Csillaggyûrû övezi galaxisunkat

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

NF
#45
Amíg még a marsig sem jutottunk el nem ezen kéne baszaxani...

One bike rule them all-Aprilia RS125

Vik1984
#43
Hmm...
Talán lassabban forognak, csökken a kinetikus energia, de ez az energia csak akkor emittálódhat, ha kisseb energiájú pályára áll, ergó távolabb lesz a forgástengelytõl.

Néha összeszavakat a keverem

#36
dede :)

#34
remelem nem irok hulyeseget de ha belegondolunk hogy egy "test" 250 millio ev alatt tesz meg egy fordulatot....megis keruleti sebessege 220km/s,akkor az valami cefetulboszmenagy dolog lehet...nem?
#33
szerintem a forgas akadalyozza meg hogy az osszes csillag beleessen a galaxis kozepen tatongo gigantikus feketlyukba...es talan a forgas az ami kialakithat egy tokeletes gyurut ahogy lassan "lefejti" gravitacios erelyevel a kisebb tarsgalaxist mint egy fonalgombolyagot :-)en sem gondolom hogy a galaxisunk belselyebol vetodtek ki a gyurut alkoto csillagok/mar ha tenyleg gyuru- bar eleg valoszinutlen epp az elobb emlitett erok hatasar, hogy csak szakoszok alakultak volna ki kor palyan/
Vik1984
#31
Meg az öreg csillagok spektroszkópiai analizálása se kutya. Pölö a Halo-ban kevés számú, öreg csillag van, lehet innen sodródtak a gyûrûbe a Halo csillagai.

Néha összeszavakat a keverem

Vik1984
#30
Asszem egy pár pillanatra nem fognak létezni, de az szerintem nem fáj.

Néha összeszavakat a keverem

#29
Honnan tudod Imre hogy 2 karja van a Tejutnak? Tudtommal meg folynak a kutatasok arrol, hogy 2 vagy 4 karja van, de mar talalkoztam "6 karos" felt;teley;ssel is....
#26
Az periszkóp...

#24
A klasszikus teleszkópokat meg igen magasra építik, ezek sem hemzsegnek.

#23
Vik84 a tergorbites kozben mi lesz azokkal akik tortenetesen nem utaznak es egyenlo tavolsagra allnak a keletkezo nyilastol? Lefejelik egymast?
#22
Mi a szenzacio? DozR...csak nezd meg az elso kepet es gondold hozza hogy jelenleg meg abban sem biztosak a csillagaszok, hogy a galaxisunknak hany karja van. Kozben tobb iranyban eszreveszik ezeket a gyuru reszleteket.Gondolj bele ha tenyleg letezik ott egy teljes gyuru, akkor az nem keveredett bele a gravitacios vonzas hatasara a Tejutba. Miert nem? Raadasul amit most latunk errol a taromanyrol az kb 60 000 evvel ezelott tortent, szoval lehet hogy azota mar nincs is ott, vagy nem ilyen alakban, vagy ami a legdurvabb lenne, ugyan ott van, ugyan igy...Ezek azert egy kicsit csad erdekes dolgok egy olyannak aki ilyen temaju cikkeket olvas....nem de?
#20
A kérdésed második részével kapcsolatban: ezek részeredmények, amik lassan állnak össze egésszé. Nyílván a megfelelõ személyek számára ez akár értékes részinformáció lehet kutatásai számára. (mittomén, nem vagyok csillagász, de lehet hogy megmagyaráz gravitációs jelenségeket, esetleg a csillag-gyûrû csillagait vizsgálva tulajdonságaik alapján behatárolható csillagrendszerünk kora, kialakulása etc. feltehetõleg egy képzett szakember konkrétan tudná magyarázni)

#19
teleszkópidõ: a rádioteleszkópok fenntartása egyrészt igen költséges, másrészt nincs túl sok belõlük (bizonyos földrajzi szélességeken, fõleg az egyenlítõ közelében telepítik õket) ráadásul soxor magánfinanszírozásúak ezért egyszerûen azt jelzi a teleszkópidõ, hogy az adott kutató(csoport) mennyi lehetõséget kap (idõben) ezek használatára elméletei igazolásához, kutatáshoz.

Vik1984
#17
Nem, csak dél-andromédiai van :-(

Néha összeszavakat a keverem

#16
a mátrix végén neo valami hasonlót (térgörbítést) csinál, nem? amikor kupukkasztja smith ügynököt :))) kérdezzük meg a wachowsky bradákat

Bonewerkz
#14
gggnnnnnn!!! asszem elkezdem gyurni magam, es aztan meg par ev, es tereket fogok gorbitgetni:)) te, es hol lehet, meg mennyiert 5 dimenzios uniteret kapni? kerdeztem a barkacsboltban, de csak hujen neztek...

Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktõl a Föld. S az Ember meghajol a Sharaq népe elõtt.

Vik1984
#13
Hogyan utazzunk fénysebességnél gyorsabban?

1. Végy egy min. 4-5 dimenziós uniteret.
2. Görbítsd meg, hogy két távoli pont egymásba forduljon.
3. Megj át ezen a ponton.

Hát nem egyszerû? :)

Néha összeszavakat a keverem

#11
Azert az elszomorito gondolat hogy ha nem talaunk ki valami meroben mas megoldast a tavolsagok lekuzdese erdekeben, akkor a fenysebesseg is csigalassusag ehhez a tavolsaghoz...pedig ez a sebesseg mar tulvan a maximumon.../elvileg/...es akkor meg hol vannak a tobbi galaxisok...
#9
Hexadecimálisan nem is túl sok: DFAC5365EF800000

#8
149871741000000000000000000000000000000000 lélek a Föld jelenlegi 6 milliárdos lakosságát alapul véve 24978623500000000000000000000000 db Földhöz hasonló bolygóra lenne szükség az elszállásolásukhoz.

#7
149871741000000000000000000000000000000000 ember tudna egy emberöltõ alatt elszámolni 37467935268762009600000000000000000000000000000000-ig

Laci73
#6
Elég érdekes lenne, tekintettel arra hogy átlagos ember élete 80 év, ami megközelítõleg "csupán" 2500000000 másodperc.

Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nõket, A sugaras, a bánatos Õsz-idõket

#5
Eddig kell elszámolni fejben. Aki most elkezdi talán még a végére ér halála elõtt, de lehet hogy ha nagyon siet se, ezt majd zsenyke megint kiszámolja :P

#4
Hogy mások is örüljenek, ez utóbbit átszámoltam emberi léptékre: 37467935268762009600000000000000000000000000000000 másodperc.

#3
Ha a galaxis egyik végébõl átordítasz a másik végébe, a hang (persze csak elvileg) kb. 990083694528000000000000 év alatt jutna el a célhoz.

(Remélem nem gyilkoltok le, csak hát õrült nagyok ezek a számok és nagyon tetszik.)

#2
Kb. 189216000 Naprendszer egymás mellé téve. :)

#1
kb. 1135296000000000000 Km átmérõ, ez komoly.