Haditechnikai Topic

Szerintem nem fogunki csalódni Kõvári úrban, nem úgy ismerjük mi õt 😄D

Nah ma megvettem aranysast..nincs meg benne a NAGY CAFOLAT...majd jovohaviban kapunk olyat orcankba hogy csak na...

Aha, értem. 😊

Az "utility" nem feltétlenül futárgép, hanem aféle "mindenes" gép. Így használták már az elsõ helikoptereknél is.

Ezer kösssz!
Még egy kérdés: Sok helikopternek UH a jele, amik nem feltétlenül futárgépek (pl: UH-60). Ez mit jelöl? Alaptípus?

Akkor az amerikai légierõ jelzései, csak hozzávetõleg:

(akadnak teljesen félrevezetésül szánt megjelölések, pl. F-117, A-12, U-2, stb.)

A - Attack: Támadógépek megjelölése az 1920-as évektõl. Ide tartoztak kezdetben a zuhanóbombázók (pl.: Douglas A-24), illetve a könnyû bombázók is (pl.: Douglas A-26). Az 1960-as években a számozás egyszerûsítése miatt a számozást "nullázták".
AH - Attack Helicopter: A támadóhelikopterek megnevezése. Elvileg a kifejezetten támadásra kifejlesztett gépekre alkalmazzák.
AC - Attack/Cargo: Tehergépekbõl átalakított (vagy azokból kifejlesztett) támadógépek jelölése, vagyis a "Gunship"-eké, mind az AC-47 vagy AC-130.
B - Bomber: A bombázógépek megjelelölése 1926-tól, az 1962-es vadászgépjelölés-váltáskor a 'B'-számozást is "nullázták", így jött a B-1 és a B-2 jelölés. A bombázóknál gyakran elfordult a "jelöléskiegészítés", különösen a második VH idején, vagy közvetlenül utána (pl. TB-29: Training Bomber (kiképzõbombázó), EB-47J: Repülõ Parancsnoki Állás, JB-47: Kisérleti Tesztgép, KB-47: légi utántöltésre szánt tesztgép, stb.)
C - Cargo: A tehergépek jelölése. Az 1960-as években itt is "nullázták" a számozást.
CH - Cargo Helicopter: Teher/személyszállító helikopter.
E - Electronic (Különleges): A speciális feladatkörû, de elsõsorban elektronikai felderítés/kommunikáció/irányítás (pl.: E-6 AWACS) illetve elektronikai harcra szolgáló gépek helölése. Kombinálva is használják, pl. az A-6 elektronikai hadviselésre szánt változatát EA-6-nak nevezik, a C-135-ösbõl kialakított gép EC-135 jelölést kapta.
F - Fighter: A vadászgép megjelölése 1948-tól. A számozás a 'P' jelöléstõl ment tovább, tehát a P-80 helyett let F-80, a sorozat vége az F-111-es lett, azonban 1962-ben egyszerûsítették a számozást, és "elõrõl" kezdték az F-1-tõl kezdõdõen. Eddig két esetben "keverték" az 'A' jelöléssel, az egyik az F/A-18, a másik az F/A-22. Ez inkább csak játék a szavakkal, hogy ezzel is meggyõzzenek bizonyos embereket/csoportokat, hogy igen, ezek a gépek képesek a földi célok elleni támadásra is.
FB - Fighter/Bomber (vagy FastBomber): Ebbõl csak egyetlen egy akadt, az FB-111, amely az F-111A vadászgépbõl 1965-ben kifejlesztett FB-111 'gyorsbombázó', amely a Convair B-58A 'Hustler' bombázót váltotta.
H - Helicopter: Helikopter. Az egy alaptipusba tartozó gépeket szokták így jelölni (pl. AH-6, OH-6, MH-6 egyaránt a H-6 gépet takarja, csak különféle altipusait). Legtöbbször azonban a tipusjelzésnél kiegészítik a feladatkörét jelzõ betüvel (pl. CH-47 - teherhelikopter).
K - ?: Tankergép. (pl. KC-135, KC-10, KA-6, stb.)
M - Multi-mission(?): A speciális küldetések gépeit jelzi, pl. MH-60 vagy MC-130.
O - Observer: Megfigyelõ, vagyis a harctéri felderítés a feladata. A célterületen az ellenséges egységek mozgásának megfigyelése, a tüzérségi tûzcsapások eredményének figyelése, stb. A feladata, jelenleg két gép van ilyen feladattal, az OH-58 Kiowa, és az OA-10A Thunderbolt II. A jövõben, illetve a jelenben a pilótanélküli gépek egyértelmûen átveszik ezt a feladatot.
Q - ?: Célgép, vagy célgép-vontató (éles, vagy nem éles gyakorlólövészetekhez).
P - Pursuit (késõbb Patrol): Az 1920-as években ezzel a betüvel jelölték a vadászgépeket, egészen 1948-ig. Az 1960-as években "feltámasztották" a 'P' jelölést, a parti vizek mentén járõrözõ repülõgépek számára (pl.: P-3 Orion).
R - Recon: Felderítõgép. Legtöbbször kombinálva látni, pl. RB-66, az 1960-as évekig az elektronikus felderítésre az ER vagy ERB (Bombázóból átalakított gép) jelzõ volt a leggyakoribb.
U - Utility: Kisgépek, futárgépek, stb. jelölése, fõleg civil gépekre kell gondolni, pl. Cessna 330 -> U-3.
S - (Anti-)Submarine: Tengeralatjáró-elhárító repülõgép/helikopter, pl. SH-60 Seahawk, vagy S-3B Viking.
T - Trainer: Kiképzõgép.
TH - Trainer Helicopter: Kiképzõhelikopter.
V - VIP: A fontos emberek szállítására szánt gépek, általában szépen berendezet, egyes esetekben egyenesen luxusszintû belsõ térrel, egy részük civil gépek katonai lajstrommal (pl.: VC-37 -> Gulfstream V.) vagy különlegesen berendezett katonai gépek (pl. VH-60, vagy az amerikai elnök különhelikoptere, a VH-3).
X - eXperimental: Kisérleti. Az 1920-as évektõl az 1950-60-as évekig a prototipusokat X és a gép elvi jelölésével használták (pl. XF-20), majd a 'nullszériát' általában Y + a jelöléssel (pl. YB-49). Utána az vált általánossá, hogy a fejlesztéshez használt prototipusokat jelöléték Y + jelölés néven (pl. YF-17).
A II. VH után az egyedülálló X és szám a kisérleti gépeket jelölte, amelyek valamilyen repüléstudományi kisérlethez készültek (hangsebességnél gyorsabb gép: X-1, Lamináris áramlás ellenörzött gép: X-21, elõrenyilazott szárnyú gép: X-29, stb.). A JSF tenderrel ez megborult, mivel a két tendergép X-32 és X-35 jelölést kapott.

Jó lett, köszi!

Már régebben felvetõdött bennem -de nagyjából tudom a jelzéseket- ,hogy a repülõgépek, és helikopterek tipusában mit jelez az az 1 vagy 2 betû. Repülõknél F az Fighter, A az Attack, vagy Attacker, a H az Helikopter. De Pl vannak MH jelzésüek, ezek a szállító helikopterek, meg a CH jelzésûek, amik nemtom mik. És még sok más van ami nem jutott eszembe, ezeket valaki leirná mit jelentenek, esetleg kis történettel?

160th Special Operations Aviation Regiment (SOAR)


A 160th SOAR jelvénye


1980 Áprilisa meglehetõsen sötétre sikerült az amerikai fegyveres erõk szemszögébõl, az Iráni amerikai nagykövetségen túszul ejtettek kiszabadítására tett kisérlet, az Operation EAGLE CLAW csúfos véget ért, amit az amerikai sajtó még hosszú ideig úgy emlegetett, hogy a "A tökéletes kudarc". Carter elnök James L. Holloway Admirálist bízta meg, hogy egy bizottság élén kielemezze a misszió hibáit. A kudarc egyik fõ okának azt találták, hogy a sereg híján volt a küldetéshez megfelelõen kialakított légi jármûveknek, és a feladathoz felkészített személyzetnek. A hadsereg azonban már a bizotság eredményeinek nyilvánosságra kerülése elött nekilátott egy célirányosan kiképzett és felszerelt egység felállítására, amelyet a 158th Légi Zászlóalj köré építettek, az egész hátterében az állt, hogy minél hamarabb bevethetõ legyen egy esetleges második mentõakcióhoz. A 'C' és 'D' századok megkapták a vadonatúj UH-60 csapatszállító helikoptert, és õk feleltek a különleges csapatok szállításásért, vagyis az egész egység gerincét képezték. A 229th Támadóhelikopter zászlóalj adta a könnyû helikopterek személyzetét, õk OH-6A "Littlebird" (kismadár) helikoptereket használtak felfegyverezve támadó, illetve szállítófeladatokra, ahol kissebb csapatokat kellett gyorsan eljutatni célkörzetükbe. Õk lettek a 'B' század, az 'A' század pedig a 159th Szállítóhelikopter zászlóaljból alakult, õk adták a nehéz szállító erõt CH-47C "Chinook" helikoptereikkel. A fenti századok alkották a Task Force 158-at.
Az egység a kaliforniai sivatagba települt, ahol intenzív kiképzésnek vetették alá az állományt, illetve átalakították az UH-60A helikoptereket, megnövelve a hatótávolságukat. Apróbb problémák is felmerültek, mivel az UH-60 mûszerfala eredetileg nem volt felkészítve az éjjellátó szemüveges repülésekhez (ilyenkor a mûszerfal fényerejét jelentõsen visszaveszik, hogy ne vakítsa el az éjjelátót használó pilótát), de ezeket gyorsan orvosolták, és 1980 végére az egység bevethetõ állapotba került, a személyzet pedig önként jelentkezett az esetleges második mentõakcióra. Erre azonban nem került sor, mivel 1981 Januárjában a túszokat elengedték (immár Ronald Reagen volt az amerikai elnök, és a túszok elengedése mögött egy méretes botrány rejtõzött, amely az Irángate néven ivódott be a köztudatba). Noha a Task Force 158 egy ideiglenesen létrehozott egység lett volna, kifejezetten a második iráni mentõakcióra, a hadsereg vezetése úgy döntött, hogy az egységet nem oszlatják fel, hanem 160th Légi Ezred néven újraalakítja. Az ezred felépítése azonban kissé megváltozott, a 'B' századot kettéválasztották, és lett belõle egyfelõl egy támadóegység felfegyverzett Littlebirds-ökkel (AH-6) illetve egy szállítóegység MH-6-os "kismadarakkal", illetve bekerült egy karbantartószázad, plusz a Parancsnoki és kiszolgáló század (Headquarter & Service Company - HSC). 1981 Október 16.-án a 160th ünnepélyes keretek között létrejött.
A korai idõszakra rányomta a bélyegét a feszített képzés és a magas elvárások (meg talán egy picit az elbizakodottság is), 1983 márciusa és októbere között négy gépet és 16 fõt vesztett az egység balesetekben, és végül egy kiképzési program, illetve az azt felügyelõ század (becenevén a 'zöld század') létrejötte lett ennek az eredménye. Az 'újoncok' (akik más helikopteres egységeknél szolgáltak, és önkéntesként jelentkeztek a 160th.-hoz) négy hónap kemény tanulás és kiképzés után kaphatják meg az alap küldetési igazolást (Basic Mission Qualified - BMQ), amelyel még csak másodpilóták lehetnek. 12-16 hónapnyi továbbképzés után érhetik el a teljesértékû küldetési igazolást (Fully Mission Qualified - FMQ), amivel már elfoglalhatják a bal oldali pilótaülést, illetve részt vehetnek a küldetéstervezésben. Ez azonban még nem a csúcs: 36-48 hónapnyi továbbképzés kell a egységvezetõi igazoláshoz (Flight Lead Qualified - FLQ), ez után kaphatnak csak teljes önállóságot küldetések megtervezéséhez és levezetéséhez.

Idõközben az ezred számtalan küldetésben vettek részt, többek között a Grenadai tússzabadításban (ahol eléggé kellemetlen helyzetbe is kerültek, mivel a hibás hírszerzési adatok ("ünnepelve fogják fogadni az amerikaiakat" vagy "összesen 6 veszélyes kubai forradalmár van az országban") miatt teljesen "nyugisan" indultak, ám a célkörzetben egész egyszerûen képtelen voltak a kommandósokat lerakni, mivel erõs légvédelmi tûz fogadta õket) és legénységi állományát, gépparkját és taktikáját folyamatosan fejlesztették.

(elnézést, hogy nem írok részletesen a küldetésekrõl, de azok ismertetése önmagukban is meglehetõsen méretesek lennének)



1986 Októberében az egységet újraszervezték 160th Special Operations Aviation Group (SOAG) Airborne (A) /Különleges Feladatok Légi Csoportja/ néven, az elsõ idõkben a SOCOM jelvényét viselték, majd megalkották saját jelvényüket (ez fent látható). 1987-ben újabb átalakítás következett, bár inkább csak névben illetve a papirokon: a 160th.-t ezred szintre emelték, 160th. Aviaton Regiment (Légi Ezred) néven.
Az ezred fõleg a közel-keleten tünt fel ezután (legalábbis nyilvános akciókban), az Operations EARNEST WILL, PRIME CHANCE, majd afrikában, ahol egy Mi-24-es helikopter megszerzése volt a cél (Operation MOUNT HOPE III.), és végül Panamában (Operation JUST CAUSE).

Ekkor újabb átalakításon esett át az ezred megkapja jelenlegi elnevezését, a 160th Special Operations Aviation Regiment (SOAR) - Airborne (A) /(Légi szállítású) Különleges Feladatok Légi Ezrede/, létrehozva mai formáját (helyesbítek, ez a 2002-es állapot):

160th Special Operations Aviation Regiment (Airborne)
HHC, Fort Campbell, KY SOA (Special Operations Aviation) Kiképzõ század

MH-6C 15db
MH-47D 3db
MH-47E 2db
MH-60L 3db
MH-60K 2db

1-160 SOAR(A)
HHC, Campbell AAF, Fort Campbell, KY
MH-6H/J 18db
AH-6G/J 18db
MH-60K 20db
MH-60L 15db

2-160 SOAR(A)
HHC, Campbell AAF, Fort Campbell, KY
MH-47E 24db

3-160 SOAR(A)
HHC, Hunter AAF, Savannah, GA
MH-60L 20db
MH-47D 8db

A két elsõ zászlóalj "fehér" (nyilvános küldetések), míg a harmadik zászlóalj "fekete" (titkos küldetések). Az ezred az amerikai hadsereg különleges feladatok parancsnokága (U.S. Army Special Operations Command - ASROC) alá tartozik, ami a hadsereg speciális erõit koordinálja.

Az ezred alatt 2002 közepén mintegy 1400 fõ szolgált, 2002-ben a hadsereg vezetése úgy döntött, hogy a fenti három zászlóalj (+ a kiképzõszázad) mellé egy újabb zászlóaljat állít fel, egyenlõre 12db MH-47 Chinnok helikopterrel, de 2005 és 2008 között további 900 fõvel és 35 géppel toldja meg a 160th. állományát.
Az ezred elnevezése "Nightstalkers" (nehéz magyararítani, a Night ugye északa, a Stalker jelentése kb. cserkész), mottójuk: "Nightstalkers don't quit!" (kb. a Nightstalkerek sose hagynak cserben)





Fõbb jármûvei:

AH-6/MH-6 "Littlebird"

A kismadár a Hughes (majd McDonell-Douglas, jelenleg pedig Boeing) 500/530-as helikoptercsalád katonai változata. Közvetlen leszármazottja az OH-6A "Cayuse" megfigyelõ/felderítõ helikopternek, amely Vietnamban debütált. Az AH-6 a támadóváltozat, amely két fegyverálványára M134-es "Minigun" gatling géppuskákat, 2,75"-es irányítattlan rakétákakonténereket, M2 nehézgéppuskát, Mk19 gránátvetõt, Tow vagy Hellfire páncéltörõ rakétákat, illetve Stinger rövid hatótávolságú légi célok elleni rakétát. Az MH-6 egy könnyû csapatszállító változat, amely a törzs két oldalán lévõ állványon maximum hat utast tud szállítani, az állvány azért elõnyös, mert mind katonák a leszállását, mind a felszállását jelentõsen meg tudja gyorsítani. 2002-ben kezdõdött meg az AH-6/MH-6-osok számára MELB (Mission-Enhanced LittleBird) program, amely többek között a korábbi 5 lapátos fõrotort az MD600-as hatlapátos fõrotorja váltja, csendesebb, négyalpátos farokrotort kap. Mindkét gép rendelkezik elõrenézõ infravörös kamerával, fejlett navigációs rendszerrel, éjjelátó berendezéssel, és radarbesugárzás jelzõvel.

Fõbb adatok (AH-6J/MH-6J):

Fõrotor átmérõje: 8.3 m
Törzs Hossza: 7.3 m
Törzs szélessége: 1.9 m
Magasság: 2.6 m

Max. felszállótömeg: 1,610 kg
Üres tömeg: 896 kg
Üzemanyagmennyisége: 240 l

Maximum vizszintes sebessége: 282 km/h
Max. hatótávolsága: 430 km



Egy AH-6J kismadár 2x M134 gatling géppuskával és 2x7db 2,75" irányítattlan rakétával felfegyverezve.


Egy MH-6J miután "kipakolt"


MH-47D/E

A Boeing CH-47 a hadsereg nehéz szállító helikoptere, amely már évtizedek óta megbízhatóan szolgál. Amikor a különleges erõknél felmerült egy nagy hatótávolságú, levegõben is utántölthetõ gép igénye, szinte dobta magát, hogy a tandemrotoros gépet vegyék kezelésbe. Az MH-47 belsõ üzemanyagkészletét jelentõsen megnövelték, és légi utántöltésre alkalmassá tették, továbbá új hajtómûveket kapott, modernizálták a pilótafülkét, elõrenézõ infravörös kamerát és terepkövetõ radart kapott. A sereg 24db MH-47E és 12db MH-47D-t vett, és eddig három MH-47E-t (egyet az Operation Anaconda alatt Afghanisztánban, egyet a Fülöpszigeteken és egyet egy balesetben, ami kiképzés alatt történt) és egy MH-47D-t vesztett, és 2002-ben további 12db MH-47-est rendelt.

Fõbb adatok:

Rotorátmérõ: 18.29 m
Törzs hossza: 15.6 m
Törzs szélessége: 3.8 m
Teljes magassága: 5.8 m

Max. felszállótömege: 24,500kg
Üres tömege: 10.600 kg
Max. hasznos teher: 13.900 kg
Üzemanyagmennyiség: 7828 l (plusz max. további három póttartály az utastérben, egyenként 3028 l)

Max. vizszintes sebessége: 269 km/h
Hatótávolsága: 1100km+



MH-47E


MH-60K/L

Az MH-60 elsõdleges feladata eljutattni a különleges erõket a célzónába, még akkor is, ha az mélyen ellenséges területen található, akár éjjel akár nappal, és ki is hozza õket, ha szükséges. A másodlagos feladata külsõ fegyvertartókkal felszerelve tûztámogatás nyújtása. Az MH-60K volt az elsõ kifejezetten erre a feladatra felkészített gép, elõdje, az UH-60L inkább csak egy erre a célra használt és kissé módosított gép volt. Ellátták éjjelátó berendezéssel, elõrenézõ infravörös kamerával, terepkövetõ radarral, modernizálták a mûszerfalat, a navigációs rendszert, az M60 géppuskákat M134 gatlinggéppuskákra cserélték, megnövelték az üzemanyagtankok méretét, és lehetõvé tették külsõ üzemanyagtankok használatát, illetve a légi utántöltést. Az MH-60L további navigációs és kommunikációs berendezéseket, illetve radarbesugárzásjelzõt kapott, és külsõ fegyverállványal elláthatóvá tették, amelyre géppuskákat, gépágyúkat, páncéltörõ vagy légvédelmi rakétákat lehet felszerelni, így tûztámogató feladatkörben is alkalmazható. az MH-60L DAP (Direct Action Penerator - kb. Közvetlen Harci Behatoló) kifejezetten tûztámogatónak szánt változat, amelyet némi páncélzattal is elláttak, és képes akár Hellfire páncéltörõ rakétákkal is felszerelhetõ. A 160th. gerincét az MH-60K és az MH-60L tipusok adják.

Fõbb adatok:

Fõ rotor átmérõ: 16.36 m
Törzs hossza: 15.26 m
Magassága: 5.3 m

Üres tömege: 4,950 kg
Max. felszállótömeg: 10,700kg

Max. vizszintes sebessége: 295 km/h


MH-60L DAP géppár, irányítattlan rakétablokkal


Elöl két MH-60K, hátul egy MH-47D egy gyakorlaton.

jájá😊 Danuvia VD-01

ez az a magyar csúzli, 1x már én is belinkeltem a fegyverek topicba

Találós kérdés😊 Régi kaliber olvasóknak tuti ismerõs😊

-Hat tudomasom szerint mar parszor bedolt neki 😛

-Persze azert tettem zarojelbe! 😉

"Mert igy penzt tudnak osszehazudni a programhoz..."

Kérdés, hogy a Kongresszus bedõl-e a kamunak.

"(...es messze nincs is kepzettsegi gond..)"

Majd lesz. Néhány bónusz F22 ezred reményében olyan hazugságokat találnak majd ki, hogy öröm lesz nézni.

Mert igy penzt tudnak osszehazudni a programhoz...
(...es messze nincs is kepzettsegi gond..)

"Ott van a forrásuk (aviaport.ru), de hiába van fent a ciril betükészletem, ha sajnos orosz tudásom az általános iskola óta folyamatosan csak kopott, és mára egy kukkot nem értek belõle..."

Nekem soha nem is volt(mármint orosz tudásom), ezért hagyatkoztam kizárólag az angol nyelvû forrásokra.

"a két legveszélyesebb ellenfélnek a Bison-t és a Szu-30K-t nevezték meg."

Na, valami ilyet akartam látni.

Seaweed:
Nem kételkedtem a hír hitelességében(nem tudok oroszul), inkább arra tippeltem, hogy a magyarra "ferdítés" során történt egy baki. De ha az amik maguk mondják, hogy paráztak a Bison-tól akkor tényleg igaz.

Más:
Az F22 miért jelent megoldást a pilóták állítólagos rossz képzettségére?
Miért van olyan érzésem, hogy az USAF-nál még örülnek is ennek az eredménynek?

Persze, mivel a CopeIndia esetén a résztvevõ gépek Szu-30K tipusok voltak (farokszámuk: SB009-SB018), az elsõ Szu-30MKI-kat csak 2002 szeptemberében vették át, (ismert farokszámuk: SB019-SB028), és még nem voltak teljesen bevethetõ állapotba a gyakorlatra (vagy csak simán nem akarták bemutatni a csúcstechnikát, esetleg valami gondjuk volt a gépekkel).

AMugy ahogy elnezem, meg csak nem is Su-30MKI-t hasznaltak, hanem "szimpla" Su-30-ast!

(en mig lattam...nem lattam ilyen kopott fejtamlat!!!)

http://bharat-rakshak.com/IAF/Images/Special/CopeIndia/USAF01.jpg
Mellesleg nem keveset repulhetnek a Su-30-asokkal!
Ez latszik a kepen a K-36 kopott fejtamlajabol is!!
(Amugy a jenki pilota arca minden elarul a gondolatairol 😛)

Igen ez nekem is az elsok kozott jutott eszembe, hogy lehet a "kongreszussal kell megszavaztatni ujra a penzt"..amit egyszer mar megvontak!?!...
Ettol fugetlenul nem tarton valoszinutlennek, hogy igaz a hiradas...
Nyamvadt politika..ugy utalom mar, hogy szo szerint hanyingerem van tole...

Ott van a forrásuk (aviaport.ru), de hiába van fent a ciril betükészletem, ha sajnos orosz tudásom az általános iskola óta folyamatosan csak kopott, és mára egy kukkot nem értek belõle...

Egyébként egy érdekesség: ahogy nézegetem a nyugati oldalakat, a legtöbb esetben olyan "árukapcsolást" hoztak ki belõle a 'diplomaták', hogy az F-15C nem képes megbírkozni a mai világban elvárható nehézségekkel, és ezért minél elöbb és minél nagyobb számban kell szolgálatba állítani az F/A-22-eseket.

Ha jobban belegondolok az utóbbi idõben ez talán az elsõ eset, hogy az F/A-22-est pozitív megitéléssel hozták szóba még a kritikusok is 😄

Utobbi mondatod minhta vad lenne a Jetfly ellen!
Mi bajod van? Ketelkedsz a hiradas hitelessegeben? Nem baj..valoszinu nem azok talaltak ki akik azt kozhirre tettek...
..es amugy sem egyedi eset.. lattunk mar a masik oldalrol is ilyet...
(csak nezd meg hogy manapsag hol mukodik a legjobban a "kozmetikazas"...gyk.: jueszej...lassan mar kinat is lefolozik e teren )

Éppen ezért lennék kíváncsi az eredményre.
Ha a Szu 30-asé publikus, akkor ez is, nem?
Nekem az a furcsa, hogy a Jetfly kivételével ezt eddig sehol nem láttam...

Azt nem írták, hogy milyen arány volt. Egyébként a gyakorlaton az Indiai gépek aránya olyan 10-12:4-hez volt, tehát csaknem 3x fölényben voltak, igaz ebbe minden gép beletartozott (a MiG-27 is), és a két legveszélyesebb ellenfélnek a Bison-t és a Szu-30K-t nevezték meg.

Lásd: Aging IAF shoots down USAF top guns

Mindkettõhöz?

Nahmost mihez kepest magas? A Mig-21-hez kepest vagy a vart eredmenyekhez kepest?
Nem mind 1...

Nem tudom..nem merek ilyen kijelentest tenni...meg ramsutnek egy masoknak nem tetszo jelzo

"Ki iert ilyet? Azt irtak hogy a Bison remekul szerepelt!!!"

Hát a Jetfly:
"Teljes meglepetést okozott a MiG-21 "Bison" (a MiG-21-es izraeli elektronikával modernizált változata) magas gyõzelmi aránya,"

Sisakcélzóval meg lett volna a 100% szerinted?

Egy kicsit azért nevetséges, nem? BVR gyakorlásnál meg visszaszólnak tán, hogy ti akkor ne használjatok AIM-120-asokat? 😄DD

Nah de hogy aztan a "nagyrabecsult" ""szakujsagironk"" ram ne susse, hogy "ez is legendakat epit itt"...azt is ki kell jelenteni, hogy enm volt 100%-os a gyozelni arany...csak kb 70-80%...de ne meleg ez?

Hat jah.....jenkik mindig is szivtak a foguk emiatt..
(Anno meg Nemeth Zoli meselte, hogy pl hollandok(F-16) gyakorlat soran volt hogy direkt kertek hogy "most ne hasznaljanak" sisakcelzot...ettol fuggetlenul kikaptak nagyreszt 😉))

Ha jól emlékszem a "Bison" rendelkezik SURA sisakcélzóval is, szóval közelharcban eléggé kellemetlen 'tüske' lehet...

szerinte mez is bizonyitja azt a regi allaspontom, hogy sokan nagyon elnezik dolgokat mikor tipusokat oszemernek, es azt allitjak, hogy ez vagy az a gep jobb ennel vagy annal, mert az ekkor meg akkor legyozte azt (pl F-16 vs Mig-29)!
Tevedes! Ez az eset is jol bizonytja hogy nem jobb az F-15 a Su-30-nal, de nem allitom hogy a Su-30 jobb lenne..
Ez egy nagyon osszetett kerdes, ugyanis az F-15 is meg a Su-30 is egy oszetett hadigepet resze..ami nelkul lasd az F-15-os pilotak igy felsulnek...
En siman el tudom kepzelni, hogy az indiai Su-30 pilotak sokkal kepzettebbek mint a jenki nagyarceagle pilotak !!(ugyebar, meg a az USAF-ban is ugy tartjak hogy tul nagyra vannak magukkal az F-15 pilotak...)
Nem tudom volt e AWACS supportjuk..de ha nem akkor is.. ha meg igen akkor meg aztan plane minositi oket az en olvasatombol...
Tehat nincs egy jol kidolgozott "hadjarat"..ahol egy komplex hadigepezet indul be, akko bizony ilyen kinos esemenyek kerulhetnek napfenyre..mint ez az indiai gyakorlat is...
(es ezt ugyanigy ertem az indiai felre is... es szinte mar latom elore a jovo tavasszal "viszont latogatas" kapcsan megrendezett gyakorlat vegeredmenyet!! (ha meg nem olyan lesz, mint azt most szamitom..akkor en leszek az aki a legjobban fog rohogni a markaba az megigerhetem! )

Ki iert ilyet? Azt irtak hogy a Bison remekul szerepelt!!!
(en pl el tudom kepzelni hogy BVR modban jol szerepel a Bison...meg amugy is ..valoszinuleg tartom hogy egy szimpla oszecsapasnal komplexebb volt a dolog...)

Hat erre szinte merget merek venni

Várd ki a végét. Szerintem a jövõ hónapi Aranysasba (vagy talán a Szeptemberiben) Kõvári úr négyoldalas cikkben fogja taglalni, hogy ez is csak egy legenda, és különben sem úgy volt...

Azt honnan vették, hogy a 21-es is elverte az F15-öst?
Olvastam az eredeti angol nyelvû hírt, ott azt írják, hogy a Szu30 bucira verte az F15-öst. De azt nem írják, hogy a MiG-21-essel is hasonló eredményt értek volna el. Csak annyi van, hogy nem csak Szu30-al repültek, hanem Mig-ekkel és Mirage-okkal is.
Csak azért kérdem, mert azt mindenhol írják, hogy F15:10%-Szu30 90%, de sehol nem láttam semmi infót a "MiG-21 "Bison" magas gyõzelmi aránya" -ról.
Itt lehet elolvasni az eredeti Aviation Week and Space Technology cikket arról, hogy miért jobb a Szu30.
Egyébként meg, USAF nagyarcú pilótái:

http://www.jetfly.hu/rovatok/repules/katonai/hirek/usaf-iaf040709/
Van igazsag vegre!!

elég szomorú😞((

Nagy kár, a helikopter egy hallatlanul praktikus jószág, adott esetben békeidõben is remekül hasznosítható...

van ott rágó is

Jól tudod

...és a repképes madarak száma...

Búcsúrepülésen a Bakony helikopterezred

Elbúcsúzott Szentkirályszabadjától a Bakony helikopterezred: a gépek Szolnokra és Pápára települnek át. Az átszervezés miatt az állomány negyede úgy döntött, elhagyja a hadsereget.

Utolsó kiképzési repülését hajtotta végre csütörtökön Szentkirályszabadján a Magyar Honvédség 87. Bakony Harci Helikopter Ezrede. Az MI-24-es harci és az MI-17-es szállító helikopterek augusztusban áttelepülnek Szolnokra, a kutató-mentõ szolgálat pedig Pápára. Sági János vezérõrnagy, a magyar légierõ parancsnoka elmondta: a 820 fõs állomány fele folytatja a katonai szolgálatot Szolnokon - és kisebb létszámban Pápán -, negyede más katonai szervezetekhez kerül, míg kétszázan nem vállalták a helyõrségváltást, és elhagyják a hadsereget.

A Magyar Honvédség vezérkari fõnökének elismerését Mráz István vezérõrnagy, a vezérkar hadmûveleti és kiképzési csoportfõnöke tolmácsolta az ezred személyi állományának, majd hangsúlyozta: a repülõcsapatoknak, s ezen belül a helikopter alegységeknek ezután is fontos szerepük lesz a katonai feladatok végrehajtásában. Minõségi fordulatra van azonban szükség a haderõ fejlesztésében, s a céloknak megfelelõ, mobil, gyorsan alkalmazható erõk kialakítása a cél. Nincs szükség tömeghadseregre - tette hozzá a tábornok.

Droppa Gyula ezredes, az ezred jelenlegi parancsnoka elmondta, hogy az ezred jogelõdje - a vegyes szállító repülõdandár - 1958-ban alakult meg Kecskeméten. Az alakulat 1970-ben - ekkor már önálló helikopter ezredként - áttelepült a Veszprém megyei Szetkirályszabadjára. Az ezredet a nyolcvanas években szerelték fel a nagy tûzerejû MI-24-es harci helikopterekkel és az MI-17-es szállítógépekkel. A rendszerváltást követõen az ezred mûködési feltételei folyamatosan romlottak, és drasztikusan visszaesett a repült órák száma.

Én úgy tudom, hogy az Ál/Arc (Face/Off) filmben Castor Troy fegyverei (amik a lenti képen láthatóak) két különleges sorozatban kijött, aranyozott Springfield Armory M1911A1-ek voltak.

Köszi szépen!

Ez az M1911 modern kivitele az M1991...