95112
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
JanáJ #89110 Az oroszoknál menő a szedett-vedettség. Külön vicc a karszallagozás az SF-nél, miközben ők általában a legtrendibb mintákban nyomják, ami nem keverhető a pór néppel, de ott lenne a digi flórájuk is, ami meg egyedi (orosz) cucc. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#89109
Nem csak fegyverek, de sisakok, málha és ruházat terén is legalább 3 féle összeállítás látható.
Nekem még az tünt fel, hogy mondjuk egy német vagy amerikai egységnél szinte mindig védőszemüvegben vannak éleslövészeteknél, itt viszont védőszemüveg nincs. -
#89108
Milyen változatos AK upgradek 1 szolgálatnál.
-
fade2black #89107 Hát 20perc alatt ezt elolvasni is nehéz, nemhogy megérteni... Egy fél nap kell rá.
Kétrés kisérlet egyszerűen, csak eleje.
A kvantumradír rész közepétől amúgy kétlábbal a földön állva nehéz is értelmezni, hogy mennyire más a világ mint azt mi gondoljuk, hisszük. -
#89106
Köszi a linket, érdekes volt. Továbbra se értem, de érdekes. :) -
fade2black #89105 kvantum radar
Ez egy közérthető sok éves cikk, javaslat kvantum radar építésére. Ráadásul magyarul. Kétréssel indít.
-
#89104
Vigyázz, a foton nem csak a látható fény tartományának legelemibb részecskéje, hanem minden elektromágneses jelenségért felelős elemi részecske! A Kvantum-radar esetében mikrohullám-tartományt emlegettek, de sajnos én sem látom át a pontos működési mechanizmust...
Szóval elviekben az időjárás nem akadály... -
#89103
Nem lettem okosabb a videó után sem. Viszont, ha fotonokkal dolgozik, akkor bennem felmerül az időjárás függőség kérdése. Erről szemérmesen hallgattak a videóban is... -
#89102
Kínai Kvantum-radar prototípus, hatótávolsága 100km-es szintű, és képes lassan mozgó objektumokat is észlelni, sőt, tengeri célpontokat is sikeresen azonosított. A kvantumradar működési elve elég bonyolult, egy lényernyalábból nyert foton "kettévágnak", az egyik felét kisugározzák, a másik fele egy érzékelőbe megy, illetve egy érzékelő figyeli, hogy a kisugárzott foton visszaérkezik-e. A rendszer ezután összehasonlítja a két foton értékét, és ez alapján egyfajta "szellemképet" hoz létre. A rendszer még messze nem tökéletes, ám nagy előnye, hogy az összes jelenlegi alacsony észlelhetőségű platformot "látja", hiszen nem ilyen elvű felderítés ellen optimalizálták őket.
![]()
A kvantum-radar koncepciójával a kínaiak mellett kísérleteznek az amerikaiak és a hollandok is, itt egy videó, ahol a működési elvét magyarázza el egy holland kutató:
-
#89101
Kínai CM-401 hajó elleni ballisztikus rakéta, nagyjából akkora, mint az orosz Kinzal, hatótávolsága hivatalosan 288km körüli, a pályája pedig véletlenszerű manőverekkel tarkított, hogy megnehezítse az elfogását. Négytengelyes járműről vagy hadihajóról indítható.
![]()
![]()
![]()
![]()
-
#89100
Kínai mini irányított rakéta, 1.2kg-os tömeg és 2km-es hatótáv:
![]()
![]()
-
#89099
Upsz, jogos. A sebesség alapú szűrés inkább csak példa akart lenni, de annak se jött be. :) -
#89098
Tengós videók ex tengóstól.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.06. 22:18:15 -
JanáJ #89097 Egy nagyobb, de lassabb drón földközelben a közelbe "kúszhat", aztán indíthatja a kis drónokat. :-) -
#89096
Valós veszély a swarm, de azokat először a közelükbe kell juttatni. Tehát egy ilyen mini drón seregnek alsó hangon 20-50 km-es repülési táv kell, hogy Sz-300/400 ellen horizont alól legyen szórható vadászgépekről. Nagy mennyiségű kis célra nincs a világon felkészült légvédelem ma, ami megsemmisítéssel operálna. Ha robbantasz pár kis lyukat egy radarra, akkor működésképtelenné válik az egész Sz-300/400 osztály. Persze a Pancírokat is meg kell bénítani. Aztán, ha ez megvan, akkor egyetlen SDB salvo két gépről eltörli az egész osztályt.
Persze ez még ma sci-fi.
Viszont itt jön ki az, hogy a földön levő járművek ellen működik a drón swarm, de még helik ellen sem. Túl lassúak. ---> A repcsik földön szétlövése még nagyobb veszély. ---> Minden gépnek betonfedezés. Az ellen egy mini drón nemigen tud mit tenni. -
aksurv2 #89095 Szerintem mennyit er az legvedelmi osztaly ami ellen sufnitunning dronok helyett HT muanyagtestu csucs vezerlesut eresztenek.
Mondjuk kommunikacio nelkul autonavigacioval rarepulnek az osztalyra es csak az utolso par meteren komunikalnak. 1-2 kg robbanoanyaggal v. formazott toltettel barmit ki lehet iktatni. -
#89094
Nem tűnik vészes problémának, feltehetően túl agresszíven programozták le a célsebesség alsó határát, és ha mondjuk 50 km/h alatti a célsebesség, akkor a rendszer automatikusan figyelmen kívül hagyja.
Célokat radiális sebesség szerint azért van értelme szűrni, mert így kis-magasság esetén, a földről visszaverődő állójelek problémájával nem kell foglalkozni.
Egy-helyben lebegő helikopter doppler szűrés esetén szintén nem jelent problémát felderítési szempontból, mert annak rotorja nagy sebességgel forog, így az általa képzett céljel nem kerül kiszelektálásra.
Az újabban elterjedt kisméretű drónok ebből a szempontból meg nehéz esetek, mivel radar-keresztmetszetük, és sebességük is lehet hasonló egy jól megtermett madárhoz (lásd sirály).
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.11.06. 08:12:42 -
#89093
Pontosan ezt írtam le virágnyelven. Csak az irodák torzsalkodása miatt létezik... Értelme kurvára semmi szerintem... -
#89092
Mert az egyik az Almaz-Antej iroda terméke, a másik meg a KBP-é? :D -
#89091
A Pancír Sz-300/400 osztályok védelmére készült. Igen, igen elméleti jelentősége van annak, hogy helikopterre tüzeljenek vele.
Azon már bőven lehet lamentálni, hogy mi értelme volt kifejleszteni, amikor a Tor-M1/M2 is használható lenne ugyanerre a célra... -
#89090
Nem tűnik vészes problémának, feltehetően túl agresszíven programozták le a célsebesség alsó határát, és ha mondjuk 50 km/h alatti a célsebesség, akkor a rendszer automatikusan figyelmen kívül hagyja.
Mondjuk ez azért tűnik furinak, mert így egy lassan haladó helikoptert se lehetne lelőni vele... -
aksurv2 #89089 linkAz FB-rol.
Kotty: a Pancir-Sz1 légvédelmi rendszer szíriai problémáiról posztolt egy ismert katonai szakújságíró a "haditudósítók" nevű Telegram-csatorna információi alapján majd a posztot következő nap törölte. Ezt egy másik szakújságíró vette észre.
Annyi kiderült, hogy a lassú, kisméretű célokat "nem látja", azokat nehéz leszedni vele, míg a nagyobb madarakra rendszeresen "bejelez". Júliusban egy, a hmejmimi bázis fölé bejövő hármas drón-raj kilenc, IED-t dobott le, a három drónt ezután, négy rakétaindítással tudták leszedni Tor-M2U-val.
Később egy négyes drón-rajt a Pancirral csak tizenkét indításból tudták letakarítani az égről.
A cikk anonim forrásokra és egy már letörölt hírre hivatkozó katonai tudósítóra hivatkozik.
https://m.lenta.ru/news/2018/11/04/udoli/?utm_medium=social&utm_source=facebook
Utoljára szerkesztette: aksurv2, 2018.11.05. 06:14:41 -
#89088
Meg lehet venni óccóbban Kínai alkatrésszel is...
...kérdés, hogy lesz-e benne extra kém chip?
-
#89087
A feleslegesen túltolt engedélyezi marhaságok a civil ipartól sem áll távol. Papírgyártás a semmire. Cserébe pénzbe kerül. -
F1End #89086 Nekem rémlik valami olyasmi, hogy a szigorú szabályzások miatt nagyon nehéz USAF beszállítóvá válni, elég sok a bürokratikus akadály (jelentős része nemzetbiztonsági okokból). Ez nyilván eléggé megdrágítja a dolgokat, de nem csak mint költségként, hanem mert egy-egy eszköz tekintetében monopol helyzetben lehetnek a beszállítók.
El tudom képzelni, hogy bizonyos feltételek miatt (pl. xyz országokból egyáltalán nem jöhet beszállító; a,b..n feltételeknek meg nem felelő cégek még alkatrészeket sem szállíthatnak az USAF repülőgépfedélzeti eszközei számára stb.) nincs más cég, amitől az USAF hivatalosan vásárolhat gépeken is használható poharakat. -
fonak #89085 Nyilván a profitot próbálják kevésbé pofátlannak feltüntetni alkatrészek felülárazásával. Ahogy pl. a magyar TV szervíz is sok száz forintos árakat szerepeltetett az elektronikai boltokban 10-40 Ft-ba kerülő alkatrészekért a javítási számlán anno (90-es évek, saját példa) és így mondjuk 3000 Ft munkadíjat írhatott rá 5000 Ft helyett... Talán adózási okból is.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2018.11.03. 09:15:36 -
#89084
Oké, hogy elektromosan melegíti a benne lévő folyadékot, de ezzel együtt is "picit" túlárazott. :)
Itt még vannak érdekes példák, 10 000 dolláros WC ülőke a C-5 Galaxy tehergépekre (de a légierő büszkén jelenti, hogy 3D nyomtatással már csak 300$-ba kerül a pótlásuk), meg 1000%-al túlárazott helikopter-alkatrészek fordulnak elő.
Ezzel együtt máshol is vannak gondok. A németeknél most azon áll a bál, hogy a 2017-ben leszállított katonai járművek 39%-a nem bevethető.
Számszerűleg a 2017-ben a hadseregnek átadott:
-71 Puma lövészpáncélosból csak 27 bevethető.
-8 A400M tehergépből csak 4 repképes.
-7 Tiger harci helikopterből csak 2 bevethető.
-7 NH90 szállítóhelikopterből csak 4 bevethető.
-4 Eurofighterből csak egy bevethető (a többinek új fedélzeti számítógép kell) -
#89083
Azért ilyen eseteknél tényleg pislogok, hogy ezt hogyan képzelték. Ennyiért színarany lehet az a pohár szinte. -
#89082
CNN cikk
Air Force paid $1,280 apiece for coffee cups. Lawmaker wants to know why.
link -
#89081
![]()
forrás -
#89080
Elviekben a koncepció szerint a külső burkolat "végig" érzékelő, vagyis bele vannak integrálva a hidrofonok, bár ezen az ábrán van egy "flank sonar" (oldalra néző szonár) is. -
#89079
Hidegháborús NATO terminológia szerint: Southern Group of Soviet Forces (SGSF)
Oroszul: Южная Группа Войск (ЮГВ - YuGV) -
fonak #89078 Southern Group of Forces formában találkoztam csak vele. -
#89077
A Szovjet Déli Hadseregcsoportnak mi lenne a helyes angol fordítása?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.11.02. 14:00:14 -
fonak #89076 Oldalt van a rajzon a vezérlő mellett egy "flank sonar array" feltüntetve. -
#89075
Nem tudom azokat a csapóajtó illesztéseket vajon festékkel tehették-e ilyen nevetségessé valamiért, de hogy tényleg akkora rés legyen fura elképzelni :D -
fade2black #89074 Szonár nincs? MIvel érzékel? -
#89073
Kínai J-20 vadászgépek a Zhuhai légishown:
![]()
![]()
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.11.02. 07:46:11 -
#89072
HiSutton ábrája az SMX-31-ről:
![]()
-
#89071
A különbség az, hogy a csatahajókon erős válaszfalak és vízhatlan rekeszek vannak. Azoknak a hajóknak (nem csak csatahajóknak) az elsüllyedése nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a vízzáró ajtók szinte kivétel nélkül nyitva voltak, mert hát nem harcra készültek, hanem biztonságos kikötőben horgonyoztak. Ha lezárod a sérült részek búvárokkal, és a többi rekeszből kiszivattyúzod a vizet, akkor az úszóképpeséget visszaállítod.
Ezek az úszódokkok hatalmas ballasztartályokra osztott úszótesttel bírnak, ha valamelyik ballaszttartály megsérül, akkor ott ciki van, mert lehet víz alatt hegeszteni vagy más módon lezárni a sérült részt, hogy aztán ki tudd szivattyúzni belőle a vizet...
Még egy apró különbség: az egyik egy kifejezetten meleg éghajlaton fekvő sziget kikötőjében történt, a másik pedig Murmanszkban, ahol jelenleg fagypont körüli a hőmérséklet, és éppen jön a tél, ami átlagosan -15°C-os levegő és fagypont alatti tengervíz hőmérsékletet jelent.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2018.10.31. 09:06:54
