SG.hu·

Egy párhuzamos világba szöknek a neutronok?

Fizikusok tükörrészecskék létezését feltételezik, megmagyarázandó a kísérleti megfigyelésekben mutatkozó rejtélyes neutron veszteséget. A tüköranyag létét már több tudományos összefüggés is felveti egy ideje, ideértve a sötét anyag utáni kutatásokat.

Zurab Berezhiani és Fabrizio Nesti, az olasz l'Aquila Egyetem elméleti fizikusai újraelemezték azokat a kísérleti adatokat, amiket a francia Laue-Langevin Intézet Anatolij Szerebrov professzor által vezetett csapata nyert ki rendkívül alacsony hőmérsékleteken elvégzett kutatásukból, melyben egy "neutron vesztésként" ismert jelenség következett be. A kísérletben a francia csoport rövid időszakokra elvesztette a szubatomi részecskék nyomát. Az adatok tanúsága szerint a nagyon lassú szabad neutronok veszteségi aránya a rájuk ható mágneses mező irányától és erejétől függ, egy olyan anomáliát teremtve, ami nem magyarázható az ismert fizikával.

Berezhiani szerint egy tükörrészecskékből álló, egyfajta párhuzamos világ megmagyarázná a neutronok "elvesztését", majd visszatérésér, mivel minden neutronnak meglehet a képessége, hogy átugorjon saját láthatatlan tükörpárjába és vissza, a két világ között oszcillálva. A magyarázat felettébb elrugaszkodott, azonban nem zárható ki, sőt egy ilyen átmenet bekövetkezésének a valószínűsége elméletileg érzékeny a mágneses mezők jelenlétére, ezáltal kísérletileg észlelhető. Ez a neutron-tükörneutron oszcilláció egy néhány másodperces időskálán kialakulhat, állítja a tanulmány, hozzátéve, hogy a neutronok ilyen gyors - jóval gyorsabb mint a tízperces neutron bomlásból adódó eltűnésének lehetősége, bár meglepő, nem zárható ki a jelenlegi kísérleti és asztrofizikai korlátokkal.

Alapvetően, ha a Földet egy megközelítőleg 0,1 Gauss fluxussűrűségű "tükör" mágneses mező venné körül, az képes lenne elősegíteni a neutronok oszcillációját a két világ között úgy, ahogy Szerebrov kutatócsoportja észlelte. Elméletileg a Föld felépíthet egy ilyen tükör mágneses mezőt foglyul ejtve a galaxisban lebegő tüköranyagot, amik a rejtélyes sötét anyagot is alkothatják.

Mindez egy rendkívül körmönfont magyarázat egy olyan problémára, ami akár egészen hétköznapi is lehet, azonban egy párhuzamos világokat, a tükörrészecskéket és a sötét anyagot összevonó hipotézist érdemes alaposabban megvizsgálni.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© sysqo2012. 07. 04.. 11:50||#52
DE a nagy kérdés, hogy a neutronok hogyan kerülnek át a másik univerzumba? Szerintem Chuck Norris pörgõsrúgással küldi át õket egyenként...
© mizar12012. 06. 26.. 10:20||#51
...és te még tovább rontottál a színvonalon a trágárságoddal.
Sosem értettem mire jó a söpredék nyelvezetét használni.
© TARTYOM2012. 06. 21.. 23:29||#50
Sliders
© TokraFan2012. 06. 21.. 23:12||#49
"...a két világ között oszcillálva"

Meg kell kérni Pista bát, hogy nézzen rá oszcilloszkóppal.
© senki6872012. 06. 21.. 09:40||#48
Nem kritizálni kell, hanem értelmes kommentekkel jobbá tenni.
© TARTYOM2012. 06. 21.. 04:00||#47
Hosszú idõ után visszatértem az SG-re, hogy hátha értelmes kommenteket fogok olvasni... Hát kibaszott nagyot tévedtem.
© Katalizátor2012. 06. 20.. 06:14||#46
Beszólni beszóltál, de egy kicsit sem gondoltad át. Így meg már nem olyan durva. Sokan mondják ezt. Mintha bármilyen tudományos felfedezés azonnal környezet-szennyezne...

ÚRISTEN MIT TETTÜNK!!! <#zavart2>
+1
© johnfly2012. 06. 19.. 20:59||#45
Az eredeti cikk forrása alapján itt az eredeti forrás, ha valakit jobban érdekelne (és nem érne rá három ctrl+c, ctrl+v-re)

eredeti forrás

Itt azért jóval többet írnak a dologról.
+1
© willcox2012. 06. 19.. 20:34||#44
Gondolom, a legkevésbé sem zavar, hogy neutronokról volt szó, nem neutrínókról.
+2-1
© Magyar Betyár2012. 06. 19.. 18:53||#43
a neutrínó rendkívül közömbös az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás (ütközési) hatáskeresztmetszete igen kicsi, s egy fényév vastag ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át. Eme tulajdonságuk jelentõs mértékben megnehezíti, hogy kísérleti úton észlelni tudjuk õket, mert a kimutatás alapja valamely kölcsönhatás.