Gazdasági növekedést vagy klímaváltozást szeretnénk?

"Mivel feltételezésekbe nem bocsátkozok, marad az ideális eset."
Aham. Ha te csak az ideálisról vagy hajlandó beszélgetni, akkor mi értelme folytatni a vitát?

"Ha a népnek nem tetszik, amit a párt mûvel, alkotmányos keretek között a ciklus végeztével megvonják a bizalmat."
Az nem kényszerítõ erõ. Ez számomra nyilvánvaló, ahogy az is, hogy ha valamit megveszek olyan feltételek mellett, hogy 4 évig nem reklamálhatok semmiért, és utána is max visszaadhatom a szart, akkor ez a kényszerítõ erõ eltûnését eredményezi.

"A nép hibája, hogy elhiszi, ha igényesek lennénk a politikával szemben, akkor nem tehetnék ezt meg. A magyaroknak fel kell nõniük a politikához, hogy a politikusok felnõhessenek Magarországhoz."
Mondod ezt azok után hogy kijelentetted hogy te ragaszkodsz az ideálishoz. Ne a néprõl magyarázz, hanem magadról. A TE hibád, hogy nem vagy képes felnõni a politikához, mert megtorpansz az ideálisnál, és tovább nem vagy hajlandó menni.

"Mert ez van az Alkotmányban."
Nem ez a lényeg, hanem hogy ez jelenti-e azt, hogy a politikusok felelõsségre vonhatósága (azaz a kényszer amirõl írsz) nullára redukálódik. Igen, ezt jelenti. Tök mindegy, hogy ezt legálisan csinálják, nem a legitimitás vagy törvényesség a kérdés itt. A törvény kit érdekel, mi a valóságról beszélgetünk. Vagyis én arról beszélgetnék, de te nem hagyod.

"Egyébként érthetõ, mert ha a népnek bármikori vétójoga lenne, még kevésbé mûködne az ország."
Újból: nem az a téma, hogy miért van így, és hogy hogyan lehetne jobban, hanem az, hogy ma hogyan van. Ma úgy van, hogy a választópolgár képtelen az érdekei érvényesítésére. Ez tény. Tök mindegy egyelõre az oka, a lényeg az, hogy így van, te pedig ezt teljesen megalapozatlan módon tagadod.

"Mindig, ha egy párt elõnyhöz jutna egy másikkal szemben, leváltanák, és az addigi munkájukat azonnal elcsesznék."
Gondolkodj! Ha a leváltott kormány egyik, az emberek szemében pozitív munkáját "cseszi el" az új kormány, akkor ezzel azt kockáztatja, hogy õt is leváltják. Az új kormánynak az lenne az érdeke, hogy amit az elõzõ jól csinált, azt folytassa, és amit nem csinált jól, azt megváltoztassa. Ha nem így cselekszik, az új kormány se tart ki sokáig.
Egyébként meg ki váltaná le azt a pártot, amelyik elõnyhöz jut egy másikkal szemben? Az emberek, akik meg vannak elégedve a munkával amit végeznek? Mert õk nem. Akkor pedig ki?

"Tehát feltétel nélkül hiszel ebben. Van még értelme befejeznem a hozzászólásomat?"
Te csak ne reklamálj. Neked van megingathatatlan hited.

"A bizalmat vonja meg. Nem felelõsségre von. Szövegértés."
Ja, a szövegértés az tényleg hiányzik, csak persze nem nálam jelent ez problémát, ahogy az már sorozatosan beigazolódott. Az a téma, hogy a munkáját rosszul végzõ kormány elszámoltatható legyen. (Arra reagáltál, hogy: "Tehát neked nincs hatalom a kezedben. Akit megválasztasz, annak nincs hatalom a kezében.") Te abba menekülsz, hogy de 4 év után leváltható a kormány. Én meg azt mondom, hogy ez nem jelenti azt, hogy a nép kezében hatalom lenne. Akkor lenne hatalom, ha elszámoltathatná a kormányt, azaz felelõsségre vonhatná, leválthatná. De mivel nem teheti, ezért gyakorlatilag nincs hatalom a kezében. Az nem hatalom, hogy majd a 4. év végén megvonhatják a bizalmat.

Ez nagyon szép, ezt meghagyom egyben:

"A tény az, hogy te se, meg én se döntünk semmiben, soha a 4 év alatt."
Minden szavazójogú ember dönt. Ez a demokrácia. Vagyis, amíg egy ember kezében volt a hatalmi jog, addig mára minden szavazójogú állampolgár kifejtheti véleményét, mivel mindenki másképp irányítaná az országot, ezért pátok alakultak ki, amik megpróbálják kisebb-nagyobb embercsoportok érdekeit képviselni. Tehát a hatalom a szavazópolgárok kezében van. Amit mondasz, az hibás logika. He felosztasz egy tábla csokit 8 millió részre, akkor egy embernek egy morzsája lesz csak, de az a morzsa nem nulla, mégha elegendõen kicsi is, mert ha összeadod a morzsákat, egy tábla csokit kapsz, ha pedig nullának veszed a morzsákat, mert mondod, hogy elhanyagolható, akkor a tábla csokid eltûnik. Ha ezt nem tudod megérteni, akkor iratkozz vissza általános iskolába!

Elõször is, aki képtelen a logikus gondolkodásra, az te vagy, így általános iskolába is neked kellene beiratkoznod.
Nem tudom így újbóli olvasatra felfogod-e, hogy még véletlenül se arról írsz, amit felvetettem. Én bemutatom a gyakorlatot, leírom, hogy te két választás között semmiben se döntesz (értsd: nem áll jogodban véleményt nyilvánítani, bármit is meghatározni, bárkit is felelõsségre vonni). Te pedig jössz valami elmélettel, hogy az ember kifejtheti a véleményét (ennek mi köze ahhoz, hogy kinek a kezében van a hatalom - mert ugye errõl beszélgetünk, ez a szövegkörnyezet, még akkor is ha a szövegkörnyezet megléte mint koncepció számodra értelmezhetetlen). Az ember véleményt nyilváníthat, ami véleménynyilvánítás semmilyen hatással nincs a kormányzásra. Ergo nincs hatalom az ember kezében. Ha ezt nem érted, akkor menj vissza az általános iskolába, de legalábbis hagyd már az ideáidat és elveidet, míg azokkal foglalkozol, a való világ elmegy melletted!

"Közéleti személyiségek. Gyõzike kutyáját is kinyírták. Ha nem lenne közéleti személyiség, senki se törõdött volna vele. Egy ilyennek indokolt a védelme."
Igen, indokolt a védelme. De ez hogy jön bármihez is? Én anno azt írtam, hogy szerintem meg nem nagyobb a hatalommal szembeni szabadsága az embernek és hogy semmivel se tehetsz ma többet a pl. politikusok ellen mint a nemesek ellen tehettél. Sõt, szerintem kevesebbet. Erre reagálj, ez a téma. Állításom az, hogy már az olyan politikusok se megközelíthetõek, mint a miniszterelnök. És fogd itt fel azt, hogy a miniszterelnököt nem te választod, ahogy az egyes cégek vezetõit se te választod. Olyan emberek irányítanak (hogy látszólag vagy nem látszólag, az most még nem téma), akiket nem te választasz. Ezek az emberek el vannak zárva elõled, még ha tudod is hogy kik az egyes vezetõk, nem léphetsz oda hozzájuk. Tehát egyáltalán nincs könnyebb dolga ma az embernek, ha le akarja köpni azt a vezetõt akivel nincs megelégedve, sõt, álláspontom szerint rosszabb a helyzet, mert az esetek többségében nem is tudod hogy ki a vezetõ és hogy hol tartózkodik. Mert nem kell tudjad, hisz nincs hozzá semmi közöd, és az üzleti titok, meg államtitok. Te csak annyit tudsz, hogy a képviselõdnek mikor van fogadóórája, na de õ semmibe nem szól bele, õ csak egy statiszta ebben a színjátékban.

"A legnagyobb csoki nyer, és gazdálkodhat a nemzet javára a nemzet erõforrásaival (miközben a nép felé kényszere marad, mert nem ez volt az utolsó választás)."
Ez volt a kérdésem, hogy arról mi a véleményed, hogy ez a legnagyobb csoki gazdálkodhat-e bármivel is. Szerinted igen, én meg azt mondom hogy a nagy fenéket. Mondj egy erõforrást, ami felett a kormány szabadon rendelkezhet. Ha nincs ilyen, akkor nincs hatalma sem.

"A pártokra még azért is szükség van, mert ha a nép közvetlenül beleszólhatna a politikába, elsõ körben mindenki kitalálná, hogy legyen 0%-os adó, majd hogy a kocsmában az elsõ sör ingyen legyen, és szépen csõdbe mennénk, mert a nép képzetlen a gazdaság irányítására."
Még mindig nem az a kérdés, hogy miért az a helyzet ma, ami, és hogy hogyan lehetne jobban. Ne térj el folyton a témától. Fókuszálj!

"Egyetértek, ha elfogadod, hogy a hatalom valódi birtokosai a legelemibb szinten maga a nép. Minden más csak mese."
Nem fogadom el. Amit te állítasz, az a mese, hiszen magad vallod be, hogy téged csak az ideák érdekelnek. Az meg nem a valóság.

"Mit nevezel valós erõforrásnak? Nyersanyagot? Munkaerõt? Mert a politika mindkettõt befolyásolja."
Befolyásolja? Mégis hogyan? Mert hogy közvetlenül nem rendelkezik semmi felett, az is biztos. Papíron is csak kereteket biztosít, de se a pénz, se a természeti kincsek, se a munkaerõ felett nem rendelkezik. Viszont a cégek, azok közvetlenül rendelkeznek ezen erõforrások felett. A keretek biztosításához mi kell? Az, hogy a kormány maga is rendelkezzen erõforrások felett, de nem rendelkezik! Rendeletek felett rendelkezik, azaz mondhatja, hogy ha nem úgy lesz ahogy akarom, akkor irgum-burgum jön az APEH, meg jön a rendõr, meg a jön a hadsereg. De az APEH és a rendõr és a hadsereg is csak akkor képes bármire is, ha el van látva erõforrásokkal, de mivel az állam nem rendelkezik semmilyen erõforrással, így csak abban reménykedhet, hogy a gazdaság szereplõi biztosítják számára azokat az erõforrásokat, melyekkel aztán õ a gazdaság szereplõit kordában tarthatja. És ebben hinni, hogy ezt a gazdaság szereplõi önként megteszik, na ez óriási naivság. Aki ebben hisz, az megmaradt az ideáknál, mint te. A gazdaság szereplõinek nem az az érdekük, hogy ellássák az államot a mûködéséhez szükséges erõforrásokkal! Hiszen a gazdaság szereplõi és az állam nem egy csónakban eveznek és ellenérdekeltek! Így lehet az, hogy a kormány önmagában tehetetlen, ahogy pl. a szenátus az USA-ban tehetetlen. Nem csinálnak semmi mást, mint végrehajtják azt, amire a gazdaság szereplõitõl megbízást kapnak. Mert ha nem azt csinálják, akkor megvonják a kormánytól a mûködéséhez szükséges valódi erõforrásokat, mint pénz, üzemanyag, gumibot és harckocsi, és onnan kezdve az állam próbálkozhat bármivel, hozhat bármilyen törvényt, fenyegetõzhet bármivel, szavának egyszerûen nincs súlya. Mert a szavai mögé semmi valós erõforrást nem tud tenni. A cégek viszont bármikor odatesznek az akartuk mögé valós erõforrásokat, mint pénz, üzemanyag, élelmiszer stb. stb.
Ez a mai világunk.

"Ami evidens, nem feltételezés. A termodinamikai tételek következtében az univerzum egyetlen egy egyensúlyi hõmérséklethez tart, és ez a kipusztulást jelenti, mert azt jeleni, hogy nem tudunk energiát nyerni, és persze az ember biológiai mûködéséhez energia kell."
A mai termodinamikai tételek és ami abból ma következik, az mind-mind arra a tudásra alapul, ami ma a birtokunkban van. Mindenki tudja, hogy nem tudunk mindent, innen kezdve nincs olyan, hogy evidens. Olyan van, hogy ma evidensnek gondoljuk, de ez egyenlõ azzal, hogy feltételezzük. Azt feltételezzük, hogy az emberi faj törvényszerûen kihal mert azt feltételezzük, hogy az ember nem lesz képes energiával ellátni magát pár millió év múlva. Szép feltételezés, amibõl sok minden következik, de az nem, hogy Istennek titkai vannak.
Ez az egész érvelésed olyan, mintha azt mondanád, hogy a látó titkolózik a vak elõtt, csak azért, mert az nem láthatja amit a látó lát. Ennek se önmagában nincs logikailag értelme, se az nem igaz, hogy a vak soha nem is fog eljutni oda, hogy meglássa, amit a látó lát.

"Képzelegni, fantáziálni bárki tud."
Még a tudósok is.

"A szavak újraértelmezésével, félrehallásával baromira lehet tájolni a birkákat."
Igen. Te egy ilyen birka vagy (nem sértegetés ez, hanem folytatom a gondolatodat) aki nem veszi észre, hogy míg õ másfele nézett, addig a fogalmakat átdefiniálták a háta mögött. Ezért van az, hogy míg te az ideáidra koncentrálsz (arra hogy az egyes szavakról mit ír a lexikon) addig a valóságból semmit se látsz.
Egyébként meg döbbenet, hogy nem fogod fel, hogy létezik olyasmi, hogy szövegkörnyezet, és hogy jogos az az elvárás, hogy mindent ami elhangzik, ennek megfelelõen értelmezz. Elég megnézni, hányszor kell szólnom, hogy ne a szavakon lovagolj, hanem nézd meg hogy mi volt az a gondolatsor, ami után az adott szó elhangzott...

"A helyzet az, hogy mivel a tudós a világot ismeri meg, és csak olyan doglot enged kanoizálni a tudományba, ami valóban létezik, és mivel a világ megismerhetõ, az emberiség tudása konvergál az idõ függvényében az abszolút igazsághoz."
Nem magától értetõdõ, hogy a tudós mindent kanonizál, amit megismer, és az sem, hogy azt helyesen teszi. Innen kezdve semmi se igazolja logikailag azt, hogy a tudósnak igaza van, a bölcs pedig téved.
Egyébként meg kellene most említenem, hogy a tudomány is valós erõforrásoktól függ akkor, mikor épp "kanonizálgat", és ezen erõforrások felett nem rendelkezik közvetlenül, hanem kénytelen a gazdaság szereplõitõl elkunyerálni azt. Innen kezdve nyilvánvaló, hogy ki szabja meg hogy mit, mikor és hogyan kanonizál a tudomány...

"A tudományok részben, de a természettudományok abszolút elhatárolódnak mindennemû társadalmi folyamatoktól, ezek a világ megismerésével foglalkoznak, nincs másodlagos céljuk. A tudomány önzetlen, a természettudomány hallatlanul szerény, egyetlen célja a tudás átadása, szaporítása, és belekeverni ezt a film szellemháborújába a tudás teljes hiányára vall. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a tudósi hivatás hiányszakma a parlamentben, pártokban."
Ez a gondolatmenet abszurd. Honnan veszed ezt? Megint valami lexikonból? A tudós is ember, innen kezdve nem azonosítható be egy ideával. Az idea lehet szûzi és tökéletes, de a tudós nem lehet. Olyan lehet, hogy valaki arra törekszik, hogy az legyen, de még ha arra is törekszik, akkor is kell legalább ennie valamit, még ha más emberi gyarlóság nem is befolyásolja jelentõsen. Innen kezdve a tudós nem egyenlõ az ideával. Minden további okoskodás ezen alapokon nyugszik, és te ezt se fogadod el. Ha így van, akkor nem fogunk tudni megegyezni, mert egy alapvetõ dolgot máshogy látunk.
Pedig mások is megfogalmazták már a problémát: Paranormális jelenségek - #3358

"Logikai úton igazolható, hogy ezek a törvények nem bizonyíthatók, tehát mindörökké feltevések maradnak, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy érvényesek, hiszen a bonyolult mérnöki munkák, épületek, gépek, készülékek ezen fizikai törvények szerint készülnek, és hogy mûködnek, nem dõlnek össze, bizonyítja a fizika létjogosultságát."
Na látod. A háttérhatalommal kapcsolatos teóriák is többek között ezért megalapozottak, mert mûködnek! Olyan elméletek ezek, mint az evolúció. Nagyon sok, egyébként érthetetlen dolgot megmagyaráznak, és egyelõre nem sikerült senkinek se cáfolni õket pl. olyan módon, hogy rámutatott arra, hogy ha nem a háttérbõl irányítanak, akkor honnan.

"Azaz nem keresed az egészben az értelmet, hanem a részek létjogosult kérdõjelezed meg."
Mert az elegendõ az értelem megcáfolására.
Nem elegendõ akkor, ha a részeket értelmezni kell. Nem lego elemekbõl építünk házat, hanem többé kevésbé egyforma gyurmadarabokból. Ha a kész ház falában rések láthatóak, akkor ez nem cáfolja azt, hogy gyurmadarabok házépítési célból készültek volna. Te fogod a gyurmadarabokat, és kijelented róluk, hogy mivel nem egyformák, ezért nem összeilleszthetõek. Ahelyett, hogy felfognád, hogy nem a gyurmadarabokról beszélünk, hanem a házról magáról, csak mivel le kell írni a házat valahogy, ezért ilyen gyurmadarabokat gyárt (formalizál) az ember, és ezeket tárja eléd, de persze a formalizálás nem tökéletes, mert ha az lenne, akkor lego elemeket kapnánk (matematikát). Ezért fontos az, hogy lehet-e a gyurmadarabokból házat építeni úgy, hogy minden egyes elemet a többihez igazítjuk? Ha persze a gyurmadarabok közé keveredik egy lego elem, ami nem alakítható, és ez a lego elem nem illeszkedik a gyurmadarabokhoz és így nem lehet házat építeni, na az más. Ha ez így van, akkor neked van igazad. Na de te mindegyik építõelemre azt mondod, hogy lego elem, pedig azok gyurmaelemek, amik picit képlékenyek, így a ház felépíthetõ; ezt meg nem tudtad eddig cáfolni.

"Aki nem tudja érthetõen leírni a gondolatait, az ne blogoljon!"
Aki meg nem képes értelmezni pár leírt mondatot, az ne álljon kritikusnak...

"Egzakt fogalmak nélkül nincs értelme beszélgetni, vitázni. Ha a gyereknek megtanítják a zöldre, hogy piros, és a tanítónéni megtanítja, hogy a zöldön kell átmenni, akkor tuti elüti egy autó."
Az élet nem formalizált. Kapálózhatsz, hogy márpedig az, de hülyeséget mondasz. Értelmezés nélkül sehova se jutsz. Itt élsz a Földön úgy, hogy nem látod az orrod elõtt zajló folyamatokat. Ehhez vezet az ideákhoz, meg a lexikalitáshoz való ragaszkodás. És ez a probléma azokkal is, akik túl sokat foglalkoznak természettudományokkal. Egyszerûen annyira eltávolodnak a valóságtól, hogy bármi baromság beadható nekik. Pl. az, hogy a hatalom a nép kezében van. És ez még nem is lenne olyan nagy probléma, ha nem állítanák be magukat ezek a tudós emberek az objektív tudás azaz az igazság egyedüli hordozóinak. De mivel emberek, azaz önteltek, gyarlók, és egyébként is kell a pénz a kajára, nagy a család és etetni kell mindenkit, ezért imigyen tetszelegnek. Ez a probléma itt.

Írj te is nekik: [email protected]

"2007. március 27.

Tisztelt Nemzeti Közlekedési Hatóság!

Az iránt szeretnék érdeklõdni, hogy a gépjármûvezetõi jogosítvánnal kapcsolatos vizsgák során, nem magyar vizsgázók esetében, mi indokolja a szóbeli, tolmácsos vizsgákat minden nyelv esetében?

Azt én megértem, hogy a vizsgabiztosoknak is szükségük van a hálapénzre (rutinvizsga 4-5 ezer Ft., forgalmi vizsga 8-10.000 Ft., tolmácsos KRESZ-vizsga 10.000 Ft.), de nem egyszerûbb lenne a gyakran igényelt nyelvek esetében (román és angol, esetleg német) a számítógépes teszt lefordíttatása? Maradna a többi nyelvnél a tolmácsos vizsga szóbeli, így megszûnne ott a viszonylagos zsúfoltság.

Ez egy egyszerû intézkedés lenne a korrupció visszaszorítására, mert ugye arra hivatkozni, hogy a vizsgaterem videokamerás megfigyelés alatt van, csaj a naívakat tudja megtéveszteni.
Így legalább kiküszöbölhetõ lenne, hogy írni-olvasni nem tudó emberek (akiket többórás gyakorlással tanítottak meg a minimális személyi adatok kitöltésére) ne jussanak jogosítványhoz.

Emellett, maradna a dislexiások helyzete, egy másik zavaros történet, de szerencsére nincs ilyen sok.

Persze, ne gondolja senki, hogy csak úgy besétál valaki és máris megvan a jogosítvány pénzért, ennyire azért senki sem ügyetlen, de a jelenség amúgy kb. 80%-os.

Mély tisztelettel:
Egy közbiztonságért aggódó közlekedõ"


Három évig szartak rá.

"Légy igazi tudós, ismerd meg a valóságot, ne csak azt, amit mások eléd tárnak."

Ha ma bárkli is képes lenne helyes, korrekt tankönyvet írni a politiáról, akkor az emberek 100%-a egy pártra szavazna. Ez emberi képtelenség. Mivel feltételezésekbe nem bocsátkozok, marad az ideális eset. Egyébként a valóságtól való eltérés az maga a politikus hazugságai.

"A gyakorlatban semmi lehetõség a felelõsségre vonásra, ezért a kényszer csak elviekben van jelen."

Ha a népnek nem tetszik, amit a párt mûvel, alkotmányos keretek között a ciklus végeztével megvonják a bizalmat. A hatalmon maradás ergo a nagyobb fizetés a kényszer a nép felé.

"még mindig elhisszük ezt a maszlagot amit írsz, hogy a politikus majd a mi érdekeinket képviseli..."

A nép hibája, hogy elhiszi, ha igényesek lennénk a politikával szemben, akkor nem tehetnék ezt meg. A magyaroknak fel kell nõniük a politikához, hogy a politikusok felnõhessenek Magarországhoz.

"Akkor az õrült politikusok miért tehetnek meg szinte akármit, hogy aztán 4 év után az legyen a legnagyobb büntetés amit kaphatnak, hogy elveszítik a politikusi pozíciójukat..."

Mert ez van az Alkotmányban. Egyébként érthetõ, mert ha a népnek bármikori vétójoga lenne, még kevésbé mûködne az ország. Mindig, ha egy párt elõnyhöz jutna egy másikkal szemben, leváltanák, és az addigi munkájukat azonnal elcsesznék. Ha a ciklus vége elõtt a nép pártot választhatna, akkor nem is lenne gyakorlatilag értelme a ciklunak. Akkor párhavonta kormányváltás lenne, de az ország sehova asem jutna, a következõ pártnak csak annyi ideje lenne, hogy lerombolja az elõzõ által létrehozott törekvéseket. (Pl. Orbán megfújta a ciklusában a 4-es metró építését, pedig elõtte a papírmunkát is befejezték, és fél évtizeddel lassította le a munkát.) Ezét rossz az autós hasonlatod.

"amelyik a legnagyobb kárt volt képes okozni az országnak = legnagyobb haszont a valódi megbízóinak"

Tehát feltétel nélkül hiszel ebben. Van még értelme befejeznem a hozzászólásomat?

""Ez így nem igaz. A nép ad a politikusnak bizalmat, és õ is vonja meg azt."
Nem vonhatja meg. Egyik politikus sem vonható felelõsségre."

A bizalmat vonja meg. Nem felelõsségre von. Szövegértés.

"A tény az, hogy te se, meg én se döntünk semmiben, soha a 4 év alatt."

Minden szavazójogú ember dönt. Ez a demokrácia. Vagyis, amíg egy ember kezében volt a hatalmi jog, addig mára minden szavazójogú állampolgár kifejtheti véleményét, mivel mindenki másképp irányítaná az országot, ezért pátok alakultak ki, amik megpróbálják kisebb-nagyobb embercsoportok érdekeit képviselni. Tehát a hatalom a szavazópolgárok kezében van. Amit mondasz, az hibás logika. He felosztasz egy tábla csokit 8 millió részre, akkor egy embernek egy morzsája lesz csak, de az a morzsa nem nulla, mégha elegendõen kicsi is, mert ha összeadod a morzsákat, egy tábla csokit kapsz, ha pedig nullának veszed a morzsákat, mert mondod, hogy elhanyagolható, akkor a tábla csokid eltûnik. Ha ezt nem tudod megérteni, akkor iratkozz vissza általános iskolába!

"A miniszterelnököt nem köpködheted meg könnyebben, mint anno a királyokat."

Közéleti személyiségek. Gyõzike kutyáját is kinyírták. Ha nem lenne közéleti személyiség, senki se törõdött volna vele. Egy ilyennek indokolt a védelme.

"Pedig ez az érdekes téma, és ezzel kellene foglalkoznod, ha érdekel a háttérhatalom, hogy a pártok vezetõinek van-e bármi mozgásterük, azaz van-e bármi valós hatalmuk, mint anno a királyoknak volt."

Nem összehasonlítható. A választóplgárok a ciklus megkezdésével bizonyos jogokkal ruházzák fel a kormányt. Tehát idõlegesen némi hatalmat biztosítanak számukra. Egy másik szinten ez egy kétirányú hatalomáramlás, ami között a választásvan. Tehát a népnek a kezében van a végsõ hatalom, de semmit se tudna kezdeni a morzsájával egy ember, ezért sok ember összerakja táblacsoki töredékekké. A legnagyobb csoki nyer, és gazdálkodhat a nemzet javára a nemzet erõforrásaival (miközben a nép felé kényszere marad, mert nem ez volt az utolsó választás). A pártokra még azért is szükség van, mert ha a nép közvetlenül beleszólhatna a politikába, elsõ körben mindenki kitalálná, hogy legyen 0%-os adó, majd hogy a kocsmában az elsõ sör ingyen legyen, és szépen csõdbe mennénk, mert a nép képzetlen a gazdaság irányítására.

"Én azt állítom, hogy nincs, mert a politikusok semmilyen valós erõforrás felett nem rendelkeznek, kizárólag az a feladatuk, hogy a társadalommal elfogadtassák a hatalom valódi birtokosainak terveit."

Egyetértek, ha elfogadod, hogy a hatalom valódi birtokosai a legelemibb szinten maga a nép. Minden más csak mese.

"valós erõforrásokkal kapcsolatos döntésekbe nem szólhatnak bele"

Mit nevezel valós erõforrásnak? Nyersanyagot? Munkaerõt? Mert a politika mindkettõt befolyásolja.

"Feltételezheted, hogy törvényszerûen kipusztulunk, és feltételezheted, hogy nem fogjuk tudni kihalásunk idõpontját"

Ami evidens, nem feltételezés. A termodinamikai tételek következtében az univerzum egyetlen egy egyensúlyi hõmérséklethez tart, és ez a kipusztulást jelenti, mert azt jeleni, hogy nem tudunk energiát nyerni, és persze az ember biológiai mûködéséhez energia kell. Képzelj el egy gõzölgõ tengert, mint energiaforrást. A gõzzel turbinát hajthatsz, abból elektromos áramot hozol létre, amivel világítod a paradicsomodat. Ez energiát von el a tengertõl. A tenger hõmérséklete csökken, lassul a turbina, megszûnik az áram, nem terem meg a paradicsom, és éhenhalsz. Az univerzum a tenger,a különbözõ fúziós és fissziós folyamatok a gõzölgés, ezeknek a feldolgozása a turbina (fosszilis tüzelõanyagok, napenergia, a nap felmelegíti a levegõt-> szél, elpárologtatja a vizet, felviszi magasabb helyek fõlé, esik az esõ, és mikor az alacsonyabb hely felé megy a víz, az a vízenergia) a paradicsom pedig az energia életkörülmény-javításra történõ átlakítása: növények, növények -> állatok, fûtés, stb... Tehát törvényszerûen kihalunk (= nem él több ember (és leszármazottja) az univerzumban). És nem lesz olyan ember, aki ismerné ezt az idõpontot, hiszen akkor létezik élõ ember, és akkor nem haltunk még ki. Ez nem feltételezés, hanem logika. Persze ezt a logikus gondolkodásmódot kemény munkával lehet elsajátítani. Képzelegni, fantáziálni bárki tud.

"Ez a titok szó szövegkörnyezete. Minden egyes szót a szövegkörnyezetnek megfelelõen értelmezünk."

Ja, mikor Orbán kitalálta, hogy illegitim a kormány, mert Gyurcsány hazudott. Ha bárki utánanézett vonla, hogy az illegitim = jogosulatlan, törvénytelen, akkor rájön, hogy mivel az OVB alkotmányosnak, jogerõsnek ítélte meg a váasztást, az Alkotmány értelmében törvényes, jogos a kormány mûködése, ethát semmiképp nem jogosulatlan, törvénytelen, vagyis illegitim, akkor nem ácsorognak kinn a hidegben százak a Kossuth-téren. A szavak újraértelmezésével, félrehallásával baromira lehet tájolni a birkákat.

"Se az nem magától értetõdõ, hogy a tudós megközelítése helyes eredményre vezet, se az nem, hogy a bölcselkedõé helytelenre."

A helyzet az, hogy mivel a tudós a világot ismeri meg, és csak olyan doglot enged kanoizálni a tudományba, ami valóban létezik, és mivel a világ megismerhetõ, az emberiség tudása konvergál az idõ függvényében az abszolút igazsághoz. Mivel csak egy abszolút igazság létezik, és a bölcsész nem azt mondja, amit a tudós, akkor a bölcsésznek nincs igaza. Kifejtem részletesebben.

A tudományok részben, de a természettudományok abszolút elhatárolódnak mindennemû társadalmi folyamatoktól, ezek a világ megismerésével foglalkoznak, nincs másodlagos céljuk. A tudomány önzetlen, a természettudomány hallatlanul szerény, egyetlen célja a tudás átadása, szaporítása, és belekeverni ezt a film szellemháborújába a tudás teljes hiányára vall. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a tudósi hivatás hiányszakma a parlamentben, pártokban.

Fontos, hogy a valóságról a lehetõ legpontosabb képet kapjuk, csak olyan dolgokat kanonizáljunk a tudományokba, ami valójában létezik. Minden természettudomány alapja a fizika, ami a világunk mûködését leíró alapvetõ törvényeket ismeri meg. Ezek egyszerûek, általánosak. Formai leíráshoz szükséges a matematika nyelve. Egyéni kísérletek alapján gyûjt tapasztalatokat egy jelenségrõl, és ezek alapján felismer egy általános törvényt, ezt intuitív módon teszi meg, és ez a törvény falszifikálható, tehát elvileg tudnánk találni olyan helyzetet, ami megcáfolja, de amíg nem találunk ilyet, addig érvényben marad. Logikai úton igazolható, hogy ezek a törvények nem bizonyíthatók, tehát mindörökké feltevések maradnak, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy érvényesek, hiszen a bonyolult mérnöki munkák, épületek, gépek, készülékek ezen fizikai törvények szerint készülnek, és hogy mûködnek, nem dõlnek össze, bizonyítja a fizika létjogosultságát. Ha az elmélet megelõzi a kísérleteket és tapasztalatokat, akkor is csak akkor kerül be egy elmélet a Fizika Könyvébe, ha azt kísérletileg igazolták, hogy az a saját világunk tulajdonsága. Többek között ezért építenek manapság részecskegyorsítókat. A fizika egészen kvantumi szintig leírja a legõsibb, legegyszerûbb törvényeket, ezért minden tudomány õsapja. A fizikusok megalkották a hidrogén bonyolult fizikai leírását, ha ezt az alkotóelemet felhasználjuk, bõvítjük, netán bizonyos tulajdonságait megváltoztatjuk, akkor az a kémia tudománya. Mikor ezek az elemek bonyolult szerves vegyületekké, foszfolipidekké, fehérjespirálokká áll össze, akkor azt a biológia írja le. Kémiai és fizikai folyamatokkal jellemezhetjük Földünk geológiai tulajdonságait. A kozmológia egzakt tudomány, melynek alapja a fizika. Ha a villamosmérnökök szakmai tárgyait szemléljük, beláthatjuk, hogy nagy része az elektromosság elektromágnesesség és a kvantumfizika témakörének szakmai elbonyolítása. Tehát, amit a természettudományok állítanak, az a világ számunkra leginkább megfogható része, ez áll a legközelebb az abszolút igazsághoz. Egyszerûen támadhatatlan.

Azonban a humán tudományok nem így építkeznek fel, hanem a képviselõi egymás meggyõzésével hitelesítik a tudományt. Összehasonlítva egy elõzõ rendszerbeli történelemkönyvet egy aktuálissal láthatjuk a különbséget. A magyar irodalom értékei a magyar mûvelt értelmiség révén örökítõdik és kanonizálódik, így az „igazságot” maga az ember befolyásolja. Tudnunk kell, hogy ez így mûködik, és el kell tudni fogadnunk, meg kell bíznunk a képviselõiben, hiszen õk a szakmabeli értelmiségiek, nem szabad engednünk, hogy saját gõgünk, vagy nemzeti szellemünk és akaratunk deformálja, eltorzítsa a valóság tisztán látását. Ilyen tudományokban is szigorúan szkeptikusan és tudományosan kell eljárni.
Ha így járunk el, akkor megmenthetjük a tudományok harmadik csoportját, mikor a két tudomány összeér, mikor a humán tudományok támadó felületet biztosítanak a természettudományoknak. Ilyen pl. az evolúció elmélete, mert bár számtalan tárgyi bizonyíték áll a rendelkezésünkre, a történelem távolsága miatt sokan elhatárolódnak az elmélet elfogadásától. Hasonló a közgazdaság-tudomány, megfigyelhetõk a természettudományokra jellemzõ szabályozási folyamatok, de a társadalom maga, az emberi tényezõ gátolja a precíz modellalkotást.

"Azaz nem keresed az egészben az értelmet, hanem a részek létjogosult kérdõjelezed meg."

Mert az elegendõ az értelem megcáfolására. Nem lenne értelme a Newton II. törvényének, ha a kísérletek mást muatnánk, hiába tûnik a tétel értelmesnek. Ez a különbség a valóság és képzelgés között.

"legalább megpróbálod elképzelni, hogy a másik mire is akar kilyukadni"

Ez a mûvész esete, aki nem ért a zenéléshez, de a hangmérnök kikozmetikázza a hibáit. Egy mûvész, ha nem képes számára megfeleõ módon elõadni, akkor ne adjon elõ, akkor nem mûész! Aki nem tudja érthetõen leírni a gondolatait, az ne blogoljon!

"hogy melyik Isten?"

Nagy betûvel írja, és a szövegkörnyezetbõl látszik, hogy a keresztény istenre gondol, Istenre. <#vigyor4>

Egzakt fogalmak nélkül nincs értelme beszélgetni, vitázni. Ha a gyereknek megtanítják a zöldre, hogy piros, és a tanítónéni megtanítja, hogy a zöldön kell átmenni, akkor tuti elüti egy autó.

"A politikus a nép képviselõje. A nép akaratát képviseli. (Ideális esetben.)"
Te az elejétõl kezdve ideákról meg elviekrõl beszélsz, azaz arról hogy mi van a tankönyvekben meg a wikipédián, én meg a gyakorlatról beszélek, azaz arról, hogy mi megy a való életben. Légy igazi tudós, ismerd meg a valóságot, ne csak azt, amit mások eléd tárnak. Azaz írd te a tankönyveket, és ne arról vitatkozzunk, hogy vajon jól értelmezted-e az eddigieket amiket olvastál.

"Egy politikusnak ideális esetben teljesítõ kényszere van a nép felé."
A gyakorlatban semmi lehetõség a felelõsségre vonásra, ezért a kényszer csak elviekben van jelen.

"Ezért a politikus a nép visszatükrözõdése. (Ez is csak minket minõsít.)"
Minket minõsít, de teljesen más okokból. Pl. azért minõsít minket, mert még mindig elhisszük ezt a maszlagot amit írsz, hogy a politikus majd a mi érdekeinket képviseli... Autót se vennél úgy, hogy 4 évig nem reklamálhatsz, csak 4 év után, igaz? Akkor az õrült politikusok miért tehetnek meg szinte akármit, hogy aztán 4 év után az legyen a legnagyobb büntetés amit kaphatnak, hogy elveszítik a politikusi pozíciójukat... ami a gyakorlatban nem veszteség, mert a sikeresebbje - amelyik a legnagyobb kárt volt képes okozni az országnak = legnagyobb haszont a valódi megbízóinak - a 4. év után is annak a gazdasági érdekcsoportnak fog tovább dolgozni, akinek addig. És ez nem csak a politikusokra igaz, de mindenkire, akik különféle érdekcsoportokba tömörültek, mint pl. az orvosok, és a mi drága, sokat emlegetett tudósaink.

"Ez így nem igaz. A nép ad a politikusnak bizalmat, és õ is vonja meg azt."
Nem vonhatja meg. Egyik politikus sem vonható felelõsségre.

"A király teljes hatalma tízmillió ember kezébe került, nem pedig eltûnt."
Ez tudományos módszerekkel nem bizonyítható. Azaz csak fikció.
A tény az, hogy te se, meg én se döntünk semmiben, soha a 4 év alatt. Ez tény. Ha nem döntesz soha semmiben, akkor nem is vagy hatással soha semmire.

"Ma nyíltan vandálkodhatsz az utcán, max. egy napra kaszliznak be, verheted a tanárokat büntetlenül."
Politikusokról volt szó. A miniszterelnököt nem köpködheted meg könnyebben, mint anno a királyokat.

Majd itt átugrottál egy lényeges részt. Mivel te evidenciának tartod, hogy a polgár kezében van a hatalom a választott képviselõ által, ezért arról nem is akarsz beszélgetni, hogy a pártok vezetõinek van-e bármi hatalom a kezében. Pedig ez az érdekes téma, és ezzel kellene foglalkoznod, ha érdekel a háttérhatalom, hogy a pártok vezetõinek van-e bármi mozgásterük, azaz van-e bármi valós hatalmuk, mint anno a királyoknak volt. Én azt állítom, hogy nincs, mert a politikusok semmilyen valós erõforrás felett nem rendelkeznek, kizárólag az a feladatuk, hogy a társadalommal elfogadtassák a hatalom valódi birtokosainak terveit. Ezért még ha lenne is az embereknek bármilyen kontrolljuk a politikusok felett (ami nincs) akkor sem lenne semmilyen hatalom az emberek kezében, mert valós erõforrások felett nem rendelkeznek, valós erõforrásokkal kapcsolatos döntésekbe nem szólhatnak bele.

"A szerzõ elõszeretettel emlegeti fel a francia foradalmat, ahol a nép annyi értelmiségit lefejeztetett, hogy nem maradt, aki az országot irányíthatta volna."
A francia forradalomról egy zárójeles rész van az írásban összesen, azzal is csak azt példázza, hogy ha a hatóságok az emberek mellé állnak, AKKOR kideríthetõ, hogy valójában kik irányítják és honnan az országot. Ezzel egy jó példa arra, hogy már régen se az irányított, akirõl hitték, hogy irányít. Ellenben mondjuk a bárókkal és királyokkal, akiket nem kellett bemutatni az embereknek, és egy forradalom idején könnyen válhattak elsõ számú célponttá, ahogy ma a valódi irányítók nem válhatnak, még a hatóság közremûködésével sem, mert azok se tudják hogy ki irányítja az országot. (A francia forradalom idõszakához képest kicsit fejlesztettek a dolgon...)

"Az emberiség 20-30 ezer éves. Az univerzum 13,6 milliárd éves. Az embriség egyszer törvényszerûen kipusztul, hiszen véges a létezésünk, a világmindenségpedig végtelen. Mivel az idõ fogalmát maga az ember definiálta az esemnyek kategorizálására "amit az óra mér", nem tudunk a jövõbe utazni. Tehát az emberiség a kihalásának idõpontjában hiába ismer mindent az univerzumról, nem fogja tudni a saját kihalásának idõpontját. Vagyis ez egy olyan ismeret, amit nem szerezhet meg. Tehát a világot teljesen sohasem ismerhetjük meg. Ez a megismerés elméleti korlátja. Ez pedig egy titok, amit Isten nem árul el."

Felállítasz egy modellt, melyben az állításod igaz. Csak nem valami tudós fajta lennél?
Feltételezheted, hogy törvényszerûen kipusztulunk, és feltételezheted, hogy nem fogjuk tudni kihalásunk idõpontját, de ebbõl bármit levezetni elég bátor dolog. Eleve olyasmiket definiálni bátor dolog, hogy "kipusztulás" meg "kihalás idõpontja". Elõbbi egyáltalán nem tekinthetõ ténynek, utóbb meg eleve nincs is, így egy ilyen fogalmakból felállított modell (valóságkép) eleve hamis lesz, amibõl hamis következtetéseken kívül mást nem lehet levonni.

"Feltételezem, hogy a szerzõ azt gondolja, amit leír, különben ellenõrizhetetlen lenne az, amit gondol, ha nem azt írja le. Õ leírta azt a szót, hogy titok, ennek a titok nevû szónak van definíciója, a magyar nyevben ezt e szerint használjuk. Ha a szó szegényes a gondolatainak kifejezésére, tükrözésére, keressen más szót, vagy definiáljon új szót, és adjon neki tetszõlegesen bonyolult értelmet."

Megint a tudós elme korlátai. Nem csak azt a szót írta le, hanem még vagy 20 másik bekezdést is. Ez a titok szó szövegkörnyezete. Minden egyes szót a szövegkörnyezetnek megfelelõen értelmezünk. Ez az emberi kommunikáció. Ahogy írtam, a kommunikáció nem matematika, valamint figyelembe kell venni azt, hogy a leírtak sokszor nem egyeznek meg magával a gondolattal (ahogy a tudományos modell sokszor nem egyezik meg a valósággal - a probléma jól ismert, így gondolom nem kell bemutatnom ennek a problémának a kommunikációra vonatkozó részeit sem).

"De mivel Isten tudatosan teremtette meg a világot, és a világ olyan, hogy nem tudjuk teljesen megismerni..."
Utóbbi egy feltételezés (lásd feljebb), így az egészbõl nem következik semmi.

"Leírja, hogy Istennek nincsenek titkai, és nem magyarázza meg. Akkor azt szó szerint lehet érteni. Te mit látsz bele ebbe a sorba?"
Azt, hogy a világ megismerhetõ, és az egyetlen aki titkolózik, az az ember maga, nem Isten. Az ember rejti el a másik elõl a dolgokat. De mivel az ember is ember, így az ember maga is elrejt dolgokat saját maga elõl. Azaz sokszor hiába van ott a válasz egy kérdésre az ember orra elõtt, a válasz "nem megy át", és az ember nem lesz okosabb. Van amikor ez a fajta saját magunk elõl való "titkolózás" ez teljesen tudatos (azaz hazudozás lesz). Az ember gyakran mond olyanokat, hogy "ebbe ezen a szinten talán jobb nem belegondolni" (és most egy megtörtént párbeszédbõl idézek). Szóval az embernek mint egyénnek vannak nyilvánvaló korlátai, de az embernek mint fajnak nincsenek "nyilvánvaló" korlátai. Sõt, az egyén is az esetek legnagyobb részében többre képes mint amit elér, és közben kifogásként szapulja a körülményeket, vagy épp Istent szidja, és olyasmivel vádolja ami nincs is. Nincs titok. Olyan van, hogy nem jött még el az ideje, avagy - a példámra visszatérve - elõször fel kell gyalogolni a dombra, és csak utána láthatod meg, hogy mi van a domb túloldalán. De Isten nem akadályoz meg abban, hogy felmenj a dombra, maximum egy másik ember, aki már volt a dombtetõn, és látta a "jövõt" (a másik ember számára ez még csak jövõ), és ezt az információt felhasználja arra, hogy manipulálja a dombtetõn még nem járt embereket... Ezt elképzelheted úgy, mint mikor valaki bennfentes információ birtokában tõzsdézik.

Egy dolog biztos: az ember mint egyén (aki errõl az egész szóban forgó dologról elmélkedik) nem Isten, ezért ez az ember nem tudja azt, amit Isten tud. De tudni akarja. Akarja, de nem kapja meg oly módon azt amit akar, ahogy õ gondolja, azaz ahogy az lenni szokott: most, és azonnal, és mindent egyszerre. És ennek a problémájának úgy ad hangot, hogy Istennek titkai vannak. Nem, nincsenek, csak épp az az Isten koncepció, amire én hivatkozok, és az az Univerzum amit én látok, az feltételezi azt, hogy ha az ember akar valamit, akkor azt maga valósítja meg. Segíts magadon, Isten is megsegít. Avagy: járd be a tudáshoz vezetõ utat, és akkor tiéd lesz az amire vágysz. Olyan opció nincs, hogy feltelefonálok Istenhez, és letöltöm a tudását most gyorsan íziben.

"Jön a mérnök, fogja a fizia egyszerû, álatlános törvnyeit, és ezeket szépen elbonyolítja, egy adott célra felhasználja, levezeti a saját képletét, a fizika egyszerû törvényeivel bonyolult szerkezeteket, gépeket, épületeket tervez, és az, hogy ezek megbízható pontossággal mûködnek, illetve nem dõlnek össze, bizonyítja azt, hogy a fizikának mindenütt igaza van. Ezt csinálja a tudós és a mérnök.
A bölcs hiába talál ételmet, ha a végeredméyne hibás. Szarból nem lehet várat építeni! Hibás következtetésre jut, bár igazad van, a bölcsészek mindig számukra szép, tetszetõs végeredményeket kreálnak. De ez nem felel meg a valóságnak."

Se az nem magától értetõdõ, hogy a tudós megközelítése helyes eredményre vezet, se az nem, hogy a bölcselkedõé helytelenre. Most pl. megint összekevered az életet az ember által alkotott gépekkel. "Az Isten által alkotott" élet nem egyenlõ az ember által alkotott géppel. Amirõl még megfeledkezel, az maga a konkrét példa, aminek kapcsán én kijelentettem, amit kijelentettem. Azaz nem keresed az egészben az értelmet, hanem a részek létjogosult kérdõjelezed meg. Én annak kapcsán írtam amit írtam, hogy te a prekoncepcióidból indulsz ki ahelyett, hogy nyitott lennél azzal az élethelyzettel kapcsolatban, ahová az élet sodort. A blogbejegyzést e szerint kellett volna értelmezni, és nem tudós fejjel. Nem valamelyik ember alkotta játékszerrõl beszélgettünk, melynek formalizáltsága közel 100%-os, hanem az életrõl, aminek a formalizáltsága... vajon mekkora is? Fogalmunk sincs, de ha az alapján próbálom megítélni, hogy megnézem mennyire mûködik a dolog, akkor azt kell mondjam, hogy a formalizáltsági szint alacsony. (Csúnyábban szólva: szart se értünk az egészbõl.)

"Úgy nem lehet, hogy a szavakat nem úgy használja, mint ahogy az a magyar nyelvben elfogadott. A szavaknak megadott jelentése van, és azokat a szerint lehet értelmezni."

Nyugodtan fogadd el tényként, hogy az emberi kommunikáció hogy úgy mondjam nem tökéletes, (matematikai értelemben) nem kellõen egzakt, és ezt a nap 24 órájának minden percében felhasználják a hozzáértõk, hogy a sok kommunikációs pontatlanság (csúsztatás, ferdítés, majd késõbb hazugság) az õ érdekeiket szolgálja. Ez az élet, ez a világ, ebbõl kell kiindulni.
Na most ha ebbõl indulsz ki, akkor mikor valakinek a BLOGbejegyzését olvasod, akkor valószínûleg legalább megpróbálod elképzelni, hogy a másik mire is akar kilyukadni, és nem úgy tekintesz az irományra, mint mondjuk egy ügyvéd által megfogalmazott szerzõdésre, ahol valóban minden szónak elõre definiált konkrét jelentése van (vagy nincs, mert ugye ezzel is játszanak... hehe, a világ már csak ilyen). Fõleg, miután felfogod, hogy a téma része az is, hogy miként játszanak velünk a szavak újradefiniálásának módszerével. Mert ez zajlik a világban, és a valóság megismerésének egyetlen módja az, hogy magunk próbáljuk megfejteni, hogy milyen valóságelem húzódik meg a szimbólumok (pl. szavak, vagy épp a pénz) mögött.

"De ha társadalomkritiát ír, akkor Isten az Isten, fõleg, ha nem magyarázza meg, hogy mit gondol, mikor leírja, hogy Isten."
Isten mióta egzakt fogalom? Ezért így is kell kezelni. Miért nem inkább azt kérdezted, ha már ebbe a szóba kapaszkodtál bele, hogy melyik Isten? Egyébként a kommunizmus se egzakt fogalom, a demokrácia se egzakt fogalom stb. stb. Mindig azt kell nézni, hogy ki használja és mire használja. Te hivatkozhatsz arra, hogy a minden szónak van általánosan elfogadott értelme, de ha te mindent így szó szerint értelmezel akkor téged nagyon könnyû átverni. És át is vernek. A fiatal gyerekeken kívül senki se hiszi azt, hogy a szavaknak és mondatoknak fix jelentése van...

Vagy nézzük másképp a kérdést: te magad is rájöttél hogy miként kell értelmezni azt a mondatot hogy "Istennek nincsenek titkai", csak elõbb még hosszasan fejtegetted azt a prekoncepciódat, ami hited (értelmezésed) alapját képezi. Hited része, hogy ha valaki valamit mond, mint pl. hogy a hatalom a nép kezében van, akkor ez azt jelenti, amit a te prekoncepcióid diktálnak (ellenben ugye azzal, amit a szerzõ gondolt). Attól ez az egész kérdés ugye teljesen független, hogy hányan élnek hozzád hasonló prekoncepcióval (sok millió légy nem tévedhet esete).
Végeredményben a lényeg mégis az, hogy a végen rájöttél, hogy mire gondolt az író, így a kérdésem az, hogy mikor valamit olvasol, és annak többféle értelmet tudsz adni, akkor miért nem azt az értelmet adod neki automatikusan, ami a helyes értelem? (Miért nem abból indulsz ki, hogy a szerzõ se hülye?) Ez egy blogbejegyzés volt, és nem a Science-ben közzétett társadalomkritika. Ergo értelmezés nélkül érthetetlen. Ahogy a világ is érthetetlen értelmezés nélkül, de tovább megyek: a wikipédia se mutatja be hogy milyen a világ, hacsak nem állsz neki értelmezni az ott találhatókat, majd tovább megyek még egy lépéssel: a tudományos publikációkat is értelmezni KELL, mert nem mindig egyértelmû, hogy a szerzõ által levont következtetés helyes (ez utóbbi gondolom természetes számodra). Tehát még amire ezren is mondják, hogy teljesen egzakt, kételkedni és gondolkodni még ott is kell!

"Viszont a komoly társadalmi kritika ne legyen ponyvaregény, mert még komolyan is veszik."
Én errõl azt gondolom, hogy aki úgy áll neki az olvasásának, hogy meg akarja érteni hogy mit gondolt a szerzõ, akkor az meg is érti.

" Eddig még azt mondtad, hogy a nép kezében van, amibõl következik, hogy a politikus csak egy szolga, így eleve nem hasonlítható a királyhoz. Egy szolgát jogosnak tûnhet bármikor szemen köpni, és ez nem a nagy szabadságunkból következik, hanem abból, hogy a politikus csak egy csicska. És az emberek így is gondolnak rájuk. A királynak viszont hatalma van, ezért nem kellett a királyoknak annyit "bujkálniuk", mert nem volt olyan egyértelmû a gondolat, hogy jogos a királyt szemen köpni."

Kiforgatod, szerintem. Azért, mert a politikus maga is szavazópolgár, így nem lehet szolgább a népnél. A politikus a nép képviselõje. A nép akaratát képviseli. (Ideális esetben.) Egy politikusnak ideális esetben teljesítõ kényszere van a nép felé. Ezért a politikus a nép visszatükrözõdése. (Ez is csak minket minõsít.)

"Tehát neked nincs hatalom a kezedben.
Akit megválasztasz, annak nincs hatalom a kezében."

Ez így nem igaz. A nép ad a politikusnak bizalmat, és õ is vonja meg azt. A király teljes hatalma tízmillió ember kezébe került, nem pedig eltûnt. Lehet emiatt egy kiragadott ember úgy érzi, hogy nincs hatalma az események fölött, de ha több lenne, akkor már õ lenne a király, és a többieknek lennének a szolgák.

"A demokráciában nagyobb az ember szabadsága, így jobban vissza tud élni vele."
Ez szerinted megint egy axióma, amit nem is kell alátámasztani. Szerintem meg nem nagyobb a hatalommal szembeni szabadsága - mert ugye ez a téma. Semmivel se tehetsz ma többet a pl. politikusok ellen mint a nemesek ellen tehettél. Sõt, szerintem kevesebbet."

Régen ha rápillantottál egy báró feleségére, minimum dutyiba dugtak örökre, agy felakasztottak. Ma nyíltan vandálkodhatsz az utcán, max. egy napra kaszliznak be, verheted a tanárokat büntetlenül. Azt hittem, evidens, hogy nagyobb szabadsággal több lehetõség, ergo kitágított emberi mûködés létezik. Ez igaz a politikára is. A választópolgár, ha kiábrándul egy politikusból, legközeleb nem rá szavaz. Ha mindenki kiábrándul a politikusból, akkor megváltoztathatja a világ állását. A nemest nem lehetett megválasztani.

"Mi bizonyítja ebbõl azt, hogy népnek több hatalma van a politikus felett? Hogy lincselheti a cigányokat?"

A szerzõ elõszeretettel emlegeti fel a francia foradalmat, ahol a nép annyi értelmiségit lefejeztetett, hogy nem maradt, aki az országot irányíthatta volna. Elég nagy szabadság...

""Átfogalmazom a kérdésemet: Isten miért úgy teremtette meg az embert, hogy sohase ismerje meg teljesen a világot?"
Ez megint csak a te feltételezésed, hogy nem ismerheti meg teljesen a világot."

Ezt hittem, triviális. Az emberiség 20-30 ezer éves. Az univerzum 13,6 milliárd éves. Az embriség egyszer törvényszerûen kipusztul, hiszen véges a létezésünk, a világmindenségpedig végtelen. Mivel az idõ fogalmát maga az ember definiálta az esemnyek kategorizálására "amit az óra mér", nem tudunk a jövõbe utazni. Tehát az emberiség a kihalásának idõpontjában hiába ismer mindent az univerzumról, nem fogja tudni a saját kihalásának idõpontját. Vagyis ez egy olyan ismeret, amit nem szerezhet meg. Tehát a világot teljesen sohasem ismerhetjük meg. Ez a megismerés elméleti korlátja. Ez pedig egy titok, amit Isten nem árul el.

"Nem az a lényeg, hogy mi a titok szó definíciója a wikipédia szerint. Az a lényeg, hogy a szerzõ mirõl beszél."

Feltételezem, hogy a szerzõ azt gondolja, amit leír, különben ellenõrizhetetlen lenne az, amit gondol, ha nem azt írja le. Õ leírta azt a szót, hogy titok, ennek a titok nevû szónak van definíciója, a magyar nyevben ezt e szerint használjuk. Ha a szó szegényes a gondolatainak kifejezésére, tükrözésére, keressen más szót, vagy definiáljon új szót, és adjon neki tetszõlegesen bonyolult értelmet.

"Csak azért mert valamit nem tudsz, attól az nem lesz titok."

Ebben egyetértünk. De mivel Isten tudatosan teremtette meg a világot, és a világ olyan, hogy nem tudjuk teljesen megismerni, ebbõl a két dologól következik, Isten tudaosságából és a teljes megismerhetõség hiányából, hogy az titok. Ahogy a rendõr tudatosan gátol meg a papír elolvasásában.

"szerintem te nem jól érted hogy a szerzõ mirõl beszél akkor, mikor azt írja hogy az Istennek nincsenek titkai"

Leírja, hogy Istennek nincsenek titkai, és nem magyarázza meg. Akkor azt szó szerint lehet érteni. Te mit látsz bele ebbe a sorba?

"A tudós: Szét tudja szedni az építõelemeket úgy, hogy bebizonyítsa, hogy az így kapott részek értelmetlenek, azaz az építõelemek is értelmetlenek.
A bölcs: Össze tudja rakni az építõelemeket úgy, hogy az egész aztán értelmet nyerjen, azaz így az építõelemek is értelmet nyernek."

A tudós egy oda-vissza játékot játszik. A tudós egyedi kísérletek alapján tövényszerûségeket von le, melyeket általánosít, de mindig megõrzi az általánosítás a világot, bár az áltlánosítás törvényszerûen intuitív, mégis falszifikálhatónak kell lennie, mert logikailag nem tudhatjuk, hogy a Pegazus galaxisban sem léteznek mágneses monopólusok például. De a mégis, akkor az adott általánosított törvényt ki lehet egészíteni. Jön a mérnök, fogja a fizia egyszerû, álatlános törvnyeit, és ezeket szépen elbonyolítja, egy adott célra felhasználja, levezeti a saját képletét, a fizika egyszerû törvényeivel bonyolult szerkezeteket, gépeket, épületeket tervez, és az, hogy ezek megbízható pontossággal mûködnek, illetve nem dõlnek össze, bizonyítja azt, hogy a fizikának mindenütt igaza van. Ezt csinálja a tudós és a mérnök.

A bölcs hiába talál ételmet, ha a végeredméyne hibás. Szarból nem lehet várat építeni! Hibás következtetésre jut, bár igazad van, a bölcsészek mindig számukra szép, tetszetõs végeredményeket kreálnak. De ez nem felel meg a valóságnak.

Például egyszer kikövetkeztették a bölcs vallási gondolkodók, hogy Isten úgysem engedné a tiszta gyermekek halálát, ezért gyermekekkel indítottak keresztes hadjáratot. Az építõelem a Bilia, ami hibás, mert nem fizika, a hibás ötlet a hadjárat, a cáfolat a több tízezer halott gyermek. A bölcs kitalálja, hogy milyen szép, hogy a Föld, a lapos korong négy bika hátán tartózkodk. Tetszetõs eredmény, mert kihozta azt, amit szerinte kellett, megerõsítette a Bibliában megfogalmazottakat ahelyett, hogy a világot próbálta volna megismerni. Szegny Brunot meg az inkvizíció megégette. Az mutatja, hogy a bölcsek létjogosultságot vesztettek, hogy még egymásnak is ellentmondanak, a tudósok munkája pedig egységes.

"Pontosan ez a szövegértelmezés problematikája. Ha szöveget értelmezünk, akkor megpróbáljuk kitalálni, hogy a másik mire gondolhatott, mindezt abból próbáljuk megállapítani, hogy milyen szavakat vetett papírra. Mert abban gondolom egyetértünk, hogy a gondolatot nem lehet száz százalékosan formalizálni"

Úgy nem lehet, hogy a szavakat nem úgy használja, mint ahogy az a magyar nyelvben elfogadott. A szavaknak megadott jelentése van, és azokat a szerint lehet értelmezni. Mûvészeti alkotásoknl ez nem így van, az tudatos asszociációkra is épít. De ha társadalomkritiát ír, akkor Isten az Isten, fõleg, ha nem magyarázza meg, hogy mit gondol, mikor leírja, hogy Isten. Ennyi erõvel azt is jelentheti, hogy Istennek nincsenek titkai, hogy a rózsaszín farkú playboymaca mindig széttárja a lábát. Ha nem képes egyértelmûen fogalmazni... Nekem sem sikerül mindig, de törekedek rá.

Mûvészeteknél én sem értelmezek szó szerint, mert tudom, hogy az nem az a mûfaj, sõt, a verseimben szándékosan többértelmû kifejezéseket használok, mert tartalmi többlete van. Pl. "A Mein Kampf a te Sorstalanságod." Viszont a komoly társadalmi kritika ne legyen ponyvaregény, mert még komolyan is veszik.

"Véleményem szerint nem is igazolja."
Te azt írtad, hogy cáfolja, én pedig ezt megcáfoltam, tehát kiderült, hogy esetenként tévesen érvelsz a kritikádban - és ennyivel elõrébb is vagyunk.

Aztán jó lenne most már tisztázni, hogy szerinted kinek a kezében van most a hatalom. Eddig még azt mondtad, hogy a nép kezében van, amibõl következik, hogy a politikus csak egy szolga, így eleve nem hasonlítható a királyhoz. Egy szolgát jogosnak tûnhet bármikor szemen köpni, és ez nem a nagy szabadságunkból következik, hanem abból, hogy a politikus csak egy csicska. És az emberek így is gondolnak rájuk. A királynak viszont hatalma van, ezért nem kellett a királyoknak annyit "bujkálniuk", mert nem volt olyan egyértelmû a gondolat, hogy jogos a királyt szemen köpni.

Az emberek viszont a gyakorlatban látják, hogy nekik nincs hatalom a kezükben, és felteszik a kérdést, hogy ha nekik nincs hatalmuk, akkor kinek van? Ezért kell a politikus, hogy azt hidd, hogy nála van a hatalom. Annyira nyílttá teszik a politikával/politikusokkal kapcsolatos kérdéseket, hogy te azt sejtsd, hogy õk irányítanak, de azért annyira már nem láthatod a részleteket (államtitok), hogy vissza is tudd követni hogy kinél van a hatalom. Azt látják az emberek, hogy a képviselõk kezében nincs hatalom, mert a képviselõk nem végeznek effektíve semmi munkát. Azt sejtik, hogy a pártok vezetõi kezében van a hatalom, és erre a színjáték rá is játszik: látványos ál-harcok folynak a TV-ben, ami nyilvános, és ezt megtudhatod, de semmi más részletet az ég világon nem tudhatsz meg (sötétített ablakú limuzinok, zárt ajtók mögötti egyeztetések).

Tehát neked nincs hatalom a kezedben.
Akit megválasztasz, annak nincs hatalom a kezében.
(Ne másold ki a wikipédiáról a demokrácia definícióját válaszképp, ha megteszed, nem fogok veled tovább társalogni. Gondolkodj, és aztán a saját véleményedet írd le.)
Maximum arról vitatkozhatunk, hogy a pártok vezetõinek van-e hatalom a kezében.

Ha megnézed, hogy a király mi felett rendelkezett (mi felett volt hatalma), és a pártok vezetõi mi felett rendelkeznek (mi felett van hatalmuk), akkor azt kapod, hogy a pártok vezetõi se rendelkeznek semmi felett ami hatalmat biztosítana nekik. Minden létezõ erõforrástól el vannak zárva, legyen az a pénz, vagy ásványkincsek/energiahordozók.

"A demokráciában nagyobb az ember szabadsága, így jobban vissza tud élni vele."
Ez szerinted megint egy axióma, amit nem is kell alátámasztani. Szerintem meg nem nagyobb a hatalommal szembeni szabadsága - mert ugye ez a téma. Semmivel se tehetsz ma többet a pl. politikusok ellen mint a nemesek ellen tehettél. Sõt, szerintem kevesebbet.

"Elég anarchisztikus körülmények uralkodnának, ha ez elõfordulna. A nép hébe-hóba lincselgetné a vezetõit. Ahogy az elmúlt évben kivégztek például négy cigánycsaládot. Ez azt bizonyítja, hogy a népnek több hatalma van a politikus felett, de ez nem jelenti azt, hogy az ország vezetõ nem a nép javára veszetette vonla el a hatalmát az elmúlt évszázadokban."
Mi bizonyítja ebbõl azt, hogy népnek több hatalma van a politikus felett? Hogy lincselheti a cigányokat? (Meg egyébként is milyen példa ez?)

"Átfogalmazom a kérdésemet: Isten miért úgy teremtette meg az embert, hogy sohase ismerje meg teljesen a világot?"
Ez megint csak a te feltételezésed, hogy nem ismerheti meg teljesen a világot.

"Így Isten közvetetten úgy teremtette meg a világot, hogy mivel elméleti korláta van a megismrésének, mindig lesz titok maga, az ember számára."
Miért lenne elméleti korlátja a megismerésnek? Ezt mondogatjuk több ezer éve, aztán mégis: évrõl évre többet tudunk.
Valamint mióta számít az titoknak, ha valamit te nem vagy képes felfogni? A fizika talán titkolózik? Mégis, mikor letesznek elém egy ezer oldalas könyvet, a harmadik oldal után elalszom. És ebbõl mi következik? Talán az, hogy a fizika titkolózik? Pedig érdekes mód, van aki mind az 1000 oldalt érti és alkalmazza. Hogy lehet ez?

"A titok olyan ismeret, adat, információ, amely egy adott idõpontban vagy idõszakban csak korlátozott körben ismert vagy korlátozott."
Nem az a lényeg, hogy mi a titok szó definíciója a wikipédia szerint. Az a lényeg, hogy a szerzõ mirõl beszél.
Szerintem, ha felírok kis betûkkel egy szót egy lapra, és a falra teszem olyan távolságra, hogy te azt nem tudod elolvasni, de közben téged semmi se korlátoz abban, hogy addig közeledj a falhoz míg végül el tudod olvasni a szót, akkor ebben az esetben nem beszélhetünk titokról. Csak azért mert valamit nem tudsz, attól az nem lesz titok. A titok attól titok, hogy az ismeretet elzárják elõled. Ha nincs elzárva, és te szimplán nem veszel róla tudomást, az nem titok.
Ha viszont egy sor rendõr áll elõtted, akik beverik a fejed amint egy lépést teszel elõre, akkor az innen kezdve titoknak számít, hogy mi van a papíron.

"Én a mondatnak a szerzõ által értett értelmét cáfoltam meg."
Én meg pont arra próbálok rávilágítani, hogy te a te értelmezésedrõl beszélsz (ahogy én az én értelmezésemrõl) és ezért nem fogalmazhatnál úgy, hogy a szerzõ által értett értelmet cáfolod. Nem azt. Pont azzal kapcsolatos az érvelésem, hogy szerintem te nem jól érted hogy a szerzõ mirõl beszél akkor, mikor azt írja hogy az Istennek nincsenek titkai.

"Õ szó szerint vette a mondatot, és ezt cáfoltam meg."
Nem vette szó szerint. Szimbolikus a megfogalmazás, és a kérdés csak az, hogy milyen értelmet pakolunk a szimbolika mögé. Te olyat pakoltál, amit meg tudsz cáfolni, én meg olyat, mellyel egyet tudok érteni.

Ezért is inspiráltad ezt a gondolatot:
A tudós: Szét tudja szedni az építõelemeket úgy, hogy bebizonyítsa, hogy az így kapott részek értelmetlenek, azaz az építõelemek is értelmetlenek.
A bölcs: Össze tudja rakni az építõelemeket úgy, hogy az egész aztán értelmet nyerjen, azaz így az építõelemek is értelmet nyernek.

"Persze, hogy hibás következtetésre juttta, ha a szerzõ hibásan indult ki a mondatból. A szerzõ a titkot, mint egy Istentelen dolgot, és Istnt, mint a mindentudást és világosságot említette, amivel csak annyi célja volt, hogy éretesse: "Akinek titkai vannak, azok pokolfajzatok"."
Még mindig nem érted az Isten szót amit használ. Felejtsd el a vallásokat. Az egész hozzászólásban nincs is szó vallásokról, pokolról. Ezt te képzeled bele, mert megláttad az "Isten" szót, és egybõl beindult a fantáziád, elõvetted a képzettársításaidat, sztereotípiáidat, ahogy azt a legtöbb ember tenné. De most erõltesd meg magad, és lépj ezen túl. Nem az a kérdés, hogy neked mi jut eszedbe azt a szót látva, hogy "Isten", hanem az, hogy vajon a szerzõnek mi járhatott az eszében mikor ezt leírta.

"Hogy megpróblja súlyosbítani a gondolatát. Erre írtam, hogy egyrészt félreérti a mondatot, másrészt, ha nem is értené félre, akkor is hülyeséget beszélne."
Nem értheti félre a mondatot, mert õ írta. Fordítva ülsz a lovon. A fejében megfogalmazódik egy gondolat, és ezt papírra vetette. Nem azt kellene nézned, hogy neked mit jelent a mondat amit leírt, hanem hogy neki mit jelenthetett.
Pontosan ez a szövegértelmezés problematikája. Ha szöveget értelmezünk, akkor megpróbáljuk kitalálni, hogy a másik mire gondolhatott, mindezt abból próbáljuk megállapítani, hogy milyen szavakat vetett papírra. Mert abban gondolom egyetértünk, hogy a gondolatot nem lehet száz százalékosan formalizálni (=megfogalmazni, és papírra vetni).
Ez a tudomány problémája is: nincs olyan modellje, ami a valóságot 100%-ban tartalmazza, kizárólag egyszerûsített modelljei vannak. A tudósok ilyen világhoz vannak szokva, ebben mozognak otthonosan (ami nem a való világ!) és ezért képtelenek a szövegértelmezésre (képtelenek a való világ értelmezésére). Ezért mondják az olyanokra, mint én, hogy bölcsészek vagyunk.
Pedig én pl. mérnök vagyok. Csak az évek alatt annyit tapasztaltam, hogy a gondolkodásmódomat nem határozza meg már az, hogy milyen papírom van.

"De örülök, hogy szövegértelmezési és vallási kijelentésekbe kötöttél csak bele."
A "belekötöttél" kicsit erõs kifejezés. Bemutattam álláspontunk különbözõségét, azaz azt, hogy ugyanazt a szöveget máshogy értelmezzük, és ebbõl a máshogy való értelmezésbõl teljesen más végkövetkeztetésre lehet jutni.
És ez nem valami "csak" dolog, mert az alapvetõ probléma a "tudósokkal" pont az, hogy a szövegértésük csapnivaló. Azt hiszik hogy a kommunikáció (meg az élet is) matematika, és úgy is állnak hozzá.

"„Legelõször is, a király arcképe minden egyes pénzérmén ott volt.”
Ez pont megcáfolja a szerzõ gondolatát, hiszen a királynak hatalma van, a politikus báboknak szerinte nincs, de a király feje a pénzérmén ott van, a politikusok feje pedig a tévében.

Ez nem cáfolja a szerzõ gondolatát, ami az volt, hogy a király nyíltan uralkodik azaz hatalma Isteni, a háttérhatalom pedig titokban uralkodik azaz hatalma "istentelen"."

Véleményem szerint nem is igazolja. Mert honnn tudjuk, hogy a király hatalma valós volt, a politikus hatalma pedig nem valós, holott a király is szerepl, és a politikus is szerepel. Így a pénz nem bizonyítja, hogy a királynak valós hatalma van, nekem az az aggályom ezzel a gondolattal, hogy azzal indít, hogy megadja, hogy a királynak valós hatalma van, és alapbólfelteszi, hogy a politikusnak nincs, és erre próbálja ráhúzni a szereplést, ugyanazt az eseményt, a szereplést a király hatalmának valódiságára és a politikus hatalmának cáfolatára használja fel. Logikailag elkavar. Mert a történelem egységes mind a királyok, mind a politikusok hatalmát illetõleg. Mégis feltétlezi, hogy a királynak volt, ahogy a történelem leírja a politiusnak pedig nem úgy, ahogy atörténelem leírja. Tehát ez olyan ellentét, amit nem tud feloldani. Megpróbálja a gondolatát "nem ekvivalens átalakításokkal" érvényesíetni, levezetni, de ez így logikailag hibás.

"Nem a státusszimbólum a lényeg, hanem hogy ez arctalan státusszimbólum."

Akkor a demokráciával jövök, a politikus azért nem akarja, hogy felismerjék, mert a nép nem lenne azért hajlandó adót fizetni, hogy mivel bárki más gondolkodású ember akár meg is ölhetné, hogy kiemelt személyi testõrséget és útlezárásokat csináljanak körülötte. A demokráciában nagyobb az ember szabadsága, így jobban vissza tud élni vele. Elég anarchisztikus körülmények uralkodnának, ha ez elõfordulna. A nép hébe-hóba lincselgetné a vezetõit. Ahogy az elmúlt évben kivégztek például négy cigánycsaládot. Ez azt bizonyítja, hogy a népnek több hatalma van a politikus felett, de ez nem jelenti azt, hogy az ország vezetõ nem a nép javára veszetette vonla el a hatalmát az elmúlt évszázadokban.

"A titkom attól titok, hogy megpróbálom ellehetetleníteni azon igyekezetedet, hogy a titkot megtudd."

Átfogalmazom a kérdésemet: Isten miért úgy teremtette meg az embert, hogy sohase ismerje meg teljesen a világot? Így Isten közvetetten úgy teremtette meg a világot, hogy mivel elméleti korláta van a megismrésének, mindig lesz titok maga, az ember számára. Tehát az ember Isten világteremtési módszere miatt nem ismerhet meg mindent, tehát az ember képtelen megismerni bizonyos dolgokat Isten szánt szándékávól, tehát Isten tudatosan megvon információt az embertõl, vagyis eltitkolja azokat.

Az més kérdés, hogy a halál után, ha feltámadsz, és az örök világosság és bodogság meg végtelen megvilágosodás és mindentudás ölel át, akkor mindent megismersz, de mivel a szerzõ nem tért vissza angyalként a túlvilágról, se senki más, ezért levonható a következtetés, hogy a halálon túli dolgokkal nem lehet foglalkozni, mert az itteni dolgoktól függetlenek. Akkor a szerzõ sem vonatkoztathatja Isten halálon túli gondolatait a jelen életre.

"A titok olyan ismeret, adat, információ, amely egy adott idõpontban vagy idõszakban csak korlátozott körben ismert vagy korlátozott."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Titok

Ez nem a jogi definíció, hanem az általános jelentés.

"„a világ megismerhetõ”.

Az írás elejétõl kezdve így kellett volna értelmezned, és akkor nem jutottál volna téves következtetésekre"

Nem egészen. Én a mondatnak a szerzõ által értett értelmét cáfoltam meg. Õ szó szerint vette a mondatot, és ezt cáfoltam meg. Persze, hogy hibás következtetésre juttta, ha a szerzõ hibásan indult ki a mondatból. A szerzõ a titkot, mint egy Istentelen dolgot, és Istnt, mint a mindentudást és világosságot említette, amivel csak annyi célja volt, hogy éretesse: "Akinek titkai vannak, azok pokolfajzatok". Hogy megpróblja súlyosbítani a gondolatát. Erre írtam, hogy egyrészt félreérti a mondatot, másrészt, ha nem is értené félre, akkor is hülyeséget beszélne.

De örülök, hogy szövegértelmezési és vallási kijelentésekbe kötöttél csak bele. És köszönöm a kritika kritikáját. :)

Most még a politikával kapcsolatos nézeteidre nem reagálnék, mert azok számomra olyannyira naivnak (gyerekesnek? szabad ezt mondanom?) tûnnek, hogy nehézséget jelent számomra beleélnem magam abba amit mondasz. Annyit azért megjegyeznék így elõzetesen, hogy olyan axiómákkal operálsz, amik csak szerinted és a "tankönyvírók" szerint axiómák, de az ember mikor felnõ, ezeken az axiómákon túllép, és felismeri, hogy a világ egy kicsit - ahogy írod - összetettebb.

Arról szeretnék most írni, hogy szerintem nem jól látod ezt a titok-nem titok dolgot. Egy példán keresztül próbálom megvilágítani, hogy mire gondolok:

Tegyük fel, hogy egy dombos vidéken átvezetõ út elején, a domb tövében állva elgondolkodsz azon, hogy vajon hova vezet a dombon átívelõ út. Az dombtól nem látod, hogy hova vezet az út, de ha elindulsz az úton, megláthatod. Ez nem jelenti azt, hogy el van titkolva hogy hova vezet az út, mindössze azt jelenti, hogy ahhoz, hogy megtudd, el kell indulnod rajta. Istennek nincsenek titkai, de ebbõl még nem következik, hogy mindentudónak születünk. Az embernek erõfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy a tudást megszerezze.
A titok ott kapcsolódik a kérdéshez, hogy az embert ezen igyekezetében meg lehet gátolni. Az írás arra mutat rá, hogy ez a gát nem Isteni eredetû, hanem "istentelen" teremtmények akaratából származik. Ilyen teremtmények egyes emberek is. A példát folytatva, ezen emberek meggátolnak téged abban, hogy igyekezeted sikerre vezessen, azaz pl. eltorlaszolják az utat, így sose tudod meg, hogy hova is vezetett volna az utad.

Isten formájával aggályaim vannak, hiszen ahány vallás, annyi Istenkép.

És amirõl a szerzõ beszél, az egy újabb Istenkép, ezért sincs értelme a leírtakat a vallásokhoz hasonlítani, már csak azért sem, mert akkor bevonunk a beszélgetésbe még egy bizonytalan réteget, mégpedig azt, hogy az érintettek (én, te, és a szerzõ) hogyan viszonyulnak a vallásokhoz. Ezért csak helyeselni tudok, mikor azt írod, hogy "a legkorrektebb az, ha Istent meghagyjuk a teológusoknak, filozófusoknak...". Igen, a mi Istenképünket tegyük félre mikor a szövegrõl beszélgetünk, és próbáljuk meg azt felfogni, hogy a szerzõ milyen Istenrõl beszél.

„Legelõször is, a király arcképe minden egyes pénzérmén ott volt.”
Ez pont megcáfolja a szerzõ gondolatát, hiszen a királynak hatalma van, a politikus báboknak szerinte nincs, de a király feje a pénzérmén ott van, a politikusok feje pedig a tévében.

Ez nem cáfolja a szerzõ gondolatát, ami az volt, hogy a király nyíltan uralkodik azaz hatalma Isteni, a háttérhatalom pedig titokban uralkodik azaz hatalma "istentelen". De ezen megállapítások fordítva nem igazak. Valakinek csak attól nem lesz hatalma, hogy nyílt (hogy õ azt állítja hogy õ van hatalmon), hanem attól lesz Isteni a már meglévõ hatalma, hogy nyílt. Ez így érthetõ?

A politikust pont azért látod a képernyõn, hogy összekeverd a dolgokat, és azt hidd, hogy a politikus irányít, és hogy most õ az Isteni (nyílt, titkolózásmentes) hatalom képviselõje. Ezt a szerzõ világosan kifejti.

„A báró pedig bent ült a kocsiban, melynek oldalán hatalmas, festett címerek jelezték: ez itt a báró kocsija.”
„Lesötétített üveges kocsikban.”
A sötétített üveg divat, a státusszimbólum a kocsi márkája, a Mercedes embléma pont ugyanazt a célt szolgálja, mint régen a festett címer. Tele van a sajtó a politikusok luxusverdáival.

Nem a státusszimbólum a lényeg, hanem hogy ez arctalan státusszimbólum. A címer nyíltan felvállal, a fekete limuzin sötétített üvegekkel pedig elrejt. Ennyi a lényeg.
Hiába látsz egy sötét limuzint, nem fogod tudni hogy ki az-mi az. A limuzin ápol és eltakar, arról már nem is beszélve, hogy az Irányítók limuzinjait nem is fogod látni.

Ha Istennek nincsenek titkai, de Isten mindentudó, akkor hogy lehet, hogy az ember nem mindentudó?

Ezt azt hiszem megválaszoltam azzal a példával amivel az írást kezdtem. Abból, hogy te nem tudsz mindent, abból nem következik az, hogy bárkinek is titkai vannak. A titkom attól titok, hogy megpróbálom ellehetetleníteni azon igyekezetedet, hogy a titkot megtudd. De ha az információ elérhetõ számodra, csak te nem vagy annak birtokában, attól az a valami nem lesz titok. A titok definíciójában az is benne van, hogy az adott információt a birtokos titokban is akarja tartani.

Nem szó szerint kell értelmezni ezt a mondatot, a bölcselet lefordítva annyit tesz: „a világ megismerhetõ”.

Az írás elejétõl kezdve így kellett volna értelmezned, és akkor nem jutottál volna téves következtetésekre. Ha ebbõl a megfogalmazásból indulunk ki, akkor a fenti példám is logikusan hangzik: megismerhetõ, hogy hova vezet a dombon átívelõ út, de a tudás megszerzése erõfeszítésbe kerül.

A világ megismerhetõ, azaz Isten megismerhetõ. De a háttérhatalom, mely a fentiek alapján istentelen hatalom, mindent megtesz, hogy ne ismerd meg, hiszen ettõl függ a léte.

Felesleges írogatnod neked, mert nem vagy partner. philcsy sem.
Mintsem, hogy veletek vitáznék, bekapcsolom a rádiót, abban legalább van szép zene.