Hunter
Otthonról dolgozhatnak a jövő gyári munkásai
Az interneten keresztül irányítható gépek megnyithatják az utat a gyári munkások számára is az otthonról végzett munka forradalmához.
Goran Putnik, a portugáliai Minho Egyetemen dolgozó mérnök professzor víziója szerint a jövő gyárai nagyban fognak különbözni a maiaktól, embereket alig látunk majd a csarnokokban, ehelyett robotok asszisztálásával működő gyártó "sejtekbe" bejelentkezve végezhetik napi munkájukat saját otthonaik kényelméből. Mitöbb, nem is kell a gyár alkalmazásában állni, az online közösségi hálózatokon keresztül beállíthatjuk a lézervágókat és a háromdimenziós nyomtatókat, elkészítve a számunkra szükséges kütyüket.
A "gyártási felhő" célja a távmunka kiterjesztése a gyári munkakörökre. A szellemi alkalmazottaknál ez a megoldás már jó ideje létezik, mivel munkájuk szinte teljes egészében számítógépesített. A gyártás területén azonban a forradalom jóval lassabban megy végbe. "Egyes cégek, mint a dél-koreai autóalkatrész gyártók távolról felügyelik a gyártási műveleteket - azonban egyik sem vezérli távolról ezeket a gépeket" - mondta Putnik.
Ez hamarosan változhat. A gyorsabb internet, a jobb minőségű video kapcsolat és a távvezérlési interfészek fejlődése azt jelzi, hogy a táv-gyártás már korántsem olyan elérhetetlen. A technológiákat folyamatosan kutatják, tette hozzá Lynne McGregor, a brit kormány Műszaki Stratégiai Tanácsának (TSB) vezető technológusa. A TSB például egy 1,5 milliárd angol font értékű projekt finanszírozásában is részt vesz, amiben a Ford autógyár és a háromdimenziós szoftvereket tervező Autodesk a szenzorok adatainak az úgynevezett augmented reality (kiterjesztett valóság) felhasználói interfészekbe történő visszatáplálásán dolgoznak. "Ez könnyedén felhasználható a táv-gyártásban" - tette hozzá McGregor.
Putnik csapata létre is hozott egy gyártó "sejtet" laboratóriumában, ami egy internethez kapcsolt gyártóeszközt is magába foglal. Ezt a gépet próbálta irányítani a 2350 kilométerre található Belgrádi Egyetemről Vesna Spasojevic-Brkic mérnök hallgatókból álló csapata. Az interneten keresztüli távvezérlés meglepően jól működött: sikeresen feltöltöttek egy tervező programot, irányították a gépet, amivel teszt darabokat vágtak ki, sőt még a gép vészleállítóját is sikerült megnyomniuk, amikor veszély adódott.
Putnik szerint a közösségi hálózatok is szerephez juthatnak a gyártási felhő esetében, az ott kialakuló csoportok ugyanis közösen tervezhetnek és gyárthatnak, miközben a cégek is szakképzett operátorokkal dolgoztathatnak. "Az elképzelésünk az, hogy teljesen demokratizáljuk a gyártást" - mondta.
Ian Todd, a brit Sheffield Egyetem szakértőjének tetszik az ötlet, azonban felhívja a figyelmet egy egyértelmű kockázatra. "Ezeknek a rendkívül drága gyártólétesítmények tulajdonosainak kötélidegekre lesz szükségük, hogy engedjék a számukra ismeretlen embereknek, hogy sok-sok mérföldes távolságból az interneten keresztül használják az eszközeiket" - fejezte ki aggályát.
Goran Putnik, a portugáliai Minho Egyetemen dolgozó mérnök professzor víziója szerint a jövő gyárai nagyban fognak különbözni a maiaktól, embereket alig látunk majd a csarnokokban, ehelyett robotok asszisztálásával működő gyártó "sejtekbe" bejelentkezve végezhetik napi munkájukat saját otthonaik kényelméből. Mitöbb, nem is kell a gyár alkalmazásában állni, az online közösségi hálózatokon keresztül beállíthatjuk a lézervágókat és a háromdimenziós nyomtatókat, elkészítve a számunkra szükséges kütyüket.
A "gyártási felhő" célja a távmunka kiterjesztése a gyári munkakörökre. A szellemi alkalmazottaknál ez a megoldás már jó ideje létezik, mivel munkájuk szinte teljes egészében számítógépesített. A gyártás területén azonban a forradalom jóval lassabban megy végbe. "Egyes cégek, mint a dél-koreai autóalkatrész gyártók távolról felügyelik a gyártási műveleteket - azonban egyik sem vezérli távolról ezeket a gépeket" - mondta Putnik.
Ez hamarosan változhat. A gyorsabb internet, a jobb minőségű video kapcsolat és a távvezérlési interfészek fejlődése azt jelzi, hogy a táv-gyártás már korántsem olyan elérhetetlen. A technológiákat folyamatosan kutatják, tette hozzá Lynne McGregor, a brit kormány Műszaki Stratégiai Tanácsának (TSB) vezető technológusa. A TSB például egy 1,5 milliárd angol font értékű projekt finanszírozásában is részt vesz, amiben a Ford autógyár és a háromdimenziós szoftvereket tervező Autodesk a szenzorok adatainak az úgynevezett augmented reality (kiterjesztett valóság) felhasználói interfészekbe történő visszatáplálásán dolgoznak. "Ez könnyedén felhasználható a táv-gyártásban" - tette hozzá McGregor.
Putnik csapata létre is hozott egy gyártó "sejtet" laboratóriumában, ami egy internethez kapcsolt gyártóeszközt is magába foglal. Ezt a gépet próbálta irányítani a 2350 kilométerre található Belgrádi Egyetemről Vesna Spasojevic-Brkic mérnök hallgatókból álló csapata. Az interneten keresztüli távvezérlés meglepően jól működött: sikeresen feltöltöttek egy tervező programot, irányították a gépet, amivel teszt darabokat vágtak ki, sőt még a gép vészleállítóját is sikerült megnyomniuk, amikor veszély adódott.
Putnik szerint a közösségi hálózatok is szerephez juthatnak a gyártási felhő esetében, az ott kialakuló csoportok ugyanis közösen tervezhetnek és gyárthatnak, miközben a cégek is szakképzett operátorokkal dolgoztathatnak. "Az elképzelésünk az, hogy teljesen demokratizáljuk a gyártást" - mondta.
Ian Todd, a brit Sheffield Egyetem szakértőjének tetszik az ötlet, azonban felhívja a figyelmet egy egyértelmű kockázatra. "Ezeknek a rendkívül drága gyártólétesítmények tulajdonosainak kötélidegekre lesz szükségük, hogy engedjék a számukra ismeretlen embereknek, hogy sok-sok mérföldes távolságból az interneten keresztül használják az eszközeiket" - fejezte ki aggályát.