95112
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • fonak
    #83622
    Szerintem a márkának sem túl jó, már csak a Columbine mészárlás miatt sem.
  • [NST]Cifu
    #83621
    Kel-Tec RFB. Hm. Érdekes, de nem túl jó a híre, ahogy nézegetem.

    Mondjuk a betolható válltámasz miatt amúgy se jöhetne szóba....
  • fonak
    #83620
    Persze, KEL-TEC van. Bár az nem katonai fegyver és nem is sorozatlövő a törvények miatt.
  • [NST]Cifu
    #83619
    Egyáltalán van 7.62x51mm-es bull-pup karabély?
  • qtab986
    #83618
    a collapsible buttstock = bullpup kizárva.
  • molnibalage83
    #83617
    Nem gyenge képek.
  • Ninju
    #83616
    Köszönöm!

    Cifu: A darus megoldást bizonyos tornavértek esetén használták. Azoknál, hogy úgy mondjam a frontal armor fontosabb volt a mozgékonyságnál. :)
  • [NST]Cifu
    #83615
    Dehogynem, az MR-123 természetesen elsődlegesen CIWS-ként szolgált, az első változata még egyszerre csak egy, aztán a kései változatai már egyszerre négy, egy irányban lévő célt tudott követni, de tűzet vezetni egy rendszer egyszerre csak egy célra tudott, ezért vannak teleszórva MR-123 'Vympel' radarokkal a nagyobb hadihajók, a Slava-osztályon három, a Kirov-osztályon 4db látható, mindkét esetben két-két AK-630-as mellé tartozott egy-egy:





    A rendszernek azonban nem volt a Phalanx CIWS-nél "megszokott" teljesen automata üzemmódja, minden esetben szükség volt a személyzet "jóváhagyására" ahhoz, hogy tüzet nyisson.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.08. 21:49:51
  • fonak
    #83614
    CIWS-ként akkor nem lehetett használni az AK-630-at? Vagy volt automata üzemmód?
  • [NST]Cifu
    #83613
    Egy kis érdekesség, haditengerészet, MR-123 tűzvezető rendszer a Tarantul-osztályon, amely egy 76mm-es (AK-176) és két 30mm-es (AK-630) löveget irányított.


    Tarantul I.


    A rendszer radarja


    A radar C/I/J hullámhossz tartományban műküdik, 0,5 mikromásodperces pulzusokkal, radardóm kereső üzemmódban percenként 15x tud körbefordulni, 3 fokos tűnyalábbal keres, fordulatonként 3,5 fokkal emelkedve 56°-ig. Ha célkövetésbe vált monopulzus módban max. 85°-ig emelkedhet az antenna. A radardóm mellett CCTV kamera és lézeres távolságmérő is helyet foglal.


    MR-123 tűzvezető állás egy Tarantul I.-esen


    1: Radar képernyő
    2: CCTV kamera képernyője
    3: (Légi) célpont repülési irány kijelzője
    4: AK-176 célzás indikátora
    5: AK-176 ballisztikai indikátora
    6: #1 AK-630 cső irány visszajelző
    7: #2 AK-630 cső irány visszajelző
    8: #1 AK-630 maradék lőszer kijelző
    9: #2 AK-630 maradék lőszer kijelző
    10: Radar függőleges szögének visszajelzője
    11: #1 AK-640 irány kijelző
    12: #2 AK-630 irány kijelző
    13: AK-630 tűzcsapás hosszának kiválasztója
    14: Radar elektromos hálózat kijelző


    A "Kolonka" kézi célzórendszer, amely az AK-630-asok tartalék irányzórendszere

  • ximix #83612
    M1 Abrams képek
    - link
    Centurion cut in half
    - videó
    Leopard 1
    - videó
  • fonak
    #83611
    Tény, nem is nagyon volt nekik a szovjetekkel összehasonlítva, ami volt (Chaparral, VADS) azt is kivonták. Szuperszonikus gépek ellen ott a Patriot, közeli fenyegetésként tényleg inkább drónok vagy helik jöhetnek szóba. Mondjuk a drónok elterjedésével lehet, indokoltnak tartják, azok ellen viszont nem kell gyors cucc, inkább a detektálás lehet gond.
  • molnibalage83
    #83610
    Ezzel az erővel felesleges bármilyen légvédelem megalkotása.
  • [NST]Cifu
    #83609
    A II.vh-ban a stand-off fegyverek (siklóbombák, robotrepülőgépek, stb.) sem voltak jellemzőek... ;)
  • [NST]Cifu
    #83608
    Most a rakéta vagy a gépágyú részét kritizálod? :)

    A Sidewinder kb. a max., amit tudsz nyújtani, az AMRAAM még jobb lenne, de az már túl nagy egy ekkora felépítményhez szvsz.
    A gépágyú meg kb. szóba se jöhet nagy sebességű vadászoknál.
  • fonak
    #83607
    Mondjuk nem túl reális, hogy az USA csapatlégvédelemre szorulna, már a II. vh-ban sem volt jellemző...
  • molnibalage83
    #83606
    Ez a AAA akkor legfeljebb helik vagy drónok ellen lenne jó. Nagysebességű vadászok ellen ez édeskevés.
  • [NST]Cifu
    #83605
    Az ADATS egy rakétával akarta megoldani a két feladatkört, ezért volt bukás.

    Szvsz a GDLS úgy okoskodik, hogy amúgy is téma a Hellfire és a Stryker párosítása, akkor már nem kell sokat lépni, és ott lenne a viszonylag potens AIM-9X B2 mellette, az már a seregnél is megdobogtatná a szíveket.

    A 30mm-es gépágyú esetén nem hiszen, hogy a 2A38 (30x165mm) szintű, 2000+ löv./perc tűzgyorsaságú eszközről lenne szó, ebben a kaliberen két opció van, az Mk.44 Bushmaster II (30x173mm lőszer), amely max. 200 lövés/perc-et tud és ez kerül a 30mm-es toronyba a Stryker Dragoon-ra. A másik az Apache-nál használt M230 (30x113mm lőszer), az ~625 löv/percet tud... Én inkább az utóbbira tippelnék...
  • molnibalage83
    #83604
    Elég érdekes, hogy az ATGM és SHORAD-ot egyesítenék egy járműben. Az ADATS erre volt próbálkozás 30 éve. Asszem nem lett túl sikeres.

    Önmagában 30 mm-es ágyú erre a cuccra picit nagynak tűnik. A Tunguzkán van ilyen, csak sokkal nagyobb és stabilabb alapon.
  • [NST]Cifu
    #83603
    A GDLS kihozott egy koncepciót az US ARMY SHORAD-problémájára, gyakorlatilag a korábban már bemutatott Boeing Avenger továbbfejlesztés tornyát rakták a Stryker-re, és elnevezték Stryker Mobile SHORAD Launcher-nek (Stryker MSL). A torony 4db Hellfire és 2-3db AIM-9X Block 2 Siderwinder rakétát tart tűzkész állapotban, de állítólag a fejlesztési tervben van egy 30mm-es gépágyú integrálása is:



    A Boeing már vagy 7-8 éve propagálja az Avenger feltámasztását, eredetileg négy Stinger és két, majd három Sidewinder párossal, majd később a Stinger kikerült a képből és Sidewinder és Hellfire párossal promózták.



    Boeing Avenger @ AUSA 2014 kiállítás:


    Kép ugyanerről:

  • [NST]Cifu
    #83602
    Zseniális. Ha belegondolok, hogy a gyerekkorunkban még olyan képek voltak, hogy a lovagi páncélos harcosoknak daru kellett, hogy lóra üljenek... :D
  • molnibalage83
    #83601
  • Ninju
    #83600
    Sajnos nem, de majd linkeld légyszi. :)
  • molnibalage83
    #83599
    Pár napja láttam egy videót ahol a középkori páncél és mai hátizsákos katona mozgását nézték meg gyakorló téren, de az istennek sem találom. Nem ismeri valaki ezt a videót véletlenül?
  • [NST]Cifu
    #83598
    Korábban már utaltak rá ( #83333 ), szívás. Csak hát most már nincs sok opciójuk...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.08. 10:39:51
  • molnibalage83
    #83597
    India.
    India és MiG-29K strukturális problémák. Nem bírják a gépek a leszállások okozta gyűrődést.
  • _rudi
    #83596
    Lengyel Leo 2 A4 belseje 360°-os panorámakép töltő helyéről nézve
    link

    Balra lent ott van a toronyforgató szerkezet.
  • kiskorúbézoltán #83595
    Igazából még lenne egy megoldás kideríteni, hol van a toronyforgató motor. Ha a testben van akkor macerás lenne letakarni a fogaskoszorút így a belső képeken látszana elég jól. Ha a motor a toronyban van akkor viszont jól takarható és takarni is szokták.

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    Az orosz mondjuk be is rovátkolta és számozta a toronykoszorút, az irányzónál meg vágott egy lukat a leolvasáshoz. Igy kaptak egy baszott nagy szögmérőt. Ezzel és a bölcsőn lévő szintezőlibellával lőhették a ruszki tankok - a tankosok által közutálatnak örvendő - megosztott irányzású feladatokat, ők tán egyszerűen csak fedettnek mondták. :)

  • [NST]Cifu
    #83594
    Ha tudnék, már prezentáltam volna. :)

    Itt van például ez a kép:



    Na most e szerint a hidraulika pumpa a torony jobb hátsó részébe van (Hydr. Kraftversorgung), a toronyforgató motor (Seitenrichtantrieb) pedig bal oldalt alul, a tornyon belül van jelölve. Így logikus, hiszen akkor a tornyon belüli hidraulikát a toronyból látják el.

    Ezek szerint igazad van neked is és Rudinak is. A toronyforgató motor a toronyban van, és a lenti képen akkor a toronykoszorú egybe van már szerelve a beszerelés előtt.
  • molnibalage83
    #83593
    Kezdem belátni, hogy tévedhettem, bár a képek alapján nem mondanám, hogy minden szerkezet működését értem.
  • kiskorúbézoltán #83592
    Gondolom akkor nem is túl nagy kérés, hogy erről meg te mutass valamit. :)
  • [NST]Cifu
    #83591
    A kérdés az, hogy a toronyra vagy a testre rögzíted a forgató motort.

    Ha a toronyra szereled (és a fogazott rész a testen van) akkor a mozgató motor tömegét is forgatnod kell, illetve meg kell oldani a motor energia-táplálását is. Mondtam már, hogy a legújabb (ill. egyes régebbi, pl. norvég) változatokat leszámítva a Leo2-ők hidraulikus toronyforgató motort használtak? :)

    Ha a motort a testre szereled, a fogazott rész pedig a tornyon van, akkor ezektől mind megszabadulsz, egyszerűbb szerkezet és kisebb forgatni való tömeg.

    Én pont úgy látom, hogy semmi értelme annak, hogy a motort szereled a toronyra...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.07. 16:22:17
  • kiskorúbézoltán #83590
    Te látod annak bármi értelmét, hogy a fogazott rész el tudna fordulni a testhez képest?
  • JanáJ
    #83589
    Nem meglepő módon nyugat alatt a tőlünk nyugatra lévő Eu.-i országokat értem - példálóztam is velük - valamint az amikat. Gondolom nem most találkoztál először ezzel, szóval nem értem a felháborodást.
    Nem azért teheti meg a bombázást, mert annyira védi az állampolgárait. Akkor ezt a pénzt eü.-re költené. Egyszerűen kutyát nem érdekli a bombázás, de ha saját katonák halnak meg az már igen.
  • [NST]Cifu
    #83588
    Más szóval szerinted a képen valójában az összeszerelt toronygyűrűt látjuk.

    Azért felhívnám a figyelmet, hogy a fogazott perem külső fele fémtiszta. Márpedig ha a felvetésed szerint ez fixen ül a testen, akkor ugyanolyannak kellene lennie, mint a perem alsó felének. A fémszín szerint ez elcsúszik valamint, tehát az én elméletem szerint a csapágyként viselkedő gyűrű részt mi nem látjuk ezeken a képeken, ez a forgórész, a csapágyként viselkedő elemek nélkül.
  • _rudi
    #83587
    [i]...Ismerem ezt a képet, de hogy van rögzítve?... [i]:
    :
    Nem csak a fogazott részen kívül hanem azon belül is van egy gyűrű nagy süllyesztett fejű csavarokkal.
    Ezen a képen jobban látszik:

    Szerintem a fogazott gyűrű - amit a testhez rögzítenek - maga az alsó csapágyfészek. Erre ültetik rá a tornyot a felső csapágyfészekkel.
    A tornyot a fogas gyűrűn belül látható - a toronyhoz csavarozott - gyűrű nem engedi leesni a testről.
  • kiskorúbézoltán #83586
    Éééés ha már forgatjuk a tornyot, ha nem lenne rögzítve a torony, vagy ha csak a tömege tartaná ott, ugyan mi tartana ellen amikor azt a nem_is_olyan_könnyű tornyot megpörgetik majd megállítják?
  • kiskorúbézoltán #83585
    Ha minden igaz így néz ki a luk torony nélkül:
    Tehát a fogaskoszorú a toronnyal együtt megy ki.
  • [NST]Cifu
    #83584
    Ismerem ezt a képet, de hogy van rögzítve?

    Látjuk a torony alsó részét, amelynek a belső része fogazott, ez csatlakozik a toronyforgató motorhoz.

    Látunk még furatokat a fogakon kívül, feltehetően ezekkel rögzítik a felső toronykoszorúhoz a tornyot magát.

    Nekem ebből nem jön át, hogy hol kapaszkodik a torony a testhez, ami például a #83583 -as hsz.-ben lévő ábrákból egyből kiderül.
  • _rudi
    #83583
    Egy közeli a Leo2 A6 tornyáról alulról.

    Nekem nagyon úgy tűnik hogy ez a torony is rögzítve van a testhez