67
Milyen volt számotokra?
  • quatlander
    #67
    Sokkal nyugodtabbnak éreztem a világot körülöttem.
  • Kepek
    #66
    Videojátékoztam az internet előtti világban és floppy-n cseréltük a játékokat.
  • Rafaelo
    #65
    én még kis sperma voltam és elég jó volt naphosszat uszkálni a geciben :)
  • Szabi84
    #64
    Az alábbiakban leírtak szóról azóra igazak, bár én 1984-ben születtem hasonló dolgok estek velem meg a környékünkön lakókkal. "Nyakunkban lógott a lakáskulcs" - ez tetszik legjobban mert mindenkinek tényleg ott volt a nyakában a lakáskulcs. És mi sem mostunk kezet az edőben való bunkerépítés után, csak ugy simán koszos kézzel nekiáltunk kajálni (most már nem csinálnám ezt). És nem is lett senki allergiás közölünk! Szinte mindig valamilyen kisebb-nagyobb sérüléssel mentünk haza, de nem foglalkoztunk vele, meg nem volt Fenistil gél sem csak hidegvíz. És sosem unatkoztunk, a legnagyobb melegben is kimentünk játszani, most viszont ki nem tenném a lábam. Hányszor aggódták szüleink halálra magukat mert azt sem tudták hol vagyuk, telefonról meg még nem is hallottak. Szóval nekem is hasonló gyermekorom volt. Aztán megjelent a Doom!
  • Trade
    #63
    Azért mi hősök vagyunk?
    > > Ma olvastam, hogy akik a 80-s évek előtt születtek, azok valódi
    > > Hősök,
    > >> olyasféle igazi hollywoodi mindent túlélő fenegyerekek. De
    tényleg!
    > >> Gondolj
    > >> csak bele, 1980 előtt születettek, azaz MI, kész csoda, hogy
    életben
    > >> maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sőt
    még
    > >> biztonsági
    > >> öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak
    > > festékében
    > >> akadt
    > >> bőven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén
    > > nyithatóak
    > >> voltak,
    > >> nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és
    > > ajtók
    > >> sem
    > >> voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk,
    > >> nemhogy
    > >> könyökvédőnk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem.
    > >>
    > >> Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan
    > az
    > >> ásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az
    > >> ugyanaz.
    > >> Szúr-szúr. Semmi különbség a kettő között, miért pazaroljak hát

    > > külön
    > >> szót.
    > >>
    > >> Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani.
    Igen, ki.
    > >> Egész
    > >> nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és
    > >> megvagyunk,
    > >> hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne
    > > nekünk!
    > >> Nyáron
    > >> a derékig érő fűben és közeli kiserdőkben játszottunk, mégsem
    > > lettünk
    > >> kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a
    > > pollen,
    > >> és a
    > >> parlagfűről azt hittük, hogy a sárkányfű egyenesági rokona.
    > >>
    > >> Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak
    > >> szimplán
    > >> betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszerűen mi
    voltunk
    > > a
    > >> hibásak. Sőt! Ha az erősebb elgyepálta unalmában a kisebbet és
    > >> gyengébbet,
    > >> az is rendben volt. Ez így működött, és a szüleink nem nagyon
    szóltak
    > >> bele
    > >> ebbe sem. (- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy
    > > téged
    > >> mindenki Rambonak csúfol / - Hagyd csak anya, ez az én
    háborúm!)
    > >>
    > >> Étkezési szokásaink Schubert Norbi mércéjével mérve nap mint
    nap
    > >> tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy
    mcdonaldson
    > >> edződött
    > >> átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helyből nyomna egy
    > hátraszaltót
    > >> attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a
    > zsíroskenyérre,
    > > a
    > >> kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele), az iskolai
    > menzára
    > >> (ki
    > >> tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk. A kakaóban nem
    volt
    > >> A,B,C,D
    > >> és E vitamin, viszont "bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a
    > >> boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírből sem ismerte az
    > >> édesítőszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még
    > > magunknak
    > >> kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen
    gyümölcsöt, a
    > > WC
    > >> pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a koloniái telepedtek
    meg
    > > a
    > >> még
    > >> háborítatlan nyugalomban, a preDomestos korban.
    > >>
    > >> Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy
    > >> esetleg
    > >> spectruma (az valami számítógép vót), de szó sem volt
    Playstationról,
    > >> Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécsatornáról, műholdról
    > és
    > >> kábeltévéről, filmekről, DVD-ről, Surround Soundról, internetről,
    > >> Fitness-Club kártyáról vagy mobiltelefonról. Kicsit le is maradtunk,
    > >> bevallom már háromszor vettem ki egyik kedvenc filmem DVD-n a
    > > tékából,
    > >> de
    > >> még nem nagyon sikerült lejátszanom. Mindig lengyelül indul el, én
    > > meg
    > >> egy
    > >> negyedóráig nézem, aztán inkább visszaviszem.
    > >>
    > >> Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az
    > utcán,
    > > a
    > >> focipályán vagy a pinpongasztaloknál, vagy ha mégse, akkor
    > > egyszerűen
    > >> becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet megkérdezni
    a
    > > szülőket.
    > >> Sem
    > >> a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők...
    > > Mégis itt
    > >> vagyunk.
    > >>
    > >> Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem
    > > ritkán
    > >> fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást,
    mégis
    > > itt
    > >> vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig
    > > begyógyult.
    > >> Focizni
    > >> is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan
    > szabály,
    > >> amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez
    értesz. Aki
    > >> pedig
    > >> nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél
    > >> bokáját,
    > >> az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy
    odébb
    > >> állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett
    magának.
    > >>
    > >> A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszerűen
    > > megéltük.
    > >> Ha
    > >> egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem
    pereltük
    > > be,
    > >> és
    > >> nem sírtunk otthon a szülőknek. Sőt! Ha lehet el se mondtuk.
    > > Ismertük a
    > >> törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk.
    > > Megtanítottak
    > >> úgy
    > >> élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a bűntudat, a jóérzés, a
    > >> felelőség. Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét. Ezek
    voltunk
    > > mi.
    > >>
    > >> Hősök?
    > >> Talán.
    > >> Hősei egy letűnt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül
    > >> mosolyognak.
  • nemcsakfeel
    #62
    emléxem még amikor meglett a Commodore, és nem tudtam kezelni.. tesóm be tudta kapcsolni, meg betölteni a Donaldkacsás játékot, én meg joystickal próbálkoztam. Persze a betűket nemnagyon ismertem fel:) Volt jónéhányszor, hogy hónapokig elő sem vettük, legóztunk, meg minden ami a játszótéren lógáshoz tartozik. Lassacskán lettem olyan okos, úgy ált. isk. 5-6. táján, hogy elővettem, és irogattam rá jópár programot. Akkortájban már sok osztársamnak meg ismerősöknek rég volt 386-486 a, én csak irigykedtem, meg néha unokatesómnál UFOztunk. És teljesen paráztam tőle. Apukám munkahelyéről néha hazahordott egy 486 os laptopot, de ahhoz nem mertem nyúlni. Lett egy 386 osom, persze az aktuális játékok el sem indultak rajta, amik megvoltak kezdtek unalmassá válni .. akkor qbasicban arra is irtam par dolgot, majd pascalban, mert milyen menő hogy EXE-t lehet vele csinalni. Éjszakákat ültem gép előtt, hogy már csak ezt megcsinálom, meg azt.. Pedig most milyen kevésnek is tűnik egy néhány ezer soros program. Ez kb 2 évig volt. Normális gépem lett ezután, egy P2es, ami már nagyon menő volt. Aztán két évre rá lett net.. persze csak 10 után. Kb csak arra használtam hogy oszttársaimmal emaileztem, meg nagy hekker lapokat néztem :DDD Haverommal jónéhány nyár úgy telt el, hogy C64el játszottunk két Joyyal, aztán másik gépen. Mostanában, meg már LANon sem köszönünk egymásnak....
  • Instict
    #61
    aztán meg tojja!
  • hali
    #60
    tologass le egyket gatyat
  • angello
    #59
    megszülettem lett internet 1.
    meghalok volt internet 2.
  • Elusive
    #58
    nekem megvan...
  • Punkerwork
    #57
    ja
  • Trade
    #56
    Azt hiszem a mai napi evfordulo miatt ismet aktualis a topic
  • Botond #55
    kösz ^^
  • Mike at home
    #54
    mennye tuntetni Sodival akkor :D
  • [HUN]PAStheLoD
    #53
    én mit is csináltam .hát korábban mentem aludni .. és napközibe lógattam mégelőtte a lábam ;]

    ellenben mamár le se fexem ... erős és okos nagyfiú vagyok .. éjt nappallá téve tolom bele agyamba az okosságot a NETRŐL ;]]]]

    persze azért nekem is hiányzik 1 valami a balhé az uccákon...
  • The Garrett
    #52
    volt olyan világ is?
    amugy tök jó volt bicajoztam meg usztam előtte :)
  • magus
    #51
    ja, hát nehezen, de csak azért mert már beleszülettem. az internetet én kb egy menekülésnek tekintem. ha az életben kicsuszik alolam a talaj, vagy csak undorodom a kulvilagtol, akkor leulok ide, es el tudok lenni. ez egy csodalatos dolog sztem. persze ez negativ is tud lenni ugyanigy.
  • Galy
    #50
    net előtt is volt élet, ne felejtsd el :D
  • Cat #49
    itt nem ez a lényeg, hanem mi van ha nincs internet? nem egy napra, nem egy délutánra, hanem NINCS :D

    nehezen tudnám mamár az életemet elképzelni nélküle
  • magus
    #48
    nem nehez kikapcsolni a gepet sztem... kilovod, kimesz a napra, felhivod havert mentek e vhova es ennyi. nem olyan nehez megtenni
  • Mike
    #47
    no akkor isten éltessen
  • Botond #46
    pár napja volt a szülinapom,szal elméletileg meg lehet a pontos születési dátumom
  • Mike at home
    #45
    szerintem a net, pontosan nem elidegenit

    tessek, vadidegenek vagyunk, es megis beszelgetunk
  • Mike at home
    #44
    mekkorat szivatott velunk akkor is a matav
    (aki nem ismerne: elfelejtettek elmondani, hogy atnyulo hivasok nem kedvezmenyesek)

    emlexem volt hogy havi 20e volt a telcsiszamla
  • Mike at home
    #43
    no meg a kezirasa
    az nagyon
    lassan magam sem tudom elolvasni a kezirasomat, pedig regen tudtam
  • Mike at home
    #42
    emlexem, lakom
  • Mike at home
    #41
    szvsz az internet hatasa szamomra epp forditott

    nagyon sok olyan emberrel hozott ossze, akivel budos eletben nem talalkoztam volna egyebkent
  • Mike at home
    #40
    ha a hipermarket buzi nem kell odajarni

    olyan erdekes ez a korosztaly, minden ilyesmire kopkod, de azert he nem lenne, rosszul lenne
  • Mike at home
    #39
    na legalabb megtudtuk, hogy 79-es vagy :)
  • Mike at home
    #38
    es az ikervonal szepsegei?
  • Mike at home
    #37
    nemtom, mert olyan reg volt
  • FtranX
    #36
    Én még emlékszem, amikor 90'-ben a környéken az elsők között kötötték be hozzánk a telefont. Tök vagyány volt, hogy dicsekedhettem vele osztálytársaimnak. Arra is emlékszem, hogy miután először hallottam az ISDN-ről (kb. 96 körül), azt álmodtam, hogy bekötötték. De szép álom volt! :D Ez végül 2000 szeptemberében megvalósult. Ezután az ISDN már csak a rémálmaimban jött elő.

    97'-ig nem volt egyetlenegy teljes játékom sem, csak azok, amik a Chip CD-n, a PC World-ön meg a CD Gurun voltak. Egy Am586-P75-ön nyomtam őket. :)
    C&C, Warcraft, Transport Tycoon Deluxe. De szép idők voltak!
  • Cat #35
    naigen, nekünk se volt otthon telefon, hanem lementünk a közeli térre (lenin térnek hivták), ahol volt fülke, és kétforintossal lehetett telcsizni
    később, amikor itthon is volt telefon, szintén nem olyan egyszerü haverokkal bármit is megbeszélni, mivel ha vki késik, közbenjön vmi, akkor modosítani lehetetlen, szóval a mobil ilyen szempontból nagyon idősporoló és kényelmes dolog
  • Punker
    #34
    azóta már bank van a bolt helyén Egerben a főutcán......
  • Botond #33
    az a társasjáték simán megér egy 10est ^^ legalább nekem megvehetted volna
  • Botond #32
    fateromnak Pápán lett melója 1977ben,és anyám meg Miskolcon lakott és fater oda udvarolt,na most a dobok egy sms-t,hogy mizu cicus,az gyakorlatban úgy nézett ki akkoriban,hogy muteromék szüleinek volt telefonja(ez akkoriban igazi csoda volt),ezért faternak csak annyit kellett csinálni,hogy elment Pápán a postára bemondta a néninek,hogy na ezzel meg ezzel a számmal szeretne beszélni,és 1-2-3 órá múlva kiszóltak,hogy na kapcsolták húzzon be a 3as fülkébe(vagy az 1esbe vagy a 2esbe,több fülke nem is volt),és akár 2 percig csacsoghattak ^^ és midez csak egy félnapos tortúra árán ^^ ezekre már én se emlékszem,mert én ezután 2 évvel születtem,de pl nem volt nekünk se telefon kb 8-10 éves koromig :-D most meg fellépek msn-re azt csacsogok szüleimmel akik Brüsszelben élnek,én meg Eger mellett...
  • Punker
    #31
    nincs :(((
    haveré volt, 3-4 éve láttam egyszer de kb 10 rugó lett volna amit akkor soknak tartottam, azóta meg sehol nem találom :(((
  • Botond #30
    nem mondod,hogy neked megvan?ezer éve keresem nekem anno nem vették meg szüleim :-(
  • Punker
    #29
    ló+vitorla+stb. :))
  • fm
    #28
    gőzgép :)