SG.hu·
Tenyérnyi nukleáris akkut mutattak be
Az amerikai Missouri Egyetem kutatói egy apró akkumulátort mutattak be, ami radioizotópok bomlásából állítja elő az energiát.
A radioaktív anyag bomlásakor töltéssel rendelkező részecskéket bocsát ki, amikből a megfelelő eljárással elektromos áram állítható elő. A hadsereg és az űrhajózás már jól ismeri a nukleáris akkumulátorokat, azonban azok jóval nagyobb mérettel rendelkeznek.
Az egyetem kutatói szerint akkujuk egymilliószor több töltés leadására képes, mint a hagyományos akkuk. A fejlesztés a kisméretű, a mikro- és nanoelektromechanikai rendszerek (Mems és Nems) energiaforrásainak lekicsinyítését célozza. Ezeknek az eszközöknek az energiaellátása legalább annyi kutatást ért már meg, mint magunknak az eszközöknek a kifejlesztése.
A nukleáris akkuk számos alkalmazás számára lehetnek kecsegtetők, mivel az akkukat működtető izotópok elképesztően hosszú időn át képesek használható elektromosságot biztosítani, egy ilyen akku élettartama több száz év is lehet. Éppen ezért is alkalmazzák a mélyűr küldetéseknél, az eddigi méretbeli korlátok azonban a Földön alaposan lecsökkentették a felhasználási területek számát.
A Jae Wan Kwon által vezetett kutatócsoport egy folyékony félvezetőt vetett be a bomló részecskék foglyul ejtéséhez és hasznosításához. A legtöbb nukleáris akku szilárd félvezetőket használ a részecskék kiaknázásához, azonban a rendkívül magas energiák miatt ezek a félvezetők idővel sérülnek. Ez a probléma eredményezte az akkuk méretének növekedését, a félvezetők ugyanis csak így képesek legalább addig kitartani, mint a munkára fogott izotópok.
A kis eszköz a radioaktív anyagok ellenére normális működési körülmények között teljesen biztonságos, hangsúlyozta Kwon. "Amikor az emberek meghallják a 'nukleáris' kifejezést, rögtön valami nagyon veszélyesre gondolnak" - mondta. "Mindazonáltal a nukleáris energiaforrások számos eszköz, köztük pacemakerek, műholdak és vízalatti rendszerek biztonságos ellátását biztosítják"
A radioaktív anyag bomlásakor töltéssel rendelkező részecskéket bocsát ki, amikből a megfelelő eljárással elektromos áram állítható elő. A hadsereg és az űrhajózás már jól ismeri a nukleáris akkumulátorokat, azonban azok jóval nagyobb mérettel rendelkeznek.
Az egyetem kutatói szerint akkujuk egymilliószor több töltés leadására képes, mint a hagyományos akkuk. A fejlesztés a kisméretű, a mikro- és nanoelektromechanikai rendszerek (Mems és Nems) energiaforrásainak lekicsinyítését célozza. Ezeknek az eszközöknek az energiaellátása legalább annyi kutatást ért már meg, mint magunknak az eszközöknek a kifejlesztése.
A nukleáris akkuk számos alkalmazás számára lehetnek kecsegtetők, mivel az akkukat működtető izotópok elképesztően hosszú időn át képesek használható elektromosságot biztosítani, egy ilyen akku élettartama több száz év is lehet. Éppen ezért is alkalmazzák a mélyűr küldetéseknél, az eddigi méretbeli korlátok azonban a Földön alaposan lecsökkentették a felhasználási területek számát.
A Jae Wan Kwon által vezetett kutatócsoport egy folyékony félvezetőt vetett be a bomló részecskék foglyul ejtéséhez és hasznosításához. A legtöbb nukleáris akku szilárd félvezetőket használ a részecskék kiaknázásához, azonban a rendkívül magas energiák miatt ezek a félvezetők idővel sérülnek. Ez a probléma eredményezte az akkuk méretének növekedését, a félvezetők ugyanis csak így képesek legalább addig kitartani, mint a munkára fogott izotópok.A kis eszköz a radioaktív anyagok ellenére normális működési körülmények között teljesen biztonságos, hangsúlyozta Kwon. "Amikor az emberek meghallják a 'nukleáris' kifejezést, rögtön valami nagyon veszélyesre gondolnak" - mondta. "Mindazonáltal a nukleáris energiaforrások számos eszköz, köztük pacemakerek, műholdak és vízalatti rendszerek biztonságos ellátását biztosítják"