Hunter
Vészhelyzet 2.0: A robotsebész-team
Egy konzorcium egy robotokkal teli mobil műtő kifejlesztésén dolgozik. Az új egységből a hadsereg mellett a katasztrófa védelem és a kórházak is profitálhatnak.****
Ha egy katona súlyos sérülést szenved a harctéren, határozottan jobbak a túlélési esélyei, ha egy órán belül szakszerű orvosi ellátásban részesül. De mi van, ha a legközelebbi kórház több mint egy órára van, vagy a közelben állomásozó csapatok nem rendelkeznek kellő orvosi tapasztalattal?
A megoldást egy mobil műtő jelenti, tele robotokkal, állítja egy konzorcium, amely egy non-profit laboratórium, az SRI International vezetésével belefogott az újszerű eszköz megalkotásába. A Trauma Pod elnevezésű robotegység még gyerekcipőben jár ugyan, a fejlesztők szerint a kész változat képes lesz összeszedni a sérültet a harcmezőről, diagnosztizálja és elvégzi az életmentő beavatkozásokat miközben megkezdi a kórházba szállítást.
A műtőben egy robotcsapat dolgozik, amit egy távirányítással működő robotsebész vezet, őt természetesen egy valódi sebész vezérli. A főrobotnak három keze van, az egyikkel az endoszkópot tartja, ami lehetővé teszi a távolról dolgozó sebész számára, hogy betekintést nyerjen a páciensbe, míg a robot másik két kezével a szükséges sebészeti eszközöket használhatja.
A cél, hogy a robot sebészeti csapattal ideiglenesen stabilizálják a sérült állapotát, időt nyerve a kórházba szállításig, összegzett Pablo Garcia a fejlesztés vezetője. "A rendszer az életmentő beavatkozásokra (damage control) összpontosít, a stabilizáláshoz szükséges minimális követelményekre" - magyarázta. "Biztosítja a légutak átjárhatóságát, enyhíti az életveszélyes sérüléseket, mint a légmell, vagy időszakosan elállítja a vérzést"
Garcia elmondása szerint a robot önállóan is képes lesz több alapvető művelet elvégzésére, a sebek összevarrására, a vérzés elszorítására, ami nagy segítség a távolról dolgozó sebész számára, aki így az összetettebb műveletekre koncentrálhat. A robotsebésznek 12 alrendszer asszisztál, melyek szintén prototípus szinten vannak. Maga a műtőasztal, amit a kaliforniai Integrated Medical Systems fejlesztett ki, nyomon követi a páciens életjeleit, kontrollálja a folyadék és az oxigén szinteket és a hozzácsatolt robotkarral egyben betölti az aneszteziológus szerepét is. Az asszisztenciához tartozik egy hangvezérlésű robotkar is, ami eljuttatja a friss eszközöket a sebészhez, míg a használtakat eltakarítja egy mozgó egység közreműködésével. Minden gép kommunikál a másikkal, tevékenységüket egy traumatológus szakértők által ellenőrzött szoftver figyeli, biztosítandó hogy minden a megfelelő sorrendben történjen, és ne akadályozzák egymást az egységek. Az emberi sebész, vagy sebészek minden robotot tudnak vezérelni, és az egységek hangszóróin keresztül a beteggel is kommunikálhatnak. A műtő prototípus egy háromdimenziós röntgen letapogatóval is rendelkezik, a végleges változat pedig ultrahanggal is fel lesz szerelve.
A rendszer azért nem teljesen önműködő, ismerte el a bemutatás után Garcia, például a súlyosan sérült, vagy traumatikus állapotba került katona behelyezéséhez a Trauma Podba a bajtársak segítségére is szükség lesz.
Az eszköz kifejlesztéséhez 12 millió dollárral járult hozzá a Pentagon kutatási ügynöksége, a DARPA. Nemrég fejeződött be egy használhatósági teszt első fázisa, amiben a robotok egy műanyag csövet, más néven söntöt helyeztek be egy próbabábú lábának egyik "sérült" vérerébe és elvégeztek egy beavatkozást, mellyel elzártak egy perforálódott belet, ez a két leggyakoribb sérülés, ha az embert lövés éri, tette hozzá Garcia. A kísérletben egy da Vinci sebész robotot alkalmaztak, ami 2001 óta végez artroszkópos sebészeti beavatkozásokat számos amerikai kórházban. Az egységet a Trauma Pod végleges változatában egy saját fejlesztésű, kifejezetten az életmentő beavatkozásokhoz kialakított robot fogja felváltani, aminek a fejlesztése még most indul.
Emellett több más technikai kihívással is szembe kell még nézniük, ilyen az életfenntartó rendszer, aminek emberi beavatkozás nélkül kellene stabilizálni a légutakat. A fejlesztők reményei szerint az egész egységet sikerül annyira összezsugorítani, hogy felférjen egy katonai járműre a megfelelő páncélzattal együtt. Garcia szerint amennyiben a fejlesztés a tervezett ütemben folyik, a Trauma Pod 10 éven belül szolgálatba állhat a harctereken és más veszélyes környezetekben, például a természeti katasztrófák színhelyein, míg több különálló rendszer ennél jóval hamarabb is megjelenhet a kórházakban.
A megoldást egy mobil műtő jelenti, tele robotokkal, állítja egy konzorcium, amely egy non-profit laboratórium, az SRI International vezetésével belefogott az újszerű eszköz megalkotásába. A Trauma Pod elnevezésű robotegység még gyerekcipőben jár ugyan, a fejlesztők szerint a kész változat képes lesz összeszedni a sérültet a harcmezőről, diagnosztizálja és elvégzi az életmentő beavatkozásokat miközben megkezdi a kórházba szállítást.
A műtőben egy robotcsapat dolgozik, amit egy távirányítással működő robotsebész vezet, őt természetesen egy valódi sebész vezérli. A főrobotnak három keze van, az egyikkel az endoszkópot tartja, ami lehetővé teszi a távolról dolgozó sebész számára, hogy betekintést nyerjen a páciensbe, míg a robot másik két kezével a szükséges sebészeti eszközöket használhatja.
A cél, hogy a robot sebészeti csapattal ideiglenesen stabilizálják a sérült állapotát, időt nyerve a kórházba szállításig, összegzett Pablo Garcia a fejlesztés vezetője. "A rendszer az életmentő beavatkozásokra (damage control) összpontosít, a stabilizáláshoz szükséges minimális követelményekre" - magyarázta. "Biztosítja a légutak átjárhatóságát, enyhíti az életveszélyes sérüléseket, mint a légmell, vagy időszakosan elállítja a vérzést"
Garcia elmondása szerint a robot önállóan is képes lesz több alapvető művelet elvégzésére, a sebek összevarrására, a vérzés elszorítására, ami nagy segítség a távolról dolgozó sebész számára, aki így az összetettebb műveletekre koncentrálhat. A robotsebésznek 12 alrendszer asszisztál, melyek szintén prototípus szinten vannak. Maga a műtőasztal, amit a kaliforniai Integrated Medical Systems fejlesztett ki, nyomon követi a páciens életjeleit, kontrollálja a folyadék és az oxigén szinteket és a hozzácsatolt robotkarral egyben betölti az aneszteziológus szerepét is. Az asszisztenciához tartozik egy hangvezérlésű robotkar is, ami eljuttatja a friss eszközöket a sebészhez, míg a használtakat eltakarítja egy mozgó egység közreműködésével. Minden gép kommunikál a másikkal, tevékenységüket egy traumatológus szakértők által ellenőrzött szoftver figyeli, biztosítandó hogy minden a megfelelő sorrendben történjen, és ne akadályozzák egymást az egységek. Az emberi sebész, vagy sebészek minden robotot tudnak vezérelni, és az egységek hangszóróin keresztül a beteggel is kommunikálhatnak. A műtő prototípus egy háromdimenziós röntgen letapogatóval is rendelkezik, a végleges változat pedig ultrahanggal is fel lesz szerelve.
A rendszer azért nem teljesen önműködő, ismerte el a bemutatás után Garcia, például a súlyosan sérült, vagy traumatikus állapotba került katona behelyezéséhez a Trauma Podba a bajtársak segítségére is szükség lesz.
Az eszköz kifejlesztéséhez 12 millió dollárral járult hozzá a Pentagon kutatási ügynöksége, a DARPA. Nemrég fejeződött be egy használhatósági teszt első fázisa, amiben a robotok egy műanyag csövet, más néven söntöt helyeztek be egy próbabábú lábának egyik "sérült" vérerébe és elvégeztek egy beavatkozást, mellyel elzártak egy perforálódott belet, ez a két leggyakoribb sérülés, ha az embert lövés éri, tette hozzá Garcia. A kísérletben egy da Vinci sebész robotot alkalmaztak, ami 2001 óta végez artroszkópos sebészeti beavatkozásokat számos amerikai kórházban. Az egységet a Trauma Pod végleges változatában egy saját fejlesztésű, kifejezetten az életmentő beavatkozásokhoz kialakított robot fogja felváltani, aminek a fejlesztése még most indul.
Emellett több más technikai kihívással is szembe kell még nézniük, ilyen az életfenntartó rendszer, aminek emberi beavatkozás nélkül kellene stabilizálni a légutakat. A fejlesztők reményei szerint az egész egységet sikerül annyira összezsugorítani, hogy felférjen egy katonai járműre a megfelelő páncélzattal együtt. Garcia szerint amennyiben a fejlesztés a tervezett ütemben folyik, a Trauma Pod 10 éven belül szolgálatba állhat a harctereken és más veszélyes környezetekben, például a természeti katasztrófák színhelyein, míg több különálló rendszer ennél jóval hamarabb is megjelenhet a kórházakban.
