A Johns Hopkins Egyetem anatómusai és neurológiai szakértői megfejtették, hogyan képesek a baglyok szinte teljesen körbe fordítani a fejüket anélkül, hogy sérülnének a fej és a nyak vérerei, elvágva az agy vérellátását.

A Fabian de Kok-Mercado orvosi illusztrátor vezette csapat négy fontos biológiai adoptációt tárt fel, melyek meggátolják a forgó fejmozgásból adódó sérüléseket. Ezek a módosulások a csontszerkezetben és az érhálózatban jelentkeznek, biztosítva a fej vérellátását. "Mostanáig az olyan agyleképező specialisták, mint jómagam, akik a feji és nyaki artériákat ért trauma okozta emberi sérülésekkel foglalkozunk, mindig zavarba ejtette a baglyok gyors, csavarodó fejmozgása" - mondta Phillippe Gailloud a kutatásban részt vevő neuroradiológus. "A legtöbb állat - beleértve a baglyokat és az embereket - nyaki verőere és csigolyaartériái rendkívül törékenyek és nagyon érzékenyek akár a legkisebb szakadásra is"


A rejtély megoldása érdekében a Johns Hopkins csapata több bagoly faj csontszerkezetét és teljes feji- és nyaki érrendszerét kezdte tanulmányozni elhullott példányokon. A röntgen vizsgálatok hatékonyabbá tétele érdekében kontraszt festéket injektáltak a madarak véredényeibe, majd körültekintően felboncolták, lerajzolták és letapogatták a részletes elemzés érdekében.

A legmeglepőbb felfedezést azután tették, hogy a véráramlást utánozva kontrasztanyagot injektáltak a baglyok artériáiba, majd manuálisan forgatni kezdték az állatok fejeit. A fej alsó részén, közvetlenül az állkapocscsont alatt elhelyezkedő véredények egyre nagyobbá és nagyobbá váltak, ahogy egyre nagyobb mennyiségű festék áramlott be. Ez szöges ellentétben áll az emberi anatómiával, ahol az artériák általában egyre kisebbek lesznek és összeszűkülnek, ahogy elágaznak. A kutatók szerint ez a vértartalék teszi lehetővé a baglyoknak, hogy biztosítsák nagy agyaik és szemeik energiaszükségletét, miközben forgatják a fejüket. A vérellátást biztosító érhálózat, számtalan elágazásával és rugalmasságával segíti a véráramlás bármilyen megszakításának minimalizálását.

A csapat apró érkapcsolódásokat is dokumentált a nyaki és a csigolyai verőér között, ami az embernél nem található meg, ugyanakkor lehetővé teszi a vér cseréjét a két véredény között. A kutatók szerint ezek akkor is biztosítják az agy folyamatos vérellátását, ha az egyik útvonalat elzárja a nyak extrém mértékű forgatása. Mindezeken felül a baglyok nyakánál is felfedeztek egy anatómiai változást, ahol az egyik agyat ellátó főartéria apró üregeken halad át a csigolyákban. Az üreges kialakítás átmérőjét tekintve tízszerese a rajta áthaladó csigolyaartériának.


A kutatók szerint az úgynevezett foramen transversarium helytöbblete egy sorozat párnázó légzsebet hoz létre, ami lehetővé teszi az artéria elmozdulását, amikor a fej megcsavarodik. A bagoly nyakának 14 nyakcsigolyájából 12 rendelkezett ezzel a változással. "Az embereknél a csigolyaartéria kitölti a rendelkezésére álló helyet a nyakban. A baglyoknál azonban nem ez a helyzet, szerkezetük különleges alkalmazkodást mutat a nagyobb arteriális rugalmasságra és mozgásra" - magyarázta Kok-Mercado. "Új tanulmányunk eredményei pontosan mutatják, milyen morfológiai átalakulásra volt szükség az ilyen mértékű fejforgás kezeléséhez, és miért annyira érzékenyek az emberek az oszteopátiás sérülésekre. Az emberi fej szélsőséges mozgatása rendkívül veszélyes, mivel mi nem rendelkezünk olyan védelemmel, mint ami a baglyoknál tapasztalható"