15
-
Zedas #15 "plusszszolgáltatások"
Gratulálok. És én kérek elnézést... -
Pepito #14 A zeneipar valojaban nem az elso, amely megsinyli az internetet, meg csak nem is a masodik.
Az elso a level kezbesites volt, amely kenytelen volt komoly vesztesegeket elkonyvelni. A kovetkezo a telefonia. A zeneipar csak ez utan jon.
Valojaban az informacio-disztribucio donto tobbsege at fog terni elentronikus formaba es ennek trivialis mediuma az internet. Zar vagy nyitott, tokmindegy.
A vallalkozasoknak ezzel kell egyutt elni es hasznot huzni belole, ha tudnak. Az elkepzelheto uzleti modellek olyan valtozatossagot mutatnak, hogy mindig lesz olyan ceg, amely tetszoleges szolgaltatast ingyenesen kinal. Az a felhasznalok egyeni preferenciajan mulik, hogy mely szolgaltatast valasztjak. Ha valaki egyutt tud elni azzal, hogy a freemail-je hirdetesekkel bombazza, akkor jo, megtalalja a szolgaltatojat. Lesznek (vannak) sokan, akik fizetnek a hirdetesmentes levelezesi szolgaltatasert.
Es ez igaz minden szolgaltatasra. Ha valaki hobbit uz abbol, hogy mindenbol az ingyeneset hasznalja, akkor azzal jarul hozza az internet fejlodesehez, hogy nezi a hirdeteseket.
Igen, koszonom, mar vartam! Jottok a popup- es adkiller programokkal. Teljesen igaz. Csak azt nem szabad elfelejteni, hogy azok a fejlesztok, programozok es cegek, akik ezeket fejlesztik szinten a piacrol elnek, magukat olyan site-okon hirdetik, ahol vannak hirdetesek, a dolog termeszetebol fakadoan. At the end of the day minden, egyebkent jol kitalalt uzleti modell hasznot hoz. Ha nem, akkor tonkre megy es jon egy masik, kicsit maskepp megkonstrualva.
A dotkom idejen azt felejtettek el az emberek, pedig a jozan esz (es egyeb torvenyek) ezt alatamasztja, hogy a gazdasag csak akkor mukodokepes hosszu tavon, ha az uzleti tevekenyseg *erteket teremt*. Amig egy uzleti vallalkozas erteket teremt, addig ez az ertek penzze is valthato. Felteve, hogy a teremtett ertek nagyobb a mukodes koltsegeinel.
Az internet ertekteremto ereje es az akoruli vallakozasok netto haszna folyamatosan noni latszik. Nagy baj nem lesz tehat. Az, hogy ki-ki hogyan ad hozza ehhez az ertekhez, az fogja eldonteni, hogy ki-ki hogyan reszesedik az eredmenyekbol.
Egyszer volt Budan kutyavasar alapon elmondhatjuk, nem lesz megegy dotkom boom. -
#13
Már most is többé kevésbé igy működik a net, csak éppen az, aki nem kap pénzt manapság, nem részesedik az internet előfizetésekből az ott nyer a neten, hogy bizonyos költségeket megtakarithat: hirdetési költség, postaköltség, olcsó információ forrás, új kapcsolatok, gyors és olcsó programfrissitések, stb.
A net viszont nem csak hagyományos üzleti/pénzügyi/jogi kérdéseket vet fel, lásd fájlcserélő rendszerek. A net olyan kapcsolatokat hoz létre az emberek között, ami nem konvertálható/nem fejezhető ki egy az egyben pénzben.
Kezdődik az egész a hagyományos kalóz dilemmánál, azzal, hogy egy pénzben (is) kifejezhető értékkel rendelkező fájlt ellopok/lemásolok nem "közvetlenül" kárositom meg annak tulajdonosát, hiszen nem is biztos hogy rendelkezek azzal a pénzmennyiséggel amennyivel a terméket jogosan megszerezhetném. Ezért a károkozás erről az oldalról nem érvényesül, hiszen amivel eddig sem rendelkeztem, azzal illetve annak be nem fizetésével nem tudom megröviditeni a tulajdonost. Másrészt ugye azzal, hogy lemásolok valamit, azzal még nem tettem lehetetlenné annak további másolását, eladását, vagy is a privát célra történő fájlmásolás szerintem nem megfogható módon sérti a szerzői jogokat. Más kérdés a jogosulatlan üzleti felhasználás, illetve az, hogy ha már letöltöttem x együttes összes albumát a netről, akkor már valszeg nem fogom megvenni cd-n.
A zenei kiadók szerintem már soha nem fognak olyan összegű bevételt produkálni, mint az internet elött. Majd a szélessávú internethozzáférés elterjedésével, ugyan ez a sors vár a film és a játék kiadókra is. Csak úgy élhetik túl a helyzetet, ha találnak olyan dolgot, ami felveszi a versenyt az internettel, mint egésszel és nem csak egyenként harcolnak a kalózok ellen. Mert az interneten egy szinten mindenki kalóz, hiszen olyan szolgáltatásokhoz jutsz hozzá akár ingyen, amiért régebben az USA védelmi minisztériuma, valamikor milliárdokat fizetett;) -
Pepito #11 A www.rr.com hol hasznal flash-t? -
#6
Háj Ninju!
Hát nekem is pont ez jutott eszembe, miröl is van most nagybaszó?
Ha úgy nézzük a net mindíg is nonprofit volt. A dotcom mizéria alatt megpróbálták elhitetni, hogy valamikor a jövőben ez megváltozik, de ez nem így történt. Biztos hasznuk egyedül az internet szolgáltatóknak lehet, mert minden netes szolgáltatás ingyenes alternatíváját meg lehet találni. Lehet, hogy nem olyan csicsás/biztonságos stb az oldal, de van.
Ezen csak akkor tudnának változtatni, ha köteleznének mindenkit arra, hogy ha a netre nyomul akkor kérjen pénzt! De hol a határ?
Ha felmegyek egy ingyenes fórumra vagy nyitok egy saját weboldalt és ott olyan infókat/fájlokat teszek közzé, ami másnak pénzt jelent akkor jelentkezhetek/jelentkeznem kell a jutalékomért?
A net nem egy fodrász szalon a Skála Metróban! Ezt sokan elfelejtik a közgaszdászok közül. -
#4
fantasztikus, akkor a híreket is warezolni fogjuk ezek után -
Cat #2 én egyetlenegy magyar fizetős játéklapot ismerek, a gamedox.hu t, ami nyilvánvalóan halálra van itélve, mert mindent megkaphatsz ingyen amit ott találsz. Ha viszont origo, index fizetősre vált, akkor ezt a többiek is meg fogják tenni, mert mért ne tennék? ez viszont az egész netre kihathat - egyébként a jövő teccik vagy nemteccik szerintem is egyre inkább fizetős lesz, az új fejlesztéseknél már mindenki azt nézi hogy eladható e -
Ninju #1 Fantasztikus!
Miröl is szólt a cikk? Az, hogy bizonyos vállalatok hogyan oldják meg a pénzügyi problémáikat még nem jelenti azt, hogy az egész net megváltozik.
Szerintem a kormányzati ellenőrzés meg az adatforgalmak figyelése egy kicsit konkrétabban foglalkozna a jövővel. A fizetős szolgáltatások bevezetése nem újdonság. Már évek óta jelen vannak, csak nem kaptak ekkora viszhangot.
Amúgy nem rosz a cikk, de szerintem nem sok konkrétumot tartalmaz a jövőre nézve. Az utolsó bekezdésben van egy kis jövőbetekintés, de az is csak a közeljövő.