95130
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#67112
megnéztem pár videot,de érdekes néha amit látok. Olyan mintha éleslövészeten lennének kiállnak a placc közepére ellövik a löszert majd komotosan visszamennek tárazni.
Látszólag mindenfajta cél nélkül lönek , és alig bujnak fedezékbe vagy kapnak közeli viszont tüzet. -
SZUsszan #67111 LOL!
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2015.02.24. 17:15:38 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#67110
Van egy ilyen irányú opció. De ahogy írtam, egy éve az volt, hogy M3 MAAWS-ot (Carl Gustav) kapnak. Oszt abból nem sok minden lett... -
JanáJ #67109 Hogy mi? RG-7-et akarnak adni az Armynak? -
#67108
Még nem megoldott, de a Chemring Ordenance aláírt az AirTronic-al, hogy 2016 Q1-re gyártásra készen lesznek a hazai gránátok is.
@Effe88: Ezt feltehetően belül elhelyezett robbanótöltettel semmisítették meg. Általában ha nincs kéznél dedikált robbanószer, akkor 5-6 darab HEAT gránátot hagynak bent az önmegsemmisító (indító) töltet mellett.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.02.24. 15:30:49 -
#67107
A gránátok USA-n belüli gyártását megoldották? -
#67106
ez mit kapott?ezek az abramsek pedig masszívek nem?(laikus vagyok) -
#67105
Igen és nem. Valóban rendszerben lenne a Carl Gustav (M3 MAAWS), de csak a SOCOM felszerelésébe tartozik bele hivatalosan. Kísérleti jelleggel kisebb számban a "sima" US ARMY egységek egy szűk részénél tesztelték Afganisztánban, majd 2014 elején azt mondták, hogy rendszeresítik, és egy kisebb mennyiséget megrendeltek belőle. A széles körű rendszeresítést viszont nem tették meg, a további megrendelések elmaradta, a pletykák szerint drágálják a rendszer árát. A MAAWS kb. 2x annyiba kerül, mint az RPG-7 USA (~3500 vs. 2000 US$ az indító, ~500-1700 vs. ~500-3000 US$ a rakéták ára). A Defense Review kommentjében említették, hogy nem kizárt, hogy ismét egy "amerikai lobby" példával állunk szemben, amikor a svéd Saab amerikai leányvállalata helyett egy "amerikaibb" céget akarnak pozícióba helyezni.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.02.24. 14:32:56 -
#67104
Hóóóóóóóóóóó.... Most akkor valaimt nem értek.
Ezek szerint van jenki RPG-7...? A Carl Gustav akkor az micsoda...? A SMAW?
-
#67103
Tesztelik, és vizsgálják, tudják-e használni. Olcsóbb, mint a rendszeresített recoilles fegyverek, és bátrabban odaadhatóak baráti / szövetséges (de azért nem túl megbízható) katonai egységeknek, minthogy a drága és érzékenyebb technológiát nyújtó saját eszközeiket adják át. Ráadásul nem kell Orosz / Román / Bulgár / Kínai / stb. gyártóktól lesütött szemmel beszerezni, hanem amerikai gyártóhoz fordulhatnak.
Saját felhasználásnál pedig ott van tucatnyi előny: egyetlen jelenlegi US ARMY recoilles fegyver sem újratölthető (az US SOCOM M3 MAAWS igen, de az ugye az SOCOM...), az RPG-7 igen. Az fegyver "amerikaizálva" vagyon, vagyis M4/M16 pisztolymarkolat, válltámasz és elsütőberendezés, Picatinny szereléksinek, stb.
![]()
![]()
Col. Fury ajánlásával... :D
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.02.24. 13:43:05 -
#67102
Csak annyit értek, hogy mostanában az U.S. Army teszteli az Airtronic USA RPG-7-t. Részletesebben miről van szó? Ezzel mi a céljuk? -
JanáJ #67101 Uh, ott a pont. Akkor világbéke, mert túl drága háborúzni. :-) (Mondjuk Afrikában 20 $-os AK-val törzseket irtanak ki.) -
#67100
Nem rég a helikopterekkel kapcsolatban írtátok , hogy a németek már másodszor csökkentik a megrendelt mennyiséget.
-
fade2black #67099 "Kérdés mennyibe kerül, hogy a milliárd dolláros B-2 odáig vigye."
tomahawk meg jellemzően 2b$+os burken/ticon, 5b$+os ohion van. -
#67098
Nem értem. Most nem az van, hogy a geometriai lopakodás ellen a repfedélzeti radarok hatástalanok a méretbeli korlátaik miatt?
Ezt így kijelenteni nem lehet. A mostani radartechnológiai megoldások mellett valóban van egy ilyen korlát, de a pletykák szerint azért a szoftveres fejlesztésekkel némi fejlődést már fel lehetett mutatni. Az egyik irány az, hogy sikerül a radarokban növelni a T/R egységek számát (pl. mikroelektronikai fejlesztések, kisebb T/R modulok azonos teljesítménnyel), erre mostanság is van példa, az F-35 AN/APG-81 radarjában kisebbek a T/R modulok, mint az F-22 AN/APG-77 radarjának moduljai.
Én abban a hitben vagyok, hogy egy lopakodót szemből egy másik 4++++++++ gép mire meglát addigra már mind1. Akkor ezen mit tesztelnek.
Azt, hogy tudják meghatározni, milyen távolságban vannak még biztonságban, és mely távolságból kell már arra készülnie a pilótának, hogy felderíthetik. Ez roppant fontos információ a pilóta, illetve a parancsnokok számára, hiszen a harceljárásokat alapjaiban befolyásolhatja. -
JanáJ #67097 Kérdés mennyibe kerül, hogy a milliárd dolláros B-2 odáig vigye. A sebesség meg a bunkerrombolás hiánya mondjuk jogos. Meg gondolom nem volt egy hú de sok pénz az upgrade a B-2-re.
@Cifu: Nem értem. Most nem az van, hogy a geometriai lopakodás ellen a repfedélzeti radarok hatástalanok a méretbeli korlátaik miatt? Vagy ez csak vadászgép méretű repülőkre igaz. Én abban a hitben vagyok, hogy egy lopakodót szemből egy másik 4++++++++ gép mire meglát addigra már mind1. Akkor ezen mit tesztelnek. Na mind1, majd 30 év múlva elolvasom.
Az IRST oké. -
#67096
Az egyik nélkül nincs a másik.
Azzal, hogy tesztelik a lopakodó gépek elleni érzékelőket, egyfelől pontosabb képet kaphatnak arról, hogy az adott lopakodó az adott radartechnikával milyen messziről deríthető fel (vannak olyan feltételezések, hogy a radardóm alatt könnyen cserélhetően vannak a radarok, és pl. beszerzett orosz radarokkal tesztelhetik az észlelési távolságot különböző irányokból). Ezzel együtt arról is képet kapnak, hogy mely radartechnikai fejlesztések milyen szinten segítik adott esetben elő a lopakodók felderítését. Az IRST megjelenése ugyanez pepitában, mennyire kell, vagy nem kell az IRST-s felderítéstől félni, adott esetben.
Érdekes kérdés, hogy mennyire lehet az itt szerzett tapasztalatokkal tisztában a különféle katonai vezető az USAF-on és az USN-en belül. Az US Navy egyik magas rangú tisztje azt mondta nem régen, hogy az F/A-XX esetén feltehetően inkább 'elnyomni' (supress) akarják az ellenséges légvédelmet, nem pedig elbújni előlük.
A legszebb beszólása az, hogy "Tudod a lopakodás talán túlértékelt " (You know that stealth maybe overrated). Most ez lehet az, hogy az USN tisztában van vele, hogy előbb-utóbb a radarral szembeni lopakodás okafogyott lesz, és inkább vissza kell térni a lopakodás előtti időkben bevált megoldásokhoz (SEAD, EW). De persze az is lehet, hogy valójában csak egy ügyes félrevezetésről van szó, és közben ők is a lopakodást helyezik előtérbe (az összes eddig kikerült F/A-XX koncepció erősen lopakodásra hajaz, sőt, a Boeing félének egyáltalán nincs függőleges vezérsíkja, a Lockheed kikerült koncepcióképén meg egy nagyon lapos szögben álló "V" vezérsík látható).
Most én arra gondoltam, hogy mé" nem szórják meg Tomahawkkal? Ez olcsóbb?
A Tomahawk darabja több, mint másfél millió dollár. Egy Mk.84-es JDAM max. 40.000 US$. Még a repült órák számával növelve is brutális az eltérés, az elérés sebességét nem is tekintve, lévén például Afganisztánba elég macerás Tomahawk-ot indítani, és órák kellenek, amire mondjuk egy északi célpontot elérnének. A bombázók ezt max. fél óra alatt megoldják.
A JDAM bombák célkoordinátáit indítás előtt lehet megadni, szóval rugalmasság terén ott vannak a szeren... -
#67095
Egy JDAM ára akkor jellemzően 40K USD volt. Egy Tomahawk meg milliós nagyságrendű, ezen felül BGM-109-hez asszem akkor még nem volt hard penetrator változat. Nem tudom, hogy most van -e, egy forrás szerint 2005 tájára tervezték.
A fix célok GPS koordinátája ismert, akkoriban a B-2-től csak fix célok támadását várták el, igazából szerintem most is. A módszer meg az, amit te írsz. Mindenre bomba, amit fontosnak tartanak. Nincs a világon olyan katonai reptér, amit 80 db ilyen kis bomba ne nullázna le. Torony, üzemanyag tartályok, vezetékek, kiszolgáló épületek, kifutóra és gurulóutakra néhány, a többi meg mehet a gépek állóhelyére és hangárokra.
A kérdés számomra az, hogy 2000/500 fontos milyen kombinációban kerülhet a gépbe, mert azért a megerősített betonfedezék ellen kell a 2000 fontos nagy kalapács. -
JanáJ #67094 Most én arra gondoltam, hogy mé" nem szórják meg Tomahawkkal? Ez olcsóbb? Meg honnan a pékből tudják mi hol van? Az irányító torony nem fog odébb mászni, de a gépek vagy a légvédelem megteheti, nem? Vagy ezeket az infókat menet közben a gépről is módosíthatják? Vagy minden fedezék kap egy bummot, max nem áll benne gép. -
JanáJ #67093 Nem teljesen tiszta az angol szöveg. Nem értem hogy most "lopakodó" gép elleni repfedélzeti radart akarhatnak, vagy csak megismerni a saját lopakodók karakterisztikáját, hogy tudják mik a gép határai az ellen radarjaival szemben. -
Zenty #67092 Én ugy hallotam a német katonák se állnak a helyzet magaslatán. Olyat is olvastam, hogy a naton belül a németeket gunyolják gyáváknak. Sehol nincs allitolag a mai nemet katona a múlthoz képest, hogy ez tényleg igaz azt nem tudom.
Utoljára szerkesztette: Zenty, 2015.02.23. 13:55:21 -
#67091
De pl. Afganisztán felett is egy ideig JDAM-os B-52-esek és B-2-esek voltak készenlétbe, ha hirtelen légi támogatást kért valaki, akkor ők dobálták a JDAM-okat a megadott koordinátákra. Ilyenkor nem volt hátrány, hogy a B-52-es is 12db 2000 fontos JDAM-ot vihetett, a B-2A pedig 16 darab ilyet...
Mondjuk 500 fontosokból ennyit harctérre szerintem nem nagyon vittek, de a lehetőség önmagában azért nem baj, ha kéznél van. -
#67090
Amit tudni lehet, az ott van benne, már egy évtizede is említve volt a Globalsecurity.org-on, de akkor kb. két bekezdés volt az egész (akkor még nem volt rajta pl. IRST). Mi mást gondolsz róla? :) -
#67089
A Bundeswehr felett kb. egy évtizede, vagy kicsivel több is, mióta verik a harangokat. De nem csak a Bundeswehr, hanem a Marine és a Luftwaffe is. A hadseregnél az eredetileg tervezetnél kevesebb Pzh-2000-et rendszeresítettek, a Leo2-ket erősen leépítették, a modernizálásuk pedig közel egy évtizedes késésben van. Nemrég írtam, hogy most kapták meg az első olyan Leo-kat, amiben már van adatkapcsolat. A Leclerc-ben vagy az Strv.122-ben közel 20 éve megvan ez a képesség. A Puma körüli hercehurca (pl. pct. rakéta kivétele az igénylistából, hogy majd később integrálják, stb.), vagy a kézifegyverek körüli anomáliák (Afganisztánban még a G3-ak is előkerültek, mikor a katonák 7.62mm-es fegyvert tartottak szükségesnek, és csak 5 év után sikerült aláírni egy új 7.62-es puska (a HK417 folyomány G28-as) megrendeléséről szóló papírt... -
#67088
Nagyon nem, a Gripen FAQ-ban sem ez volt soha. A Gripen AA konfigban nem annyira vészes.
Helyre lettem rakva. :)
Bocs, de a svéd marketing duma, hogy 4900 dollár/óra és a 50-90k USD között akkora szakadék van, hogy azt nem lehet kidumálni...
A 4700-4900 US$/flight hour nyilván marketing, de azért az 50-90e US$ egy kicsit húzós. Dél-Afrikában egy repült óra 2013-ban R135.000, ami akkor cirka 13.200 US$ volt, üzemanyag included. Szóval azért annyira nem lenne vészes az üzemeltetés, ha nem olyan konstrukcióban üzemeltetik a gépet, mint mi csináljuk... -
#67087
Persze hogy van. Egyetlen B-2 képes egyetlen stratégiai és nagyobb kiterjedésű célpont elpusztítására. Egy ilyen mértékű pusztításhoz kéttucat taktikai gép is kevés lenne úgy, hogy még kell mellé SEAD és vadászfedezet is.
A B-1-gyel is csináltak hasonló tesztet, de ott "csak" 8 vagy 16 darab 2000 fontos JDAM-mal csináltak szimultán célleküzdést. (Nem emlékszem a pontos mennyiségre.)
Ráadásul, ha glide kites bombákkal operál a B-2, akkor nagy magasságból olyan oldási távolság van, ami az alacsony észlelhetőséggel kombinálva nagyon durva. Akár 60 km-ről (vagy még távolabb) is mehet a salvo. Nem véletlenül az elsők között kapták meg a JDAM integrációt a B-2-esek... -
JanáJ #67086 Ennek - azon kívül hogy az ő nemi szervük a leghosszabb - van értelme? Hogy bepakolsz 80 bombát és abból mondjuk 20-at kiküldesz egyben egy reptérre? Megoldható? -
#67085
80 JDAM egy teszt alatt. Mi meg örülnénk, ha lenne összesen ennyi PGM a Gripen flottához... -
JanáJ #67084 Nem tudom mi van, de csupa jó hír a MH-ból: KMZ -
JanáJ #67083 Jé, kemény. Vajon mit kap ilyenkor a pilóta? Mert ha jól értem pillanatnyi hiba volt, csak rosszkor. -
#67082
This F-16 Viper Managed To Fly Back To Base Missing Half A Wing
ez is elég durva lehetett. -
JanáJ #67081 Erről a lehetőségekhez képest hallott valaki? -
#67080
Nem tudom mi igaz ebből, de már máshol is olvastam, hogy egyre rosszabb állapotban van a Bundeswehr
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.02.20. 08:52:03 -
#67079
![]()
-
#67078
Líbia felett pótossal és csak felderítő konténerrel vagy TGP-vel repültek. Azárt az nagyban megkönnyítette és a svédek is tankerral operáltak. F-16CJ esetén különböző profilok és konfig esetén találsz adatot vagy számolhatsz is.
Itt. -
JanáJ #67077 No árnyalódtak picit a dolgok a fejemben.
Ha a grif madár rövid hatótávolságú akkor hogy tudtak menni Líbiába? Vagy itt ne arra gondoljak hogy nem tud felderíteni vagy bombázni menni, hanem hogy nem visz elég fegyvert vagy nem tud 3 órát őrjáratozni és utána még 3 órát bevetést repülni. Eleve mekkora távolság kell a rossz fiúk és a tanker közé? Tudom ezek ilyen attól függ kérdések, de lövésem sincs hogy pl 200 vagy 500 km? -
#67076
Hajdan nem te voltál az, aki az F-16-oshoz hasonlítva folyamatosan leszóltad a Gripen-t, hogy nem képes hosszú idejű járőrözésre, mivel az F-16 féle 4x A2A rakéta plusz két (vagy akár három) pótoshoz (sőt, illeszkedő póttartály) fogható függesztmény elképzelhetettlen nála? Ehhez pedig a kis belső méretet, illetve a kis méretből fakadóan szűk függesztmény-opciókat okoltad.
Nagyon nem, a Gripen FAQ-ban sem ez volt soha. A Gripen AA konfigban nem annyira vészes. A csapásmérő konfig az, ami zizis, mert szárnypótos és csapásmérő fegyver esetén nincs BVR légiharc képesség és a csapásmérő fegyverzet tömege is korlátozott. Bár nekünk úgy sincs ilyen, de 2000 fontos csak a belső szárnyfüggesztőre mehet...
Az üzemeltetési költség nyilván viszonylagos, de az, hogy nálunk mennyi az üzemeltetés, az sok szempontból nem feltétlen releváns - kezdve ott, hogy nálunk nem saját gépek vannak, hanem svéd gépek, aminek az üzemeltetését részben a svéd légierő / saab alvállalkozó végzi. Ez egy speciális eset, lássuk be.
Bocs, de a svéd marketing duma, hogy 4900 dollár/óra és a 50-90k USD között akkora szakadék van, hogy azt nem lehet kidumálni... -
#67075
Hajdan nem te voltál az, aki az F-16-oshoz hasonlítva folyamatosan leszóltad a Gripen-t, hogy nem képes hosszú idejű járőrözésre, mivel az F-16 féle 4x A2A rakéta plusz két (vagy akár három) pótoshoz (sőt, illeszkedő póttartály) fogható függesztmény elképzelhetettlen nála? Ehhez pedig a kis belső méretet, illetve a kis méretből fakadóan szűk függesztmény-opciókat okoltad.
Az üzemeltetési költség nyilván viszonylagos, de az, hogy nálunk mennyi az üzemeltetés, az sok szempontból nem feltétlen releváns - kezdve ott, hogy nálunk nem saját gépek vannak, hanem svéd gépek, aminek az üzemeltetését részben a svéd légierő / saab alvállalkozó végzi. Ez egy speciális eset, lássuk be.
A svéd légierő repült óráinál pedig alapvető probléma a költségcsökkentés. Ez pedig nem csak a Gripen-t érinti, a Svéd haditengerészet évekig várt például arra, hogy pénzt kapjon a Visby korvettek képességeinek kibővítésére (ugyanis a programot menet közben vágták vissza, nem csak képesség, de szám szerint is, a 6. egységet menet közben mondták le). Az első egységet 2000-ben bocsátották vízre, de csak 9 év múlva állt hívatalosan hadrendbe (!). Az eredeti programban még felszín elleni rakéták, sőt, légvédelmi rakéták is szerepeltek. Mindkettőt visszavonták, az előbbire 2010-ben sikerült pénzt megszavaztatni, utóbbira belátható időn belül nem lesz pénz (most az RBS-15-ösök integrálása/telepítése, a helikopter-leszállóhely használatának engedélyezése (erre csak 2012-ben került sor!) és az opcionális aknaszedő berendezések integrációja folyik).
A hadsereg hasonló problémáktól szenved, az Strv.122-es programnál 2006 óta igyekeznek képességbővítést kiharcolni, a 122B esetén új kiegészítő páncélzatban, légkondicionálóban különböztek a sima 122-estől, a 122B+ pedig megkapta az L/55-ös 120mm-es Rheinmetal löveget. A 122B-ből 4db-ot, a 122B+ -ból mindössze egy proto-példány épült. Most abban bíznak, hogy a 122C program (ami modulárisan van már tervezve, páncélzat, fegyverzet, új éjjellátók, új adatkapcsolat/fedélzeti rendszer, függően attól, hogy mennyi pénzt sikerült kiharcolniuk) végre nem kerül parkolópályára.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.02.19. 11:07:13 -
#67074
A Gripen hátránya a kis méret, és az eredendően kicsi hatótáv
Mikor szokunk már le az ilyen fals sztereotípiákról? A Gripen itthon repült már majdnem 2,5 órát egy felszállás alatt, a Szu-22-nél hosszabb vagy azonos ideig volt fent. AA konfigban semmivel sem rosszabba jelek szerint a hatósugara, mint a többi egyhajtóműves gépé. A gép homlokellenállása kicsi és az F404 az egyik leggazdaságosabb kétáramú gázturbina.
előnye a legalacsonyabb ár mind beszerzés, mind üzemeltetés terén.
Ez a legalacsonyabb üzemeltetési költség is csak marketing duma. A magyar Gripenek mér romló forint árfolyam mellett is drágábban repülnek, mint a jenki F-15E saját üzemeltetés mellett. Nem érdekel, hogy a svédek mennyiért repülik - nem is tudni - a rendelkezésre álló adatok szerint nemhogy az egyik legolcsóbb, de az egyik legdrágábban repülő típus a világon ahhoz képest, hogy abszolút képességei rohadtul elmaradnak a gép méretéből fakadóan majdnem minden téren a királykategóriától. A svédeknél sem repülnek vele sokat, ahhoz képest, ha annyra olcsó lenne, mint amennyire behazudják...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.02.19. 10:22:33 -
#67073
Nem "amcsi", nem "orosz" és nem "kínai" vadászgépek terén a mozgástér effektíve három eurocanard típus, az Eurofighter, a Rafale és a Gripen. A Gripen hátránya a kis méret, és az eredendően kicsi hatótáv a két konkurenshez képest, továbbá a legkevesebb integrált fegyverzet (mondjuk Meteor, Iris-T, LGB, Maverick, RBS-15 van, és az Indiai MMRCA tenderen az Saab határozottan állította, hogy bármilyen, a NATO csatlakozókkal kompatibilis fegyverzetet integrálnak, amit csak a vevő kér), előnye a legalacsonyabb ár mind beszerzés, mind üzemeltetés terén.
A Rafale átmenet a kettő között, de itt a legszélesebb a fegyverintegráció, illetve manőverezőképesség és avionika terén elviekben ez a legjobb (leszámítva a Gripen saját adatkapcsolatát).
Az Eurofighter a legnagyobb, legtöbbre képes elviekben, de ugyanakkor a legdrágább mind beszerzés, mind üzemeltetés terén.
Viszont az F-15 azért kemény dió, mert irgalmatlan nagy a tapasztalat vele, és az USAF szinte minden fegyvere felfüggeszthető rá.
A Rafale mellett szól, hogy a franciák szinte minden fegyverkategóriában tudnak saját alternatívát nyújtani, ellenpont mondjuk, hogy a Meteor-hoz fogható rakéta (elviekben) nincs most más, az meg csak a Gripen / Eurofighterhez van kötve.
Egyébként érdekes kérdés, hogy Egyiptom miért nem mérlegelte a kínai lehetőségeket. A J-10 szériagyártás alatt van, igaz az is egyhajtóműves. A J-11 és a J-16 feltehető azért nem opció, mert az oroszok nagyon csúnyán néznének, ha a világpiacon Szu-27 klónokkal jelennének meg. Fegyverek terén is van mindenre alternatívájuk. Viszont nem kompatibilisek semmivel...
