SG.hu·
Újabb szonda vizsgálja a Naprendszer határát
Földkörüli pályára állt a NASA IBEX űrszondája. Az Interstellar Boundary Explorer, azaz csillagközi határkutató a Naprendszer peremét fogja két éven át tanulmányozni.
Az Ibex egy repülőgépről indított Pegasus rakétával hagyta el a bolygót. Ez lesz az első szonda, ami a részecskék kölcsönhatását vizsgálja a Naprendszer és a csillagközi űr találkozási helyeként szolgáló határmezsgyén. A küldetés fényt deríthet a napszél gyengülésére, ami jelenleg 50 éves mélyponton van. A csillagközi határ az űr azon pontja ahol a Nap által kibocsátott részecskék elkezdenek összecsapni a galaxis más területeiről érkezőkkel. Ez a régió egyfajta ütközőként szolgál a Naprendszer belseje számára, feltartóztatva a befelé áramló kozmikus sugárzás 90 százalékát.
A legutóbbi megfigyelések a részecskéket a határvonal felé hajtó napszél gyengülését észlelték, az adatok szerint az elmúlt évtizedben 25 százalékkal csökkenés következett be, amivel a napszél kiáramlás szintje 50 éves mélypontra zuhant.
Az 1977-ben kilőtt Voyager űrszondák jelenleg a lökésfront zónában tartózkodnak, ahol a Nap részecskéi összeütköznek a csillagközi űr részecskéivel. "A Voyagerek két ponton is elképesztő megfigyeléseket végeznek a lökésfrontban uralkodó körülményekről, ami teljesen váratlan eredményeket mutat, számos elméletünket megkérdőjelezve erről a fontos területről" - mondta David McComas, a küldetés vezető tudósa, a Texas állambeli Délnyugati Kutató Intézet (SwRI) munkatársa.
Az 50 centiméter széles nyolcszög alakú űrszonda két kamerával fogja figyelni a Naprendszer határát, tanulmányozva mind a kifelé tartó részecskéket, mint a beérkező kozmikus sugarakat, mélyreható betekintést nyújtva a lezajló részecske kölcsönhatásokba. A szondát az SwRI fejlesztette ki a NASA új generációs, kis méretű űrszondákra fókuszáló programja keretében.
Az Ibex egy repülőgépről indított Pegasus rakétával hagyta el a bolygót. Ez lesz az első szonda, ami a részecskék kölcsönhatását vizsgálja a Naprendszer és a csillagközi űr találkozási helyeként szolgáló határmezsgyén. A küldetés fényt deríthet a napszél gyengülésére, ami jelenleg 50 éves mélyponton van. A csillagközi határ az űr azon pontja ahol a Nap által kibocsátott részecskék elkezdenek összecsapni a galaxis más területeiről érkezőkkel. Ez a régió egyfajta ütközőként szolgál a Naprendszer belseje számára, feltartóztatva a befelé áramló kozmikus sugárzás 90 százalékát.
A legutóbbi megfigyelések a részecskéket a határvonal felé hajtó napszél gyengülését észlelték, az adatok szerint az elmúlt évtizedben 25 százalékkal csökkenés következett be, amivel a napszél kiáramlás szintje 50 éves mélypontra zuhant.
Az 1977-ben kilőtt Voyager űrszondák jelenleg a lökésfront zónában tartózkodnak, ahol a Nap részecskéi összeütköznek a csillagközi űr részecskéivel. "A Voyagerek két ponton is elképesztő megfigyeléseket végeznek a lökésfrontban uralkodó körülményekről, ami teljesen váratlan eredményeket mutat, számos elméletünket megkérdőjelezve erről a fontos területről" - mondta David McComas, a küldetés vezető tudósa, a Texas állambeli Délnyugati Kutató Intézet (SwRI) munkatársa.
Az 50 centiméter széles nyolcszög alakú űrszonda két kamerával fogja figyelni a Naprendszer határát, tanulmányozva mind a kifelé tartó részecskéket, mint a beérkező kozmikus sugarakat, mélyreható betekintést nyújtva a lezajló részecske kölcsönhatásokba. A szondát az SwRI fejlesztette ki a NASA új generációs, kis méretű űrszondákra fókuszáló programja keretében.