95113
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
_rudi #82053 Ez véletlen nem az SB-1 Defiant? -
JanáJ #82052 Fél OFF
Mennyiben változtak meg a vadászgép pilóták képességei a II: VH.-óta? Gondolok arra, hogy régen nehéz volt repülni, de kellett gondolkodni is. Aztán a sugárhajtással már brutál fizikum kellett, de inkább erőből oldották meg a dolgokat. Most már szinte magától repül a gép és onnan dobálnak mindenfélét, de azért még kell a fizikum. Lassan meg jó monoton tűrés kell és sakkozó és légiirányító képességek a drónok irányításához. -
JanáJ #82051 Továbbra sem értem ezt a valamit. Van az Apacs, van az Osprey és van az A-10. Lassan egyik sem életképes a harcmező felett. Ez miért lesz az? -
JanáJ #82050 Emlékszem erre a videóra. Az volt a kommentelők "szakvéleménye", hogy ez egy sz@r. Gondolom a sok buta mérnök nem gondolt rá, hogy valaki alatta kezd gyereket sétáltatni. Rendeltetés szerinti használat esetén is gond. Valamelyik katona azt írta, hogy ha szemből jön be érted, akkor túl lehet élni. :-) -
#82049
Érdekességképen egy régi videó (7év) hátha valaki még nem látta, Osprey vs Clove Lakes Park
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82048
Repül az S-97 Raider:
-
#82047
Hogy lesz az lopakodo azzal a sor csavaranyaval a belepoelen a radarnal?
Majd kompozit csavarokat és anyákat használnak... :D
(Olvasd: Fogalmam sincs)
Ha megis azzal az ionizalt gaz lopakodassal jonnek, az a sajat passziv erzekeloiket is kitakarja.
Errol van valami aktualis pletyka, vagy mar regen is kitalacio volt?
Ez az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején volt téma, még az MFI / LFI program kapcsán. Maga az elv létezik, ismert, de alkalmazása terén túl sok a kompromisszum, illetve a folyamatos fenntarthatósága is kérdéses.
Amennyire én tudom, nem került többet elő komolyabban, pláne nem a PAK-FA esetében. -
#82046
Nekem inkább az L sávos radarja körüi hype az, amitől agyfaszt kapok. Az antenna mérete eléggé korlátos nyalábképzést tesz lehetővé nem beszélve az érzékenységről, ami a felülettel arányos... -
savaz #82045 Hogy lesz az lopakodo azzal a sor csavaranyaval a belepoelen a radarnal?
Ott a burkolat elvileg radar atereszto kell legyen.
Ha megis azzal az ionizalt gaz lopakodassal jonnek, az a sajat passziv erzekeloiket is kitakarja.
Errol van valami aktualis pletyka, vagy mar regen is kitalacio volt? -
#82044
Ha képes szuperszonikus sebességre utánégető nélkül, akkor igaz lehet. Az mondjuk nyelvészeti kérdés, hogy az új hajtóművel lesz képes, vagy már most is képes-e rá, mert hát az angol mondat szerint az utóbbi... -
JanáJ #82043 A "high fuel load" ez esetben azt jelenti hogy tanker támogatással. XD -
fade2black #82042 Én már sokkal korábban kb itt.
"Combined with a high fuel load, the T-50 has a supersonic range of over 1,500 km, more than twice that of the Su-27." -
fonak #82041 Elvileg létezik "fotonikus radar", de ha jól értem lézer kell hozzá, az meg itt nem látható, hogy lenne. -
#82040
Mármint a radar akkor egyszerre célfelderítő és RPK? Mert a Tor-on is van egy bazinagy ESA radar és mellette még kupola alatt az RPK antennák.
TOR-on azért van a kupola, mert a fő ESA nem látja a felfelé kivetett rakétát indításkor.
Rávezetéskor szerintem az RPK funkciót átveszi a fő ESA. (szűkebb a nyalábja, ami előny)
-
#82039
Mármint a radar akkor egyszerre célfelderítő és RPK? Mert a Tor-on is van egy bazinagy ESA radar és mellette még kupola alatt az RPK antennák. -
#82038
PAK-FA elemzés, a fotonikus radarnál mondjuk ráncoltam a homlokom keményen... -
#82037
Ez RPK vezérelt ugye? A Tor-on látom az RPK antennákat. Ezen hol van?
Igen, RPK.
Az a nagy ződ PESA... -
#82036
PAK-FA MFD-k:
![]()
![]()
-
#82035
Ez RPK vezérelt ugye? A Tor-on látom az RPK antennákat. Ezen hol van? -
#82034
Mi az oldalszög és helyszög korlátja a szimultán célleküzdésnek?
±60°/±45°
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.04.23. 19:03:08 -
#82033
Sarki Pancir, gépágyú nélkül...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#82032
A besugárzás jelző és kisugárzó funkció össze van vonva. De ha belegondolsz, egy radar is ezt csinálja. Csak azért nem RWR, mert az RWR az minden más jelére figyel, a radar meg csak a sajátra próbál, amibe az ellen ECM bekavar.
Tehát igazából a használat definiálja egyes rendszerknél, hogy micsoda és nem az, hogy ad vagy vesz. Azért nincs a gépek orrán hatalmas RWR antenna, mert oda kellett tenni a felderítő/tűzvezető radart, ami mechanikus pásztázású és csak úgy tud keskeny nyalábot csinálni, ha szép nagy.
Namátmost, ha ez az eszköz ESA, akkor időosztásos / üzemmód váltásos elven működve RWR is lehet... Sanszosan ezzel van a Rafalnak is SOJ/SEAD képessége az átlag felett, mert eleve PESA volt benne tudtommal.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.04.23. 15:34:16 -
Berkut111 #82031 Édes Istenem -
#82030
Yea, csak itt említik, hogy SIGINT-ként is tud működni, tehát fogadja is a jeleket. Ez pedig valahol logikus is, hiszen folyamatosan monitoroznia kell a zavarandó radart, hogy tudja milyen frekiken kell válaszjeleket produkálnia. Ha viszont adó és vevő is van, akkor innentől kezdve kvázi egy radarról beszélünk, csak nem ez az elsődleges feladata...
Maga az NGJ is úgy néz ki, mintha egy (kisebb) AESA lenne benne. Illetve kettő, egy előre, egy hátra...
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.04.23. 15:15:03 -
#82029
A radar a gépeken valójában pont azt csinálja, mint egy jammer, jeleket küld adott irányban a difi az, hogy várja, hogy mi jön vissza. Tehát attól, mert egy ECM rendszer ESA rendszerű, még nem lesz radar szerintem. Annyi, hogy mostmár egy antennánál nem korlátoz le az analóg technika, egy antenna tud ugrálni célok között. (Szeritem.) Az ALQ-99 és a Ravenben is, ha fel vannak nyitva, akkor láthatóak az antennák. A kis antenna méretű egyértelműen utal arra, hogy mit terveznek vele zavarni. Ha sok célt akartál zavarni, akkor sok antenna kellett. Antennánként viszont kicsi a teljesítmény.
Most csinálsz egy baszott nagy antennát, ami EASA módon ugrálhat a radarok között és mindet a max. energiával zavarja.
A zavarás sem CW, tehát az, hogy szakaszosan megy a zavar, imp.üzemben sanszosan nem minden zavarásánál gond.
Pesze én csak hülye gépész vagyok, nem értek a villanyhoz, de látok valami ilyesmi koncepciót. -
#82028
Ez alapján akkor az NGJ kvázi maga is egy AESA radar? 
-
#82027
Párhuzamosan 4 cél -
#82026
Hát, ez alapján ez nekem totál elméletinek tűnik. Inkább az látom, hogy SzSzC üzemképesség esetén 3 db cél, ha ez nem megy EW vagy más miatt, akkor meg 1 db optikai célkövetés és 1 célcsatornás lesz a rendszer. -
#82025
A 3 db célra 4 db rakéta hogyan jön ki? Ezek is RPK rakéták?
Ha jól értem az SzSzC követ 3 célt, és 4 rakétát, míg az OESz 1 célt követ.
Gondolom így jön ki a komplexumonként 4 célra 4 rakéta.
-
#82024
A 3 db célra 4 db rakéta hogyan jön ki? Ezek is RPK rakéták? Mi az oldalszög és helyszög korlátja a szimultán célleküzdésnek? -
#82023
Az utolsó kép. -
#82022
Pancir-S1 anyagok...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
Centiméteres hullámsávú SzOC célfelderítési távolsága 2m² radar-keresztmetszetű cél ellen 36km. (radarhorizont)
20 célt tud követni.
Miliméteres hullámsávú SzSzC célkövetési távolsága 2m² radar-keresztmetszetű cél ellen 24km.
8 célt tud követni, és ebből 3 célra tud 4 rakétát rávezetni.
Az infra optika 3-5μm-es hullámhosszon üzemel, célfelderítési képessége;
F16 méretű cél; 17~26km
Robotrepülő; 11~15km
LGB; ~10km -
#82021
-
JanáJ #82020 Ez még hk vadásznak is jó. Ha át nem is viszi, tuti leborotválja a páncélt. Mikor viszik Szíriába? -
JanáJ #82019 Szerintem ez továbbra is paraszt vakítás. Mi értelme van egy talaj közelében repképes gépnek? Teherszállításra oké, de különben? Ezzel pusztítják majd a hordozó kötelékeket? XD -
#82018
Érdekesség: A német haderő eszközeinek hadrafoghatósága:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Van benne pár durva arány (Sea Lynx 28%, NH-90 31%, A400M 33%, Tornado 38%, Tiger UHT 44%, Puma 48%, U-212A: 50%) -
#82017
Két új videó az 57mm-es orosz AM-220 fegyvertorony tesztjéről:
-
#82016
Ezzel kapcsolatosan én is vakarom a fejem, de állítólag az irániak nagyon alacsonyan a tenger feletti repülésre koncentráltak (sea-skimming). -
#82015
2.: A BoP-hoz hasonlóan a szárnyak kialakítása leginkább a kis magasságú repüléshez van optimalizálva, a talajhatást használná ki alapvetően.
Ez biztos? Eddig úgy tudtam a talajhatás csak nagyon kis magasságon, néhány méterig, működik. -
#82014
Olvastam egy érdekességet az iráni F-313-ról:
1.: Mindenek előtt ez egy tesztgép, hasonló a Boeing Bird of Prey-hez. Ha innen nézzük, hirtelen nagyon sok dolog a helyére kerül:
![]()
F-313
![]()
2.: A BoP-hoz hasonlóan a szárnyak kialakítása leginkább a kis magasságú repüléshez van optimalizálva, a talajhatást használná ki alapvetően.
3.: A kis magasságra való optimalizálás miatt ilyen kicsik a beömlőnyílások, plusz a gépet (feltehetően) nem szuperszonikus, hanem magas szubszonikus tartományra tervezték, oda pedig elég lehet ilyen apró beömlőnyílás.
Ezek után lehet, hogy annyira nem is kell kinevetni az F-313-ast, noha kétségkívül messze van egy "komoly" vadászbombázó-programtól...
