SG.hu·

A Földön is lehet idegen élet

Miközben a tudósok az elmúlt 50 évben az eget pásztázták rádiójelek után kutatva, annak a reményében, hogy rábukkannak a földönkívüli életre, egy fizikus szerint az idegen élet itt rejtőzik köztünk, vagy akár bennünk.

Paul Davies, brit születésű fizikus, az Arizona Állami Egyetem professzora, aki tudományos munkáival a Kelvin-érem mellett a Faraday- és a Templeton-díjat is elnyerte, egy interjúban elmondta, hogy a Földön többször is kialakult az élet, és a korábbi különböző életformák, valószínűleg parányi mikrobák, még mindig itt csellengenek "az orrunk előtt - vagy akár az orrunkban". "Miért feltételeznénk, hogy az összes Földön található élet egyetlen forrásból ered?" - tette fel a kérdést a tekintélyes Royal Society, vagyis a brit Királyi Természettudományos Akadémia londoni konferenciáján. "Eddig éppen csak megkapargattuk a mikrobai világ felszínét."

Az elmélet, mely szerint idegen mikroorganizmusok rejtőznek a Földön, már kering egy ideje a tudósok körében, tette hozzá Jill Tarter, az amerikai SETI projekt igazgatója. A távoli civilizációk jeleit kutató kezdeményezés vezetője elmondta, hogy számos tudós érdeklődik a Davies által 2007-ben lefektetett elmélet iránt. A gondolatmenetet a brit-amerikai fizikus "Az idegenek köztünk vannak?" című publikációja indított el három évvel ezelőtt. A Scientific American-ben publikált gondolatindító kérdésre még nem érkezett válasz, de azt Davies is elismeri, hogy egyáltalán nem lenne egyszerű egy ilyen organizmust találni, különösen, hogy már eleve az idegen organizmus ismertetőjegyeinek meghatározása is komoly problémákat okoz.

Bőven akadnak szokatlan organizmusok. Ilyenek többek között a különböző emészthetetlennek tartott anyagokkal táplálkozó baktériumok, vagy a fortyogó hőforrásokban tenyésző organizmusok. Ezek megdöbbentő tulajdonságai azonban nem jelentik azt, hogy teljes egészében különböző életformák lennének. "Milyen furcsának kellene lenniük ahhoz, hogy egy második genezist, és nem pusztán a családfa egy kissé különös oldalhajtását feltételezzék?" - érkezik az újabb kérdés. Davies szerint az egyetlen módszer, hogy egy organizmusról bebizonyítsuk, hogy nem az "általunk ismert élet" körébe tartozik, ha egzotikus elemekből épül fel, amikkel egyetlen életforma sem rendelkezik.

Ilyen organizmussal még nem találkoztunk, de ezen Davies egyáltalán nincs kétségbe esve, hiszen ahogy fentebb is említette, még a jéghegy csúcsát sem igazán vizsgáltuk meg eléggé. Eddig csupán a világ baktériumainak alig 1 százalékát tanulmányozták behatóan.

Eközben az idegenek utáni kutatás egyik úttörője, Frank Drake, aki elsőként kereste a földönkívüliek rádiójeleit 1960-ban, azon aggódik, hogy az intelligenciák a kommunikációs technikák fejlődésével egyre csendesebbek lesznek. Drake az analógról a digitális televíziózásra való átállást hozta fel példaként, ami sokkal gyengébb jeleket használ, valamint azt a tényt, hogy a kommunikációs forgalom nagy részét ma már műholdak és optikai kábelek játsszák át, lekorlátozva az egykor hatalmas zajként kavargó rádióhullámok, televíziós jelek és egyéb sugárzások kiszivárgását a világűrbe.

"Nagyon hamar teljesen észlelhetetlenné válunk" - mondta, hozzátéve, hogy ha hasonló folyamatok mentek végbe más technológiailag fejlett társadalmaknál is, akkor a felkutatásuk "sokkal nehezebb lesz, mint azt képzeltük".

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Epikurosz2010. 02. 04.. 20:36||#159
Felfelé úgy tudom, hogy véges az univerzum, bár korlátlan, vagy mi.
© philcsy2010. 02. 04.. 18:54||#158
Igazad van.
#157 és #154 ben is.

djhambi-nak: neked is rosszul mondtam
© kukacos2010. 02. 04.. 17:53||#157
"megkapjuk annak a "találok elektront" esemény valószínûség sûrûség-függvényét"

Megint: ez nem egy pdf! Te errõl beszélsz:

http://en.wikipedia.org/wiki/Electron_density

Lehet valószínûségi értelmet adni neki minden pontban, de ez nem egy teljes eseményrendszer felett értelmezett sûrûség-függvény. Az eloszlás valamilyen változóra vett marginalizálásával nem feltétlen sûrûség-függvényt kapunk.

Hasonlóképp: korrektül úgy lehet 0 valószínûségû eseményeket tárgyalni, hogy a kísérlet "nem sikerült" lehetõségét egy új változóval beveszed az állapottérbe - és nem úgy, hogy egyszerûen lenullázod a sûrûséget az egész állapottéren.
© Peetkiller2010. 02. 04.. 17:24||#156
Mennyire kicsi az oszthatatlan egész??? Mennyire lehet lemenni, mik azok, amik tovább már nem bonthatóak?? Talán a szuperhúrok? Szerintem ezt még nem tudhatja senki...
© Peetkiller2010. 02. 04.. 17:20||#155
Nyuszika, miért? Talán nem az???
© kukacos2010. 02. 04.. 17:16||#154
"Miért várod el hogy a valószínûség sûrûség-függvénytõl hogy korrekt hullámfüggvény legyen? Soha nem az, még egyrészecsénél sem."

Ez nem egy valószínûség sûrûség-függvény (pdf), az definíció szerint 1-re integrálódik. Ha az lenne, akkor természetesen nem kellene hullámfüggvénynek lennie. Talán pongyolán fogalmaztam: azt akartam mondani, hogy ezt a függvényt nem egy korrekt hullámfüggvény négyzetes integráljával kaptad.
© djhambi2010. 02. 04.. 13:33||#153
Aham, értem. Köszönöm szépen.
© philcsy2010. 02. 04.. 11:37||#152
"Tudtommal egy darab elektron megtalálási valószínûsége az egész térben P = ∫pdV = 1."
Egy darabé igen. De ha több részecskébõl áll a rendszer? Sok mindenhez lehet valószínûséget rendelni.
pl.:
-lehetetlen esemény: singlet triplet spektroszkópiai átmenet. Ennek a valószínûsége 0 hiába integrálod a végtelen idõben.
-Legyen az esemény két részecske ütközése (ha így jobb legyen konkrétan proton-proton ütközés), ehhez az eseményhez tartozó valószínûség sûrûség-függvényt végtelen térben és végtelen idõben integrálva végtelent kapsz. (persze ezzel lehet kötekedni: hogy a tér és az idõ végtelen-e illetve mindig és/vagy mindenhol létezhetnek-e protonok)
© philcsy2010. 02. 04.. 11:21||#151
Nem beszélhetünk egy kiválasztott részecskérõl, de beszélhetünk arról hogy egy térrészben mekkora valószínûséggel találunk részecskét.
"A sûrûség-függvény azon téren értelmezett, hogy "egy elektron van x és egy elektron van y helyen", nem mosható össze a kettõ." De összemosható.
1. Csak egy elektron helyére vagyunk kíváncsiak. Ezért a többi elektron koordinátái szerint az egész térre integrálunk. Marad egy egyszerû 3 változós függvény amelyet egésztérre integrálva 1-et kapunk.
2. Mivel a részecskéink fizikailag megkülönböztethetetlenek, ezért a második, ..., részecske megtalálása egy adott térrészben ugyanolyan valószínûségû mint az elsõ elektronunké. Ezért az elõbb kapott függvényt beszorozzuk a részecskék számával és megkapjuk annak a "találok elektront" esemény valószínûség sûrûség-függvényét.

Az így kapott függvénynek még fizikai értelme is van, (egészen pontosan az alapállapothoz tartozónak). A rendszert ugyanúgy egyértelmûen leírja mint az említett Schrödinger-egyenlet. Ennek a neve DFT magyarul: sûrûség funkcionál elmélet.
© Epikurosz2010. 02. 04.. 11:04||#150
Nyuszika!
Az általános suli hanyadik osztályában tanították, hogy "hiszen a mikro- és makrouniverzum is végtelen"?