SG.hu·
Aszteroidára küldenék az Ad Astra plazmahajtóművét
Új célpontot kaphat az a VASIMR hajtómű, amit a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szánt kísérleti darab tartalékaként építettek.
Az egyik legnagyobb ígéretnek tartott Változtatható Impulzussűrűségű Mágnesplazma Rakéta akár egy aszteroida meglátogatásával is bizonyíthatja majd képességeit, amennyiben sikerül megfelelő partnert találnia a tervezethez. A speciális plazmahajtóművet a távolabbi égitestekre való eljutás lerövidítéséhez szeretnék használni, például egy Mars-utazást 6-9 hónapról 39-45 napra csökkenthet. A hajtóanyagát - ami lehet argon, xenon vagy hidrogén - rádióhullámokkal ionizáló VASIMR technológia számára kiváló demonstrációs lehetőség lenne egy aszteroida. A hajtóműben keletkező plazma hője húszszorosa a Nap felszínén uralkodó hőmérsékletnek, ezért a kiáramlást irányító fém fúvókák helyett a rendszer mágneses mezőket alkalmaz.
"Egyik pillanatról a másikra itt a jövő" - nyilatkozott a VASIMR feltalálója Franklin Chang-Diaz fizikus, aki a NASA űrhajósaként hétszer járt a világűrben. Houstoni fejlesztő cégével 2005 óta dolgoznak a plazmarakétán, az első igazi mérföldkövet azonban tavaly érték el, amikor egy vákuumkamrában sikeresen beüzemelték a VASIMR demonstrátorát. "Rengeteg akadály és kihívás áll előttünk, sok munkát kell még elvégeznünk. De ha megnézzük, mi történt az elmúlt öt évben, amióta ott hagytam a NASA-t, elképesztő a fejlődés."
Az űrállomásra szánt hajtómű az Ad Astra tervei szerint 2014-ben indulhat útnak, Chang-Diaz azonban két tartalék hajtóművet is készít arra az esetre, ha az eredeti valamilyen balszerencse következtében nem érné el az ISS-t. Amint a hajtóművet biztonságosan üzembe helyezik az állomás külső részén, a tartalék számára új célpontokat kereshetnek, olyanokat, amihez nincs szükség NASA beruházásra.
Míg az űrállomásra szerelt hajtómű az energiát magától az űrkomplexumtól nyeri, a szabadon repülő változatnak egy saját energiaforrásra lesz szüksége. Az aszteroida-küldetéshez az Ad Astra a Védelmi Minisztérium kutatási ügynökségét, a DARPA-t nyerheti meg, ahol jó ütemben halad egy minden korábbinál hatékonyabb 200 kilowattos napelem-tömb kifejlesztése.
A napelemek által termelt energia, amint a rakéta elérte az aszteroidát, kiszolgálhatna különböző tudományos műszereket és egyéb felszereléseket. "Egyedülálló küldetés lenne" - magyarázta Chang-Diaz. "Nincs szükség külön energiarendszerre a rakéta számára; amint odaértünk, kikapcsoljuk a hajtóművet és máris rendelkezésre áll 200 kilowatt, amit arra használunk fel, amire akarunk. Ezzel az energiaszinttel számos olyan dolgot hajthatnánk végre, amire eddig nem volt példa."
A radaros feltérképezés és egyéb felderítő műveletek mellett a küldetés mintát is vehetne az aszteroidáról, amit visszajuttathatna a Földre. A tudósok szeretnének minél többet megtudni az aszteroidák eredetéről, származási helyeiről, kialakulásukról, illetve arról, hogy hordoznak-e magukban az élet kialakulásához szükséges összetevőket. Az aszteroidák szerkezetének ismerete gyakorlati szinten is hasznos lehet, arra az esetre, ha egy ilyen űrkőzet ütközési pályára kerülne a Földdel. A megfelelő ismeretek birtokában elvileg könnyebb lenne eltéríteni.
A küldetés jól illeszkedik Barack Obama elnök új űrkutatási irányvonalába is. Obama a "Vissza-a-Holdra" tervezet helyett az új technológiák fejlesztése és tesztelése fordítaná a NASA-nak kiutalt közpénzeket, melyek főként a mélyűr kutatását szolgálnák. A Kennedy Űrközpontban tartott beszédében külön kitért egy aszteroidára irányuló emberi küldetésre, ami 2025-ben valósulhatna meg. A VASIMR aszteroida-küldetés egyike a NASA szakértőinél kiértékelésre váró számos indítványnak. Ha kiválasztásra kerül, a küldetés körülbelül 2017-ben indulhat el a Földről, nyilatkozott Rob Kelso, a NASA egykori űrsikló repülési igazgatója, aki jelenleg az űrügynökség és a kereskedelmi cégek között innovatív társulások kiépítésén dolgozik.
Az egyik legnagyobb ígéretnek tartott Változtatható Impulzussűrűségű Mágnesplazma Rakéta akár egy aszteroida meglátogatásával is bizonyíthatja majd képességeit, amennyiben sikerül megfelelő partnert találnia a tervezethez. A speciális plazmahajtóművet a távolabbi égitestekre való eljutás lerövidítéséhez szeretnék használni, például egy Mars-utazást 6-9 hónapról 39-45 napra csökkenthet. A hajtóanyagát - ami lehet argon, xenon vagy hidrogén - rádióhullámokkal ionizáló VASIMR technológia számára kiváló demonstrációs lehetőség lenne egy aszteroida. A hajtóműben keletkező plazma hője húszszorosa a Nap felszínén uralkodó hőmérsékletnek, ezért a kiáramlást irányító fém fúvókák helyett a rendszer mágneses mezőket alkalmaz.
"Egyik pillanatról a másikra itt a jövő" - nyilatkozott a VASIMR feltalálója Franklin Chang-Diaz fizikus, aki a NASA űrhajósaként hétszer járt a világűrben. Houstoni fejlesztő cégével 2005 óta dolgoznak a plazmarakétán, az első igazi mérföldkövet azonban tavaly érték el, amikor egy vákuumkamrában sikeresen beüzemelték a VASIMR demonstrátorát. "Rengeteg akadály és kihívás áll előttünk, sok munkát kell még elvégeznünk. De ha megnézzük, mi történt az elmúlt öt évben, amióta ott hagytam a NASA-t, elképesztő a fejlődés."
Az űrállomásra szánt hajtómű az Ad Astra tervei szerint 2014-ben indulhat útnak, Chang-Diaz azonban két tartalék hajtóművet is készít arra az esetre, ha az eredeti valamilyen balszerencse következtében nem érné el az ISS-t. Amint a hajtóművet biztonságosan üzembe helyezik az állomás külső részén, a tartalék számára új célpontokat kereshetnek, olyanokat, amihez nincs szükség NASA beruházásra.
Míg az űrállomásra szerelt hajtómű az energiát magától az űrkomplexumtól nyeri, a szabadon repülő változatnak egy saját energiaforrásra lesz szüksége. Az aszteroida-küldetéshez az Ad Astra a Védelmi Minisztérium kutatási ügynökségét, a DARPA-t nyerheti meg, ahol jó ütemben halad egy minden korábbinál hatékonyabb 200 kilowattos napelem-tömb kifejlesztése.
A napelemek által termelt energia, amint a rakéta elérte az aszteroidát, kiszolgálhatna különböző tudományos műszereket és egyéb felszereléseket. "Egyedülálló küldetés lenne" - magyarázta Chang-Diaz. "Nincs szükség külön energiarendszerre a rakéta számára; amint odaértünk, kikapcsoljuk a hajtóművet és máris rendelkezésre áll 200 kilowatt, amit arra használunk fel, amire akarunk. Ezzel az energiaszinttel számos olyan dolgot hajthatnánk végre, amire eddig nem volt példa."
A radaros feltérképezés és egyéb felderítő műveletek mellett a küldetés mintát is vehetne az aszteroidáról, amit visszajuttathatna a Földre. A tudósok szeretnének minél többet megtudni az aszteroidák eredetéről, származási helyeiről, kialakulásukról, illetve arról, hogy hordoznak-e magukban az élet kialakulásához szükséges összetevőket. Az aszteroidák szerkezetének ismerete gyakorlati szinten is hasznos lehet, arra az esetre, ha egy ilyen űrkőzet ütközési pályára kerülne a Földdel. A megfelelő ismeretek birtokában elvileg könnyebb lenne eltéríteni.A küldetés jól illeszkedik Barack Obama elnök új űrkutatási irányvonalába is. Obama a "Vissza-a-Holdra" tervezet helyett az új technológiák fejlesztése és tesztelése fordítaná a NASA-nak kiutalt közpénzeket, melyek főként a mélyűr kutatását szolgálnák. A Kennedy Űrközpontban tartott beszédében külön kitért egy aszteroidára irányuló emberi küldetésre, ami 2025-ben valósulhatna meg. A VASIMR aszteroida-küldetés egyike a NASA szakértőinél kiértékelésre váró számos indítványnak. Ha kiválasztásra kerül, a küldetés körülbelül 2017-ben indulhat el a Földről, nyilatkozott Rob Kelso, a NASA egykori űrsikló repülési igazgatója, aki jelenleg az űrügynökség és a kereskedelmi cégek között innovatív társulások kiépítésén dolgozik.