SG.hu·

Átlátszó napcellák üvegfelületekre

Sikerült megtalálni egy hajlékony, ugyanakkor átlátszó szilícium alapú napcella előállításának a módszerét, ami hatékonyságban sem marad el hagyományos társaitól.

A hagyományos napcellák vaskosak és merevek, könnyűvé és hajlékonnyá tételük mindeddig a hatékonyság rovására ment. Úgy tűnik egy amerikai kutatócsoportnak sikerült megtalálnia egy hajlékony, ugyanakkor átlátszó szilícium alapú napcella előállításának a módszerét, ami hatékonyságban sem marad el hagyományos társaitól. Külön érdekessége, hogy épületek vagy gépjárművek ablakaira szánják, új tereket nyitva meg a napenergia befogadása előtt. A Nature Materials szaklapban közzétett újítás lényege egy új eljárás, ami a hagyományos, törékeny szilícium ostyát ultravékony lapokra szeleteli, majd a kapott hártyavékony rétegeket gondosan egy rugalmas felületre helyezi.

"Olyan vékonyság elérését teszi lehetővé, amivel egy feltekerhető rendszer készíthető" - utalt a módszerre a kutatást vezető John Rogers professzor, az Illinois Egyetem Anyagkutatási Laboratóriumának igazgatója. A végeredmény egy majdnem teljesen átlátszó film, ami egy üvegre felvíve csupán némi színezést ad neki, a kilátást egyáltalán nem zavarja, tette hozzá Rogers.

A növekvő olajárak és az éghajlatváltozás réme miatt egyre nagyobb a kereslet a napcellák iránt. Számos cég készít hártyavékony napcellákat, azonban ezek, mint a bevezetőben említettük, jóval kisebb hatékonysággal alakítják a napenergiát elektromossággá, mint a hagyományos merev napcellák.

A Rogers laboratóriuma által kidolgozott technológia azonban hagyományos egykristályos szilíciumot alkalmaz, ami rendkívül stabil és hatékony, hagyományos formájában azonban merev és törékeny, taglalta Rogers, aki csapatával egy speciális metszési módszert vetett be célja eléréséhez. Ezzel a módszerrel egy szilíciumostya felszínéről az ostya eredeti vastagságának mindössze tized-, századrésznyi vékonyságú szeletekhez jutottak.

A szilíciumszeleteket egy puha polimerből készült bélyegzőhöz hasonló eszköz szedi össze, mint a tintát a tintapárnáról, majd egy új felületi anyagra viszi fel, magyarázta Rogers. A módszer nagy előnye, hogy jóval kevesebb szilícium alkalmazásával szinte ugyanaz a hatékonyság érhető el, mint a merev napcelláknál, hajlékonyságát tekintve pedig a kapott hártya akár egy ceruza köré is könnyedén feltekerhető. Az utolsó lépés a cellák elektronikus összekapcsolása.

Jelenleg Rogers hajlékony napcellája 12 százalékos hatékonysággal alakítja át a napenergiát elektromossággá, a kereskedelemben kapható hagyományos társai hasonló hatásfokkal dolgoznak, bár a beszerezhető legjobb napcellák ma már a rájuk eső napfény valamivel több mint 20 százalékát képesek átalakítani.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Hober Mallow2008. 10. 18.. 01:30||#64
<#mf1>
© Epikurosz2008. 10. 18.. 01:22||#63
A kisfülû bagoly.
© Hober Mallow2008. 10. 18.. 00:37||#62
Na de Elukaliptusz.Nem kezdted nagybetûvel a mondatot?Akkor most ki is a pesti?:)
© jeec2008. 10. 17.. 13:04||#61
Savas esõbe inkább a kén játszott be, ha jól emlékszem.

Azért a mai megoldásokban lényegesen kevesebb jut ki a szennyezõ anyagokból. Ugyanakkor a CO2 capture és storage még nem általános egyáltalán.
© Zodd2008. 10. 16.. 21:01||#60
Nitrogén oxidok nem egyenlõ savas esõvel.
Olyan technológia még nincs ami teljesen kivonná a szennyezõket a füstgázból, se SO2 se NOx-esetén.
© jeec2008. 10. 16.. 20:36||#59
Azért a CCS még nem elterjedt technológia egyáltalán.
Az rendben van, hogy a nitrogén oxidokat, és a többi szennyezõ anyagot kiszedik a füstgázból, ez egy elég alapvetõ követelmény is (lásd savas esõk).

Egyetértek azzal, hogy gázerõmûvet lehetõleg ne építsünk már (politikai okokból sem). Ám szeneset se. Akkor már inkább atomot. És közben fokozatosan kiépíteni a megújuló energiatermelést.
© Komolytalan2008. 10. 16.. 13:11||#58
Jelenleg, hogy a mátrai széntüzelésû erõmû termeli a 2. legolcsóbb áramot az országban. Itt lecserélnek 2 blokkot közel 2x hatékonyabbra mint a jelenlegiek. Ezeknél az energia ára negyede lesz mint a mai gázos erõmûvek által elõállítotté (most kb fele), a CO2 terhelés pedig kb duplája. A CO2 kivonására van technológiájuk, attól függ hogy megépítik-e, hogy olcsóbb lesz-e kvótát venni. Jelenleg gázosra se építenek ilyen CO2 mosót, pedig arra is lehetne. Minden más (nitrogénoxidok, kénoxidok, stb) már ki van vonva a Mátrai Erõmû füstgázából jelenleg is.
Szóval ezzel árban egy gázos soha az életben nem fog versenyezni, mert míg a gáz egyre kevesebb és drágább, addig a szén még ma is nagy mennyiségben hozzáférhetõ (akár Magyarország területén belül is). Nem véletlen, hogy Ausztriában gázos erõmûveket állítanak át faipari hulladékkal történõ üzemeltetésre, mivel a gáz erõmûvek kora lejárt. Egyszerûen nincs már beléjük üzemanyag.
© jeec2008. 10. 15.. 16:18||#57
"Az erõmû az új technológiának köszönhetõen 58 százalékos hatékonysággal nagyon versenyképesen mûködik majd. A magyarországi erõmûvek átlagos hatásfoka 37-38 százalék - mondta Góczi István. Az Emfesz-erõmû termelõi ára 0,6-0,7 euró lesz kilowattóránként, ami ugyan kicsit több a paksi termelõi árnál, de hasonló a második legalacsonyabb költséggel termelõ Mátrai Erõmûéhez. Az az erõmû viszont nem szabályozható a magyar villamosenergia-rendszerben, míg az Emfeszé az lesz - jegyezte meg az ügyvezetõ"
http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070531paksnal.html

ez még nincs kész:
"Az észak-alföldi régióban épülõ erõmû hat darab 400 megawattos blokkjából az elsõ két blokk már 2011-ben üzemelhet, míg a másik kétszer 800 megawatt kapacitás két éven belül megvalósítható lesz."

Egyébként elgondolkodtató az, hogy mennyire okos dolog ilyen nagy kapacitású gázerõmûvet építeni akkor, amikor a gáz ára tudjuk, hogy hogyan alakul.
Persze mivelez egy jól szabályozható erõmû, így végül lehetséges, hogy a megújuló energiatermelést is tudja majd segíteni (ha megéri nekik...).
© jeec2008. 10. 15.. 16:13||#56
Ez a doksi terveket tartalmaz
Jelenleg a valéóban használt cuccok ilyenek:
"A typical large simple cycle gas turbine may produce 100 to 300 megawatts of power and have 35–40% thermal efficiency. The most efficient turbines have reached 46% efficiency"
persze kombinált ciklusú erõmûben ez ennél valóban lehet jobb:
"they can be particularly efficient——up to 60%——when waste heat from the gas turbine is recovered by a heat recovery steam generator to power a conventional steam turbine in a combined cycle configuration. "

Egyébként áramtermelésrõl volt szó, szóvala hasznos hõteljesítményt ne számoljuk bele.

melyik hazai gázerõmû tud elektromosan 50% felett? (valóban érdekel)
© Zodd2008. 10. 15.. 14:59||#55
Ebben nagyon le vagy maradva. Már magyarországon is van nagyobb hatásfogú mint 50%.
De nézzél körül ebben a dokumentumban és higgyél a szemednek. 2015-re már 75%-ot is terveznek gázturbinában:
Power Plant plans