MTI
Idejének negyedét a Föld árnyékában tölti a Masat-1
Idejének immár negyedét, a 102 perces pályából huszonötöt tölt a Föld árnyékában az első magyar műhold, a Masat-1 - közölte Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.
Mint elmondta, a következő két hétben fokozatosan növekszik az az idő, amelyet a napelemekkel működő Masat-1 a Föld árnyékában tölt. Március közepén a műhold pályájának 30-35 százalékában sötétben halad. "Termikus kísérleteket folytatunk, azt figyeljük meg, hogyan viselkedik a műhold, nem hűl-e le túlságosan, nem lesz-e túl kicsi az energiaellátása. Ezek mindennapos feladatok, és nem indítunk el új kísérleteket, amíg újra el nem érjük az energiaszint maximumát. Különösebb esemény nincs, él és virul a Masat-1" - fogalmazott Gschwindt András.
Mint kifejtette, elsősorban az átlaghőmérsékletet figyelik. "Nézzük a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletet Amikor fellőtték és pályára állt a műhold, 25-27 Celsius-fok körül volt az akkumulátor hőmérséklete, állandóan sütötte a Nap. Most, amikor a 102 perces pályából már huszonötöt tölt árnyékban, 6 fok körül van a hőmérséklete. Tehát az átlaghőmérséklet csökken, de ez távol van attól, hogy bármi gondot jelentsen. Március közepén lesz a legnagyobb igénybevétel, még tovább apad az akkumulátor hőmérséklete, de bízunk benne, hogy semmiféle probléma nem lesz, nem hűl le túlságosan" - magyarázta a BME docense.
Ismertetése szerint jelenleg már száz felett van a rádióamatőrök száma, akik a világ 26 országából figyelik a magyar műholdat, és küldik az adatokat a fejlesztőcsapatnak. "Lassan, de biztosan növekszik a megfigyelésbe bekapcsolódott rádióamatőrök száma. Van, amikor tanítani kell őket, lelkesen jelentkeznek, majd gondjaik akadnak, és el kell magyaráznunk, hogyan tudnak segíteni. Olyan mennyiségű adatot kapunk, hogy hosszú időbe telik, amíg az összeset fel tudjuk dolgozni. Mindig jó tudni, hogy mit csinál a műhold a Föld túloldalán" - emelte ki Gschwindt András.
Közlése szerint mindenhonnan pozitív visszajelzést kaptak, mindenütt nagyon szépen veszik a Masat-1 adatait, és a fejlesztőcsapat is nagyon elégedett, hogy a műhold a terveknek megfelelően viselkedik. "Most már minden nap nyereség az élettartam szempontjából. A felhasznált alkatrészek ugyanis nem űrbéli alkalmazásra készültek, így egy rossz szavunk sem lehetne, ha valamelyik meghibásodna. A sikerünk annak tudható be, hogy elég sok előzetes vizsgálatot végeztünk, igyekeztünk hűteni-fűteni, és a lehetséges legtöbb vizsgálatot elvégezni. Tehát van esélyünk, hogy az élettartama hosszabb legyen, akár három hónapig vagy még tovább üzemeljen. Akármennyi lesz is a műhold élettartama, már eddig is nagyon sok olyan eredményt kaptunk, amelyek azt bizonyítják, hogy jó volt a tervezés" - összegezte a docens.
A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. A kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú pikoszatellit a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjti. A fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.
Mint elmondta, a következő két hétben fokozatosan növekszik az az idő, amelyet a napelemekkel működő Masat-1 a Föld árnyékában tölt. Március közepén a műhold pályájának 30-35 százalékában sötétben halad. "Termikus kísérleteket folytatunk, azt figyeljük meg, hogyan viselkedik a műhold, nem hűl-e le túlságosan, nem lesz-e túl kicsi az energiaellátása. Ezek mindennapos feladatok, és nem indítunk el új kísérleteket, amíg újra el nem érjük az energiaszint maximumát. Különösebb esemény nincs, él és virul a Masat-1" - fogalmazott Gschwindt András.
Mint kifejtette, elsősorban az átlaghőmérsékletet figyelik. "Nézzük a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletet Amikor fellőtték és pályára állt a műhold, 25-27 Celsius-fok körül volt az akkumulátor hőmérséklete, állandóan sütötte a Nap. Most, amikor a 102 perces pályából már huszonötöt tölt árnyékban, 6 fok körül van a hőmérséklete. Tehát az átlaghőmérséklet csökken, de ez távol van attól, hogy bármi gondot jelentsen. Március közepén lesz a legnagyobb igénybevétel, még tovább apad az akkumulátor hőmérséklete, de bízunk benne, hogy semmiféle probléma nem lesz, nem hűl le túlságosan" - magyarázta a BME docense.
Ismertetése szerint jelenleg már száz felett van a rádióamatőrök száma, akik a világ 26 országából figyelik a magyar műholdat, és küldik az adatokat a fejlesztőcsapatnak. "Lassan, de biztosan növekszik a megfigyelésbe bekapcsolódott rádióamatőrök száma. Van, amikor tanítani kell őket, lelkesen jelentkeznek, majd gondjaik akadnak, és el kell magyaráznunk, hogyan tudnak segíteni. Olyan mennyiségű adatot kapunk, hogy hosszú időbe telik, amíg az összeset fel tudjuk dolgozni. Mindig jó tudni, hogy mit csinál a műhold a Föld túloldalán" - emelte ki Gschwindt András.
Közlése szerint mindenhonnan pozitív visszajelzést kaptak, mindenütt nagyon szépen veszik a Masat-1 adatait, és a fejlesztőcsapat is nagyon elégedett, hogy a műhold a terveknek megfelelően viselkedik. "Most már minden nap nyereség az élettartam szempontjából. A felhasznált alkatrészek ugyanis nem űrbéli alkalmazásra készültek, így egy rossz szavunk sem lehetne, ha valamelyik meghibásodna. A sikerünk annak tudható be, hogy elég sok előzetes vizsgálatot végeztünk, igyekeztünk hűteni-fűteni, és a lehetséges legtöbb vizsgálatot elvégezni. Tehát van esélyünk, hogy az élettartama hosszabb legyen, akár három hónapig vagy még tovább üzemeljen. Akármennyi lesz is a műhold élettartama, már eddig is nagyon sok olyan eredményt kaptunk, amelyek azt bizonyítják, hogy jó volt a tervezés" - összegezte a docens.
A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold "társaságában" február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. A kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú pikoszatellit a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjti. A fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.
