Hunter

Otthonról dolgozhatnak a jövő gyári munkásai

Az interneten keresztül irányítható gépek megnyithatják az utat a gyári munkások számára is az otthonról végzett munka forradalmához.

Goran Putnik, a portugáliai Minho Egyetemen dolgozó mérnök professzor víziója szerint a jövő gyárai nagyban fognak különbözni a maiaktól, embereket alig látunk majd a csarnokokban, ehelyett robotok asszisztálásával működő gyártó "sejtekbe" bejelentkezve végezhetik napi munkájukat saját otthonaik kényelméből. Mitöbb, nem is kell a gyár alkalmazásában állni, az online közösségi hálózatokon keresztül beállíthatjuk a lézervágókat és a háromdimenziós nyomtatókat, elkészítve a számunkra szükséges kütyüket.

A "gyártási felhő" célja a távmunka kiterjesztése a gyári munkakörökre. A szellemi alkalmazottaknál ez a megoldás már jó ideje létezik, mivel munkájuk szinte teljes egészében számítógépesített. A gyártás területén azonban a forradalom jóval lassabban megy végbe. "Egyes cégek, mint a dél-koreai autóalkatrész gyártók távolról felügyelik a gyártási műveleteket - azonban egyik sem vezérli távolról ezeket a gépeket" - mondta Putnik.

Ez hamarosan változhat. A gyorsabb internet, a jobb minőségű video kapcsolat és a távvezérlési interfészek fejlődése azt jelzi, hogy a táv-gyártás már korántsem olyan elérhetetlen. A technológiákat folyamatosan kutatják, tette hozzá Lynne McGregor, a brit kormány Műszaki Stratégiai Tanácsának (TSB) vezető technológusa. A TSB például egy 1,5 milliárd angol font értékű projekt finanszírozásában is részt vesz, amiben a Ford autógyár és a háromdimenziós szoftvereket tervező Autodesk a szenzorok adatainak az úgynevezett augmented reality (kiterjesztett valóság) felhasználói interfészekbe történő visszatáplálásán dolgoznak. "Ez könnyedén felhasználható a táv-gyártásban" - tette hozzá McGregor.

Putnik csapata létre is hozott egy gyártó "sejtet" laboratóriumában, ami egy internethez kapcsolt gyártóeszközt is magába foglal. Ezt a gépet próbálta irányítani a 2350 kilométerre található Belgrádi Egyetemről Vesna Spasojevic-Brkic mérnök hallgatókból álló csapata. Az interneten keresztüli távvezérlés meglepően jól működött: sikeresen feltöltöttek egy tervező programot, irányították a gépet, amivel teszt darabokat vágtak ki, sőt még a gép vészleállítóját is sikerült megnyomniuk, amikor veszély adódott.

Putnik szerint a közösségi hálózatok is szerephez juthatnak a gyártási felhő esetében, az ott kialakuló csoportok ugyanis közösen tervezhetnek és gyárthatnak, miközben a cégek is szakképzett operátorokkal dolgoztathatnak. "Az elképzelésünk az, hogy teljesen demokratizáljuk a gyártást" - mondta.

Ian Todd, a brit Sheffield Egyetem szakértőjének tetszik az ötlet, azonban felhívja a figyelmet egy egyértelmű kockázatra. "Ezeknek a rendkívül drága gyártólétesítmények tulajdonosainak kötélidegekre lesz szükségük, hogy engedjék a számukra ismeretlen embereknek, hogy sok-sok mérföldes távolságból az interneten keresztül használják az eszközeiket" - fejezte ki aggályát.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #42
    Nem véletlen, hogy Venezuela Kuba nagy barátja lett. Ők megveszik a termékeiket, és viszont, Venezuela elfogadja amit Kuba adni tud. Ez persze roppantul bosszantja az USA-t, hisz nem működik az embargó elég jól Kuba ellen, ezért valahogy meg kell büntetni Venezuelát, és politikailag elszigetelni, támadni a vezetőt, a lakosságot ellene hangolni. Ami persze ahhoz vezet, hogy a két ország megint szorosabbá teszi a szövetségét, az USA persze még jobban toporzékol. Így megy ez.
  • ostoros #41
    Azért ne keverd a Kínai és szovjet ökörséget a Venezuelai dologgal. Dél-Amerika esete egy igen komplex történet. Az USA egy csomó késztermékre extra vámokat vetett ki, míg a nyersanyag vámját alacsonyan hagyta. Ezért például Chile csak paradicsomot szállíthatott az USA-ba, ketchup-ot nem. Csak saját maguknak termelhettek esetleg. Aztán, ezzel párhuzamosan az USA követelte a piacuk megnyitását, és bejöttek a nagy késztermék gyártó cégek, és tönkretették a hazai konkurenciát, és felvásárolták őket. Így esett, hogy most már a nagy cégek kezébe került még a Chilei termelés is. Ezt azután a földvásárlás követte, mert a termelők nem dolgoztak elég olcsón. Nosza, tegyük tönkre őket is. Így már minden ami csak egy ágazathoz tartozott egy cég kezébe került. Más ágazatokban más cégek játszották el ugyanezt. Tehát ott maradt egy rakás Chilei, aki már föld nélküli, és az adott területen csak egy adott cégnek dolgozhat. Túl sok a munkaerő: csökkenhetnek a bérek. Ismerős?

    Ez a venezuelai olajra is nagyrészt érvényes. Embargókkal sújtott, elszigetelt országok gazdasága még jó hogy nem fejlődik. Sok esetben az embargó nincs is kimondva, egyszerűen csak nem veszik a termékeiket át, mert pl. az a diktatúra támogatása lenne, vagy más hasonló indokkal lejáratják, szalonképtelenné teszik az adott ország termékeit. Ugyanez Európában úgy néz ki, hogy megtiltják azt hogy az állam a hazai termelőt támogatja, de azért nyugaton megvédik a piacaikat. Hogyan? Tömegmanipulációval. Nincs olyan hónap, hogy ne jelenne meg olyan hír a médiában (amit aztán hetekig fújnak), ami a kelet-európai áruk alacsony minőségét hivatott hirdetni. Sok helyen nem is kell, mert már eleve a lakosság csak a hazait veszi.
  • teddybear #40
    A kapitalizmus mindig egyforma, csak a környezet miatt némileg eltorzul. Az alaptörvények mindig ugyanazok.
    Egy kapitalista csak annyi kedvezményt ad a munkásainak, amennyit muszáj. Amit a szakszervezetek és a társadalom ki tud kényszeríteni.
  • teddybear #39
    Mivel csak a marxizmus nevét ismered a gazdasági elméletek közül, ezért dobtad be ezt a nevet.

    Nem csak a marxizmus tekinti ezt alaptételnek, hanem mindegyik.
  • teddybear #38
    Alaposan tévedsz. Amiről te beszélsz, az háborús jóvátétel volt. Részben a nyugati szövetségesek, részben a Szovjetúnió felé, illetve még Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia, Lengyelország felé.

    Ehhez hozzájön a háborús pusztítás, ami cirka az országvagyonának fele volt, Ezenkívül a hadbalépéskor a nyugati bankokban, illetve a külföldön található magyar vagyont az illető országok lefoglalták. Ez körülbelül olyan 12-20 millió dollár jelentett, amennyire meg tudtam állapítani. Plusz amennyit hadizsákmányként elhurcoltak az oroszok a háború folyamán.
    A háború után a szovjetek maguknak követelték azt a magyar zsidó vagyont, amit előtte a németek foglaltak le. Ugyancsak hadizsákmánynak nyilvánították a német tulajdonú magyarországi cégeket is.
    Ezenfelül a magyaroknak kellett ellátni a megszálló csapatokat, ami nem volt olcsó, mivel az elején a Vörös Hadsereg cirka egy millió fő körül állomásozott az ország területén, és még '56-ban is kb. 170 ezer körüli hadsereget állomásoztattak nálunk.(Az '56-ban megmozgatott szovjet erők összesen 218 ezer főt tettek ki, és nem minden megszálló csapatot vettek igénybe hozzá. A többit a környező országokból hozták.)

    Pontosan nem tudtam összeszámolni a jóvátétel teljes összegét, de nagyságrendileg minimum 300 millió dollár értéket fizettek ki a győzteseknek. Az évek során a szovjetek által elszállított gépészeti, mezőgazdasági és többi termék és a megszálló hadsereg ellátását kitevő értéket nagyságrendileg legalább 3 milliárd dollárra becsülöm.

    A jóvátétel kifizetése ráadásul nagyon megterhelte az ország gyártókapacitását is. Egyes becslések szerint csak a kiszállított villamoserőművi felszerelések a teljes ipari kapacitás 10-15%-át tette ki.
  • ostoros #37
    Kissé lebecsülöd a mezőgazdaság fontosságát, és az iparét is. Azontúl hogy nem is léteznénk nélkülük, a szolgáltatóipar sem létezne nélkülük. Ott van az élelmiszerek forgalmazása, tárolása, kereskedelme. Ezeket mindig a szolgáltatások körébe számolják, holott mezőgazdaság nélkül ezek sem lennének. Azután nézzük a mezőgazdaság hatását az iparra, mint megrendelőt!
    Nem kellenek traktorok? Járműgyártás, acélipar csökken. Nem kell műtrágya, fólia,hűtőház, szárító , szecskázó, csávázó gépek? Vegyipar csökken.
    Nem véletlenül adnak olyan óriási mezőgazdasági támogatásokat az egész világon. Mert jól tudják, hogy nem csak a GDP menne össze vagy tíz-húsz százalékkal, hanem a munkanélküliség is megnőne ugyanannyival. De nem is ez az igazi ok. Hanem az, hogy mezőgazdaság nélkül a külkereskedelem masszívan deficites lenne, mert a vetélytársak persze boldogan árasztanák el a piacukat a saját termékeikkel, ahogy az részben Magyarország esetében is történt.

    És akkor a szolgáltatások: mindig csak kiegészítő tevékenységek, amik az első két szektor megrendeléséből élnek. Banki szektor sem sokáig húzná egy termelés nélküli világban.
  • gforce9 #36
    Egy értelmes világban a munkaidőt újra megfeleznék, mint annak idején a 8x8x8 nál. A technológia törvényszerűen munkahelyeket számol fel, nem lenne ezzel semmi baj, csak épp letojják. Majd ha túl sok lesz a nyomorgó és a munkanélküli és felgyújtják az audigyárat a cibbankot meg a teszkót majd akkor meg csak lesnek, hogy hát ez mégis miféle dolog? Előbb utóbb ez lesz a vége.
  • Molnibalage #35
    A SZU ezt csinálta, lerabolt a KGST országokat. Mégis összeomlott. Nyersanyag készleteken ült, de technikia elmaradottság és a balfasz ideológájuk miatt nem tudták kitermelni. Kína is hol volt, amíg nem nyitott? Sehol. Nézd meg, hogy Kuba és Észak-Korea hol tart. Venezuela olajkincsen ül és hol tart...?

    Na ennyit arról, hogy mire képesek balfasz vezetők balfasz ideológiával...
  • kvp #34
    A valasz a kaptializmus, ami miatt a nyersanyagokban gazdag orszagokbol olcson elvittek a fizikai eroforrasaikat, majd dragan kaptak kesztermekeket. Valojaban a globalizmus egy kozel nulla osszegu jatszma, csak a nyertesei hajlamosak elfelejteni, hogy hany vesztes van.

    Jelenleg tobbet termelunk mint amennyi eroforras fenttarhato modon kinyerheto. Tobbet fogasztunk, mint amennyi eroforras fenttarthato modon letrejon es tobbet szennyezunk, mint amennyit a bolygo meg hosszu tavon elbir. Ha nem sikerul a jelenlegi a Fold bolygo altal meghatarozott korlatokon tullepnunk, akkor egy ido utan elfogynak a nyersanyagok, elfogy az elelem es a szennyezes miatt kipusztul a Fold bioszferaja. Persze ez a jelenlegi nagytokeseket nem erdekli, de az atlag embert sem.
  • Molnibalage #33
    Aha. Akkor hogyan lehet, hogy ezen források birtokában egyes országok és ideológiai berendezkedésű országok szarra sem vitték, mikor fürödtek a nyersanyagokban és mai napig a nyersanyag exportból élnek...?