Orosz tervek a Marsra szállásról
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#56
Hajrá oroszok én elismerem a tudásotokat! Tûzzétek ki a zászlót 2015-ben a Mars-ra!!
#51
Bocs a kérdésem erre vonatkozik:
"valami olyat találtak ott amit jobbnem elújságolni az emberkéknek."
"valami olyat találtak ott amit jobbnem elújságolni az emberkéknek."
#50
Mit? mikrohullámú sütõt?
#48
Hm. És mibõl csinálták az ejtõernyõt? Azbesztbõl?
Nem kötözködni akarok, tényleg érdekel 😉
Nem kötözködni akarok, tényleg érdekel 😉
#45
Az Apollo 13-nál egy durva tervezési hiba volt, tudomásom szerint: a csoda inkább az, hogy az elõzõ két ûrhajóval nem volt gond.
A mars-szondák nagy gondja a leszállás. Ritka légkörben kell fékezni, egy viszonylag nagy tömegû bolygó mellett, távirányítás és nagyméretû hõpajzsok nélkül.
A Földön a landolás megmegy hõpajzs + ejtõernyõvel, a vénuszon hõpajzs + rakéta volt, ha jól tudom, a holdon csak rakéta - a marsra nehéz nagytömegû fékezõrakétát küldeni, pajzsot pláne, az ejtõernyõ meg a légkör miatt nem fékez eleget. Gázos az egész...
A mars-szondák nagy gondja a leszállás. Ritka légkörben kell fékezni, egy viszonylag nagy tömegû bolygó mellett, távirányítás és nagyméretû hõpajzsok nélkül.
A Földön a landolás megmegy hõpajzs + ejtõernyõvel, a vénuszon hõpajzs + rakéta volt, ha jól tudom, a holdon csak rakéta - a marsra nehéz nagytömegû fékezõrakétát küldeni, pajzsot pláne, az ejtõernyõ meg a légkör miatt nem fékez eleget. Gázos az egész...
#41
Tuti hogy nagy zsét tesznek zsebre, de akár azt is ráfoghatjuk hogy tisztes nyereség, mert ugye mást nem lehet megbízni a fejlesztésekkel így monopol hejzet alakul ki
#40
2* jártak ott, ha jól tudom.
#38
Az egész történet a pénzmentésrõl szól. A felek kijelentik hogy a cuccos 90 milliárd (pl.) dollárba kerül. Elsuvasztanak 70 milliárdot, majd a húszból valamit grimászkodnak, végül kijelentik hogy el kell halasztani a balhét. Lóvélopás az egész, semmi több. Pénzmosás.
#37
No, ahhoz hogy az ûrtechnika annyit fejlõdjön, hogy ne luxus legyen pl egy Mars út, elõbb pont ilyen "idióta" expedicíókra van szükség. Egyelõre szinte nincs miért foglalkozni a dologgal. Az egész akkor tudhat szvsz elindulni, ha már a felhasználás igényei miatt az ûrben kell hajót építeni (mert ugye mi a francért csinálnánk a földön ha úgyis repülni akarunk vele, másrészt meg annyira nehéz lenne feljuttatni, hogy egyszerûbb ott megcsinálni), akkor sokat fog fejlõdni a földi kilövési technika, illetve a föld - sztratoszférán túli szállítás utazás.
#35
Túl sokat olvastad Asimov robot történeteit.
Annak idején, 1969-ben az amerikaiak legelsõ dolga az volt, hogy a szovjet kollégákat meghívták a nagyszabású eseményre. Ellenben a Holdon állítólag sok olyan dolgot találtak, ami nem lett publikus...Emberek jártak a Holdon, de az valóban igaz lehet, hogy bizonyos részeket utólag kiretusáltak a felvételekbõl.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#30
Ja... Meg a szétosztott pár száz kilónyi holdkõzet, az is kamu, tuti...
Még az oroszok is kaptak belõle: õk pedig megszellõztették volna, ha a csalásnak akár csak a legkisebb esélye van...
Még az oroszok is kaptak belõle: õk pedig megszellõztették volna, ha a csalásnak akár csak a legkisebb esélye van...
itt a kovetkezo dolog fog tortenni: a tarsadalmi elit (max par millio ember) genetikailag feljavitja magat, egy uj fajt alkotva. Ezek kimennek az urbe, a csoro nepet meg itt hagyjak megrohadni a szemetben...
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld. S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
Shamannak igaza volt... tenyleg fejleszteni kell az emberes urtechnikat. A holdraszallasokrol meg csak annyt, hogy meg se tortent. Lattam par felvetelt egymasra vetitve, amik allitolag a hold tok kulombozo tajain keszultek... a problema csak az volt, hogy a ket kulombozo taj egy,es ugyanaz volt😄 A rajtuk levo zurhajosokon, es urtargyakon kivul a domborzat egy az egyben ugyanaz volt! Szerintem a Fold van-Allen gyuruinel magasabbra meg ember nem emelkedett a Fold fole. Aki esetleg latta a Capricorn-vallalkozas cimu filmet, talan tudja mire gondolok. Ebben a riportban benne voltak ilyenek, hogy a film allitolag a valosagot dolgozza fel, es olyasmi is napvolagot latott, hogy valakik megtiltottak az emberisegnek, hogy mas bolygokra utazzon(miert fekezodnek az urszondaink a naprendszeren tul, es miert volt mindig is konnyebb a Jupiterre urszindakat kuldeni, mint a Marsra?) Az amcsiknak is eleg sok szondajuk elveszett a Marsnal...(Hivatalosan legalabbis...) Tehat vannak dolgok, amin erdemes lenne elgondolkozni....
Morajlik szárnyainktól az ég, megreszket léptünktől a Föld. S az Ember meghajol a Sharaq népe előtt.
#19
Épp ez az...
#18
Az eleje igaz, de az olcsóbb ûrbejutást több hejen fejlesztik, csak még nem finanszírozzák kellõképp.
#17
Akkor már lesz technikánk.
#16
Presztizs....
#13
Szerintem meg nem így van. Jelenleg az emberes ûrutazás ekkora távolságra luxus.
Egészen addig az lesz, amíg:
- Ki nem fejlesztenek egy olcsó föld-ûr közlekedési rendszert
- Gondok vannak a tudományosan nagyobb profitot hozó nemzetközi ûrállomás fenntartásával, kiépítésével
- A hold nincs tisztességesen felderítve
Azt meg ugye nem gondolod komolyan, hogy a túlnépesedésre, az erõforrások csökkenésére a mars-kolóniák létesítése lesz a megoldás?
Jelenleg nincs olyan tervezõi rendszer/infrastruktúra, amivel a mainál jelentõsen bonyolultabb - és biztonságosabb, olcsóbb - ûreszközöket lehetne létrehozni. Nem ez lenne az elsõ tennivaló inkább?
Egészen addig az lesz, amíg:
- Ki nem fejlesztenek egy olcsó föld-ûr közlekedési rendszert
- Gondok vannak a tudományosan nagyobb profitot hozó nemzetközi ûrállomás fenntartásával, kiépítésével
- A hold nincs tisztességesen felderítve
Azt meg ugye nem gondolod komolyan, hogy a túlnépesedésre, az erõforrások csökkenésére a mars-kolóniák létesítése lesz a megoldás?
Jelenleg nincs olyan tervezõi rendszer/infrastruktúra, amivel a mainál jelentõsen bonyolultabb - és biztonságosabb, olcsóbb - ûreszközöket lehetne létrehozni. Nem ez lenne az elsõ tennivaló inkább?
#4
"tervei szerint 30 százalékkal szállna be a közel 20 milliárd dolláros költségekbe."
Csak úgy hozzátenném hogy a komplett orosz GDP kb 350 milliárd USD, aminek ez a program szépen kivesz a zsebébõl. A komplett hadi költségvetés 8-9 milliárd dollár. Azért ennyibõl nem rossz a világ 2. hatalmának lenni.
Csak úgy hozzátenném hogy a komplett orosz GDP kb 350 milliárd USD, aminek ez a program szépen kivesz a zsebébõl. A komplett hadi költségvetés 8-9 milliárd dollár. Azért ennyibõl nem rossz a világ 2. hatalmának lenni.
#3
A NASA már akkor is 5* akkora anyagi támogatást élvezett, bár az oroszoknak sokkal több tudósuk volt.
A hatvanas években már született egy orosz (szovjet) terv egy ûrhajóról, amely személyzettel a fedélzetén megkerülte volna a Marsot (leszállás nélkül). Ám a szovjet vezetés felvette a NASA által dobott kesztyût és a Holdraszállásba öltek minden energiát (lemaradtak, de az általuk kidolgozott és megépített holdkomp megtekinthetõ ma is) Az ötlet tehát nem új, de én félek, hogy a kutatók inkább maguknak akarnak egy kis figyelmet és pénzt kicsikarni...
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
Oldal 1 / 2Következő →