95116
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #76510 Szerintem megint átvágtak a marketinggel. Az oroszok kitűztek egy célt, vagy valami fejlődött annyit hogy tegyük fel "megduplázták" a korábbi SAM képességeit. Ettől az elméleti max mondjuk 100 km-ről 200 km-re nőtt. A hülye politikus meg fotel harcos meg ezzel dolgozik. (Tudod a Tomcat 8 célt lő le 2000 km-re kevesebb mint egy óra alatt. 
)
-
#76509
Ez ideális esetben, ha tüörsíma a terep. Ha viszont van egy hegy domb x km távolságban, akkor ez elkezd elég szépen kitakargatni...
Az ALU az mi? EW gépek közül igen repült 250 km-nél eddig közelebb, szóval olyan nagy változást ez nem okoz nekik. A taktikai gépeknél van az, hogy 8 km fölé a nem stealth gépek nemigen mennek. Viszont mivel az utazómagasság van 8-10 km-en, ha harci cselekmény van, akkor úgyis magasságot dobnak el...
Ezen felül, SAM és ellenséges vadász egyszerre nem dolgozik egy légtérben, ezen felül 250 km-re egy Sz-300-tól nem várható random SHORAD legtöbbször. Nem mondom, hogy szar ez a képesség, csak kéretik helyén kezelni. A rakéta repülési ideje több perc, bőven van idő reagálni. Az EW gépeknek is elég masszív lehetőség ezt a bemétésre, hogy hol a cél. Ez alapján akár még a mezei harcászati gépek is megkezdhetik a bekerítést és mehet a masszív CM spam... A 105 fokos tűzív meg 105 fokos. A JASSM meg érkezhet akárhonnan, időzítve 360 fokosan körkörösen... Tehát vagy töb Sz-300-at kell egymásra pakolni vagy mellé tenni Tor-t is. Sokat. -
#76508
Kb. az F-15 egyetlen reális elem a listában, de az meg SEAD-del megy csak akárhova és mögötte az EW bazárral.
Gondot pont az EW bazár, és az utántöltők a harcmezőtől való túl messzire kitolása jelentheti. -
#76507
OAF:
F-15C
Mid-high 30’s alt
Radar Horizont: 425~450km
F-16CJ
20’s alt
Radar Horizont: 325~400km
F-117A
below CJ’s mainly above 15,000ft
Radar Horizont: 280km
B-2A
way above everyone
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.23. 10:59:10 -
#76506
OAF alatt eleinte 15kft volt a padlószint minden gépnek.
Ez ~280km-es radar horizont.
http://members.home.nl/7seas/radcalc.htm
Ha lesüllyedsz csak mer megvilágított egy RPN (itt ugye már nincs indítás jelzés), akkor már nehezen fogsz ugyanakkora hatótávolsággal/időtartammal küldetést teljesíteni visszaemelkedés után.
Utántöltők és az ALU EW gépek is jelentősen kijjebb szorulnak a hatásos harci zónából.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.23. 11:00:01 -
JanáJ #76505 Köszi. Azt hittem elsikkad a kérdés. :-) -
#76504
Az indítást lehet érzékelni és 6 km-re süllyedve gyakorlatialg csak tükörsíma terep esetén vagy horizont felett.
A strat bombázók 2000 km+ vagy 500-600 km-es köztes hatótávolságú CM-mek miatt közelébe nem mennek semmiféle légvédelmi rendszernek...
A MiG-31 honi légvédelmi vadász, nemigen repked semmiféle ellenséges SAM közelében.
Az F-22 stealth, a rakéta kinematikája nem kihasználható ellene. Mese habbal kb. az, hogy egy Raptort bármilyen légvédelmi rendszer 30-40 km távolság felett képes követésbe venni.
Kb. az F-15 egyetlen reális elem a listában, de az meg SEAD-del megy csak akárhova és mögötte az EW bazárral.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.23. 10:39:29 -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#76503
Bombázógépek (B-52, B-2, Tu-160, Tu-95), elfogó vadászgépek (MiG-31, F-15, F-22)?
10km-es repülési magasságú célt simán lehet 350km-ről észlelni radarral - ha a cél RCS-e és a radar felbontása ezt lehetővé teszi. -
#76502
Azért tegyük azt hozzá, hogy harcászatilag a 250 km feletti távolságnak szitne semmi értelme nincs, a harcászati gépek efelett elég ritkán vannak a horizont vagy bármilyen blokkoló tereptárgy felett... -
#76501
Lehet láma kérdés, de mi a különbség a single és double digit SAM között?
Two years after Desert Storm, Russia introduced the S-300 PMU (SA-10B) and its 150km 48N6 missile, doubling the engagement range over any previous system in the world and starting the era of “double digit SAMs.”* At that time, the Lockheed YF-22 had just won the Advanced Tactical Fighter competition, and the first developmental contract for the Joint Strike Fighter (F-35) had yet to be written. By 1997, the first F-22 test flight was met by the introduction S-300 PMU2 (SA-20) and 200km 48N6E2 missile, which increased engagement range by 33 percent. And in 2010, the year the F-35B first flew, Russia introduced the S-400 (SA-21), boasting a range of 400km. Anti-access/area denial entered the lexicon. Today, there are hundreds of these systems. Tomorrow, there will be many more. Going through this threat environment is not viable in the long term...
*“Double digit SAMs” are counter-air systems of extremely long range that have the ability to engage multiple targets simultaneously. The name comes from the sequential NATO naming convention and that fact that the first such system was designated the SA-10 (ten being the double-digit moniker). All such subsequent systems have double digit numbers (SA-12, SA-20, SA-21).
http://warontherocks.com/2016/05/stealth-is-king-the-world-is-flat/
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.23. 09:28:09 -
#76500
Nem meglepő a képesség hanem az, hogy éleslövészeten ki is próbálják. Az F-14 + AIM-54 képes volt 6 cél szimultán leküzdésére. Asszem kétszer próbálták ki összesen... -
#76499
Érdekes gondolatok a lopakodás képességéről és lehetőségeiről. -
#76498
TOR-M2 4 célcsatornás:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#76497
Ebben mi a meglepő? Nem úgy volt, hogy a Tor-M1 már tudott két cél ellen szimultán támadni, a Tor-M2 pedig már 4 célcsatornával bír? -
#76496
Az USAF-féle ADS II. lényegében egy nem-halálos opciót adna az AC-130J gépek személyzetének a kezébe. Ez a hivatalos álláspont. Hogy hol és mire használnák, azt én sem tudom.
A működése úgy nézhet ki, ahogy leírod, tehát feltehetően a fegyverekkel felszerelt oldalon (bal oldalon) lenne egy mikrohullámú antenna, amellyel képes lehet elviekben tömeg-oszlatásra. A technológia azonban erős kérdőjeleket mutat fel, mert hát az ADS működési elvéből fakadóan a távolság és a besugárzási idő számít. Na most ezt távolságmérés és célterület-számítással lehet valamennyire meghatározni, ám nem tiszta, hogy ez mennyire lesz így megbízható. -
#76495
Ez bizony szimultán célleküzdésnek tűnik. -
#76494
Tor M2U
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.22. 20:31:29 -
#76493
Ha jól tudom a DJI (majdnem) összes drónján van ilyen korlátozás (Phantom, Inspire) . Reptér körül van egy x Km-es kör, amin nem tud bemenni, bent pedig nem tud felszállni, sőt ha közeledsz a zónához a képernyőn jelzi is. Sokan szívtak ezzel vásárláskor, hogy volt valami használaton kívüli reptér a lakhelyük közvetlen közelében és a saját házuk kertjében nem tudtak felszállni.
Utoljára szerkesztette: Jeffjohnson, 2016.08.22. 19:38:08 -
#76492
ez igaz, de lehet épületben is tehát magasan stb, vagy a csapat völgyben ellen meg dombon, a gyakorlat mindig produkál olyasmiket amire nem gondolt senki.
Cifu ez a repülőre szerelhető verziót hogy képzelik? :D ott a nagy tömeg, elhúz felettük a gép és beszarnak a fájdalomtól? :D
majd nem akarnak második adagot és elmenekülnek, vagy mi? nem tudom elképzelni a dolgot. meg ki lehetne védekezni valahogy? -
#76491
2010-ben kivitték Afganisztánba a kész rendszert, de nem vetették be. A hadseregen belül kicsi a rendszer reputációja, sem a katonák, sem a tisztek nem bíznak benne. Hivatalos anyag azonban ezekről sehol sem szól.
Noha a hadseregnél elsikkadt az ADS, a Raytheon egy rendvédelmi célra kitalált rendszert, a Silent Guardiant már eladott egy amerikai börtönnek. A rendszer más formában elviekben eladható a rendvédelmi célokra, ám a rendszer körüli különféle kritikák (hosszú távú hatások, hatékonysági kérdőjelek, külső környezeti hatásokkal kapcsolatos kérdések mint eső, köd vagy hó) miatt ódzkodnak tőle.
Az USAF egy repülőgépre telepített verziót szeretne az AC-130J gépekre, amely várhatóan hamarosan elkészül. -
#76490
de ha véletlenül egy ellenséges katonát vakít meg az már háborús bűncselekmény...
Drónok ahhoz hogy lássanak is valamit a harcmezőből, magasabban repülnek, mint ahol egy átlag katona feje van.
Sima (manuálisan felülbírálható) helyszög korlátozás kell csak. (mint a Silkánál)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.22. 17:27:07 -
#76489
óh, ezt nem tudtam így pontosan. viszont továbbra is tartom, hogy sokkal inkább tűnik határesetnek a dolog míg egy célmegjelölő lézer esetén csak pechnek. legalább is számomra.
ha már ilyen kérdőjeles dolognál tartunk, ez a mikrohullámú dolog hogy áll?
![]()
mert mintha évek óta kész lenne de nem nagyon akarnák használni. -
#76488
Nem az, ugyanis az egyetlen ilyen célú egyezmény csak azt tiltja meg, hogy kifejezetten vakító lézerfegyvert vessen be vagy adjon el az adott ország.
Amennyiben az adott eszköz első sorban más célból készült (például lézeres távolságmérő vagy lézeres célmegjelölő avagy esetleg drónvadász lézer), és "mellékesen" megvakít egy katonát, az nem esik az egyezmény hatálya alá, as per első bekezdés.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2016.08.22. 17:18:28 -
#76487
de ha véletlenül egy ellenséges katonát vakít meg az már háborús bűncselekmény... -
#76486
A madarat is látná a radar...?
Hát embereket is látják a képalkotó radarok, gondolom a madarakat is látják.
Szofver nem kell. Egy párhuzamosított kamara zoomal és egy emberi 5 sec ránézést olcsóbb. Filléres. Egy szaros digitális kamerán van 20x-szoros optikai zoom.
Tény, de azért van rögtön két (három) kérdés:
1.: Mennyire fog odafigyelni az ember, amikor a sokadik madár, hógolyó, akármi riasztja és mutatja neki a képet?
1.1: Pont a reakcióidő lenne az ár. Automatizálva 1-2 másodpercen belül leolvaszta a lézer az égről a drónt, de legalábbis megvakítja a kameráját. Radar észlel, ember ránéz, 5 másodperc, célazonosítás 'emberi szem v1.0' változattal, döntéshozatal, cél jóváhagyása... Addigra a drón már el is repülhet a tűzzónából...
2.: Éjszaka már nem csak 20x zoom, de éjjellátó vagy hőkamera kép kell... -
#76485
Szerintem impulzus doppler radar kellene (mérve a propeller frekit).
Kolibrin kívül madárbiztos lenne :)
Madarat követtek automatikus követésben a régi orosz tűzvezetők (Nyeva/Volhov) is x km-en.
Mindjárt tervezek is egyet...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2016.08.22. 17:06:12 -
#76484
A madarat is látná a radar...?
Szofver nem kell. Egy párhuzamosított kamara zoomal és egy emberi 5 sec ránézést olcsóbb. Filléres. Egy szaros digitális kamerán van 20x-szoros optikai zoom.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.08.22. 16:57:19 -
#76483
Azért kell egy intelligens szoftver, ami különbséget tesz egy madár és egy drón között. -
#76482
A kis drónok ellen lenne igazi a lézerfegyver, hiszen nagyon kis teljesíménnyel is pillanatok alatt halnak. A probléma (szerintem) az észlelésük.
Észlelésre egy mm-es mini radar is elegendő.
(kicsi távolság miatt minimális teljesítménnyel)
Lézer meg ezen a távolságon szerintem is elég kell hogy legyen a megsemmisítésre.
-
#76481
Pont ezért csodálkozom azon, hogy az US ARMY per pillanat komolyabb lézerprogram nélkül van. A LaWS és társai pont ideálisak lennének az efféle veszélyforrások ellen. -
#76480
frekvencia zavarása meg addig érdekes még gyári beállításokkal dolgozik, amint egy kicsit megbütykölik már mindjárt nehezebb lesz.
A gyári rádiót le lehet cserélni, de ez nem egyszerű művelet...
pl valamelyiknél olvastam hogy a repterek közelébe egyszerűen nem fog dolgozni... rányomnak egy szoftver frissítést amiben a háborús ország is benne van és már nem is akar majd ott felszállni.
Most az a terv, hogy minden (legalábbis amerikában, és feltehetően az EU-ban) kereskedelmi forgalomba kerülő drón szoftjában benne lesz, hogy reptér közelébe nem megy. Mivel eleve van a komolyabb drónokban GPS, így nem probléma gyárilag "no-fly-zone"-okat meghatározni, amelyeket a drón nem szeghet meg. -
#76479
Igen, az export Abramsok uránium réteg nélkül lettek leszállítva mindenkinek, még az Aussziknak is. -
#76478
A kis drónok ellen lenne igazi a lézerfegyver, hiszen nagyon kis teljesíménnyel is pillanatok alatt halnak. A probléma (szerintem) az észlelésük. -
#76477
lehetne fejleszteni hálósat a gránátvetőre, de valóban eltalálása más téma. JanáJ is egy kicsit egyszerűen vette ezt a dolgot :D meg kérdés, hogy hány találat kéne hozzá, valószínűleg 1 találat elég, főleg ha szerencsés, de mindenképpen visszavonulásra adna okot. frekvencia zavarása meg addig érdekes még gyári beállításokkal dolgozik, amint egy kicsit megbütykölik már mindjárt nehezebb lesz. reméljük ehhez kevesen rendelkeznek elég szaktudással, meg a gyártók is tesznek róla hogy ne legyen túl könnyen módosítható.
pl valamelyiknél olvastam hogy a repterek közelébe egyszerűen nem fog dolgozni... rányomnak egy szoftver frissítést amiben a háborús ország is benne van és már nem is akar majd ott felszállni.
Utoljára szerkesztette: Palinko, 2016.08.22. 15:52:40 -
JanáJ #76476 Abramsből "urános" csak az amiknak van? Elvesztem a nevezéktanban. -
#76475
Azt hittem valami bővebb, de kvázi három mondatnak megfelelő (eddig is ismert) információk, egy csomó körítéssel. Úgy, hogy számomra érthetetlen módon következetesen M-1-nek írja az M1-et.
Amúgy viszont sok meglepő nincs benne - a Leclerc eddig is tudtuk, hogy alapjában véve egy jól összerakott valami, ahol az elektronika jó, az ágyú nem rossz (de van jobb nála (Rheinmetall 120mm L/55), a motor viszont középszerű (nem véletlen, hogy az Egyesült Arab Emírségek is EuroPowerPack-al kérte a sajátjait). -
fonak #76474 Nem szaúdi, hanem UAE. :) -
#76473
Lehet érdekelni fog valakit. Szaudi Lecrec harckocsik teljesítménye a jemeni polgárháborúban. -
#76472
Zoom nincs egyik Phantom-on sem. Hallani nem nagyon lehet őket csak ha közvetlen közeledben vannak de az optika inkább a táj megfigyelésére való. -
JanáJ #76471 Jó, ha lőnek akkor tényleg semmit sem hallanál meg. :-)
