Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#94037
Nem állítom, hogy szükségszerű, hanem hogy Afganisztán esetén ez tűnt a valószínű kimenetnek.(vagyis hogy legalább hónapokig ellenállnak a kormánycsapatok).
A gond az, hogy szerintem szinte minden, amit a gyors tálib siker okaként neveznek meg (utálták a megszállókat, nincs valódi nemzeti öntudat, törzsi-etnikai fragmentáltság a kormányoldalon, megbízhatatlan katonák a kormányoldalon, az iszlám vallás fontossága a társadalomban stb), ugyanígy megvolt 89-ben is, a gyors összeomlás azonban akkor elmaradt. Ergo valami más, kevésbé feltárt tényező lehet az ok.
Az 56/89/90 - es példáid szerintem azért kevésbé relevánsak, mert azoknál nem volt évek/évtizedek óta polgárháború az ország más részeivel, sőt, a rendszerváltások során (magyar, csehszlovák, lengyel, német) senki nem is adott parancsot a hadseregnek, hogy megakadályozza a változást.
56 - ban nem Szovjet kivonulás miatt bukott a kormány, hanem elsősorban a budapesti felkelés miatt, s hasonló volt szerintem a román helyzet is. Afganisztánban viszont Kabulban nem volt felkelés a kormány ellen, a Tálib erők kívülről vonultak oda.
Emiatt engem pl Vietnamra emlékeztet, ott is volt egy népszerűtlen korrupt kormány aki az ország kb felét uralta, sok helyen ezen belül is gerilla felkelők, s ott sem volt felkelés a fővárosban, hanem a másik oldal kívülről vonult be oda.
A gond az, hogy szerintem szinte minden, amit a gyors tálib siker okaként neveznek meg (utálták a megszállókat, nincs valódi nemzeti öntudat, törzsi-etnikai fragmentáltság a kormányoldalon, megbízhatatlan katonák a kormányoldalon, az iszlám vallás fontossága a társadalomban stb), ugyanígy megvolt 89-ben is, a gyors összeomlás azonban akkor elmaradt. Ergo valami más, kevésbé feltárt tényező lehet az ok.
Az 56/89/90 - es példáid szerintem azért kevésbé relevánsak, mert azoknál nem volt évek/évtizedek óta polgárháború az ország más részeivel, sőt, a rendszerváltások során (magyar, csehszlovák, lengyel, német) senki nem is adott parancsot a hadseregnek, hogy megakadályozza a változást.
56 - ban nem Szovjet kivonulás miatt bukott a kormány, hanem elsősorban a budapesti felkelés miatt, s hasonló volt szerintem a román helyzet is. Afganisztánban viszont Kabulban nem volt felkelés a kormány ellen, a Tálib erők kívülről vonultak oda.
Emiatt engem pl Vietnamra emlékeztet, ott is volt egy népszerűtlen korrupt kormány aki az ország kb felét uralta, sok helyen ezen belül is gerilla felkelők, s ott sem volt felkelés a fővárosban, hanem a másik oldal kívülről vonult be oda.
#94036
Tehát van példa arra, hogy kitartanak az erők, ügyes, kár, hogy a kérdés az volt, hogy ez kötelező, ahogy állítottad, vagy sem. Mennyi ideig állt ellen 56-ban a jól felszerelt magyar honvédség? Vagy 90 környékén meddig tartottak ki a keleti blokk katonaságai? románia volt ez egyetlen ahol volt egyáltalán kísérlet az ellenállásra. És nem ezek az egyelten példák, csak épp nagyon kézenfekvő, mert leginkább úgy fest, a helyi lakosság ezek mintájára (meglepően) preferálja a talibokat. És persze ha visszamegy a szovjet, akarom mondani usa, ahogy '56-ban jött, akkor ismét nagyon hamar nem lesznek talibok, csak most erre nem sok esély akad, kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán bárkinek.
#94035
Ezzel megint csak az a gondom, hogy Stumpf András ezt azután mondja, hogy a Tálibok bevették Kabult.
Ilyen esetekben az emberi emlékezet nem olyan tökéletes, mint hisszük: ha valamiről nem volt egy nagyon határozott (lehetőleg leírt) álláspontunk, hajlamosak vagyunk a megtörtént eseményeket nyilvánvalónak látni. Pedig ha pár héttel vagy nappal korábban meg kellett volna jósolnunk az adott esemény kimenetét, valószínűleg mást mondtunk volna.
(bővebben)
Tulajdonképpen bárki, aki most menekül vagy kapodva alkalmazkodik nem látta előre, hogy mi fog történni: a kivonulás jó előre ki volt hírdetve, hónapokkal (sőt, akár csak 10 nappal is) ezelőtt probléma nélkül megtehették volna.
Utoljára szerkesztette: F1End, 2021.08.21. 15:50:12
Ilyen esetekben az emberi emlékezet nem olyan tökéletes, mint hisszük: ha valamiről nem volt egy nagyon határozott (lehetőleg leírt) álláspontunk, hajlamosak vagyunk a megtörtént eseményeket nyilvánvalónak látni. Pedig ha pár héttel vagy nappal korábban meg kellett volna jósolnunk az adott esemény kimenetét, valószínűleg mást mondtunk volna.
(bővebben)
Tulajdonképpen bárki, aki most menekül vagy kapodva alkalmazkodik nem látta előre, hogy mi fog történni: a kivonulás jó előre ki volt hírdetve, hónapokkal (sőt, akár csak 10 nappal is) ezelőtt probléma nélkül megtehették volna.
Utoljára szerkesztette: F1End, 2021.08.21. 15:50:12
#94034
A szovjet csapatok 89 -ben vonultak ki, de még három évig tartott a polgárháború, mire a Mudzsahedek győzetek. Az amerikai kivonulás Dél-Vietnámból 1973 elején történt, a déliek viszot még két évig tartották magukat.
Emlékeim szerint a legtöbb esetben, ha egy jól felfegyerzett és elvileg kiképzett fegyveres csapatot hagynak hátra a bábállamban a kivonuló erők, az nem omlik össe azonnal, hanem legalább egy-két évig még harcol az életben maradásért, legalább az ország azon részén, ami a támogatói bázisát adja.
Emlékeim szerint a legtöbb esetben, ha egy jól felfegyerzett és elvileg kiképzett fegyveres csapatot hagynak hátra a bábállamban a kivonuló erők, az nem omlik össe azonnal, hanem legalább egy-két évig még harcol az életben maradásért, legalább az ország azon részén, ami a támogatói bázisát adja.
#94033
Azert a tobbseguk meg mindig csak artatlan aldozat, akik egyaltalan nem erdemlik ezt meg...
De ez nem valtoztatja meg a helyzetet, hogy ha onmaguk 20 ev alatt 0 vedelmet tudtak felmutatni, akkor ez az egesz eselytelen, barmit is teszunk. Ha legalabb egy erosebb ellenallast felmutatnak, ami majdnem eleg, akkor lehetne vitatkozni hogy kicsit lassabb/szzervezettebb kivonulassal segithettuk volna oket. De igy, tok mind1...
Igy egyetlen masik lehetoseg lett volna, orokre ottmaradni es fenntartani a rendet nekik... De az sem tetszett a vilagnak, folyamatosan kapta Amerika a kritikat ezert. Ha maradnak akkor az a baj, ha kivonulnak akkor az a baj.
En szvsz nem latom feltetlenul olyan veszesnek a szitut. Egyelore a hirek nem szolnak semmifele verengzesrol, csak a menekulok ilyedtsegerol. Es a terroristak is altalaban addig nagyfiuk amig kisebbsegbol kuzdenek. Tipikusan amikor az ilyenek megszerzik a teljes iranyitast, es mar nem csak terrorizalas a feladatuk, hanem az orszag menedzselese is, akkor vissza szoktak venni az extremitasbol. Na nem lesznek hirtelen jo fiuk, de a napi teendoik hirtelen NAGYON megvaltoznak:)
De ez nem valtoztatja meg a helyzetet, hogy ha onmaguk 20 ev alatt 0 vedelmet tudtak felmutatni, akkor ez az egesz eselytelen, barmit is teszunk. Ha legalabb egy erosebb ellenallast felmutatnak, ami majdnem eleg, akkor lehetne vitatkozni hogy kicsit lassabb/szzervezettebb kivonulassal segithettuk volna oket. De igy, tok mind1...
Igy egyetlen masik lehetoseg lett volna, orokre ottmaradni es fenntartani a rendet nekik... De az sem tetszett a vilagnak, folyamatosan kapta Amerika a kritikat ezert. Ha maradnak akkor az a baj, ha kivonulnak akkor az a baj.
En szvsz nem latom feltetlenul olyan veszesnek a szitut. Egyelore a hirek nem szolnak semmifele verengzesrol, csak a menekulok ilyedtsegerol. Es a terroristak is altalaban addig nagyfiuk amig kisebbsegbol kuzdenek. Tipikusan amikor az ilyenek megszerzik a teljes iranyitast, es mar nem csak terrorizalas a feladatuk, hanem az orszag menedzselese is, akkor vissza szoktak venni az extremitasbol. Na nem lesznek hirtelen jo fiuk, de a napi teendoik hirtelen NAGYON megvaltoznak:)
#94032
mondjuk onnan tippelem, hogy a tálibok eddig is ott voltak minden faluban csak nem válalták fel magukat , most hogy elment mindenki meg szabadon csinálhatják a dolgukat.
DE eddig is befenyitették a lakosokat , igy mikor elmentek a védelmezők, egyből behodoltak nekik és átadták a vezetést , igy nem keleltt sehova sem menni ,mert egyik naprol a másikra megtörtént a hatalom átadás.
A helyiek meg eddig se biztak a külföldi megszállókba és a táliboktol meg be foltak fenyitve, mit vártak volna egy ilyen néptől.
A történelmi példa meg ott volt sziria is hogy 30 ezres csapatot nehézfegyverekkel elzavart 1500 ember .
És igen az ilyenek nem érdemlik meg, hogy segitsenek rajtuk ha saját magukat sem képesek megvédeni vagy nem fogadja el a segitséget.
Biztos jobb nekik a porba és mocsokba élni a törzsi rituálékat mint megteremteni a fejlödés lehetőségeit.
DE eddig is befenyitették a lakosokat , igy mikor elmentek a védelmezők, egyből behodoltak nekik és átadták a vezetést , igy nem keleltt sehova sem menni ,mert egyik naprol a másikra megtörtént a hatalom átadás.
A helyiek meg eddig se biztak a külföldi megszállókba és a táliboktol meg be foltak fenyitve, mit vártak volna egy ilyen néptől.
A történelmi példa meg ott volt sziria is hogy 30 ezres csapatot nehézfegyverekkel elzavart 1500 ember .
És igen az ilyenek nem érdemlik meg, hogy segitsenek rajtuk ha saját magukat sem képesek megvédeni vagy nem fogadja el a segitséget.
Biztos jobb nekik a porba és mocsokba élni a törzsi rituálékat mint megteremteni a fejlödés lehetőségeit.
#94031
Ez is jó
Különbség a tálib képzett és az USA által kiképzett csapatok között <#vigyor5>
Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.08.19. 15:58:26
Különbség a tálib képzett és az USA által kiképzett csapatok között <#vigyor5>
Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.08.19. 15:58:26
#94030
Nem számítottak rá, kb mint a anno Szovjet-Magyar meccsen
"A jól fésült meg azt mondta – a kapitány –, idézem: az volt a baj, az első két gól hamar jött.
Ühüm. Mihez képest, szakember úr? Ugyanis! Amikor a bíró beveszi a szájába, az nem azér’ van, mer’ jó a sípnak.
Hanem onnantól az már a mérkőzés, tudod? Hamar jött! És képzeld el, ő a kapitány.
Hofi"
Rengetegen megszedték magukat e 20év alatt, csináltak frankó kimutatásokat, hogy minden rendben a célok elérve, magyarán lepapírozták a dolgokat majd ezután a US és a többiek utalták a pénzt.
Aztán most a papírvár egy pillanat alatt összeomlott.
Csak tippelem, de drogokkal is bizniszezhettek egy kicsit.
Ami engem a legjobban bosszant az egészben, hogy itt az EU körül keverik a sz@rt.
EU-nak Afrika, Kelet irányba volt jó kapcsolata és innen sok nyersanyagot betudtunk szerezni.
Most olyan, mintha az Amcsik direkt ezt a kapcsolatokat szeretnék elvágni, megnehezíteni.
Nem tudom mi a távoli cél, szétzilálni EU-t, legyengíteni, hogy amcsi segítségre legyünk utalva, és ha megint lesz egy világháború ahol már Kína is beszáll az megint EU-ban legyen ne náluk ?
"A jól fésült meg azt mondta – a kapitány –, idézem: az volt a baj, az első két gól hamar jött.
Ühüm. Mihez képest, szakember úr? Ugyanis! Amikor a bíró beveszi a szájába, az nem azér’ van, mer’ jó a sípnak.
Hanem onnantól az már a mérkőzés, tudod? Hamar jött! És képzeld el, ő a kapitány.
Hofi"
Aztán most a papírvár egy pillanat alatt összeomlott.
Csak tippelem, de drogokkal is bizniszezhettek egy kicsit.
Ami engem a legjobban bosszant az egészben, hogy itt az EU körül keverik a sz@rt.
EU-nak Afrika, Kelet irányba volt jó kapcsolata és innen sok nyersanyagot betudtunk szerezni.
Most olyan, mintha az Amcsik direkt ezt a kapcsolatokat szeretnék elvágni, megnehezíteni.
Nem tudom mi a távoli cél, szétzilálni EU-t, legyengíteni, hogy amcsi segítségre legyünk utalva, és ha megint lesz egy világháború ahol már Kína is beszáll az megint EU-ban legyen ne náluk ?
#94029
Stumpf András
Amikor tegnap olvastam mindenféle cikkekben, hogy két hét leforgása alatt már a fél ország a tálibok kezén van és hetek-hónapok múlva Kabult is elérhetik, csóváltam a fejem. Ugyan mihez kellene ennyi idő? - gondoltam. Csak az gondol ilyeneket, aki nem járt Afganisztánban.
...
Csak úgy ne tegyenek, ha kérhetem, mintha bárkit, aki valaha két hétnél tovább foglalkozott Afganisztánnal, meglepnének a nyugati csapatkivonások azonnali következményei.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.08.19. 15:02:38
Amikor tegnap olvastam mindenféle cikkekben, hogy két hét leforgása alatt már a fél ország a tálibok kezén van és hetek-hónapok múlva Kabult is elérhetik, csóváltam a fejem. Ugyan mihez kellene ennyi idő? - gondoltam. Csak az gondol ilyeneket, aki nem járt Afganisztánban.
...
Csak úgy ne tegyenek, ha kérhetem, mintha bárkit, aki valaha két hétnél tovább foglalkozott Afganisztánnal, meglepnének a nyugati csapatkivonások azonnali következményei.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.08.19. 15:02:38
#94028
Minden más? Azért nem első eset, hogy egy kivülről életbentartott rendszer a külső támogatás - akárcsak igeiglenes - hiányában napok/órák alatt szétesik.
#94027
"Az meg azért elég hihetetlen, hogy az amcsik azt hitték, hogy nagyobb ellenálásba ütköznek és több idöbe telik a táliboknak visszatérni."
Gyakorlatilag mindenki ezt hitte. Ha te máshogy vártad, pontosan milyen faktorok alapján jósoltad meg, hogy itt pár nap alatt összeomlik a rendszer, szemben minden más történelmi tapasztalattal?
Gyakorlatilag mindenki ezt hitte. Ha te máshogy vártad, pontosan milyen faktorok alapján jósoltad meg, hogy itt pár nap alatt összeomlik a rendszer, szemben minden más történelmi tapasztalattal?
#94026
Aszem az egyik elemzésben egy olyan ötlet is felmerült, hogy érdemben csak üres silókat éptenek, hogy egy esetleges támadás esetén több célpont legyen, ezzel védve az egyébként nem nagy mennyiségű tényleges eszközt.
#94025
Persze megértem őket és jó indok, hogy az amcsiknak feszt eljár a keze és hát jobb ha van "száraz puskapor".
Kína zsugával megvesz mindent is, most hogy az US elmegy Afganisztánból, akár olaj, földgázról is bizniszelhet Iránnal. Bizonyos bányászati jogokat Afganisztánban már így is megvett jó pár évre, állítólag.
más - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
#94024
Nem az o dolguk ujjaepiteni az orszagot, ehhez kepest epitettek sokmindent.
Az afganok kaptak 20 ev "beket" (legalabb a surubben lakott videkeken) hogy sajat maguk ujjaszervezodjenek. Ha 20 ev alatt annyit nem sikerult osszehozniuk hogy legalabb lelassitani tudjak a talibokat (akik annyira sokan azert nincsennek, 100ezer a 38 millios orszagban), akkor nekunk ott az egvilagon semmi keresnivalojuk sincsen. Orokke pedig csak nem maradhat ott a NATO es az amerikai sereg hogy ingyen rendorseget es hadsereget biztositsanak nekik...
A cel egyertelmu volt, idot adni az Afganoknak hogy ujraszervezzek az orszagukat. Ha ok a kisujjukat sem mozditjak meg a sajat maguk erdekeben, akkor mehet oda akarennyi nyugati katona, akarmennyi USD, akarmilyen joszandeku segitseg, nem fog mukodni...
Az afganok kaptak 20 ev "beket" (legalabb a surubben lakott videkeken) hogy sajat maguk ujjaszervezodjenek. Ha 20 ev alatt annyit nem sikerult osszehozniuk hogy legalabb lelassitani tudjak a talibokat (akik annyira sokan azert nincsennek, 100ezer a 38 millios orszagban), akkor nekunk ott az egvilagon semmi keresnivalojuk sincsen. Orokke pedig csak nem maradhat ott a NATO es az amerikai sereg hogy ingyen rendorseget es hadsereget biztositsanak nekik...
A cel egyertelmu volt, idot adni az Afganoknak hogy ujraszervezzek az orszagukat. Ha ok a kisujjukat sem mozditjak meg a sajat maguk erdekeben, akkor mehet oda akarennyi nyugati katona, akarmennyi USD, akarmilyen joszandeku segitseg, nem fog mukodni...
#94023
Több mint 100 új silót építettek az interkontinentális ballisztikus rakétákhoz az északnyugati Jumen város közelében a sivatagban.
Gansu tartományában több száz négyzetkilométeren folyik az ezzel kapcsolatos munka.
A 119 azonos építkezés felvételei nukleáris robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakéták indítóállomásaira jellemzőek.
Ebből a pozícióból már elkerülhető az amcsi GMD ABM rendszer elfogói a keleti partra való indítás esetén, a nyugati parti városokra mért csapás esetén pedig a GMD túlterhelésére kell hagyatkozniuk a kínaiaknak.
Témába vágó videó:
//www.youtube.com/embed/JPSw6oNsLcI?t=1757
Gansu tartományában több száz négyzetkilométeren folyik az ezzel kapcsolatos munka.
A 119 azonos építkezés felvételei nukleáris robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakéták indítóállomásaira jellemzőek.
Ebből a pozícióból már elkerülhető az amcsi GMD ABM rendszer elfogói a keleti partra való indítás esetén, a nyugati parti városokra mért csapás esetén pedig a GMD túlterhelésére kell hagyatkozniuk a kínaiaknak.
Témába vágó videó:
#94022
Nem teljesen értem, hogy mi volt a céljuk amugy az amcsiknak és a NATO-nak afganisztánban. mert se a tálibokat nem semlegesitették, sem az országot nem épitették ujra.
20 év alatt ha csak lépésrol lépésre haladva elkezdenek utakat és épületeket felhuzni akkor is lenne valami látszatja és a katonáknak az lett volna a dolguk, hogy a épitkezésen dolgozokat megvédjék .
De ehelyett semmi infrastrukturális változás nem történt az országban se társadalmi változás .
A lakosok meg még arra is képtelenek, hogy megvédjék magukat hiába van fejlettebb fegyver náluk.
Egy ilyen néppel már rég azt keleltt volna csinálni , hogy otthagyni öket aztán oldjátok meg magatok ahogy tudjátok, de ne várjatok több segitséget senkitől, ha ök maguk nem tesznek érte egy kicsit sem. ha csak egy kicsit is eröszakosabbak az afgánok akkor a kisebbségben lévő táliboknak esélye sem lett volna, de most egy kisebbség fog a többségen uralkodni.
Ez is bebizonyosodott most.
Az meg azért elég hihetetlen, hogy az amcsik azt hitték, hogy nagyobb ellenálásba ütköznek és több idöbe telik a táliboknak visszatérni.
Ott nem az volt, hogy egy külsö országbol kellett nekik átmenni az egész területen.
Egy másik megközelitéssel meg ez az egész az is lehet, hogy valakinek ujra az volt a célja, hogy felgyorsitsa és ujra meginditsa a menekülteket araboktol europába , mert mostanra kezdett normalizálódni a helyzet és talán felülkerekedtek a józan ész , hogy talán nem kéne mindenkit befogadni, és erre léptek, hogy most meg ujra észnélkül hozzunk mindenkit europába aki el akarja hagyni afganisztánt.
nagyon nem lesz jó vége ennek az egész történetnek.
Hanem minden városban vagy faluban ott voltak eddig is a tálibok, most csak már nyiltan is felválalhatják .
20 év alatt ha csak lépésrol lépésre haladva elkezdenek utakat és épületeket felhuzni akkor is lenne valami látszatja és a katonáknak az lett volna a dolguk, hogy a épitkezésen dolgozokat megvédjék .
De ehelyett semmi infrastrukturális változás nem történt az országban se társadalmi változás .
A lakosok meg még arra is képtelenek, hogy megvédjék magukat hiába van fejlettebb fegyver náluk.
Egy ilyen néppel már rég azt keleltt volna csinálni , hogy otthagyni öket aztán oldjátok meg magatok ahogy tudjátok, de ne várjatok több segitséget senkitől, ha ök maguk nem tesznek érte egy kicsit sem. ha csak egy kicsit is eröszakosabbak az afgánok akkor a kisebbségben lévő táliboknak esélye sem lett volna, de most egy kisebbség fog a többségen uralkodni.
Ez is bebizonyosodott most.
Az meg azért elég hihetetlen, hogy az amcsik azt hitték, hogy nagyobb ellenálásba ütköznek és több idöbe telik a táliboknak visszatérni.
Ott nem az volt, hogy egy külsö országbol kellett nekik átmenni az egész területen.
Egy másik megközelitéssel meg ez az egész az is lehet, hogy valakinek ujra az volt a célja, hogy felgyorsitsa és ujra meginditsa a menekülteket araboktol europába , mert mostanra kezdett normalizálódni a helyzet és talán felülkerekedtek a józan ész , hogy talán nem kéne mindenkit befogadni, és erre léptek, hogy most meg ujra észnélkül hozzunk mindenkit europába aki el akarja hagyni afganisztánt.
nagyon nem lesz jó vége ennek az egész történetnek.
Hanem minden városban vagy faluban ott voltak eddig is a tálibok, most csak már nyiltan is felválalhatják .
#94021
Kabul annyira Saigon, hogy el sem hiszed!
https://reaktor.hu/2021/08/16/kabul_ugy_saigon_hogy_el_sem_hiszed
https://reaktor.hu/2021/08/16/kabul_ugy_saigon_hogy_el_sem_hiszed
#94018
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#94017
#94016
Elég nokedli ez a program. Ilyen fos felhozatallal kár megrendezni.
„Ne vitatkozz idiótákkal, mert lehúznak a saját szintjükre, aztán legyõznek a rutinjukkal.” Woody Allen
#94015
2021. augusztus 28-29-én rendezik meg Kecskeméten a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatót.
https://repulonap2021.hu/
#94013
Valoszinuleg megfizetik, es mar meg is fizettek es mertek, mert egy hadiipari fejleszteseknel ez oriasi segitseg.
Mas kerdes hogy az eredmenyek mennyire publikusak...
Mas kerdes hogy az eredmenyek mennyire publikusak...
#94011
Azt nagyjából értem, h hogy működik a számítógépes szimuláció. Ha megnézed néhány másik videóját, akkor látod, h nem csak 2D.
A kérdés inkább arra irányult, h vajon mennyire közelíti meg a valóságot a videó. Nyilván kb 20 év múlva fogjuk megtudni, amikor feloldották a lövészetek titkosítását.
A kérdés inkább arra irányult, h vajon mennyire közelíti meg a valóságot a videó. Nyilván kb 20 év múlva fogjuk megtudni, amikor feloldották a lövészetek titkosítását.
#94010
Nem kell spekulalni, a pontossaga tenyszeruen merheto, es szamszerusitheto. Hany szazalekban egyezik a szimulacio eredmenye az elesloveszet eredmenyevel?
#94009
"Vajon mennyire lehetnek ezek a szimulációk pontosak?" - A végeselem-modellezés jelenleg gyakorlatilag a legfejlettebb mechanikai modellalkotási lehetőség, tkp. azt műveli, hogy kihasználva a számítógépek számítási kapacitását a geometriát behálózza és pontról pontra végigszámolja a paramétereket elég irgalmatlan mátrix-műveletekkel. A számítás mögött álló anyagmodellek viszont nem újak, egyszerűen sokkal részletesebben alkalmazottak.
Az, hogy mennyire pontos, többek között függ attól, hogy mennyire pontosak a bemenő adataid (pl. anyagparaméterek, mennyire homogén az az anyag, amit annak feltételeztél, a valóság szempontjából korrektül modellezted-e a peremfeltételeket, pl. a geometriai kényszereket, vagy mondjuk a hálód sűrűsége megfelelő-e egy-egy adott helyen) és milyen módszert választottál. Teszem azt, a videón 2D-ben lett elkészítve a modell, nyilvánvalóan azért, hogy drasztikusan lecsökkentsék a számításhoz szükséges időt, de lehet vitatkozni ezzel a döntéssel, ha 3D-ben fontos körülmények is adottak.
Tl;dr bár nem érdemes "at face-value" venni az eredményeket, ha a modellalkotás korrekt, akkor az éleslövészetet kivéve alighanem módszer kérdésében nincsen jobb közelítése a folyamatnak.
Az, hogy mennyire pontos, többek között függ attól, hogy mennyire pontosak a bemenő adataid (pl. anyagparaméterek, mennyire homogén az az anyag, amit annak feltételeztél, a valóság szempontjából korrektül modellezted-e a peremfeltételeket, pl. a geometriai kényszereket, vagy mondjuk a hálód sűrűsége megfelelő-e egy-egy adott helyen) és milyen módszert választottál. Teszem azt, a videón 2D-ben lett elkészítve a modell, nyilvánvalóan azért, hogy drasztikusan lecsökkentsék a számításhoz szükséges időt, de lehet vitatkozni ezzel a döntéssel, ha 3D-ben fontos körülmények is adottak.
Tl;dr bár nem érdemes "at face-value" venni az eredményeket, ha a modellalkotás korrekt, akkor az éleslövészetet kivéve alighanem módszer kérdésében nincsen jobb közelítése a folyamatnak.
#94008
Érdekes csatornába futottam bele:
//www.youtube.com/embed/bsU5JlzaOCU
Vajon mennyire lehetnek ezek a szimulációk pontosak?
Utoljára szerkesztette: Ninju, 2021.08.04. 22:49:47
Vajon mennyire lehetnek ezek a szimulációk pontosak?
Utoljára szerkesztette: Ninju, 2021.08.04. 22:49:47
#94006
Állítólag a lengyelek tárgyalnak az USA-val, 250db Abrams M1 vásárlásáról.
https://wiadomosci.gazeta.pl/wiadomosci/7,114883,27291593,bez-planu-bez-trybu-ale-z-usa-szykuje-sie-kolejny-zakup-na.html
//www.youtube.com/embed/oyhMnvjPWMg
//www.youtube.com/embed/RJEgPVCCHd4
https://wiadomosci.gazeta.pl/wiadomosci/7,114883,27291593,bez-planu-bez-trybu-ale-z-usa-szykuje-sie-kolejny-zakup-na.html
#94004
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#94002
A SAS leszállt, majd kért egy teát és egy mentőt <#hehe>
Kaliforniában gyakorlatoztak amikor az ernyője nem nyílt ki rendesen és egy családi ház tetején landolt, majd a tetőt átszakítva a konyha padlóra zuhant.
https://www.thesun.co.uk/news/15560410/soldier-smashes-through-roof-kitchen-parachute-fails/
Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.07.13. 19:45:29
Kaliforniában gyakorlatoztak amikor az ernyője nem nyílt ki rendesen és egy családi ház tetején landolt, majd a tetőt átszakítva a konyha padlóra zuhant.
https://www.thesun.co.uk/news/15560410/soldier-smashes-through-roof-kitchen-parachute-fails/
Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.07.13. 19:45:29
#94001
Fél Off
"Felhőkamra"
A "Cloudylabs" felhőkamra bemutatása néhány alacsony aktivitású radioaktív forrással. 8 zárt hurkú folyadékhűtővel ellátott termoelektromos modullal működik, így 1 percen belül képes megjeleníteni az első részecskéket.
A gép belsejébe, az interakciós felület alá egy mágnest helyeznek, így az egész videó alatt mágneses mező van jelen, és eltereli az enyhén töltött részecskéket (elektronokat).
//www.youtube.com/embed/ZiscokCGOhs
"Felhőkamra"
A "Cloudylabs" felhőkamra bemutatása néhány alacsony aktivitású radioaktív forrással. 8 zárt hurkú folyadékhűtővel ellátott termoelektromos modullal működik, így 1 percen belül képes megjeleníteni az első részecskéket.
A gép belsejébe, az interakciós felület alá egy mágnest helyeznek, így az egész videó alatt mágneses mező van jelen, és eltereli az enyhén töltött részecskéket (elektronokat).
#94000
Szép napot kívánok. Nagyon érdekelne, hogy többet tudjak meg az EMP polgári tulajdonra gyakorolt hatásairól.
#93999
Olvasgatok mostanában egy 2010-es 168 oldalas Oak Ridge National Laboratory tanulmányt a nukleáris fegyverek EMP hatásáról.
(szakszerűen: E1 HEMP)
Amennyiben ez a téma mélyebben érdekelné a tisztelt olvtársakat, akkor akár írhatnék is belőle egy sorozatot:
1, amerikai Starfish Prime teszt, és hatása Honolulura
2, szovjet K3 (Joe 157) teszt, és hatása Kazahsztánban
3, E1 HEMP jellemzői, és fizikai magyarázata
4, mosolygós térképek
5, EMP hatásának tesztelése manapság, és hatása civil eszközökre
6, EMP mítoszok
Like-okkal jelezhetitek amennyiben érdekelne titeket a sorozat.
Másik sorozat lehetőségként, egy inkább hozzám közelebb álló geek téma lehetne...
A szovjet/orosz honi légvédelmet közismert komplexumok alkották/alkotják:
1, Sz-25 Berkut (SA-1 Guild)
2, Sz-75 Dvina/Gyeszna/Volhov (SA-2 Guideline)
3, Sz-125 Nyeva/Pecsora (SA-3 Goa)
4, Sz-200 Angara/Vega/Dubna (SA-5 Gammon)
5, Sz-300 (SA-10/20 Grumble/Gargoyle)
6, Sz-350 Vityáz
7, Sz-400 Triumf (SA-21 Growler)
8, Sz-500 Prométheusz
Az Sz sorszámozás közben azonban kimaradtak számok.
Mi történt vajon az...
Sz-50
Sz-100
Sz-175
Sz-225
Sz-250
...komplexumokkal?
A sorozat a sikertelen szovjet honi lérak komplexumokkal foglalkozna, amiket kifejlesztésük után mégsem rendszeresítettek,
Ezeknek a hivatalosan nem is létező komplexumoknak persze több eleme is visszaköszönt a későbbi sikeresekben.
Like-okkal jelezhetitek amennyiben érdekelne titeket a sorozat.
(szakszerűen: E1 HEMP)
Amennyiben ez a téma mélyebben érdekelné a tisztelt olvtársakat, akkor akár írhatnék is belőle egy sorozatot:
1, amerikai Starfish Prime teszt, és hatása Honolulura
2, szovjet K3 (Joe 157) teszt, és hatása Kazahsztánban
3, E1 HEMP jellemzői, és fizikai magyarázata
4, mosolygós térképek
5, EMP hatásának tesztelése manapság, és hatása civil eszközökre
6, EMP mítoszok
Like-okkal jelezhetitek amennyiben érdekelne titeket a sorozat.
Másik sorozat lehetőségként, egy inkább hozzám közelebb álló geek téma lehetne...
A szovjet/orosz honi légvédelmet közismert komplexumok alkották/alkotják:
1, Sz-25 Berkut (SA-1 Guild)
2, Sz-75 Dvina/Gyeszna/Volhov (SA-2 Guideline)
3, Sz-125 Nyeva/Pecsora (SA-3 Goa)
4, Sz-200 Angara/Vega/Dubna (SA-5 Gammon)
5, Sz-300 (SA-10/20 Grumble/Gargoyle)
6, Sz-350 Vityáz
7, Sz-400 Triumf (SA-21 Growler)
8, Sz-500 Prométheusz
Az Sz sorszámozás közben azonban kimaradtak számok.
Mi történt vajon az...
Sz-50
Sz-100
Sz-175
Sz-225
Sz-250
...komplexumokkal?
A sorozat a sikertelen szovjet honi lérak komplexumokkal foglalkozna, amiket kifejlesztésük után mégsem rendszeresítettek,
Ezeknek a hivatalosan nem is létező komplexumoknak persze több eleme is visszaköszönt a későbbi sikeresekben.
Like-okkal jelezhetitek amennyiben érdekelne titeket a sorozat.
#93998
/cloudfront-us-east-2.images.arcpublishing.com/reuters/TUQI44OLBRIW7GQZRSS4SKYD2Y.jpg)
Aftermath of the C-130 when it crashed in Sulu, Philippines.
https://www.aljazeera.com/news/2021/7/4/philippine-military-plane-with-more-than-80-onboard-crashes
https://www.reuters.com/world/asia-pacific/philippine-military-plane-carrying-85-people-crashes-afp-2021-07-04/
#93997
Pontosan, az intenzív harctevékenység közepette sokkal gyorsabban kifogytak az osztályok, mint hogy pótolni lehetett volna a készleteket.
#93996
azért érdekelne, hogy milyen belső terelbe akarják ezt beküldeni? Általában az épületekben azért még igy se tudna megfordulni vagy biztosan lenne ott egy lépcső amin ez nem menne le. A sulyát nem irják, de lehet pár lépcso nem is birná el.
Ahova meg be tudna menni egy hangár vagy csarnok, oda meg bármivel be tudnak menni akár egy MBT-is vagy egy kis dronal feltérképezik és beküldenek egy bombát.
Tuszmenekitésre, meg a pontos célzás miatt nem alkalmas, hogy a tuszok ne sérüljenek.
Ahova meg be tudna menni egy hangár vagy csarnok, oda meg bármivel be tudnak menni akár egy MBT-is vagy egy kis dronal feltérképezik és beküldenek egy bombát.
Tuszmenekitésre, meg a pontos célzás miatt nem alkalmas, hogy a tuszok ne sérüljenek.
#93995
Tatai CQB páncélautó
Szerintem életképtelen a jelenlegi konstrukciója, de meglátjuk.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2021.07.05. 12:12:49
Szerintem életképtelen a jelenlegi konstrukciója, de meglátjuk.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2021.07.05. 12:12:49
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#93994
Mi volt a tapasztalat az Arab - izraeli háborúk után? Kifogytak az osztályok? Mi értelme nem az osztálynál tárolni a rakétákat? Ne egy helyen legyenek?
#93993
Elvileg minden honi légvédelmi rakétaosztály három javadalmazásnyi rakétával rendelkezett.
A Szovjet elképzelés szerint ebből egy volt az osztálynál, egy az ezred/dandár technikai osztályánál, és egy a központi fegyverbázison.
Az Arab-Izraeli háborúk tapasztalata alapján az MN úgy döntött (a VSz-ben egyedül), hogy mindhárom javadalmazásnyi mennyiséget az osztályoknál tárolják. Ennek az extra 2 javadalmazásnyi mennyiségnek a szállítását biztosították az átalakított RÁBÁ-k.
Volt hasonló amúgy a Nyevához is.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.07.04. 20:41:46
A Szovjet elképzelés szerint ebből egy volt az osztálynál, egy az ezred/dandár technikai osztályánál, és egy a központi fegyverbázison.
Az Arab-Izraeli háborúk tapasztalata alapján az MN úgy döntött (a VSz-ben egyedül), hogy mindhárom javadalmazásnyi mennyiséget az osztályoknál tárolják. Ennek az extra 2 javadalmazásnyi mennyiségnek a szállítását biztosították az átalakított RÁBÁ-k.
Volt hasonló amúgy a Nyevához is.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2021.07.04. 20:41:46
#93992
Rába U26.230 tehergépkocsi.
1998. Mezőfalva MH Duna 11/3 Vegyes Légvédelmi Zászlóalj
1980-as gyártású, 6x6 hajtásképletű vas. Alapvetően rakéta szállítására volt gyártva. A forgalmiban csőszállító pótkocsi volt a megnevezése. Fésűnek hívott állvány volt rajta, amibe 6 db rakétát lehetett elhelyezni. A szín valószínűleg a megtévesztés része volt. A hagyományos Rába színekben pompáztak a járgányok. Az első hattyúnyakas alvázat a Rába építette és a Labor MIM felépítményezte Esztergomban. A sorozatról nem tudok közelebbit. Ha jól emlékszem, Budamobil felirat volt rajta.
RÁBA Vehicles / RÁBA Járművek facebook csoportban posztolta Halász Miklós a képeket. A szöveg az ottani hozzászólások összeollózása. Nekem teljesen új volt, pedig teljesen érthető a megléte.
1998. Mezőfalva MH Duna 11/3 Vegyes Légvédelmi Zászlóalj
1980-as gyártású, 6x6 hajtásképletű vas. Alapvetően rakéta szállítására volt gyártva. A forgalmiban csőszállító pótkocsi volt a megnevezése. Fésűnek hívott állvány volt rajta, amibe 6 db rakétát lehetett elhelyezni. A szín valószínűleg a megtévesztés része volt. A hagyományos Rába színekben pompáztak a járgányok. Az első hattyúnyakas alvázat a Rába építette és a Labor MIM felépítményezte Esztergomban. A sorozatról nem tudok közelebbit. Ha jól emlékszem, Budamobil felirat volt rajta.
RÁBA Vehicles / RÁBA Járművek facebook csoportban posztolta Halász Miklós a képeket. A szöveg az ottani hozzászólások összeollózása. Nekem teljesen új volt, pedig teljesen érthető a megléte.
#93991
<#eljen> Jó és még TMM 3 is van benne.
10 perc volt a norma idő egy híd mező telepítésére ez nem tartalmazta a teljes rátolatást a kikarozott telepítési helyre.
A TMM nem alkalmas frontvonalbeli mocorgásra, a fabódén és a milis lemez burkolaton egy megvadult cserebogár is átmegy.
Ilyen helyekre volt lánctalpasra szerelt verzió BLG 60 ami 20méter hidat tudott lerakni aminek nem volt lába.
Anno az infografikákon ha jól emlékszem láttam olyat is amikor ezeket a híd elemeket még "boglyázni" is tudta, egyiket a másikra rakták ha ép kevés volt a 20méter.
10 perc volt a norma idő egy híd mező telepítésére ez nem tartalmazta a teljes rátolatást a kikarozott telepítési helyre.
A TMM nem alkalmas frontvonalbeli mocorgásra, a fabódén és a milis lemez burkolaton egy megvadult cserebogár is átmegy.
Ilyen helyekre volt lánctalpasra szerelt verzió BLG 60 ami 20méter hidat tudott lerakni aminek nem volt lába.
Anno az infografikákon ha jól emlékszem láttam olyat is amikor ezeket a híd elemeket még "boglyázni" is tudta, egyiket a másikra rakták ha ép kevés volt a 20méter.
#93990
<#worship>
#93989
A HTKA fórumban az elmúlt 3 hónapban, 24 forrás felhasználásával, az Angolai légiháborúról szóló sorozat került publikálásra.
A tőlünk időben és térben is távoli hidegháborús helyi konfliktus volt tán az egyetlen, ahol egy keleti technikával és kiképzettséggel rendelkező légierő teljes légifölényt tudott elérni nyugati technikával és kiképzettséggel rendelkező ellenfelével szemben.
Ez lett most egybegyúrva és közzétéve egy magyarul ilyen formában még tán nem megjelent anyagként.
A 90 oldalas PDF formátumú anyag letölthető az alábbi linkről: Angolai légiháború
#93988