Kézi és az Olimpia

Szerintem ennek a világbajnoki diadalnak nagy szerepe volt a sportág népszerûségének ugrásszerû növekedésében hazánkban.

negyven éve, hogy a magyar nõi kézilabda-válogatott megszerezte a sportág kispályás korszakának elsõ - és azóta is egyetlen - világbajnoki címét.
a csapat kapitánya, Guricsné Pásztor Erzsébet - a kapuban Elekné Rothermel Anna váltótársa - azt mondja, olyan rég volt már a diadal, hogy attól tartott, meg is feledkeznek az évfordulóról.



- Már miért feledkeztek volna meg?

- Nem is tudom. Van bennünk valamiféle kisebbségi érzés, ami abból fakadhat, hogy annak idején a kézilabda nem volt olimpiai sportág. Ennek megfelelõen a hivatalos sportirányítás amolyan másodrendû gyõzteseknek tekintett minket, pedig komolyan mondom: elsõrendûen játszottunk.

- Az mind semmi, de értettek a pénzhez is...

- Na, az szép kis történet. Az 1965-ös nyugat-németországi vébé elõtt selejtezõt kellett játszanunk az NDK-val. Tatán mi nyertünk 8:6-ra, Schwerinben õk gyõztek 6:4-re. Akkoriban az idegenben lõtt gólok nem számítottak, úgyhogy elõbb hétméteresek következtek - az utolsót szegény Schmidtné a kapufára dobta -, majd pénzfeldobás. A bírók a két csapatkapitányt rendelték a középkörbe, és én választhattam. Írást mondtam. Egy örökkévalóságnak tûnt, amíg az érme gurult a parkettán, de aztán végre megadta magát. A lányok a pálya végén kucorogtak, senki nem mert odanézni, még edzõnk, Török Bódog is hátat fordított. Csak azután rohantak le, amikor fölkiáltottam: Igen! A mellettem ácsorgó keletnémet Kretzschmar arcát viszont sosem felejtem el.

- Ilyen elõzmény után a világbajnokságon csak gyõzni lehetett?

- Azért kellett hozzá némi fölkészültség is. Örök hálánk Bogyi bácsinak, hogy korábban soha nem látott mennyiségû munkát végeztetett el velünk. A tatai edzõtáborban valamelyik futballista oda is szólt nekem: Erzsikém, szerintem mi ebbe belehalnánk. Mindenesetre a rengeteg fizikai és labdás tréning megtette a hatását: kirobbanó erõben és formában érkeztünk Németországba.

- Ahol átgázoltak a mezõnyön: Csehszlovákiát 7:4-re, Romániát 9:6-ra, Lengyelországot 15:5-re, a döntõbeli ellenfelet, Jugoszláviát pedig 5:3-ra intézték el. Tényleg ilyen sima volt?

- Szó sincs róla, az összes meccsért meg kellett szenvednünk. Esztétikusabb, de a mainál összehasonlíthatatlanul lassabb és humánusabb volt az akkori kézilabdázás, ebbõl - na meg a rövidebb játékidõbõl - következõen jóval kevesebb gól esett. Minden próbálkozásnak különleges jelentõsége volt, egy-egy elrontott kísérlet végzetes következményekkel járhatott. De ha már a menetelésünkrõl van szó, az igazság megkívánja, hogy elmondjam: a világbajnokságot bojkottálta a mezõny legjobbjainak egyike, a szovjet válogatott. Sõt: számunkra is csak egy-két héttel az utazás elõtt vált biztossá, hogy mehetünk. Állítólag komolyan fölvetõdött, hogy megfontolandó a részvétel egy NSZK-ban tartandó eseményen.

- Mint utóbb kiderült: jogos volt az aggodalom...

- Ez az egyetlen szívfájdalmam, ha azokra a napokra gondolok. Megnyertük a döntõt, ünnepeltünk, mulattunk, amikor Hanus Ági elkéredzkedett a vacsoráról. Mire visszaértünk a dortmundi szállodába, az ágyára kiterített mezén egy papirost találtunk, amelyen ennyi állt: "Ne haragudjatok!" Azóta is remekül él Németországban, de a mi hangulatunk alaposan megváltozott a lelépése után.

- Mi volt a gyõzelem jutalma?

- Vacsora a Béke szállóban, Kiváló sportoló kitüntetés, na meg az azóta is tartó, földöntúli boldogság. Ja, és a legjobbaknak kilenc-tízezer forint. A Schwerinben földobott egymárkáshoz képest valóságos vagyon.

A világbajnok csapat: Csenkiné Varga Zsuzsanna, Elekné Rothermel Anna, Fleckné Babos Ágnes, Guricsné Pásztor Erzsébet, Hajekné Végh Ágnes, Hanus Ágnes, Ignácz Ilona, Jányáné Bognár Erzsébet, Jóna Magdolna, Markovitsné Balogh Márta, Ritterné Lengyel Erzsébet, Romhányiné Tóth Mária, Schmidt Jenõné, Takács Péterné. Szövetségi kapitány: Török Bódog.





"Negyven percen át ragyogó küzdenitudásról tett válogatottunk tanúbizonyságot, és kitûnõ játékkal szinte lenyûgözte a Westfalenhalle közönségét. Nagyon jól ellensúlyozták lányaink a jugoszlávok keményebb játékát, technikásan, okosan játszva, biztosan arattak kétgólos gyõzelmet. Az eredményhirdetést a kis magyar táborból kevesen "élték túl" könnyezés nélkül. Egymás után kattantak a fotóriporterek fényképezõgépei, midõn Hans Baumann, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség elnöke kiosztotta a világbajnoki aranyérmeket. A magyar lányok zokogva, egymásra borulva hallgatták végig nemzeti Himnuszunkat."

Ez egy szomorú hír, de úgy gondolom, tiszteletbõl mégis meg kell emlékezni róla:

"Elhunyt a világbajnok kézilabda-válogatott kapusa
december 20. 18:55

Elhunyt Elekné Rothermel Anna, az 1965-ös nõi kézilabda-világbajnokságon aranyérmes magyar válogatott kapusa. A múlt hónapban volt 67 éves.
Rothermel Anna a VM Közért és a Ferencváros színeiben játszott. Négyszer nyert bajnokságot és háromszor Magyar (Népköztársaság) Kupát. Az 1970/71-es idényben az FTC-vel második helyen zárt a BEK-ben. Összesen 94-szer szerepelt a nemzeti csapatban, és kétszer a világválogatottban is pályára lépett. A vb-cím esztendejében a legjobb nõi játékosnak választották Magyarországon. Férje Elek Gyula kézilabdaedzõ.

A magyar szövetség november 14-én köszöntötte a negyven évvel ezelõtt vb-aranyérmet nyert együttes tagjait, azonban Elekné Rothermel Anna betegsége miatt nem lehetett jelen az ünnepségen. "

SPORT 2-t nézitek?

Beszámolnátok? Sajna, nem láttam.

Azt hittem komolyabb lesz.

Jaja :-)

Nézzétek a SPORT1-ET Kézi, lányok!!

az = õ

Jól gondolom, hogy az egy újvárosi RAes?

holnap a MOKKA-ban lesznek a kézis csajok

Isthy! PFC csoportképnél ki az a fiatalember, aki a piros pólóban van?

bocs a folytatása az elõzõhöz😊 az újoncokat, hogy sírva fakadtak mint pl. Ritus vagy Hornyák<#smile>

Jó volt látni a csajokat a reptéren, nagyon boldogok voltak. Jó volt látni õket

Úgy fest, hogy ma "bodzázás" miatt lemaradok a fiúk meccsérõl...

köszi a képeket Isthy. 😄
amit hallotam, tündériek lehettek a csajok!

Kifejezetten jó kép😊))))))) Kösz😊

köszi a képeket

most láttam énis a napkelte ismétlést
azért nemsemmi két nap pihenõ

17:45 Kézilabda 2005 12. 20. SPORT1
Pannon GSM férfitorna, Magyarország-Csehország (élõ)

Így van. Rita kitûnõ "alapanyag" fotózáshoz................(tovább nem folytatom<#fogmosas>

Jó, tudom ez csak kiragadott rész az egészbõl ,amit a média engedni láttat vaksi szemeimnek...

Mondjuk egy kis Ducikáért sem lennék nagyon morcos, Isthy. 😉

Szándék dícséretes, telhetetlenek nem vagyunk, épségben megérkeztek, az a lényeg, most néztem hír tv-n a sporthíradót. Böbe virágot adott Görbének, nekem nagyon tetszett!

Sajnos Orsit nem tudtam lefotózni, mert elmentek elég gyorsan Lucáékkal mire kerestem õket, pedig a szándék megvolt :-(((

Mp07 és Én nem kapunk fotót?<#conf><#shakehead>

Természetesen õ sem maradhat ki! <#nyes>

A rajongók:

Ez a fotó kifejezetten Stanleynek készült az utsó távozóról! <#vigyor>

Néhány pillanatkép az érkezésrõl:

Az érem két oldala <#wink>

Természetesen ott voltunk! Szuper volt!
A csajok nagyon aranyosak és türelmesek voltak, noha biztos nagyon vágytak már haza. Az érkezõket elõször Dr. Kamuti Jenõ köszöntötte virággal, azután rájuk zúdúlt mindenki. Volt "Szép volt csajok!" és "Ria! Ria! Hungária!" sajnos a Himnusz nem került sorra olyan gyorsan odaértek hozzánk. A fotósokkal és a kamerásokkal persze nem lehetett bírni. Nagyon sokat kellett nyilatkozniuk. Azért csak sikerült beszélgetni mindenkivel akivel szerettünk volna és az ajándékátadások sem maradtak el. Éjfél elõtt pár perccel jöttünk el az utolsók között, a csajok közül már csak Fanni volt ott, de õ is jött már kifelé velünk.
Ami pedig a poén: nem sokat aludhatott, mert ma délelõtt 10-kor találkoztam vele a West End-en! <#vigyor>

Most olvastam én is. Isthyék, remélem, ott voltak, majd talán megosztják velünk élményeiket.😊

Ja és a hadball.hu-n is van cíkk az érkezésrõl!

Én igen))
No olvastam én is.. hát nem iazán javult a véleményem az NS-rõl...
de hát a pontozás a szubjektív.

Sajnos, nem az elejétõl, de én is láttam.😊

Cikk a Sportból, a 2. oldalon értékeléssel. Nem lehet mondani, hogy teljes mértékben egyetértek vele. Rita esetében pl. egyértelmûen igazságtalannak tartom, hogy nem értékeli azt, hogy szinte folyamatosan pályán volt, valamint azt, hogy mennyi lehetõséget nyitott a többieknek.

Láttátok a reggeli TS-be volt egy rövid összefoglaló az érkezésrõl ill. a sport plusszba Kenyeres, Tóth és Sinka volt.

Hát õ volt az aki nem engedte Köké-t a férjéhez az Olimpián.

Mármint a mostani férjéhez P

Hát nem ezt😄DDDDDDDDDD

nem semmi, az tény. 😄

nézegetve a képeket, eszembe jutott, h Lacibá mit mondott a stúdióban a bulizásról. 😄

persze, hogy jár nemcsak a norvégok bulizhattak

Valóban érdekesek a képek <#mf1><#vigyor>
De ennyi jár nekeik, nem?

Megnéztem most a bronzmérkõzést, meg az eredményhirdetést, hát nem tudok betelni vele!

Nekem a legnagyobb kép, Polenova a két "kisfiával": a pelyhedzõ ajkú Misikével és a még pubertás elõtt álló Bandikával. 😊)

jó leene megszerezni az anyagokat

többiek mindjárt indulnak csajok elé a reptérre...

nemhiszem

amúgy ez az csoki, hogyis lett orosz?

Sopi meg azt ordítja éppen hogy HAJ-RÁÁÁÁ GYÕR!

ház Zsigagyuszi nagy sármör :-)

jólátom, hogy szereti az oroszcsokit

ja és Gyula tánca... 😄DDD

Fanni képe nagyon jó. 😄 valóban egy gyakorlott mozdulatnak tûnik. 😉
Dettit is ritkán látni buliba mojito nélkül...

<#pias><#nevetes1>

Hát aki jókat akar kacagni az nézzen rá Bölcs oldalára<#eplus2>
A Bankett képei egy mélyebb elemzést igényelnek.
A körtáncban résztvevõ Lányok némelyikének biztos fáj ma a feje<#eplus2><#eplus2>
A Fanni egész gyakorlott mozdulattal fogja azt a vodkás poharat😊)))))))
A video meg magáért beszél.