negyven éve született, de csak tízszer volt születésnapja. Mikor született az illető? Február 29-én, szökőnapon – válaszolta sok kisdiák lelkesen, a matematikatanárok többsége pedig bólogatott hozzá.
A megoldás viszont helytelen. A szökőnap ugyanis négy évente február 24-e, ilyenkor ezen a napon nem ünneplünk semmilyen névnapot, az eredetileg február 24-28-a közé eső névnapok pedig egy nappal tolódnak.
Akit tehát Elemérnek hívnak, négyévente február 29-én ünnepli névnapját, egyébként pedig február 28-án.
Aki szökőévben született Elemér napján, február 29-én, nyugodtan ünnepelheti születésnapját a többi évben február 28-án. Kellemetlenebb a helyzete annak, aki szökőévben született február 24-én, szökőnapon, neki valóban csak négyévente van születésnapja. Az eltolás mindenkit érint, aki február 24-28 között született, nekik elméletileg négy évente illene egy nappal elcsusztatni születésnapjuk ünneplését.
A caesari reform
A ma használatos naptár történetében most nem mennénk vissza az ókori keleti népekig, a rómaiaknál vágnánk bele a kalendárium rejtelmeibe.
A rómaiak kezdetben 10 hónapból álló, 29-30 napos éveket használtak, később 12 hónapra bővítették a naptárt. A 365 és 1/4 napos luniszolár évet Julius Ceasar vezeti be. Caesar ie. 46-ban elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, de az 1/4 nap miatt minden negyedik évben a február 23-ika után egy napot iktassanak közbe.
A szökőévet bisextilisnek nevezték, mert febr. 23-ika a 6-ik nap volt márciustól számítva, és a reform keretében tulajdonképpen ezt a napot kettőzték meg. A juliáni naptárt a keresztények is átvették.
A Gergely-naptár
A Föld nap körüli pályája azonban nem 365 ¼ nap, hanem 365 nap 5 óra 48 perc, 46,17 másodperc, ezért a naptár és a valós idő között napi 11 perc eltérés alakult ki. Ez 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra pedig már 13 napot.
Ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4-e után 15-ét írjanak. Továbbá úgy döntöttek, hogy minden negyedik év, azaz azok az évek, amelyek évszáma néggyel osztható, 366 napos szökőév legyen, de a százados évek, 1600, 1700 stb. közül csak azok, melyek 400-zal oszthatók. Tehát 1600 szökőév, de aztán 1700, 1800 és 1900 közönséges évek maradnak.
National Geographic Online
-
#11
azért mert csak 4 év alatt 1 nap az eltolódás a napkörüli forgás miatt (vagy valami ilyesmi), elméletileg pár száz év múlva újjabb szökőnapot kell majd hozzáadni a naptárhoz az eltolódás miatt. -
#10
Hát ez az, akkor mért pont 24.e a szőkőnap? -
#9
pontosan nézd meg hogy a naptárban is az van 24.-e alatt hogy szökőév. -
#8
És mért? Én nem értem, valaki magyarázza el! :D -
#7
Február csak 28 napos "normális" esetben. -
#6
Még a névnapok is eltolódnak egy nappal, tehát elvileg 24-én nincs névnap, azt 25-én ünnepeljük és így tovább 29-ig. -
#5
24.-e a szökőnap. -
#4
Mért? 29.e nem minden évben van!? -
#3
24-e a szökőnap -
#2
29.e szerintem! :) -
#1
Hali!
Szóval most 24-e v. 29-e a szökőnap?
És ha 24-e, akkor annak mi értelme van, vagy mi alapján találták ki?
Most jelenleg ez izgatja leginkább a fantáziámat. :))))))))))