95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
_rudi #84064 Ebben a kategóriában az Olaszok 76 mm-es Dracoja is elég jól néz ki..
![]()
-
JanáJ #84063 Jogos. Én csak mint bomba cipelő fegyverként gondoltam rájuk. -
#84062
Túl nagy a mezei gá. szórása a cél meg egészen apró. Közvetlenül találat szinte csak véletlenül lenne 1-1,5 km felett még álló célra is. A bibi az, hogy egy szaros quadcopterre is olyan kamerát teszel, hogy 3-4 km-ről isten szemét eljátssza... -
JanáJ #84061 Akkor ez kb egy olcsóbban jót megoldás. Nem tudom mennyire drága tűzvezető cucc és mennyire drága ebből a rakéta.
A Molni által említett civil drónokra én egy sima 30 mm-est i elégnek gondoltam volna.g -
#84060
Tökéletes létjogosultsága van. Jelenleg a quadcoper szerű cuccok ellen kb. semmit sem lehet tenni. Ez egy ilyen eszköz lenne, ami nem méregdrága és kellően sűrűn alkalmazható. Nem kell rakéta, nem kell radar. Ha látod a célt, akkor le lehet szedni. Egy Tor, Pantsir vagy Tung overkill. Ez ráadásul multipurpose, mert más APC/IFV-nek is odadurranthat keményen vele. Konkértan ez a no.1. előremutató koncepció most. Komoly haderő enélül kb. vicc lesz pár éven belül.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.27. 21:17:35 -
#84059
Mi értelme ennyire speciális cuccnak? Olcsó, de erre is kell ember meg alkatrész hozzá, meg lőszer. Mondjuk tűztámogatásra biztos király ha vn elég lőszer benne.
1, Előbb utóbb összehangoltan több drón jön majd, mint amennyi rakétája a Pancírnak van. (okos-lőszer olcsóbb mint a rakéta, és gyorsabban is célba ér)
2, Itt 148 lőszer van a fedélzeten, amiből lehet sima repesz romboló/páncéltörő is, vagyis normál tűztámogatónak sem gyenge.
Nekem tetszik a koncepció, amíg nincs harctéren bevethető lézerfegyver, addig nem tudok jobb megoldást a drónokkal szemben.
(Szíriai tanulságok levonása már az oroszoknál is folyamatban, Pancír, Verba túl drága lesz a feladatra hosszútávon...)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.27. 21:17:27 -
JanáJ #84058 Mi értelme ennyire speciális cuccnak? Olcsó, de erre is kell ember meg alkatrész hozzá, meg lőszer. Mondjuk tűztámogatásra biztos király ha vn elég lőszer benne. -
#84057
És az optikai egység (a maketten eléggé elnagyolva).
Molninak; imhol az első általam látott Orosz képalkotó infra cucc (256x256 pixel 3~5μm)
![]()
![]()
-
#84056
2Sz38 BMP-3 + 57mm-es légvédelmi ágyú, főleg drónok elleni harcra...
![]()
![]()
... rádiógyújtós, lézer nyaláb irányítású (beam rider) lövedékkel.
![]()
HMZ
![]()
-
#84055
De pont emiatt kicsi a HMZ. Elképzelem milyen magas frekin megy, hogy kellően pontos legyen. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#84054
Yepp, gondolom ez a legkönnyebben megvalósítható és legolcsóbb megoldás... -
#84053
A jó öreg beam riding technika... -
#84052
A szitu annyi, hogy korábban bejelentették, hogy majd szeretnének egy MiG-31 utódot, vagyis egy nagy méretű, nagy hatótávolságú légvédelmi elfogó vadászgépet. A hivatalos neve eredetileg PAK-DA, majd nemrég a MiG előjött különféle nyilatkozatokkal, hogy a jelölése MiG-41 lesz, és hogy akár pilóta nélküli is lehet a kialakítása. Csakhogy a fejlesztése még el sem kezdődött tudomásom szerint, a légierő eredetileg 2025-re szeretne elkészülni vele, és 2028-ra szeretné a MiG-31-eseket kivonni. -
#84051
Számomra nem világos, hogy miért nem használják légvédelmi célokra a rombólókon a nagy ágyúkat intelligens lövedékkel.
A második világháború óta használják a közepes kaliberű (76-203mm) tüzérséget légvédelmi célra közelségi gyújtóval. Olyannyira, hogy az US NAVY konkrétan annyira elégedett volt velük, hogy a II.Vh után szépen lassan kivonta a 76mm alatti tüzérséget (ie.: 20mm-es Oerlikon, 40 és 57mm-es Bofors gépágyúk), mert a 76mm és a feletti légvédelmi lövegeket elégségesnek tartották. Ez a kontexus nagyszerűen is működött, a legtöbb NATO haditengerészet szépen lassan átvette (kivétel volt pl. a Francia, amely 57mm-es lövegeket használt először 127, majd 100mm-es gyorstüzelő lövegek mellett). A problémát az 1960-as évek végén való szembesülés hozta a hajó elleni robotrepülőgépek terén. Ekkor már szépen lassan a "nagy" kaliber inkább a 100mm feletti lett, a 127-130mm-es szinten, gyakorlatilag pár ágyút leszámítva minden ilyen löveg légvédelmi célra is használható radar tűzvezérléssel, közelségi gyújtós lövedékekkel. Hogy mennyire hatékonyak ASM-ek ellen? Fogalmam sincs. Merthogy megadnak nagy szórással különféle adatokat, de kicsit nehéz elhinni a 7-10km-es adatokat.
Az olasz OTO-Melara nyújt tudomásom szerint jelenleg egyedül végfázisban irányított lövedéket, ez a DART (Driven Ammunition Reduced Time), de ehhez megfelelő torony is kell, amely kvázi CIWS-ként használható - ilyen van például a Horizon-osztályú légvédelmi rombolókon.
Cirka 2:30-tól látható a működési elve:
És most jön a slusszpoén: a hatásos lötávolsága 5km. Irányított lövedékkel, 1200m/s torkolati sebességnél...
Ezen kívül egyetlen egy másik irányított légvédelmi hajófedélzeti lövedék-programról tudok, az a francia 100mm-es Creusot-Loire lövegeikhez szerettek volna egy infravörös önirányítású lövedéket kifejleszteni, kifejezetten légvédelmi célra. Sajnos mindössze ennyit tudtam kibányászni róla, és azt, hogy sose került hadrendbe, de hogy a fejlesztés bukott el, vagy pénzt nem kaptak rá, arról semmi... -
#84050
Ha pdf url-jét vissza rövidítem, ezt adja forrás oldalnak.
Military Guns & Ammunition - link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.08.27. 14:58:57 -
#84049
PAK DP, vagy Mig 41, ezen most meglepődtem, hogy még a PAK FA sem tekinthető befejezettnek erre itt van ez is :D Lehet már róla tudni valami biztosat, vagy csak szokásos orosz infók?
-
#84048
Lövedék repidő;
2000m-ig 2,7s
3000m-ig 4,6s
4000m-ig 7,4s
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.27. 10:33:56 -
#84047
Ráadásul nem manőverező célra... Manőverező célnál egyszerűen túl nagy a lövédék pálya és célbaérkezés és a lőparaméterek számítása között...
Számomra nem világos, hogy miért nem használják légvédelmi célokra a rombólókon a nagy ágyúkat intelligens lövedékkel. A tűzgyorsaság iszonyatos és a 20-30 mm-es CIWS rendszerekhez képest az effektív távolság találatkor simán lehetne 8-10 km is. Ha a bejövő cél paraméterei pontosan mérik, akkor intelligens végfázis vezérlés + közelségű gyújtó vagy akár programozott robbantással elég durva ASM képesség lenne elérhető. Az ilyen ágyúk tűzgyorsasága akár 1-2 sec-enkénti lövés is lehet. Még a nagy sebességű rakéták esetén is 2-3 támadására bőven van idő. Szubszonikus ASM-et elvileg meg halomra lehetne mészárolni...
Mitől olcsóbb rakéták használni? Ok, a RAM-nál rakéta szám = célcsatorna szám, de az meg már talán overkill.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.08.27. 10:21:56 -
#84046
Hmm... Ez érdekesen hangzik. Hiába adnak meg a legtöbb légvédelmi gépágyúnál 4km-es effektív lőtávot, gyakorlatilag a találati esély még a 30-35mm-es gépágyúknál is 2km felett drasztikusan zuhanni kezd, az US NAVY ezért is nem volt vevő a Goalkeeper féle megoldásra.
Az US NAVY az Mk.110 (alias Bofors 57mm Mk.3) mellett alapvetően a 3P (Pre-fragmented, Proximity, Programable) lövedék miatt döntött, mivel a tesztlövészeteken 5-6km-es effektív lőtávot tudtak hozni beérkező hajó elleni rakéták ellen, közelségi gyújtós módban - de ekkor ugye nem kell telibetalálni a célt, csak ~2-3m-el a közelébe kell elhaladnia a lövedéknek, hogy a közelségi gyújtó működésbe lépjen és a repeszhatás megfelelő legyen.
Mondjuk árulkodó azért a lőszermennyiség változás is. 2000 méter felett 5x lőszer, 3000 méter felett 10x annyi lőszert puffogtat el. -
#84045
Ha megnézed a távolsági adatokat, látható, hogy elég messze voltak általában a célpontok. A gépágyú kb. 1,5-2km-ig használható effektíven (max. lőtáv ugyan nagyobb, de a találati esély csúnyán esik a lőtáv növekedésével).
Ez elvileg igaz, viszont gyakorlatilag nem.
A Pancír számítógépe ugyanis a számított találkozási pont távolsága alapján határozza meg a gépágyúkból leadott sorozat hosszát, a kezelő tűzmegnyitással csak elindítja a sorozatot, azt az Argon-15 szünteti be. (jobb esetben)
2000m-ig 20 lövés
3000m-ig 100 lövés
4000m-ig 200 lövés
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.08.27. 09:21:42 -
#84044
Az Anthony G. Williams-féle PDF nagyon komoly.
Szépen levezeti, hogy igazából mi is vezetett el az 5.56mm-es kaliber megjelenéséhez, hogy miért vannak dilemmában a hadseregek a megfelelő kaliber kiválasztásánál (közelharcnál a 7.62mm-es fegyverek túl nagy reakcióerőket generálnak a célzott sorozatlövéshez, az 5.56mm-es fegyverek pedig már 300-400 méter felett használhatatlanok, egy katonai akciónál viszont nem tudhatja senki előre, hogy az épületekben kell harcolni, avagy a hegyekből nyitnak tüzet rájuk...).
Szépen kihozza, hogy van egy ideális "sweet point", ami hagyományos lőszereknél cirka 6,5x43-45mm körüli lőszerméret és ~2500 Joule torkolati energia mellett található, ami kb. félúton van az 5.56x45mm és a 7.62x51mm teljesítménye között. -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Textron brosúrák
2014- pdf
2017- pdf
Egy régi, de 2016-ban frissített- pdf
Chambering the Next Round 2016 - pdf
Régi 1996-os DoD doksi, mennyibe fájt a teleszkóp lőszer .50 feletti kalibereknél - pdf
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kütyübazár 2018 - pdf
ARMOURED VEHICLES MARKET REPORT 2017 - pdf
-
fonak #84042 Ja, ez volt igen. -
#84041
Én Pantsir-S1-re emlékszem. Pantsir-S1 a quadrocopter ellen. -
fonak #84040 Volt egy orosz videó korábban, ahol egy Tunguzka lőtt gépágyúval a drónra, amelyik videózott. Közelről, de durva nagy volt a szórása. -
#84039
Ahogy nézem, azok a drónok "véletlenül" pont orosz bázisok környékén kóvályogtak. Esélyesen nem a szíreket, hanem az oroszokat vizslatták.
Fordított esetben feltehetően az amerikaiak is lelőtték volna - bár ugye nemrég volt hír, hogy amerikai hordozó közelében repkednek iráni drónok. Mégse lőtték le őket. Pedig a képességük nekik is meglenne hozzá... -
#84038
Ha megnézed a távolsági adatokat, látható, hogy elég messze voltak általában a célpontok. A gépágyú kb. 1,5-2km-ig használható effektíven (max. lőtáv ugyan nagyobb, de a találati esély csúnyán esik a lőtáv növekedésével). A rakéta az elsődleges eszköz, a gépágyú inkább végső megoldás... -
#84037
A válasz szerintem a cél méretében keresendő, az RQ-21 egy kis méretű (2,5 méter hosszú, 4,9 méteres szárnyfesztávú, üresen 37kg-os) és sebességű drón. A rádiós közelségi gyújtó (gondolom nem a korai szériás lézeres gyújtósok voltak) vagy nem kapott elég jelet, vagy ha kapott is, nem megfelelő szögben robbant fel ahhoz, hogy a folyamatos, kinyíló rúd harci fej elkapja a drónt. -
#84036
A trollkodást especiel most megint Te kezded...
Senki sem írt olyat, hogy az F-35 lenyomja az F-22-est. Az volt téma, hogy az F-22A még mindig nem rendelkezik sisakcélzóval. Holott már a legtöbb F/A-18 és az F-16 is megkapta az USAF-nál és az US NAVY-nél. Ez régi téma, itt a topicban is tárgyaltuk úgy két éve (én hoztam fel a hírt, hogy még mindig nincs sisakcélzó, és az F-22A akkor indított először AIM-9X-et, ha jól rémlik ez volt a linkelt hír). Szóval especiel egy F/A-18C/D is bizonyos téren jobban áll, mint az F-22A... -
#84035
Ezek mind mind külön egységek , de egységesen egyetlen egy ruházat vagy páncél nincs ami ezen fejlődést mutatna.
A teljes testpáncél kb. az exoszkeletonokkal együtt jöhet. Viszont személyvédelmi felszerelések terén az elmúlt 20-30 év elég sok újdonságot hozott. Ma már általános a katonákon a ballisztikai mellény, ami a védőpanelekkel védett helyeken a 7,62x54R kalibertől is megvéd. Nyilván a nyakat, fejet, végtagokat nem lehet ilyen védelemmel ellátni, de azért teljesen más világ ez ahhoz képest, hogy pár évtizeddel korábban leginkább csak repeszvédő mellénnyel és sima sisakkal bírt a katona. Ráadásul egyre inkább terjednek az arcot is védő megoldások, tehát előbb-utóbb legalábbis a létfontosságú szerveket már a sima katonáknál is rendesen védik...
![]()
Egy mai átlagos amerikai katona személyvédelmi felszerelése - cirka 12kg-ot nyom
A Baltskin Viper fejvédő rendszer:
Ez a Devtac Ronin ballistic, eredetileg egy Airsoft-sisakot fejlesztő japán csapat hozta ki, a jelenlegi verzió .44 Magnum kaliberű pisztolylövedékeket is képes megfogni a fej ~70%-os területén.
![]()
Ez a lövéstesztje:
Ez pedig egy régebbi megoldás, kicsit Péntek 13 utánérzés, de ilyet már látni rendőri egységeknél és különleges alakulatoknál:
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.26. 10:07:51 -
#84034
Inkább a SkyNet-től félnek, csak hát hülye a megfogalmazásuk, és láthatóan nem értenek a témakörhöz. Ezért írtam, hogy szerintem ez első sorban a 15 perc médiaszereplésről szól... -
#84033
A kézi lőfegyvereknél újra tényező, hogy erősebb, nagyobb energiájú legyen - az egyre jobb személyvédelmi felszerelések miatt elvárás.
Ezen túl a hüvely nélküli és/vagy teleszkópos lőszerek (CT) elterjedése tényező.
![]()
Balra egy hagyományos 7,62x51mm-es lőszer, mellette 7,62mm-es teleszkópos lőszer, jobbra 5,56mm-es hagyományos és teleszkópos lőszer
![]()
Ez az US ARMY teszteredménye, legalábbis ami nyilvános a kísérleti eredményekből, a bal felső ábra a fegyver + 800 lőszer tömegét mutatja, felül az M249 Minimi 5,56mm-es hagyományos géppuska, alatta egy 5,56mm-es kaliberű CT, majd az M240L 7,62mm-es hagyományos géppuska, alatta egy 7,62mm-es CT, majd egy 6,5mm-es CT fegyver tömege.
A bal alsó nehezen értelmezhető, a jobb alsó viszont azt mutatja, hogy 1200m-en még mennyi energiája van a lőszernek, az 5,56mm-es itt már kb. használhatatlan, a 7,62mm-es CT még ~230 Joule-t tud, a 6,5mm-es alacsony légellenállású viszont még 300 Joule-t, ami egy gyengébb pisztoly torkolati energiája azért
A tüzérség terén per pillanat a csúcs a modulszerű hajítótöltetek alkalmazása, vagyis a régi zsákos hajítótöltetekről átállnak a "kemény", hüvely nélküli hajítótöltetekre. Jelenleg ezen túl a nagy sebességű irányított lőszerek, amik még valami újdonságot hozhatnak. -
#84032
A SLAM-ER az elfér a VLS-ben? Mert, ha nem, akkor halottnak a csók... :)
Elférni elfér, ám úgy tudom, nincs konténerből indítható változata. A Harpoon-ok egyike se sem indítható VLS-ből, csak 35°-ban döntött konténerből vagy Tartar / Standard Missile indítóállványról, mert a gyorsító fokozatát nem VLS-hez tervezték. A Harpoon Block III esetén volt tényező, hogy végre lehessen VLS-ből indítani, ám azt elkaszálták.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.08.26. 09:35:52 -
SZUsszan #84031 Convair B-36 "Peacemaker" 360° cockpit panoráma -
Csak találgatni tudok, de gondolom nem szóltak előtte, hogy átrepülnek Szíriába a háborús övezetbe, az oroszok meg ilyenkor nem kérdezgetik ki fia borja.
A másik fél meg nem reklamál, mert hát akkor megkérdeznék, hogy mit is keresett ott.
itt a három helyszín
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
-
fonak #84029 A törökök, amerikaiak, izraeliek nem is szóltak semmit, hogy lelődözték az UAV-jeiket? -
F1End #84028 Gépágyút egyáltalán nem is használnak? -
gugli angol oroszból
link
-
#84026
Vagy ez esetben lehet, hogy szakítottak a hagyományokkal és tényleg vetületi távolságok. -
Az oké viszont ha a "H" a magasság (9,1km) akkor, hogy jön ki az 5 km-es ferde lőtáv ?
Vagy véletlen lemaradt egy 1-es és 15km lenne?
