SG.hu·
Működik a 3D-s csontnyomtató
Első alkalommal sikerült elkészíteni egy emberi ujjcsont pontos másolatát egy háromdimenziós nyomtató alkalmazásával.
Az áttörés megnyithatja az utat a sérült vagy beteg csontok a páciens saját sejtjeiből felépülő egészséges csontokkal való pótlása előtt. "Elméletben bármilyen csont előállítható" - nyilatkozott a berni Insel Kórház kutatója, Christian Weinand. A svájci szakember csapatával saját hüvelykujjának csontjait másolta le. "Most már hordhatok a zsebemben néhány tartalékot, ha úgy hozza a kedvem" - tette hozzá tréfásan.
Weinland a "cserecsontot" laboratóriumának kísérleti egerei hátán növesztette, ugyanúgy, mint Joseph Vacanti, aki 1997-ben emberi porc sejtekből egy egér hátára varázsolta azt a bizonyos híressé vált emberi fület. Weinand szerint normál esetben felesleges az egeret is bevonni az eljárásba, egy ujjcsont elvesztése esetén a pótlás a sérült területen is megoldható. Jelenleg egy hüvelykujj csontjának pótlása csak a saját lábujjából vagy egyéb helyekről történő csontdarabokkal kivitelezhető.
Az új módszerhez elsőként szükség van a lemásolandó csont egy háromdimenziós képére. Ha a csont olyan mértékben sérült, hogy ezt lehetetlen megszerezni, akkor a másik végtag épen maradt csontjának tükörképét alkalmazzák. A kapott képet betáplálják egy 3D-s nyomtatóba, ami tinta helyett egy előre kiválasztott anyag vékony rétegeit ülepíti egymásra egészen addig, míg testet nem ölt egy háromdimenziós objektum.
Weinand trikalcium-foszfáttal és egy politejsavval töltötte fel a nyomatatót, melyek az emberi testben is megtalálható természetes szerkezeti anyagok. A létrejövő csont "állványzat" több ezer parányi pórust tartalmaz, amiben a csontsejtek megtelepedhetnek, növekedhetnek, végül pedig kiszoríthatják a biológiai lebomlású keretet.
A csapat CD117 jelű sejteket nyert ki egy csípő operációból megmaradt csontvelőből. A csontképző sejtekké fejlődő CD117 sejteket a kutatók egy tápanyagot biztosító zselében fecskendezték be a csontállványzatba. Végül a kapott fejlődésben levő csontszerkezetet az egerek bőre alá ültették, ahol 15 héten át növekedtek, míg ki nem alakult a végeredmény, egy emberi csont.
Anthony Hollander a brit Bristol Egyetem őssejt kutatója szerint a svájci kutatás egy tavalyi áttörést tökéletesít, melyben egy finn csoport Riitta Suuronen vezetésével egy emberi álkapocs csontot rekonstruált egy kalcium-foszfátból készült vázzal, ami kilenc hónapon át fejlődött a páciens hasában. A finn kísérletben az őssejtek a páciens saját zsírsejtjeiből származtak. "Az új kutatás nagyszerűsége a csontok megfelelő méreteinek biztosításában rejlik" - nyilatkozott a New Scientistnek Hollander. "A következő lépés az implantátumok beültetés utáni működőképességének és a vérerek általi táplálhatóságuknak a demonstrációja lesz."
Weinand beszámolója szerint több jelét is észlelték, hogy a vérerek táplálják a beültetéseket az egereknél, ezért reméli, hogy ugyanez a dolog az embereknél is működni fog. Reményei szerint a közeli jövőben élesben, klinikai körülmények között is kipróbálhatja az eljárást.
Az áttörés megnyithatja az utat a sérült vagy beteg csontok a páciens saját sejtjeiből felépülő egészséges csontokkal való pótlása előtt. "Elméletben bármilyen csont előállítható" - nyilatkozott a berni Insel Kórház kutatója, Christian Weinand. A svájci szakember csapatával saját hüvelykujjának csontjait másolta le. "Most már hordhatok a zsebemben néhány tartalékot, ha úgy hozza a kedvem" - tette hozzá tréfásan.Weinland a "cserecsontot" laboratóriumának kísérleti egerei hátán növesztette, ugyanúgy, mint Joseph Vacanti, aki 1997-ben emberi porc sejtekből egy egér hátára varázsolta azt a bizonyos híressé vált emberi fület. Weinand szerint normál esetben felesleges az egeret is bevonni az eljárásba, egy ujjcsont elvesztése esetén a pótlás a sérült területen is megoldható. Jelenleg egy hüvelykujj csontjának pótlása csak a saját lábujjából vagy egyéb helyekről történő csontdarabokkal kivitelezhető.
Az új módszerhez elsőként szükség van a lemásolandó csont egy háromdimenziós képére. Ha a csont olyan mértékben sérült, hogy ezt lehetetlen megszerezni, akkor a másik végtag épen maradt csontjának tükörképét alkalmazzák. A kapott képet betáplálják egy 3D-s nyomtatóba, ami tinta helyett egy előre kiválasztott anyag vékony rétegeit ülepíti egymásra egészen addig, míg testet nem ölt egy háromdimenziós objektum.
Weinand trikalcium-foszfáttal és egy politejsavval töltötte fel a nyomatatót, melyek az emberi testben is megtalálható természetes szerkezeti anyagok. A létrejövő csont "állványzat" több ezer parányi pórust tartalmaz, amiben a csontsejtek megtelepedhetnek, növekedhetnek, végül pedig kiszoríthatják a biológiai lebomlású keretet.
A csapat CD117 jelű sejteket nyert ki egy csípő operációból megmaradt csontvelőből. A csontképző sejtekké fejlődő CD117 sejteket a kutatók egy tápanyagot biztosító zselében fecskendezték be a csontállványzatba. Végül a kapott fejlődésben levő csontszerkezetet az egerek bőre alá ültették, ahol 15 héten át növekedtek, míg ki nem alakult a végeredmény, egy emberi csont.
Anthony Hollander a brit Bristol Egyetem őssejt kutatója szerint a svájci kutatás egy tavalyi áttörést tökéletesít, melyben egy finn csoport Riitta Suuronen vezetésével egy emberi álkapocs csontot rekonstruált egy kalcium-foszfátból készült vázzal, ami kilenc hónapon át fejlődött a páciens hasában. A finn kísérletben az őssejtek a páciens saját zsírsejtjeiből származtak. "Az új kutatás nagyszerűsége a csontok megfelelő méreteinek biztosításában rejlik" - nyilatkozott a New Scientistnek Hollander. "A következő lépés az implantátumok beültetés utáni működőképességének és a vérerek általi táplálhatóságuknak a demonstrációja lesz."
Weinand beszámolója szerint több jelét is észlelték, hogy a vérerek táplálják a beültetéseket az egereknél, ezért reméli, hogy ugyanez a dolog az embereknél is működni fog. Reményei szerint a közeli jövőben élesben, klinikai körülmények között is kipróbálhatja az eljárást.