95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#85428
A "missile" irányított lövedéket jelent, de nem feltétlenül meghajtással rendelkezőt. Az eredeti szövegben is szerepelt a "...hypersonic boost-glide technologies..." szófordulat.
Az X-51 az USAF tesztjárműve volt, ez az US NAVY jármű a Conventional Prompt Strike Flight Experiment-1 (CPS FE-1) néven repült. -
_rudi #85427 Az US NAVY végrehajtott egy tesztrepülést a Hiperszonikus Vitorlázó Járművel (hypersonic glide vehicles (HGV)
:
Lehet hogy csak az én figyelmemet kerülte el de én sehol nem láttam azt leírva hogy "hypersonic glide vehicles", lett volna tesztelve, ellenben mindenhol úgy emlegetik a tesztelt járművet mint "hypersonic missile" ami valószínűbb is, mivel a jenkik eddig mindig valamilyen saját meghajtással is rendelkező hiperszonikus eszközöket teszteltek. Mint pl. ezt a X-51A Waveridert:
![]()
Nekem logikusnak tűnik hogy ezt a vonalat vitték tovább.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2017.11.13. 17:11:46 -
#85426
Az Thales EF88 (a Steyr AUG A3 ausztralizált változata) teljesítette az első harci bevetését, és a csapatok visszajelzése a pozitív a fegyverről. Az ADF több, mint 30 000db EF88-ast rendelt nem rég, és a bull-pup gépkarabélyok csökkenő létszámú felhasználóinak egyik oszlopos tagja maradt.
![]()
-
#85425
Nem egészen, volt egy 2015-ös terv, amely a lengyel Rosomak (ami ugye a Patria AMV helyi változata) testét párosította volna egy szlovák toronnyal, ez lett volna a Scipio. 2016-ban ezt a tervet lelőtték, és most májusban bejelentették, hogy még idén kiírnak egy tendert, amely 81db 8x8-as és 404db 4x4-es páncélzott jármű beszerzésére vonatkozik. Ez azóta nem lépett előre. Előzetesen a Scipio és a Cseh gyártású Steyr Pandur II. gyártója jelezte, hogy indul mindenképpen a tenderen.
![]()
Scipio
![]()
Cseh Pandur II.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.13. 11:02:46 -
Massari #85424 Műkedvelőként a régi Patriák valahogy engem se tudtak meghatni, de az új szériájuk már meggyőzöbb. Cv90 dettó.
Izgik az új tornyok , bár általában a szlovákoknak ebben is eltér a koncepciójuk (tudtommal) - keveset olvasok ilyesmikkel kapcsolatban mostanság, ezekre is "saját" tornyot raknának? - -
#85423
Az US NAVY végrehajtott egy tesztrepülést a Hiperszonikus Vitorlázó Járművel (hypersonic glide vehicles (HGV)). Ez még csak egy tesztrepülés, a valódi, bevethető eszköz akkor is legalább 4-5 év, ha holnap kijelentik a törvényhozásban, hogy ebből nekik hagyományos csapásmérő fegyvert csináljanak.
![]()
A HGV lényege ugyebár az, hogy a repülés első fázisában van meghajtása, amely 40-100km-es magasságba juttatja fel és Mach 5 fölé gyorsítja a manőverező harci fejet. A harci fej kiképzése olyan, hogy felhatóerőt termel, és egyben végig irányítható marad, majd a célpont távolságától függő repülési pályán, végig nagy sebességgel közelíti meg azt (innentől az adott HGV-től függ, hogy végfázisban van-e meghajtása, avagy pusztán a lendülete viszi már el a célhoz). A HGV előnye a ballisztikus rakétákhoz képest, hogy a pályája nem olyan egyértelmű, ugyan a manőverező harci fejek is tudják a pályájukat megváltoztatni, ám ennek mértéke kisebb, mint a HGV-knek. Emiatt a HGV-ket légvédelemmel leszedni is jóval bonyolultabb lehet.
![]()
Az US NAVY alapvetően az Ohio-osztályú tengeralattjárókra tervezi a HGV alapú csapásmérő eszközöket, a Trident SLBM-ek tubusaiba.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.13. 07:11:57 -
R0kaur #85422 Érdekes, a szlovákok szerződtek a finnekel Patria AMV járművekre, elvileg a szolvák kormány 1,2 milliárd eurót biztosít a hadseregnek, amiből 404db 4x4-es és 81db 8x8-as járművet kell beszerezni 2018 és 2029 között. Ami miatt érdekes, hogy korábban tervezték lengyel Rosomak "Scorpion"-ok beszerzését, de úgy rémlik sokallták az árat és elálltak tőle, úgy tűnik, vagy változott valami, vagy a finn Patria cég jobb feltételeket ajánlott. Kíváncsi vagyok 4x4-esek terén maradnak e az Iveco LMV-nél.
A másik nagyobb beszerzési dolog, hogy a litvánok meg 200db L-ATV-t akarnak venni az amiktől. -
#85421
Nem is nagyon hallani hogy a lelkes vevők ostromolnák az Almaz-t érte, annál inkább az Sz-400-ért.
Egyetlen különbséget látok csak a MEADS és az Sz-350 piaci lehetőségei között, és az pedig a meglévő uszkve 30 Orosz Sz-300PSz osztályok leváltása, azok elöregedése miatt. Azért manapság az sem rossz deal...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.12. 15:49:25 -
Massari #85420 Especiell , az egyik esetben éppenhogy egy-egy konténer ára _ már csak nem szárnyalná túl egy tetszőleges másik új járművét (vagylegalábbis elvi döntés kérdése). Feltételtve hogy rendelkezésre egy minimális bázisjármű állomány.
Úgytudom (lehet rosszul) a tüzérség esetében viszont nem annyira egyszerű a csere-bere Boxer esetében - de még mindig előnyösebb megoldásnak tetszik hosszútávra, mert amit mostanába beújítanak az jóideig megmaradhat -
A kmw modult meg jól hangzik hogy bármi elviszi ami bírja, de emlékszek Leo mbt alvázas képekre /példának okáér/ és kissé furán hatott, pedig az a méretesebbek közé tartozik. Vagy az "osztrák" lánctalpas Ascod-on jóhogy nem hányt bukfencet ha oldalirányba célzott..
Egyébként szubjektiVe nekem is az aranyközéputas megoldások szimpatikusak (közepes súlykategória , minimum 8x8 design ,etc)
Amúgyis mindennel egyet lehet érteni amit itt leírtak, kivéve talán annyi hogy én a legolcsóbb teherautós megoldásoknál azt látom hogy olyan haderöknél divatosak, ahol az összfegyvernemi harcászat nem csupán szófordulat ; de nyilván a hatásfok a lényeg .
-
#85419
Nono, akkor a Vityaz is szépen elhasal az áron, mert csak aktív rakéta lesz hozzá. Bár a tűzíve meg 360 fokos... -
SZUsszan #85418 -
#85417
A németek nem azért fizetik a programot, hogy ez váltsa le a Patriotot náluk, és nem ezért téma, hogy az IRIS-T / IRIS-T SLS integrálva lesz a MEADS-ba? -
#85416
Egy kis MEADS...
... érdekes cucc, amolyan Sz-350 Vityáz szerűség...
... persze számomra legalábbis kérdéses hogy közepes távolságokon érkező légi célokra tényleg a TVM vezérléses rakétánál 3x annyiba kerülő aktívnak van-e értelme.
A piac szerint úgy tűnik, hogy nincs.
Mindenki a Patriotot veszi ahol vegyesen tölthetőek az indítók, és légi célokra megy a TVM rakéta 1m$/db-ért, és csak TBM-ekre puffogtatnak a 3m$-os aktív radaros rakétával. -
pbsb4 #85415 Amit leírtál az mind szép és jó.
Főleg a családelvvel értek egyet. Remek lenne egy alvázzal megoldani szinte mindent. IFV-től vegyi felderítésen át műszaki mentőig bezárólag.
Egyetlen problémát látok: szinte soha nem vásároltak nagyjaink teljes komplex rendszert. Valamit mindig kihagytak spórolás vagy majd mi megoldjuk olcsóbban felkiáltással.
Főleg a rendszer támogató járműveit sarabolnák meg szerintem.
Azok nélkül pedig egyetlen dologra lesznek nagyon hatékonyan alkalmazhatók: az okos politikusok, majd kijárhatnak tapsikolhatni és fotózkodni a lőtérre.
Utoljára szerkesztette: pbsb4, 2017.11.12. 07:37:27 -
#85414
- az ágyú legyen jó, hatótáv és pontosság terén
- elektronikailag legyen stabil, gyors
- legyen könnyen beállítható, korrekciós menü, szóráskép . . .ect
- legyen távirányítható, fülkéből, közeli parancsnoki szekérről...ect. , így télen, rossz időben sem kell a naked gun mellett ácsorogni fölöslegesen
- legyen táras kb 5-6, a 2-3 emberes lövésenkénti a töltögetést elkel felejteni, az fölösleges rizikó és lassú,
Az, hogy milyen alvázon van szerintem másodlagos
A teherautó alvázzal sincs gond, Svéd Archer vagy a Francia Ceasar se rossz.
A lényeg, megérkezik az adott pontra, gyorsan és automatikusan feltalpal, már be van tárazva, koordinátákat megkapja, elküldi a malacokat, de mikor az utolsó elhagyta a csövet már csukja is össze magát és léc, tovább áll, aztán majd vagy menet közben újratöltik, vagy a kövi pozíció előtt.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.11.12. 01:27:42 -
#85413
Brrr.... A Donar és a Boxer AGM ugyanazt azt az AGM modult használja, a különbség az alváz (Ascod ill. Boxer). A 3. javaslatod ugyan ez, csak egy teherautó alvázon?
A kérdés eleve azért ezer kérdőjeles, mert végül is mi a kérdés? Hogy melyik önjáró ágyútarack megoldás mellett tennénk le a voksot? Ez általában nézve ott kezdődik, hogy milyen alvázat használ az adott ország, amire rá lehet szerelni - az AGM például ugye mehet szinte bármelyik lövészpáncélos és APC alvázra, ami képes a tömeget elvinni. A Boxer / Ascod megoldás akkor lenne jó, ha mondjuk lenne Boxer vagy ASCOD beszerzés amúgy lövészpáncélos / APC feladatkörre, és akkor a közös alváz eleve egyszerűbb logisztikát nyújtana.
Vannak persze célspecifikus megoldások lásd a brit AS-90 torony, amit különféle alvázakra lehet rápakolni, a lengyelek ezt használják a "saját" AHS Krab megoldásuknál. Aztán ott vannak a saját alvázas megoldások, a Dél-Koreai K-9 Thunder, amit nemrég a Finnek vettek meg, vagy a német Pzh2000. De ott van a Tatra alvázas Zuzana 2 is példának.
Hogy melyiket érné meg? Alapvetően szép lenne, ha a hazai honvédség is egyszer egy logikus lépést követne el, és meghatározna EGY komplex fejlesztési irányt, egy adott alvázra épülve, és arra húzná fel a lehető legtöbb feladatkört. Adott feltételek mellett én egy 8x8-as alvázat látnék szívesen. A Boxer is nagyon jó, én szívesen látnám magyar felségjelzéssel, AGM tornyos verzióval is - csak hát drága.
![]()
-
Massari #85412 Nyilván azért ezek a platformok kerültek felsorolásra mivel többé -vagy kevésbé-, de univerzálisak, nehéztüzérségi képességgel /értsd; késöbb is bővíthetők , fejleszthetők, így vagy úgy
a KMW pedig a modul tüzérségi egysége miatt,illeszkedne koncepcionálisan.
Végülis ilyen tételbe már a Krab is játszhatna, - de nálam az már presztizsberuházás kategóriába esne -
Massari #85411 Kíváncsiságból kérdezném hogy az alábbi rendszerek közül ki melyikre voksolna (önjáró tüzérség):
1. Donar (general dynamics/ascod"+ kmw)
2. Boxer 155 (..kmw)
3. Rába pld.half-track alvázon AGM (kmw szintén, de "elvileg" létezik szlovák modul is)
4. UAE-s 8*8 Enigmán m777 (kb.Usa esetleg ellentételezős vonal) egyéb proto nem ismert
5. Tudtok jobbat
(a szimpla teherautós megoldásoktól pedig úgy általába nincsenek elragadtatva) -
#85410
Ha jól tudom hasonló az összefüggés a hullámhosszal is,
Nem hasonló, hanem jelentősen különböző...
PR = PT + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)
D = the distance to the target (km)
F = frequency (MHz)
o = the target's radar cross-section (m2)
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.10. 16:05:09 -
#85409
radar range equation
![]()
ERP = PT + G
ERP is the effective radiated power.
PT is the radar's transmitter power into its antenna (dBm).
G is the main beam gain of the radar antenna (dB).
P1 = ERP - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
P1 is the signal power arriving at the target (dBm).
P1 = PT + G - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
where D = the distance to the target (km) and F = frequency (MHz).
P2 = P1 - 39 + 10 log(o) + 20 log(F)
P2 is the signal power reflected from the target back toward the radar (dBm).
where o = the target's radar cross-section (m2).
PA = P2 - 32 - 20 log(D) - 20 log(F)
PA is the signal power arriving at the radar's antenna (dBm).
PR=PA+G
PR is the received power (into the radar receiver) (dBm).
so:
PR = PT + 2G - 103 - 40 log(D) - 20 log(F) + 10 log(o)
-
Kurfürst #85408 Ha jól tudom hasonló az összefüggés a hullámhosszal is, pl. nagy hullámhossz azonos teljesítményel nagyobb felderítési hatótávolságot tud?
-
#85407
Közben egy árat találtam, 2010-ben Hollandia 20 milliót (euró?) fizetett 62 darabért, ez ~322 581 euró per darab. -
#85406
Jó lenne tudni az árát. Mondjuk 10-15km-re egymástól kellene 4-5 ilyen a körkörös lefedettségéért, és kis magasságban és a földön kb. senki sem tud meglepni...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.10. 13:27:04 -
#85405
Bizony, az adóteljesítmény a felderítés effektív hatótávolsághoz viszonyított negyedik hatványával való viszonyulásának van pár érdekes következménye.
- nagy felderítési távolságokon (pár száz km) a radaroknak MW nagyságrendű teljesítmény kell (vagy szűk tűnyaláb) ahhoz hogy növeljék a hatásos felderítési távolságot.
- kis felderítési távolságokon (pár tíz km) viszont a radarok meglepően kis teljesítménnyel (pár W) is hatékonyak.
Ebből következik, hogy a...
- pár wattos mobil simán kommunikál a pár tíz kilométerre lévő mobil állomással. (zsebedben)
- átlag akárhány kW-os radar biztosan felderít bármilyen lopakodót 20~30km távolságban.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.10. 13:26:10 -
#85404
Én most amúgy ezen a Thales Squire radaron vagyok ledöbbenve. Tök jó kis cuccnak néz ki...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
#85403
A TRML, a Sentinel, a Firefinder és a Squire radarok, illetve a HDC-MS érzékelői az Army Ground Based Air Defence System (AGBADS) részére küldik az adatokat, ez összegzi azokat, és minden FDC / NASAMS és Stinger tűzvezető rendszernek továbbítja az élő képet. A rendszerbe valamiért nem került integrálásra a Patriot. Nem tudom miért.... -
#85402
Nincs rendszerben már a Gepard, a Fennek / Stinger rendszer váltotta. -
fonak #85401 Lengyeleket és más olcsó tengerészeket szerződtettek általában ezekre az utakra. -
#85400
Hollandusok harci munkája.
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#85399
Kemény, különösen ha NASAMS védi a Patriot osztályt, és hálózatban működnek.
Hollandia 3. országként (USA és Németország után) rendszeresítette a Patriotot.
1983-ban 333m$-ért 4 osztályt vásároltak, 20 indítóállvánnyal, és 160db MIM-104A STD rakétával.
A kiképző osztályon kívül, három harci osztály állt rendszerbe (csak 1988-ban), mindhárman I-HAWK-ról váltottak.
No. 327 Squadron - Schwelentrup
No. 502 Squadron - Hoysinghausen
No. 503 Squadron - Reinsdorf
2004-ben 99m$-ért 32db MIM-104F PAC-3 ballisztikus rakéta elhárító rakétát vettek.
-
F1End #85398 Úgy emlékszem nekik Gepardjuk is volt. Ezek szerint a csöves légvédelmet ott is kivonták? -
#85397
A TRML-3D/32 radart a NASAMS-hoz használják vagy az ICC-FDC renszerben csak egy radar úgymond sok közül?
Nekem tetszik, megfelelően rétegelt légvédelem. -
#85396
Holland légvédelem bemutatózik:
![]()
Hátsó sor, balról jobbra: MIM-104 Patriot PAC-2, MIM-104 Patriot AN/MPQ-53 radar, TRML-3D/32 radar, NASAMS 2 AN/MPQ-64F1 Sentinel radar, AN/TPQ-36 Firefinder tüzérségi radar, NASAMS 2 AMRAAM indító
Alsó sor: Thales Squire felderítő radar (ebből négy is látható), Fennek felderítő jármű Stinger Weapon Platform verzióban, Stinger MANPADS, FLIR Ranger HDC-MS hőképalkotó rendszer -
#85395
Bevetés típsuok már ebben a régi változatban is benne vannak.
A GAU-8-as az kinetic penetrator. Kemény a lőszer és van sebessége. A kazettás bombák meg HEAT töltetekkel bírnak és felültről esnek rá a célpontra, nem 3-6 fokos szögben szemből. Nem faktor azok sebessége ellenben tetőpáncélt támadják.
A VSz légvédelmét bemutatja majd az írás. Pontosabban a szovjet mintát és azt, hogy ahhoz képest melyik VSz ország mennyire csóró volt, bár ezt asszem már elspoilereztem részben a HTKA.hu-n, de ha nem ismered a szervezeti felépítést, akkor sokat nem értesz a spolierből.
Az A-10A valóban nem volt egy komplex, robotpilóta sem volt benne, de emiatt egyáltalán nem volt egyszerű azért a szerkezet. Nagyon manuális volt minden rajta. A MiG-21-hez képest nagyon nem volt tömegcucc azért.
-
pbsb4 #85394 Kíváncsi lennék, hogy kaptak-e veszélyességi pótlékot.
A II. világháborúban úgy tudom járt a tankerek legénységének. -
#85393
Ez az adott hajótól / hajózási társaságtól függ, de minden hajón vannak tűzoltó tömlők és berendezések, minden hajón vannak vízhatlanul zárható szekciók, és a szekciókból lehetséges (általában központi) szivattyúzás. Tehát a kárelhárítás a tankereknél is működik és működhet.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.10. 10:00:27 -
#85392
Az 1985-ös elsüllyedést az okozta, hogy a gépházba csapódott be, tüzet okozott, így a kármentés (szivattyúzás) nem volt megoldható önerőből..
Nincs propagálva a top-attack képesség az Exocet esetében, de "end-phase high G maneuver" igen, ebből nekem az jön le, hogy képes rá. -
savaz #85391 Egy 10-20 fos legenyseg nem nagyon fog karelharitani. Szvsz az elso fustnel ugrottak a mentocsonakba. Egy tanker nagyon tud egni, es ha ures akkor meg robban is. -
pbsb4 #85390 Köszönöm a választ!
Talán, ha a felépítményt találta el és kiütötte a kormányzást és a kárelhárítás irányítását meg okozott némi tűzet az lehetett a legveszélyesebb opció.
Bár ez csak szigorúan találgatás a részemről.
Tényleg az exocet új változatának van olyan képessége, hogy felugrik a végfázisban és felülről csapódik be?
Utoljára szerkesztette: pbsb4, 2017.11.10. 08:48:28 -
#85389
Én sem találtam megbízható forrást a témáról. Amennyire meg lehet ítélni, sok forrás a CTL (Constructive Total Loss - gyakorlatilag javíthatatlan / gazdasági totálkár) vagy DBR (Damaged Beyond Repair - javíthatatlan) alkalmazza az elveszett hajókra, és sokszor összevonják a CTL-t az elsüllyesztéssel. Noha 239 olajtankert ért valamilyen találat a "Tanker War" idején, ebből csak 55 (vagyis 23%) lett CTL vagy süllyedt el. Másik érdekesség, hogy 1982 május 30-án történt az első olajtanker elleni támadás iraki részről, de csak 1985 február 15-én történt az első olyan találat, ami után valóban el is süllyedt egy tanker három nap múlva (ez amúgy pont egy iraki exocet-találat volt).
Szvsz ez esetben a 25 a CTL / elsüllyesztett hajók száma lehet. Nekem ez is soknak tűnik (csaknem a fele az összes tanker veszteségnek, mindkét oldalon?), lehet, hogy nem csak a tankeret vették számba, hanem az összes teherhajót (itt megint példás probléma van a források között, mert akad, ahol egy kalap alá veszik az összes teherhajót).
A szám azért is nagyon magas, mert az Exocet ugyan igen jó találati aránnyal rendelkezett (kb. 90-93%-ban eltalálta a célpontot, és csak 2-3%-nál fordult elő, hogy nem robbant fel a robbanófej), de a nagy teherhajók és olajtankerek közül tudomásom szerint nem sok végzetét okozta - ahhoz túl kicsi volt a robbanófeje...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.11.10. 08:14:19
